Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-30 / 147. szám

1978. május 30., kedd Dunántúlt napló 5 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Megkezdődött a Szerb Kommunisták Szövetségének Vili. kongresszusa Sok ezer ember tüntetett vasárnap New Yorkban az ENSZ-palota előtt a fegyverkezés ellen. Az Elnöki Tanács kitüntette a jemeni honvédelmi minisztert Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn az ország­házban a Magyar Népköztár­saság és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság közötti barátság, a két ország had­serege közötti kapcsolatok és együttműködés erősítésében szerzett érdemei elismerése­ként az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Zászló érdemrendet adta át Ali Ah­med Nasszer Anternek, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság Nemzeti Frontja Egye­sített Politikai Szervezete Köz­ponti Bizottsága tagjának, a JNDK honvédelmi miniszeré­nek. . A két hadsereg közötti fegy­verbarátság és együttműködés erősítése érdekében végzett áldozatos és eredményes mun­kásságuk elismeréseként a Vörös Csillag érdemrendet kapták: Husszein Ahmed Em- geld, a JNDK haditengerésze­tének parancsnoka, Kasszem Yahya Kasszem tisztiiskola-pa- rancsnok és Said Salem al Arif, a JNDK hadserege egyik magasabb egységének pa­rancsnoka. A Kiváló Szolgála­tért érdemrenddel a JNDK hadseregének három tisztjét tüntették ki. A kitüntetések átadásánál jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke az Országházban fogadta Ali Antert, s az álta­la vezetett katonai küldött­ség tagjait. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Czinege Lajos és a nép­hadsereg több tábornoka és tisztje. Huszár István Varsóba utazott Todeusz Wrzaszczyknak, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesének, az Állami Tervbizottság elnöké­nek meghívására hétfőn Var­sóba utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos ' Tervhivatal elnöke, hogy a két ország közötti gazdasági együttműkö­dés kérdéseiről, valamint a következő tervidőszak főbb fel­adatairól megbeszéléseket folytasson. Belgrádban hétfőn délelőtt megkezdődött a Szerb Kommu­nisták Szövetségének Vili. kong­resszusa, amelyen 726 ezer tag képviseletében 1419 küldött vesz részt. A Központi Bizottság írásban előterjesztett beszámolója meg­állapítja, hogy Szerbia - amely mint köztársaság egyrészt ma­gába foglalja a Vajdaságot és Koszovót, másrészt e két tarto­mányai egyenrangúan alkotó eleme a jugoszláv föderáció­nak — az elmúlt 4 évben kiemel­kedő eredményeket ért el a tár­sadalmi-gazdasági viszonyok fejlesztésében. Ez alatt ipari ter­melése évi átlagban 8, mező- gazdasági termelése pedig több mint 4 százalékkal emelkedett. A Szerb Kommunisták Szövet­ségébe az elmúlt négy év alatt 300 ezer új tagot vettek fel. Ezek egyharmada munkás és 27 évesnél fiatalabb. A KB referátuma mélyreha­tóén elemezte a nacionalizmus elleni harc kérdéseit. Kifejtette, hogy a nacionalizmus az utób­♦ MADRID: Vasárnap Bar­celonában véget ért a második legnagyobb spanyol szakszer­vezeti központ, a szocialista párthoz közelálló UGT (álta­lános munkásszövetség) XXXI. kongresszusa. A kongresszuson újjáválasztották a szakszerve­zeti központ vezető szerveze­teit. Főtitkár ismét Nicolas Redondo lett. A kongresszus állást foglalt a másik nagy szakszervezeti központtal, a munkásbizottságokkal való együttműködés mellett, de el­vetette a két szakszervezet egyesülésének gondolatát. bi években különböző formák­ban és területeken jelentkezett, így a többi között kísérletek tör­téntek az egységes jugoszláv piac megsértésére, a gazdaság­ban egymással párhuzamosan azonos profilú vállalatokat hoz­tak létre. Előfordult helyi és re­gionális bezárkózás is, egyes klerikális körök és az egyházi hierarchia részéről érezni lehe­tett olyan törekvéseket, hogy magukat tüntessék fel a nem­zeti érdekek kizárólagos és „iga­zi” képviselőjének. Nacionalista irányzatok je­lentkeztek a társadalmi élet egyes területein, különösen a kulturális alkotók, egyes kultúr- munkások és közéleti emberek körében is. Különösen hangosak a nagyszerb, nacionalistáig akik ellen a kommunisták szövetsége határozott harcot folytat. A kongresszus vitaindító refe­rátumát Tihomir Vlaskalics, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke tartotta. A legmagasabb szerb pártfó­rum munkája három napig tart. + PÁRIZS: Hétfőn délután 48 órás hivatalos látogatásra Párizsba érkezett Khaled Szaúd-arábiai király. Párizs­ban nagy fontosságot tulajdo­nítanak az uralkodó látoga­tásának. Párizsi megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy Szaúd-Arábia hozzájárul a Párizs által szorgalmazott és francia logisztikai támogatás­ra építendő afrikai intervenciós erők finanszírozásához. Fran. ciaország abban is bízik, hogy sikerül nagyobb Szaúd- arábiai tőkéket francia ban­kokba irányítani. Vietnami tárgyalási Javaslat Kínának Hoang Bich Son vietnami kül­ügyminiszter-helyettes hétfőn fo­gadta a Kínai Népköztársaság hanoi nagykövetét és átnyújtot­ta neki a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériu­mának jegyzékét. Ebben a VSZK vietnami—kínai találkozót java­sol a két ország párt és kor­mányküldöttségei között a Viet­namban élő kínai származású személyek helyzetével kapcsola­tos kérdések megvitatása céljá­ból. A találkozón — mint a ha­noi rádió közölte — a felek meg­vitatnák a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdéseket, va­lamint a pekingi kormánynak azt a javaslatát, amelynek ér­telmében Kina hajókat küldene vietnami kikötőkbe d kínai szár­mazású személyek hazaszállítá­sa céljából. A megbeszélésre június elején Pekingben kerülhetne sor, amennyiben a kínai fél megfe­lelőnek tartja a javasolt hely­színt és időpontot — állapítja meg a vietnami külügyminiszté­rium jegyzéke. Az MTI hanoi tudósítójának értesülései szerint Vietnam a kö­zelmúltban jegyzékben emlékez­tette Pekinget arra, hogy Kína 1975 után fokozatosan meg­szüntette annak a gazdasági és katonai segítségnek a folyósítá­sát, amelyet a felszabadító há­ború éveiben térítésmentesen Vietnamnak nyújtott. Peking 1977-ben beszüntette a Viet­namnak való hitelnyújtást is, majd ezt követően került sor a kínai szakértők visszahívására, idén a KNK segítségével épülő fejlesztési objektumokról. + NEW YORK: Andrej Gro- miko, aki jelenleg az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodik — fogad­ta Romesh Chandrát, a Bé- ke-világtanács elnökét. A me­leg, baráti légkörű találkozón hangsúlyozták, hogy minden lehetséges módon elő kell se­gíteni az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszakának sikerét. ♦ SANTO DOMINGO: A politikai foglyok általános am­nesztiában részesülnek — Ígérte meg Antonio Guzman, a Dominikai Köztársaság újon­nan megválasztott elnöke. Guzman, aki a Dominikai Forradalmi Párt jelöltjeként véget vetett a volt elnök, Joaquin Balaguer 12 éves uralmának, hangoztatta, hogy elnöksége alatt „minden ül­dözést beszüntetnek az or­szágban." Az új elnök augusz­tus 16-án foglalja el hivata­lát. ♦ Segélykérés Afganisztánból Nur Mohammed Taraki, Afga­nisztán forradalmi tanácsának elnöke, miniszterelnök felhívást intézett azokhoz az országok­hoz, amelyek elismerték az Af­ganisztáni Demokratikus . Köz­társaságot, hogy segítsék az or­szág forradalom utáni fejlődé- sát — jelentette vasárnap a TANJUG, a TAHTAR afganisz­táni hírügynökségre hivatkozva. Az új, független, nemzeti és demokratikus forradalom célja az, hogy szegény országunk valamennyi állampolgára szá­mára élelmet, ruhát és munka- lehetőséget biztosítson — jelen­tette az afganisztáni elnök. Mind ez ideig a legjelentő­sebb anyagi támogatást, 300 millió rubelt a Szovjetunió nyúj­totta Afganisztánnak. KÜLGfiZOflSáG A zöld forradalom bukása (2.) A zöld forradalom tehát megbu­kott (sajnos), de az okmány sum­mája nem ez, hanem: „a politika eredményei tehát láthatóan nincse­nek arányban a ráfordított pénzzel, de megmutatkoznak azokban a fel­gyülemlett adósságokban, amelyekre azok a fejlődő országok tettek szert, amelyeknek ezt a stratégiát aján­lották ... a megvizsgált 13 ország­ból őt esetében az élelmiszerterme­lés csökkent és csupán Malaysiában mutatott érzékelhető növekedést, bár az élelmiszerszükséglet egyharmadát ez is importálja”. Az adós majd fizet, bevasalják rajta, de ennél tanulságként fonto­sabb, hogy milyen gyakorlati ténye­zők okozták a bukást. A lényeget tekintve arról van szó, hogy a nyugati mézőgazdasági érde­keltségű nemzetközi nagytőke (agro­business) a nagyhozamű vetőmag­fajtákból a tömegtermelést feudális, félfeudális gazdaságokban, korsze­rűbb vagy elmaradott kisgazdaságok­ban, apró parcellákon kívánta elér­ni. Ez nyilván önmagában is nagy szakmai tévedés volt. A gyakorlat hozta a második buktatót: a nagy­hozamú rizst és búzát csak a termő- terület negyedrészén tudták termel­ni, mert nem volt elegendő az ön­tözésre a viz és a műtrágya, a nö­vényvédőszer. E két utóbbi ára a pénzhiány miatt megfizethetetlen, a csodamagok pedig enélkül nem te­remnek, illetve elviszi a gomba- és rovarfertőzés. A szakértelem hiánya mindezt csak tetézi. Az intenzivebb talajművelésre gépek kellettek, amit csak a gazdaságok és gazdagabb földtulajdonosok tudtak megvenni, nagyrészt hitelre, ugyanakkor a gé­pek alkalmazása ,,több százezer vagy talán több millió” (így a szám­érték I) földművest, bérlőt és mező- gazdasági munkást munkanélküliség­re kárhoztatott, vagy arra kénysze- ritett, hogy alacsonyabb bérért vál­laljon munkát. Jellemző, hogy ahol volt pénz műtrágyára, ott 25—30 szá­zalékkal többet használtak a szük­ségesnél, ami nemcsak többletköltsé­get okozott, de káros volt a termés­hozamra is. A valóságban az tör­tént, hogy laboratóriumokban kidol­gozott módszereket kívántak alkal­mazni elmaradott gazdálkodást foly­tató paraszti földeken olyan szemé­lyekkel, akik nem rendelkeznek agro­technikai képzettséggel. Az eredmény szomorú. A mezőgaz­dasági termelés növekedése az érin­tett országokban (Indonézia/ Fülöp- szigetek, Thaiföld, Malaysia, Burma) legjobb esetben is csak a demog­ráfiai növekedést követte, így az át­lagfogyasztás kb. napi 2000 kaló­riával alatta marad a szükséges mi­nimumnak, összegezve: 355 millió ember él a nyomorszint alatt. Az említett országokban a népesség 1985-ig kb. 25 százalékkal növekszik, a munkanélküliség pedig eléri a 15— 20 százalékot, de lehet, hogy többet, ami szerényen számolva is 70—80 millió embert jelent. Tekintve ,,az övezet nincs köze­lebb az élelmiszerprobléma megol­dásához, mint tiz évvel ezelőtt volt”, (írja az okmány), más módszereket kell keresni. A módszerekre megle­pő javaslatokat tesznek, mint a Le Monde Diplomatique írja: „néha forradalmi jellegű kijelentéseket”. K. J. (Folytatása következik.) + MOSZKVA: Sztanko To- dorov miniszterelnök vezetésé­vel bolgár kormányküldöttség érkezett hétfőn Moszkvába. A delegáció a szovjet főváros­ban részt vesz az „1878— 1978 — a felszabadult, meg újult Bulgária" elnevezésű ki­állítás megnyitásán. A bolgár küldöttséget Alekszej Koszi­gin és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. * A francia légiósok továbbra is Zaireban vannak. Képünkön: razzia egy Kolwezi környéki faluban. A virágok Örök napfény, jó idő (az évi átlag plusz 25 fok), ned­vesség, jó talaj — a termé­szet adottsága mindez. S ezt a kegyet is, mint lényeges tényezőt számításba vették azok a szakemberek, akik nemrég elkészítették Havanna komplex fejlesztési tervét, kiin­dulva a kubai fővárost min­den szempontból megkülön­böztető hármas jellegből. A főváros karakterét ugyanis a hatalmas területen elterülő villanegyedek Havannája, a szűk, sikátoros Ó-Havanna és a felhőkarcolók városnegyede adja meg. Elkülönülve építé­szeti stílusban, szokásokban, életmódban. Amiben talán mindhárom Havanna rokonvo- nású, az elmúlt évtizedben városa nagymértékben szippantotta fel a vidék lakosságát. A termé­szetes szaporulattal együtt, az elmúlt 15 esztendő alatt évi 40—50 ezerrel nőtt a fővá­ros lakossága. Ma eléri az 1,9 milliót. Ügy számolnak, hogy az ezredfordulóra 2,5 millió lakosa lesz Havannának. A gondok hasonlítanak sok más főváros gondjaihoz. Leg­égetőbb a lakásprobléma. Építésükre megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Az álta­lános városrendezési tervsze­rint a „negyedik Havanna" vé­gig a tengerparton, mintegy tíz kilométer hosszan épül majd fel. Ennek egyik előhír­nöke Alamár, ahol az első kétezer lakásba már beköl­töztek a lakók. Ha teljesen felépül, százezer lakosa lesz. Mivel Kubának mindössze húsz panelgyára van, s ezek összkapacitása nem haladja meg az évi 10—12 ezer la­kást, az úgynevezett mikro- brigádos építkezés (a külön­böző vállalatok dolgozóiból alakult brigádok) honosodott meg. A havannai lakásépítke­zéseknél más előjelűek a .kö­vetelmények, mint Magyaror­szágon. Míg nálunk a hideg ellen, addig itt, Kubában, a meleg ellen kell védekezni. Vagyis az a cél, hogy minél szellősebb legyen egy lakás, minél nagyobb legyen a lég- járat. Mivel elfordítható rá­csok helyettesítik az ablako­kat, a lakóknak nem kell bosszankodniuk a „nyílászá­rók” miatt. S ha valaki megfigyeli az új épületeket, érdekes „díszí­tő" elemeket talál a tetőkön: hatalmas tartályokat. Kihasz­nálják a természet kegyét, az örök napfényt. A vízzel teli tartályokat ugyanis a nap 50—60 fokra felmelegíti, va­gyis kész a melegvízszolgálta­tás. A kubaiaknál természetes, s ezt így is csinálják, a lakóhá­zakkal egyidőben épül a park, az úthálózat, a játszótér, a sportpálya. Persze azért is, mert a ligetek, parkok, sétá­nyok- az esti kikapcsolódások színhelyeit is jelentik. Kevés város van a világon, amely annyi és olyan hatalmas par­kokkal, ligetekkel rendelkezne, mint Havanna. Nem véletlenül nevezik Latin-Amerikában a parkok és virágok városának. Amíg például a század ele­jén egy négyzetméter „zöld terület" jutott egy lakosra, addig ma 15 négyzetméter, s a századfordulóra ez a szám eléri a 25 négyzetmétert. Ha­vannában a virágok, parkok szeretete az ősidőkből táplál­kozik. Ezért is féltik, gondoz­zák olyan nagy szeretettel. A nagyobb központi parkokban nyugdíjasok óvják a virágokat, bokrokat, ügyelnek a gyere­kekre a játszótereken, amelyek többsége két részre van oszt­va. Egyik oldal a fiúké, a másik a lányoké. A játékok is ennek megfelelően vannak összeállítva. Havannai látkép A következő egy évtizedben alaposan megváltozik a par­kok és virágok városának ar­culata. Többek között már hozzáfogtak az új kikötő épí­téséhez, az új ipartelep alap­jainak lerakásához, a 4—4 sávos (az ország két csücskét összekötő, ezer kilométeres) központi út leágazó rendszeré­nek kiépítéséhez. Rövidesen átadják a két elektromos erő­művet, s ezután kerül sor a közvilágítás teljes korszerűsíté­sére is. Ezek és sok más tények jelzik, érzékelik: Havanna a változás, az átalakulás kor­szakát éli, s új arcot, új ru­hát öltve várja a világ fiatal­jainak képviselőit a VIT-re. Király Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents