Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-10 / 127. szám

e Dunántúlt napló 1978. május 10., szerda Bélyeg: a motoros 75 éves repülés Ma kerül forgalomba a „Hí­res repülők,, repülőgépek — 75 éves a motoros repülés" elne­vezésű 7 címletből álló, 16 forint névértékű bélyegsorozat és egy 20 forint névértékű blokk. A bélyegek alaprajza közös, csupán az ábrázolt kép és ér- tékjelzés változik címletenként. A 40 filléres címletű bélyeg sö- tétebb és világosabb lila hát­térben a „LA MANCHE” repülő­gépet és L. Bléiotot, a 60 fillé­res kékeszöld és világoszöld háttérben a VICKERS „VIMY" repülőgépet és J. Alcock és A. W. Brown-t, az 1 forintos vörös és sárga háttérszínben a NAVY- CURTISS NC—4 repülőgépet és A. C. Read-t, a 2 forintos kék és rózsaszín háttérszínben a JUNKERS W 33 „BREMEN” re­pülőgépet és H. Köhl, G. HO- NEFELD és J. FITZMAURICE-t, a 3 forintos sárgászöld és sárga háttérszínben a „GIPSY MOTH” repülőgépet és A. Johnson és J. Mollison-t, a 4 forintos sötétebb és világosabb kék háttérszínben a LOCKHEED „SIRIUS" repülő­gépet és Endresz Gy. és Magyar S.-t, az 5 forintos püspöklila és világos kékeslila háttérszínben a DORNIER ,yjAL” repülőgépet és W. Gronau repülőt ábrázol­ja. A blokk kerete narancssárga színű, amelyen fent egy szuper- szánikus repülőgép sematikus rajza, lent Ikarosz sötétebb na­rancs, jobbra 3 sorbon egymás alatt 75 ÉVES A MOTOROS REPÜLÉS 1903—1978 szövegrész sötétkék színnel látható. A blokk bélyegének keretén belül balra LÉGIPOSTA, fent MAGYAR POS­TA és az értékjelzés forint része világoskék, a szám része fehér, jobbra lent W. WRIGHT és O. WRIGHT szövegrész (a repülők neve) barna, legalul balra a tervezőművész (Vertei József) neve, jobbra 1978 kék színnel olvasható. A bélyeg sötétkék háttérszín­ben az első motoros repülőgé­pet és repülőit ábrázolja barna és okker színekkel. A bélyegsorozatból 410 000 fogazott és 6300 fogazatlan, a blokkból 1—265 000-ig terjedő sorszámozással fogazott és 1 — 6800-ig terjedő számozással, ‘ogazatlan példányban készült. Horgászat VÍZ­hőmérséklet és pontyétvágy C-on felüli, a -j- 25 C-on aluli Kiskertünk:] ViräjjräCSOk, lugasok faanyagvédelme Horgásztáborunk tagjainak zöme „ponty-központú”. Ennek nálunk több oka van. Az egyik: a ponty horgászati ideje elég hosszú, a közbeeső tilalmi idő ellenére is — április utolsó har­madától, sőt szerencsés esetben márciustól — az októberi meleg napok megszűntéig tart. A má­sik ok, a ponty horgászata a legkényelmesebb, mivel a leg­több horgász „helybe" várja a halat Nem utolsó ok az sem, hogy a ponty jó „sporthal”, s végül, ami szintén nyomós ok, asztalunk legízletesebb falatait adja. Horgászata nagy türelmet és a legtöbb elméleti és gya­korlati felkészültséget igényli a horgásztól. Valljuk be őszintén, hogy az utóbbiakban többsé­günknél még vannak némi hiá­nyosságok. E hiányosságok kö­zül a cikk címében jelzett je­lenségekre kívánjuk horgásztár. saink figyelmét felhívni, s egy­úttal az elmondandókból leszűr­hető tanulságokkal „pontozásu­kat” eredményesebbé tenni. A ponty, mint ismeretes hi­degvérű állat. Az átmenetnélkü­li időváltozás okozta vízhőmér­séklet változások iránt nagyon érzékeny. Ha módjában áll, úgy olyan vízrétegbe menekül, ahol az időváltozás okozta kellemet­lenséget minél kevésbé érzi és ha erre képtelen, úgy az emész­tés csappanásávaP és az ezzel járó étvágytalanságával kell számolnunk. Tudjuk, hogy a hi­degvérű állatok anyagcsere for­galma télen lényegesen kisebb mint nyáron, s ez a hőmérsék­lettel áll kapcsolatban. Általá­ban 10 fok C hőmérsékleti csök­kenésnél az életfolyamatok in­tenzitása a felére csökken. Ez azt jelenti, hogy a pontyok ugyanazt a táplálékmennyiséget 5 fok C hőmérsékleten kb. két­szer olyan hosszú idő alatt emésztik meg, mint 15 C foknál. Kérdés: a pontyra a víz melyik rétegébe állítsuk be a horgot? Ha módunkban áll: a -j- 14 95%-át a lőtt «ad értékesítésből biz­tosítják. Ezért nem közömbös, hogy milyen minőségben kerül értékesítés­re a lőtt vad mennyiség. Az árren­dezés következtében kiemelkedően magas árat biztosit a MAVAD az ezportminőség esetén, amely kizárá- tag I. osztályú árura vonatkozik. Ezt a minőséget igen nagymértékben a lőttvad kezelésével és helyes beszál­lításával tudjuk biztosítani. Ennek legfontosabb alapfeltéele az időben és szakszerűen elvégzett zsigerelés a MEM-rendeletben előirt moliná tu­sokba csomagolt belsőségminta és a hygiénikusan kezelt lőttvad szeny- nyezésmentes beszállítása az átve­vőhelyre. Vadásztársaságaink bevé­telét nagyban növeli, ha az érté­kesítésre kerülő lőtt vad mennyiség minél nagyobb hányada éri el az exportminőséget. Ez MAVAD és MA- VOSZ közös érdek is, mivel a kül­földi piacon egyre fokozádik a kon­legmelegebb rétegébe? A kér­dést következő cikkünkben vilá­gítjuk meg. Addig egészítsük ki felszerelésünket a vizek hőmér­sékletének méréséhez alkalmas hőmérővel is. Hírek Kitüntetések. A MOHOSZ ez évi küldöttközgyűlése a hor- gószsport érdekében végzett munkájukért, elévülhetetlen ér­demeik elismeréseként kitünte­tésben részesítette: Palkó Sán­dor országgyűlési képviselőt, a Horgászatért arany emlékpla­kettel, dr. Galabár Tibort, a Ba­ranya megyei Intéző Bizottság elnökét a Horgászatért arany­éremmel, Misota József, ny. fő- agronómust, az IB horgószmes- terét szintén a Horgászatért aranyéremmel tüntette ki. Hor­Telepitések. A MOHOSZ Ba­ranya megyei intézőbizottsága ez évben 16 ezer darab előnevelt csukaivadékot és 40 darab sül­lőfészket helyezett ki a megye horgász vizeibe. FELHÍVÁS. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a MO­HOSZ Baranya megyei intéző- bizottsága kéri a horgászokat, hogy horgászataik alkalmával mindenkor tartsák kötelességük­nek, hogy a vízpartokat ne ron­gálják, károkat ne okozzanak, szigorúan tartsák be a vízügyi rendelkezéseket. Ezen túlmenően minden horgásznak azt is tudo­másul kell vennie, hogy a ter­mészet- és környezetvédelem szabályait is tiszteletben kell tartania, arra fel is kell ügyel­nie. A horgászhelyeken, azok el­hagyása után semmiféle szeme­tet ne hagyjon maga után. A legújabb MOHOSZ-rendelkezés szerint a jövőben az elpiszkitott horgászhely is fegyelmi eljárást fog maga után vonni. kurencia. Új vadhús exportőrök je­lentek meg a piacon, termékeiket a piac megszerzése érdekében nagy mennyiségben, alacsony áron kínál­ják. Ennek legjobb példája az ar­gentin szarvas megjelenése a nyu­gati piacon, vagy a Dél-Afrikai Köz­társaság, amely nagy mennyiségben jelent meg az őzhöz hasonló spring- back-kal. A konkurencia kiküszöbö­lését a minőség fokozásával lehet biztosítani. A jó minőségű magyar vadhús továbbra Is keresett a kül­piacon. A konkurencia ellensúlyozása, valamint a magyar vadexport hír­nevének és piaci pozíciójának meg­őrzése érdekében vadászainknak fo­kozottabban és maradéktalanul be kell tartani a lőtt vad kezelési elő­írásokat, amellyel azonkívül, hogy népgazdasági érdeket szolgáinak,' a vadásztársaságok bevételét is növe­lik. Farkas János MILYEN ANYAGOT VÁLASZ- SZUNK? A fából készült rácso­zatok és azok tartószerkezetei elégítik ki leginkább statikai ér­zékünket a mellett, hogy a fa barátságosabb anyag a rideg fémszerkezettel szemben. A fa másik előnye, hogy házilag né­hány szerszámmal könnyen meg­munkálható. A barkácsboltok- ban különböző méretű lécek kaphatók, illetve méretre meg is rendelhetők. Előnye továbbá a fának a növényzet szempont­jából, hogy a lécek, illetve a faszerkezetek az odakötözött fu- tónövényfr szilárdabban tartják, kevésbé horzsolják a szél szag­gató hatásával szemben. Hát­ránya: hogy komoly, alapos vé­delmet kell biztosítani a rova­rok, gombák és az időjárás be­hatása ellen. Az előzetes gon­dos favédelem és a vasalások korrózióvédelme azért is fontos, mivel később miután a kúszónö­vények befutották a tartószerke­zetet, annak utólagos kezelésé­re már nincs lehetőség. FAANYAGVÉDELMI ELJÁRÁSOK: A földbe, betonba épített tar­tóoszlopok a föld felszínénél korhadnak el legelőbb, mivel itt a korhadás előfeltételei a ned­vesség és a levegő a legjobban biztosítva vannak. Ezért a faosz­lop alsó vége 10—15 cm hossz­ban vaslábakon nyugodjék (la­posvas vagy gömbvas), amely betontuskóba épül. Amennyiben a faoszlop mégis földbe kerülne a föld alá kerülő részét impreg­nálni kell SZENESITÉSSEL. E módszernek az a lényege, hogy a faanyag felületi elszenesítése következtében létrejött kátrány­termékek fába hatolása védel­met nyújt az elkorhadás és a rovarok ellen. A védendő fa fe­lületét gyenge tűzön lassú ége­téssel kell szenesíteni. Égéslas­sítóként kenjünk agyagpépet a fa felületére, amit égetés előtt szórjunk be homokkal. A véde­lem hatékonyságát növeli, ha a szenes részt krezololajjal átitat­juk, esetleg száradás után kót- rányolajjal is bekenjük. FÖLDFELETTI RÉSZEK erősen ki vannak téve az időjárásnak, valamint a gombák, rovarok károkozásának. A hagyományos faanyagvédószerek a kőszénkát- rányolaj, karbolineum, krezol- olaj hatásos, azonban nem ajánlott mégsem, ugyanis tartó­san kellemetlen szagúak, hasz­nálatuk folytán a fa sötét színű lesz. Gombák, rovarok ellen a Tetol készítményeket használjuk. A fát színesítik, ezért a kezelés előtt a használati utasítást ala­posan olvassuk el. A felületi kezelés történhet OLAJFESTÉKKEL. A színes olaj­festékek rikítóak. Amennyiben mégis az olajfesték mellett dönt valaki, kellemes pasztell színe­ket használjon. A világos szín kiemel, a zöld szín elveszik a zöld lombtömeg mögött. A kék, piros, fekete színeket kerüljük. Elterjedt az átlátszó festékkel történő kezelés. Legismertebb a CSÓNAKLAKK, azonban a nap hatásának csak .1—2 évig tud ellenállni, ezután lepattog. En­nél jobb a TRINÁT. Legkorsze­rűbb a xylamon, xyladecor. A teljesen kiszáradt fa szerkezetet először XYLAMONNAL mázoljuk le ecsettel, majd' ezt követően kerül sor a XYLADECOROS ke­zelésre. Vékony bevonata védi a fát, de az olajfestékkel ellen­tétben a fa szöveti része látható marad, tehát nem takar csak színez és véd. Ajánlott színek: a halványbarnától a mahagóni- barnáig, valamint a halványzöld árnyalatok. Ne feledkezzünk még a vas­szerkezetek védelméről sem. A dozsdátlanításra legalkalma­sabb a FEROFÁG, míg a tartós védelemre az alapozó MINIUM vagy azt helyettesítő korrózió- védő festékek ajánlhatók. A kisebb, fémes felületekre legalkalmasabb a fekete fedő­szín. Kalla Gábor Vadászat: Kiváló minőségű lőtt vadat Vadásztársaságaink éves bevételűk 30 éves az Országos Mentészolgálat Beszélgetés dr. Bencze Béla főigazgatóval Az utca tömör zaját való­sággal kettéhasítja a vijjogó, szabad utat követelő hang. Szélső sávba húzódnak a gép­kocsik, a járdán lelassul a gyalogosok áradata, sokan megállnak. Villogó kék fény­nyel, lobogó piros zászlóval száguld a fehér autó, talán versenyt fut a halállal, az idő­vel, rohan az életért. A nap 24 órájában, az or­szág különböző pontjain több ezren tárcsázzák az 04-et, az Elet hívószámát. A jelentkező hang mindenütt ezt ismétli: „Mentők! Mi történt?" S egy percen belül már indul a gép­kocsi. Harminc éve annak, hogy hazánkban állami feladat lett a mentés. A Népjóléti Minisz­térium irányításával 1948-ban megalakult az Országos Men­tőszolgálat. A jubiláló intéz­mény három évtizedes múltja elevenedik meg dr. Bencze Béla főigazgató szavai nyo­mán, akit Budapesten, a Mar­kó utcai központban kerestem fel. Irodájának falán a ma­gyar mentőszolgálat hálózati térképe. Gombnyomásra ki­gyulladó apró fényes pontok jelzik a 159 mentőállomást, melyek a megyeszékhelyeken lévő mentőszervezetekhez tar­toznak. Az egész hálózatot a térkép szivében, a fővárosban lévő központi bázis, az Orszá­gos Mentőszolgálat Főigazga­tósága fogja össze, irányítja. — Mindössze hetvenhét mentőállomása volt az ország­nak a megalakulás évében, meglehetősen hiányos felsze­reltséggel működtek. A 154 mentőautó megjárta a máso­dik világháborút, nem kis gon- -dot okozott a 12 típus javítá­sa, alkatrészellátása. De még így is 2,6 millió kilométert tet­tek meg egy év alatt, 149 ezer embert szállítottak. Mindezt 229 mentőszemélyzettel! Aztán, ahogyan az évek múltak, ha nem is látványosan, de foko­zatosan erősödött az intézmény — emlékezik vissza a főigaz­gató. — Sokat segítettek a ta­nácsok, a társadalmi szervek, 1954-ben megjelentek a ro­hamkocsik. Jelenleg Budapes­ten három, vidéken pedig nyolc Mercedes áll készenlét­ben: Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Tatabá­nyán, Pécsett, Szombathelyen, Kaposvárott. Számításaink sze­rint még legalább öt évbe be­letelik, míg mindén megye- székhely vezető mentőállomá­sát el tudjuk látni ezekkel az átépített rohamkocsikkal. — Ma már európai színvo­nalú a mentőszolgálat felsze­reltsége az országban: rádió­telefon a mentőautókon, vá­kuum matrac, lélegeztető bal­lon, oxigénpalack és más fon­tos eszközök, melyek az élet­mentéshez kellenek. De talán az első feltétel: a gyorsaság... — Statisztikánk szerint sür­gős hívásra a betegek 62,5 százalékát egy órán belül kór­házba szállítjuk, a többinél sem lépjük túl a két órát. Ha mégis előfordulna, ezért bün­tetés jár. Úgy alakítottuk ki o hálózatot, hogy az állomások 30 kilométeres távolságra le­gyenek egymástól, 15 kilomé­ter sugarú vonzáskörzettel. Ezek az állomások tavaly ösz- szesen 1 millió 758 ezer bete­get szállítottak, 42 millió 860 ezer kilométernyi távolságon. — Átlagosan hányán veszik igénybe a mentők segítségét? — Megyénként eltérő ... Százezer lakosra számítva Bu­dapesten 15 ezer 600, Hajdú- Biharban 22 ezer, Baranyában 21 ezer 600, Borsodban 20 ezer beteget vittek tavaly a mentők kórházakban, szakrendelések­re. Harminc év alatt az ország lakosságának csaknem három­szorosát, — 27 millió 330 ezer beteget — szállítottunk, a gép­kocsik 656 millió kilométert tettek meg. — Csillagászati számokI Pedig még a légimentésröl nem is esett szó... — 1957-ben a paralízisjár- vány idején gyermekéletek függtek a mentők gyorsasá­gán. Ettől az időponttól szá­mítható hazánkban a légimen­tés létrejötte. Négy merevszár­nyú — Morava és Pilatus tí­pusú — gépünk van, melyek negyven szükségrepülőtéren és a mezőgazdasági gépek ki­futópályáin tudnak landolni. Tervezzük egy helikopter be­szerzését is az elkövetkező években, megkönnyítené a sú­lyos, gyors beavatkozást igény­lő betegek fővárosba vagy külföldre szállítását. — Nemzetközi hírneve van a magyar mentő szakember- képzésnek, mely világviszony­latban a legjobbak közé szá­mítható ... — Minden szerénységünk ellenére nem állíthatom, hogy túloz. Valóban, 1949 óto folyó mentő- és szakápoló-képzé­sünk külföldön is elismert. 1975-ben az Egészségügyi Fő­iskolán létrejött a mentőtiszt­képző szak. Munkájuk az or­vos és az ápoló között hatá­rozható meg. Hogy megtarthassák régi jó hírnevüket, az nemcsak a kó- derképzésen, hanem a techni­kai feltételek megteremtésén is múlik. Az V. ötéves terv vé­gére befejeződik Budapesten az országos mentőbázis épí­tése, mely a légi betegszállí­tás, és a mentőállomások komplex irónyitóközpontja lesz. Korszerű, vezeték nélküli hír­közlő hálózat fonja át majd az egész országot, hogy szük­ség esetén a legkisebb tele­pülések lakóihoz is időben ér­kezzék a segítség. Horváth Anita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents