Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-09 / 126. szám

2 Dunántúlt napló 1978. május 9., kedd Pályaválasztás, pályairányítás Minden évben március 20-ig kell a „Továbbtanulási jelent­kezési lapok"-at továbbítani a továbbtanulásra első helyen je­lölt iskolának — a tovább nem tanulók lapját pedig a Pálya- választási Tanácsadó Intéze nek (ez utóbbiról több igazgató ismételten megfeledkezett). Ezek a lapok azonban egyelő­re csak a szándékot tartalmaz­zák, elbírálásukat iskolánként a napokban végezték, végzik, illetve a szakmunkásképzőkben folyik folyamatosan május 31­íg. A jelentkezők szándékát azonban máris ismerjük: 4992 végzős (251-gyei több a tavalyi­nál) baranyai 8. osztályos ta­nuló közül 4749 kíván tovább­tanulni. Első helyen 824 fiatal (16,5 százalék) jelentkezett gimnáziumba, 1560 (31,2 szá­zalék) szakközépiskolába (ezek közül 609 szakmunkáscélú), 2365 (47,4 százalék) szakmun­kásképzőbe, illetve egészség- ügyi szakiskolába, 243 fiatal nem kíván továbbtanulni (ez 4,9 százalék). Szándék és számszerűség szerint tehát nagyjából helyén­való a baranyai fiatalok pálya- elképzelése, hisz fele szakmun­kásképzőben, fele középiskolák­ban (méghozzá nagyobbrészt szakközépiskolában) kíván to­vábbtanulni. A szakmunkások száma kevéssel magasabb is lehetne, javít azonban a hely­zeten a szakmunkásképző szak- középiskolába jelentkezettek száma, és így együttesen a végzősök 59,6 százaléka kíván szakmunkásnak tanulni első he­lyen. Ezen a helyzeten javít még a „túljelentkezéstől" át­irányítottak száma is. A felvételek elbírálása fo­lyik, így természetesen még sok változással kell számolnunk. Az ezzel kapcsolatos tudnivaló most időszerű. Az első helyről elutasítottak „Jelentkezési lap­ja" a Pécs városi, illetve a me­gyei művelődésügyi osztályra kerül, a szakmunkásoké pe­dig a Pályaválasztási Tanács­adó Intézethez, A szülők eze­ken a helyeken a harmadik le­hetőség után is érdeklődhet­nek. Akik az elutasítást köve­tően időben kérik a segítséget, bőséges kínálatot kapnak még. Később már csak kevés váloga­tási lehetőség marad, de min­den fiatal továbbtanulhat, ha nincs (egészségügyi stb.) kizáró ok. A harmadik hely elutasítá­sa esetén minden „Jelentkezési lap" a Pályaválasztási Tanács­adó Intézethez kerül, ahol az újabb iskola-ajánlás mellett üzemi képzési helyeket és mun­kahelyet is kínálnak az érdek­lődőknek. Schmidt Károly FeiÍ«Ő£*ifjfáátis SÉéáerkéhybM Házakat, pincéket intőit el a víz Még rakéta is hullott az égből Hatalmas felhőszakadás zú­dult vasárnap este 6 óra tájban Szederkény egy részére. Mintegy égi jelre - ugyanis jégelhárító rakéta pottyant ejtőernyővel a tanácsháza tetejére — kezdetét vette egy drámai félóra. A mo- nyoródi 'hegytetőről lerohanó iszapos ár lakóházakat, pincé­ket öntött el, és sodort magával mindent, amit csak tudott: köteg kátránypapírt, az udvarokon lé­vő használati eszközöket, csibék százait. Kohn Péterek József Attila utcai portájára már olyan sebességű víztömeg ért, ami pa­pírként sodorta el a telek végé­ben álló, közel 5 méter magas beton támfalat, majd azt össze­törve a ház oldalának taszítot­ta. A lezúduló szennyes áradat majdnem az ablakokon kérész-' tül hatolt be a házakba. Minden valószínűség szerint a község keleti szélén húzódó szurdok és a kezdődő szántás A ledőlt támfal alá nyúló, használaton kívüli pincékben halmozódott fel ré­gebb óta olyan vízmennyiség, amely a vasárnap estivel meg­duzzadva árasztotta el a mé­lyebben fekvő lakóházakat. Erre utal az is, hogy a szurdokban bombatölcsér nagyságú lyuka­kat mosott ki a víz, megrogyaszt- va a föld mélyén elnyúló pincé­ket. Ezért lehet, hogy a szem­tanúk állítása szerint a portákat már akkor elöntötte az áradat, amikor ott még az eső sem esett. A lezúdult víz 10 pincét és 8 lakóházat öntött el. Egyik lakó­házból az albérlőket ki kellett költöztetni. A tűzoltók a felhő- szakadást követően hajnalig megfeszített munkával dolgoz­tak a pusztítás nyomainak el­tüntetésén. H. L. Pécsi kisiparosok a szolgáltatásért Fontos feladat a perem részek ellátottságának javítása Pécsett elsősorban a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatás za­vartalan ellátása miatt nagy szükség van a kisiparosokra. Például városi szinten a faipa­ri, bőr-, szőrme-, textilruhq-, építőipari javítások 50-70 szá­zalékát ők végzik, az általuk létrehozott érték évente ötven­millió forint, ami már egy jó közepes vállalat tevékenységé­nek is megfelelne. Nem mind­egy tehát, hogy számuk ag­gasztóan csökken, év végén csaknem kétszáz főállású kis­iparos megy nyugdíjba. Jelenleg a megyeszékhelyen 845-en tevékenykednek, ebből főállásban 593-an, munkavi­szony mellett 122-en, míg nyug­díj mellett 130-an. A főállású­ak utánpótlása elakadt egye­Megnyílt az MTA közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági célú kutatások szerepének hangsúlyozásakor nem szabad megfeledkezni azokról a tennivalókról sem, amelyek a tudomány belső fej­lődéséből fakadnak. — Nem­csak a tudománynak, hanem társadalmi fejlődésünknek is alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy hazánkban magas szín­vonalú elméleti kutatásokat folytassanak, hogy tudósaink, kutatóhelyeink bekapcsolód­hassanak a tudományos hala­dás nemzetközi áramlatába. Az alapkutatásoknak a kívána­tos helyet és arányt kell el­foglalniuk a kutatási struktú­rán belül. Tekintsék a továbbiakban is szolgálatnak tudományos alko­tó munkájukat, a tudomány legszebb, leghaladóbb hagyo­mányai szerint: a nép szolgá­latának — mondotta befejezé­sül a Központi Bizottság tit­kára. Az első napi ülés — Havasi Ferenc köszöntője után — a továbbiakban a mezőgazdaság­hoz kapcsolódó tudományágak jegyében zajlott: Tamássy Ist­ván akadémikus, az MTA ag­rártudományok osztályának el­nöke tartott előadást. A mező- gazdaság és élelmiszeripar fej­lesztés és a tudomány fel­adatai címmel. A téma fontos­ságát és a gyakorlattal való kapcsolatát a korreferensek személye is bizonyítja: a ma­gyar mezőgazdaság nem ki­sebb szaktekintélye töltötte be e szerepet, mint Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. A közgyűlés ma folytatja munkáját. Az első bemutatkozás Megkezdődött a Madách Színház pécsi vendégjátéka Jellegzetes neszek töltöt­ték ki tegnap kora délután a Pécsi Nemzeti Színház színpadát és egyelőre még üres nézőterét, a díszletezők már ekkor megkezdték mun­kájukat, hogy a nagy érdek­lődéssel várt esti előadásra minden készen álljon. A Ma­dách Színház pécsi vendégjá­tékát megelőző érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint hogy a jegyek több nappal a teg­nap esti első bemutatkozás előtt elővételben elkeltek. A pécsi közönség ezen az első napon Shakespeare: Lóvá tett lovagok című víg­játékát láthatta és ily mó­don lehetősége nyílott arra, hogy a nagy angol drámaíró két azonos — nevezetesen az első nagy — alkotói perió­dusában született jelentős mű­vét egybevesse. A Budapes­ten vendégszereplő Pécsi Nemzeti Színház művészei által ma este előadandó Titus Andronicus és a Lóvá tett lovagok ugyanis Shakes­peare fiatal korában, 1594 előtt, csaknem egymás után keletkeztek. Az irodalomtör­téneti értékelés szerint a korszak egyik legjobb műve a Lóvá tett lovagok (vagy régebbi fordításban A fel­sült szerelmesek). A Szirtes Tamás rendezésé­ben tegnap este Pécsett is bemutatott Shakespeare-víg- játék főbb szerepeit Sztankay István, Kalocsai Miklós, Gáti Oszkár, Márton András, Huszti Péter, Körmendi Já­nos, Gyabronka József, Tímár Béla, Sunyovszky Szilvia, Sütz lla játszották. Az előadást ma, kedden, szerdán, csütörtökön és pén­teken tekinthetik meg a nézők. A Kamaraszínházban ma este, valamint szerdán, csü­törtökön és pénteken Abruzov Kései találkozását adják elő, ugyancsak Szirtes Tamás rendezésében. A darab fő­szerepeit Mensáros László és Tolnay Klári alakítják. A Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttese tegnap este Budapesten Hindemith: A hosszú karácsonyi ebéd és Lortzing: Az operapróba cí­mű műveket adta elő. Négyen kezdték egy kocsival Új mentőállomást kapott Sellye Sellye legmagasabb pontja a 33 méteres szürke vastraverz. Már messziről észrevéteti ma­gát a Pécs felől érkezőkkel az új mentőállomás urh adó-vevő antennája, mely a nagyközség látványossága lett. Valójában köldökzsinór. Segítségével szolgálati közleményeket, sür­gős segítséget kérő üzeneteket továbbítanak vagy kapnak, pillanatok alatt és egyidőben vonalba van a pécsi, siklósi, vagy a megye bármely mentő- állomása és mentőkocsija. A napokban adták át az Or­szágos Mentő Szolgálat bara­nyai hálózatának legkorszerűbb állomását Sellyén, egymillió 722 ezer forintos beruházással, a helyi költségvetési üzem kivi­telezésében. A létesítmény szimbolizálja az ormánsági te­lepülések egészségügyi ellátá­sának és magának a mentő- szolgálatnak a fejlődését is. Kisfali Sándor mentőápoló 1964 októberétől teljesít Sely- lyén szolgálatot, egy hónappal az állomás megnyitása után került ide: — Egy futó kocsival kezd­tünk, két pilótával és két ápoló­val, a segélykérések is a szülő­otthonba futottak. Itt állt a régi épület is: két helyiségben, az irodában és a tartózkodóban néha egymás hegyén hátán voltunk. Az igazi fejlődés 1972- ben következett be, önálló te­lefonügyeletet tartottunk, két kocsink volt. Aztán háromra, tavaly január végén már négy­re — és egy tartalékra — nőtt p Nysáink száma, ehhez mér­ten a létszámunk is. Most ösz- szesen 24-en vagyunk: 10 ápoló, 9 gépkocsivezető, a gazdasági ügyvezető, fűtők, takarítónők. Két kocsink 24 órás, egy nyolc órás és egy tíz órás szolgálatban várja, s tel­jesíti nap mint nap a kérése­ket. Rend, tisztaság mindenütt, a melegítőkonyhás tálalóban éppúgy, mint a nappali tartóz­kodóban — itt fogyasztják el az ebédet vagy nézik a tévét, amit maguknak vettek. A hosz- szú folyosóról nyílik az iroda, a szolgálatvezetői szoba — az urh rádió adó-vevővel és tele­fonnal — a soros szoba, az éj­szakai tartózkodó, a raktár, öl­töző, zuhanyozókkal, mellék, helyiségek és a garázsok. Az egyikben a szerelőakna, mű­hely, műszaki raktár. Kívülről van a kazánház — központi fű­téssel látták el az épületet - az épület mögött kocsiemelő és külön épületben az üzem­anyag tartalék és tüzelő rak­tár, örülnek az újnak, meg is dolgoztak érte. Bessenyei Béláné 1971-től az állomás gazdasági ügyvezető­je: — Tavaly nyáron 46 ezer fo­rint értékű földmunkát végez­tünk, hogy mielőbb kezdhesse­nek az építők, de a régi épü­letet is magunk festettük, má­zoltuk. Ezt az újat különösen becsben tartjuk. Havi átlagban négyszáznál több szállítást végzünk, 18 ezer kilométert mennek a kocsijaink. Legtöbb beteget Pécsre viszünk, de Sik­lósra is jut bőven. Gyakorlati­lag az egész Ormánságot mi látjuk el. Murányi László bek között az elöregedés, a betegségek, az elhalálozás, a szakmák népszerűtlensége miatt. A fűtési szezonban va­lósággal megsínyli a város, hogy csak két cserépkályhás és hét központifűtés-szerelő . dolgozik. A 16 kárpitos javí­tást alig akar vállalni. Heten vannak a tetőfedők és ugyan- ennyien az üvegezők is, míg képesítéshez nem kötött ipar­ral 124-en foglalkoznak. Szük­ség van, ha feszített módon is a munkaerő biztosítására, a kapacitás megtartására, sőt a minőség fokozására is. Mi a járható út ilyen gondok közepette? Erről tanácskoztak tegnap az MSZMP Pécs városi Bizottság, a Pécs városi Ta­nács, a KIOSZ Baranya megyei és pécsi titkárságának képvise­lői. Feltétlenül hatni kell a meggyőzés erejével a pécsi vállalatokra, üzemekre, hogy engedjék dolgozóiknak a mun­ka melletti iparengedély kivál­tását: tavaly csak egy gyárban engedélyezték ezt, ugyanis az utánpótlás csak innen várható, vagy a nyugdíjasok köréből. Oly nagy az ellenállás, hogy a szórólapokat sem engedik szét­osztani az üzem területén. Ér­vényt kell szerezni egy régi ta­nácsi rendeletnek, hoqy sza­nálásnál, elhalálozásnál a volt tulajdonos üzletét feltétlenül kisiparos kapja meg: Különö­sen gond ez az első kerületben. Még mindiq az uránvárosi, a kertvárosi lakások alagsorai­ban keservesen nyitható üzlet, annyira szigorúak a KÖIÁL- megkötések, hogy egy mester még a koszorúkötésre sem mer gondolni, nemhogy komolyabb szakma beköltöztetésére. Az ígéretek szerint még idén meg­kezdik négy műhely építését. Nagyon sok szakmában az elkövetkezőkben sem mondhat­nak le a kézműipari, nagyon is finom, de eqyben mechanikus tevékenvségről, épp ilven mes­terségekben nagy jelentősége van a kisqéoek alkalmazásá­nak, melyekből aliq árusítanak, ha kerül is az üzletbe, nagyon dráqák. Nincs Tehetőség még a használt gépek zavartalan beszerzésére sem. Másik nyo­masztó tény, hogy az üzletek­ben előnyt élveznek az alkat­részek vásárlásában a na­gyobb vállalatok, óriási tétel­ben vásárolnak és perceken belül az eqyéni vásárlóknak semmi sem marad. Az egyéni, lakossági érdekek fiqyelembe- vételére naqy szükség volna. Súlyos probléma, hoqy a má­sodállásban kisiparoskodók kö­zül sokan lenézik a lakosság­nak nyúitott szolgáltatást és bár a központ hozzájuk irá­nyítja az ügyfelet, ők elzárkóz­nak a kevés hasznú e'ti mun­káktól. Inkább intézményeknek dolgoznak briaádokba tömörül­ve: ennek csak radikális intéz­kedés vethet gátat. Pécsettt eav-két év óta veszélyesen fel­erősödött a kontárkodás, tud­nak 30—40 szobafestőről, akik hétvégi maszekolásra speciali­zálták maqukat: egyébként csak meggyőzéssel szabad hat­ni rájuk, hogy iparengedélyt váltsanak ki. Hamarosan rendelet születik, hogy az ellátatlan peremrésze­ken, így Patacson, Mólomban, Hirden, Lámpásban, Vasas I., és ll-ben, Jankovich-teleoen, Újhegyen, Nagyárpádon, Pécs- bányán. Szabolcsfaluban. Sza- bolcsbányatelepen, Daindolban és Aranyheaven — bizonyos szakmák kiváltói adómentessé­get kapjanak két, illetve há­rom évre. Iqy jelentkezőket vár­nak férfi, női szabónak, kár­pitosnak, kádárnak, asztalos­nak, órásnak, géplakatosnak, késesnek, köszörűsnek, rádió- tévé-szerelőnek, kovácsnak, férfi, női fodrásznak, üvegező­nek, tetőfedőnek, kőművesnek, cipésznek, ácsnak, bádogosnak, cserépkályhásnak, valamint köz­pontifűtés-szerelőnek. — Csuti J. —

Next

/
Thumbnails
Contents