Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-07 / 124. szám
1978. május 7., vasárnap Dunántúlt napló 13 (Folytatás az 1. oldalról) nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Nyugatnémet Televízió számára adott nyilatkozatát. „örömmel fogadtam el azt a javaslatot, hogy ma este elbeszélgessek önökkel. Az önök országában tett második látogatásom befejezéséhez közeledik. Teljesen elégedettek vagyunk ennek eredményeivel. Walter Scheel elnökkel, Helmut Schmidt kancellárral, Genscher aIkancellárral folytatott tárgyalásaink, Willy Brandttal, a Szociáldemokrata Párt elnökével, s az NSZK más állami és politikai személyiségeivel tartott találkozóink igen szükségeseknek és hasznosaknak bizonyultak. Örök időkre szóló békét A nemzetközi élet eseményei fejlődésének igen fontos pontjához érkeztünk most. A Szovjetunió és az NSZK sokat tehet azoknak a nehézségeknek a kiküszöböléséért, amelyekbe az enyhülés folyamata ütközött a maga fejlődésében. Sokban a mi országainktól függ, hogy megszilárdulnak-e, elményülnek-e azok a pozitív folyamatok, amelyek a hetvenes évek első felében kezdődtek el a nemzetközi kapcsolatokban. Nem titok, hogy ezek a folyamatok ma némiképp lefékeződtek. Nem idézem fel ennek most minden okát, hiszen ezekből nem kevés akad. Legfontosabb azonban az a tény, hogy mindmáig nem sikerült kiküszöbölni a fegyverkezés ádáz versenyét. Ez igen veszélyes jelenség, mert az ilyen verseny nem folytatódhat a végtelenségig. Országunk, a Szovjetunió, emiatt abban látja legfontosabb nemzetközi célját, hogy megakadályozza az emberiségnek a háború felé való sodródását, támogassa és megszilárdítsa az általános, igazságos és örök időkre szóló békét. Ennek rendeltük alá a szovjet diplomácia munkáját, ezt támogatja országunk egész társadalma, minden tervünket a békés távlatokra tekintve dolgozzuk ki. Nálunk, a Szovjetunióban nincsenek olyan osztályok, társadalmi rétegek, szakmai csoportok, amelyeknek érdekében állna a háború, vagy annak előkészítése, s amelyek ebből akarnának megtollasodni. Természetesen, vannak hadiüzemeink, van hadseregünk, de az ilyen üzemek vezetői a hadsereg parancsnokai, a munkások, a katonák nem a háborúval, s a katonai megrendelésekkel kapcsolják össze jólétüket. Nagyon szeretnénk elérni, hogy — az egész társadalom mérhetetlen hasznára — a hadiüzemeket is a békés termelés szolgálatára állíthassuk, ezek is békés, alkotó célokat szolgáljanak. Brezsnyev szólt a Szovjetunió építési terveiről, a Bajkál-Amúr vasútvonalról, a nyugat-szibériai Tyumeny olaj- és földgázlelőhelyeinek hasznosításáról, arról, hogy a Szovjetunióban minden évben 11 millió ember költözik új lakásba. A Szovjetunióban a lakosság ingyenes, s valószínűleg a világon legkiterjedtebb olvosi ellátásban részesül. A világon működő orvosok egyharmada: szovjet orvos. De ahhoz, hogy a leA szovjet védelmét ^nyugatnémet megállapodás a béke szolgálja hető legnagyobb hatékonysággal érvényesíthessük az állampolgárok jogát az egészségvédelemre, újabb hatalmas beruházásokra van szükség, szociális intézkedések, tudományos kutatások kellenek. Mindez nem könnyű feladat. Sok bonyolult problémával kell megküzdenünk, sok a hiányosság, de ezeket a problémákat az állampolgárok millióinak növekvő aktivitásával, kezdeményezésével oldjuk meg. Nem vitás, hogy megoldjuk azokat, s ehhez csupán egyetlen természetes feltételre van szükség: arra ugyanis, hogy sikerüljön megakadályozni az új világháborút, sikerüljön a békés egymás mellett élés alapján tartóssá tenni a békét. A Szovjetunió nemzetközi irányvonala változatlan, szilárd, s ennek az irányvonalnak a lényege szerintem mindenki előtt világos, érthető, mindenki szívéhez közelálló: a béke, a leszerelés, a népek biztonsága. Pontosan ezeknek a céloknak vannak alárendelve azok a fontos és konkrét javaslatok, amelyeket a Szovjetunió nemzetközi téren terjeszt elő. Arra törekszünk, hogy első lépésként legalább is megállítsuk a nagy katonai potenciállal rendelkező országok fegyverzetének és fegyveres erőinek további növelését, ez a közelmúltban előterjesztett kezdeményezéseink lényege. Május első harmadának vége országaink, népeink számára különösen jelentős időszak. Minden évben ekkor emlékezünk meg arról, hogy Európa területén véget értek a második világháború harcai. Természetesen egymástól eltérően emlékezünk meg erről, érzéseink gyakran ellentétesek, s ez érthető is. De hangulatunkban, érzelmeinkben nemcsak eltérések vannak, hanem van közös vonás is, s ez, véleményem szerint, napjainkban már sokkal lényegesebb, sokkal fontosabb. A múlt háborúban népeink hatalmas, pótolhatatlan veszteségeket szenvedtek. S bár már új nemzedék nőtt fel, ma már a Szovjetunió és az NSZK minden második állampolgára csak könyvből ismeri a háborút, a múlt arra késztet bennünket, hogy vonjuk le a közelmúlt történetének tanulságait, s növeli béketörekvésünket, azt a szándékunkat, hogy ne engedjük új tragédia bekövetkeztét. Gyakorlati tettekben Ezek jó Eredmények. A mi szempontunkból most oz a feladat, hogy az elért megállapodások gyakorlati tettekben, a nemzetközi életben kifejtett közös reális erőfeszítésekben nyilvánuljanak meg. Folytassuk méltó módon az 1970-es moszkvai szerződés aláírásával megkezdett történelmi utat. Engedjék meg, hogy befejezésül szívből jövő köszönetét mondjak kedves vendéglátóinknak, mindazoknak, akikkel találkoztunk és tárgyaltunk, az NSZK valamennyi lakójának a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért. aláírták a két dokumentumot Szombaton délután a bonni kancellári hivatalban a két küldöttség tagjainak részvételével plenáris ülést tartottak. Előzőleg a szakminiszterek áttekintették a megbeszélések eredményeit, majd Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt vonta meg a tárgyalások mérlegét. Ezt követően került sor a kancellári hivatal dísztermé; ben a szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozat és a gazdasági-ipari együttműködési megállapodás aláírására. Az ünnepélyes aláírásnál jelen voltak a két küldöttség tagjai. Az aláírást követően Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt méltatta a két dokumentumot és a megbeszéléseket. Gazdasági megállapodás a két állam érdekében, támaszkodva az 1958. április 25- én a kereskedelem és tenger- hajózás általános kérdéseiről aláírt megállapodásra, az 1973. május 19-én a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről aláírt megállapodásra, az 1974. október 30-án a gazdasági együttműködés további fejlesztéséről aláírt megállapodásra, abban a meggyőződésben, hogy hosszútávú együttműködésük kiterjesztése és fokozása a gazdasági, ipari és műszaki kapcsolatok terén nemcsak a két állam közös érdekeinek felel meg, hanem fontos hozzájárulást jelent a hosszútávú együttműködés ügyéhez egész Európában, s attól az óhajtól vezettetve, hogy az együttműködés hosz- szútávú alapokon valósuljon meg, a következőkben állapodtak meg: I. cikkely A szerződő felek célul tűzik ki, hogy szilárd és hosszútávú alapon elősegítsék a gazdasági, ipari és műszaki együttműködést, amely a kétoldalú kapcsolatok megszilárdításának fontos és elengedhetetlenül szükséges eleme. II. cikkely A szerződő felek az együttműködés további fejlesztésében működnek közre, egyebek között a következő területeken: Az ipari komplexumok és vállalatok létrehozásában, bővítésében és korszerűsítésében, különböző berendezések és más termékek közös kifejlesztésében és gyártásában, különböző nyersanyagfajták kitermelésében és feldolgozásában, beleértve a tengerfenék hasznos ásványi kincseinek feldolgozását, az energetikai együttműködésben, az illetékes vállalatok és szervezetek közötti műszaki együttműködésben, a bank- és biztosításügy, a szállítás és más szolgáltatások terén való együttműködésben, a harmadik országok vállalataival és szervezeteivel való együttműködésben. Az együttműködés egyebek között olyan ágazatokban valósul meg, mint a gépipar, a járműgyártás, a fémkohászat, vegyipar, az elektrotechnika, ezen belül az elektronikus ipar, valamint a közszükségleti cikkek gyártása. III. cikkely A szerződő felek ösztönözni fogják a gazdasági információk lehető legszélesebb cseréjét azzal a céllal, hogy javítsák a kölcsönös értékesítési lehetőségeket. Ennek során az érvényes törvények és jogszabályok keretében továbbra is ösztönzik a kereskedelmi együttműködési irodák, üzletkötő csoportok, vállalati és szervezeti képviseletek, vegyes társaságok és műszaki személyzet üzleti kapcsolatait. IV. cikkely A két állam közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztésének során erőfeszítéseket tesznek, hogy figyelembe vegyék a nemzetközi munkamegosztás elveit és a meglevő piaci viszonyokat. V. cikkely Erőfeszítéseket tesznek a garanciák biztosítása terén. Azzal a céllal, hogy a közép- és hosszúlejáratú hiteleket a két országban érvényes szabályzatok keretein belül a lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen folyósítani. VI. cikkely A jelen szerződésben való együttműködéssel és a gyakorlati megvalósítás feletti felügyelettel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és tudományosműszaki együttműködési bizottságát bízzák meg, az illetékes Leonyid Brezsnyev NSZK-beli tárgyalásai során találkozott Genscher külügyminiszterrel és érdekelt gazdasági szervek részvételével. A jelen szerződés céljainak elérése érdekében a bizottság a jelzett szervek részvételével hosszútávú programot dolgoz ki az együttműködés alapvető irányzatairól. VII. cikkely Az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodással összhangban a jelen szerződést a megállapított eljárásoknak megfelelően kiterjesztik Nyu- gat-Berlinre. Vili. cikkely A jelen szerződés nem érinti a szerződő felek által korábban megkötött kétoldalú és többoldalú szerződéseket és megállapodásokat. A szerződő felek ezzel kapcsolatban szükség esetén egyikük javaslatára konzultációt folytatnak, mindazonáltal ezek a konzultációk nem érinthetik a jelen szerződés alapvető céljait. IX. cikkely A jelen szerződés hatálya 25 évre szól. A szerződés elsődleges érvényességi idejét tíz évben állapítják meg, amelynek lejártakor a szerződő felek megállapodása alapján mindannyiszor a következő ötéves időszakra meghosszabbítást nyer. X. cikkely A jelen szerződés azt követően lép érvénybe, hogy a szerződő felek kölcsönösen értesítik egymást a két államban ehhez szükséges hivatalos eljárások megtörténtéről. A jelen szerződés 1978. május 6-án Bonnban, két hiteles példányban készült, orosz és német nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű. A Szovjetunió nevében L. Brezsnyev A. Gromiko a Német Szövetségi Köztársaság n» vében H. Schmidt H. D. Genscher A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság hosz- szútávú együttműködésének fejlesztéséről és elmélyítéséről a gazdaság és az ipar területén. A Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, figyelembe véve az 1970. augusztus 12-1 szerződésben kifejezett készséget az együttműködés javítására és bővítésére, beleértve a gazdasági kapcsolatok területét, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja megállapítja, hogy az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés megkötése alapvető jelentőségű esemény volt a kölcsönös kapcsolatok fejlesztése és az európai helyzet megjavítása szempontjából; ez a szerződés határozza meg a jövőben is a két ország közötti kapcsolatok irányát. További hatékony erőfeszítésekre van szükség a béke biztosítása érdekében, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az enyhüléshez, a leszerelés és a fegyverzet korlátozása terén bekövetkező haladás elősegítéséhez. Ezzel kapcsolatban a következőket jelentik ki: I. A feszültség enyhítése szükséges, lehetséges és hasznos. Nem látnak semmiféle ésszerű alternatívát az államok békés egymás mellett éléséhez képest, annak ellenére, hogy néhány alapvető kérdésben a két fél álláspontja között eltérés mutatkozik, s eltérnek egymástól politikai, gazdasági és társadalmi rendszereik is. A felek kifejezésre juttatják azt a szándékukat, hogy kiszélesítik és elmélyítik az enyhülés folyamatát, e folyamatot fokozatossá és állandóvá teszik. II. / A felek elhatározott szándéka: hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai biztonsági és együttműködési tanácskozással megkezdett folyamat dinamikusan folytatódjék. Ennek érdekében amellett foglalnak állást, hogy a helsinki értekezlet záróokmányában foglalt és aláírt valamennyi elv és elgondolás teljes mértékben megvalósuljon. A felek szándékában áll, hogy építő módon használják -fel az elkövetkező időszakot arra, hogy elősegítsék a helsinki értekezleten részt vett államok készülő közös terveinek és találkozóinak sikerét. Gyakorlati lépésekre van szükség a fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében. Mindkét fél meggyőződése, hogy ez a* probléma rendkívül sürgős és fontos. A probléma megoldása — azzal a céllal, hogy megvalósuljon 'az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzéssel — megfelel a világ valamennyi állama és népe politikai és gazdasági érdekeinek. Meg kell gyorsítani a megállapodás létrehozását a leszerelés és a fegyverzet korlátozása terén, azért, hogy az enyhülés folyamata ne károsodjék a katonai téren bekövetkező fejlődés következtében, hanem éppen ellenkezőleg, az enyhülés egészüljön ki' katonai intézkedésekkel is. Mindkét fél fontosnak tartja, hogy senki se tegyen szert katonai fölényre. A Közép-Európában levő fegyveres erőket illetően mindkét fél támogatja a bécsi tárgyalások célját, azt, hogy a jelenleginél szilárdabb helyzetet alakítsanak ki a meglevőnél alacsonyabb katonai szinten, annak az elvnek az alapján, hogy a résztvevők biztonsága ne károsodjék. Mindkét fél ismét kijelenti, hogy ennek megfelelően kész lesz részt venni fegyveres erőinek csökkentésében azoknak az elveknek alapján, amelyeket Bécsben határoznak meg a tárgyalások közvetlen résztvevőire vonatkozóan. IV. A felek elhatározott szándéka, hogy minden téren tovább növelik kapcsolataik minőségét és színvonalát, arra törekszenek, hogy a jószomszédság és a növekvő együttműködés az eljövendő nemzedékeknek is biztos támasza legyen. V. A felek fontos eszköznek tekintik az aktív és tárgyszerű eszmecserét, amely a jobb kölcsönös megértés és a nagyobb bizalom megteremtését szolgálja, ezért szándékukban áll, hogy következetesen folytatják az ilyen eszmecserét, beleértve azt, hogy rendszeres konzultációt folytatnak a megfelelő szinten, az egyetértés alapjainak kiszélesítése érdekében. VI. Fontos, hogy a jobb kölcsönös megértés, a kölcsönös tisztelet és a nagyobb kölcsönös jóindulat eszméi meggyökeresedjenek és elmélyüljenek mindkét ország állampolgárainak tudatában. Ez különösen az ifjúságra vonatkozik, amelynek sohasem szabad átélnie azt, amit az előző nemzedékek átéltek. VII. Azt a feladatot tűzik maguk elé, hogy elősegítik a gazdasági, ipari és technikai együttműködést. Az ilyen együttműködést fontos és szükséges összetevőnek tartják a kétoldalú kapcsolatok megszilárdításában. Az együttműködésnek mindinkább arra kell irányulnia, hogy hosszú távra szóló távlatokat dolgozzon ki. Mindkét fél meggyőződése, hogy az 1978. május (/ón a Szovjetunió, és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és ipari hosszútávú együttműködésének fejlesztéséről és elmélyítéséről aláírt szerződés nagy jelentőségű hozzájárulás ehhez a fejlődéshez. Vili. Csupán az enyhülés és a kölcsönös kapcsolatok konstruktív szellemű fejlesztése útján lehet közelebb hozni a népek vágyának megvalósítását, a tartós béke biztosítását. IX. A felek megerősítik azt az álláspontjukat, hogy az 1971. szeptember 3-án aláirt négyoldalú megállapodás szigorú tiszteletben tartása és teljes megvalósítása lényegi feltételét jelenti az enyhülésnek Közép-Európában, az érintett államok, így a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok megjavításának. X. A felek hangsúlyozzák, hogy kétoldalú kapcsolataikat a jövőben is az enyhülés és az együttműködés követelményeinél« szellemében fejlesztik. Meggyőződésük, hogy ez mindenkinek javát szolgálja. Bonn, 1978. május 6. L. I. Brezsnyev H. Schmidt Közős közlemény
