Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-27 / 144. szám
a Dunantmi napló 1978. május 27., szombat Javítják a szolgáltatási Tanácskozott a KISZÖY megyei elnöksége Gyerekek között a kastélyparkban Ha lyukas a cipő, ha folyik a csap, hullik a vakolat, nem megy az autó, ha rossz a rádió, vagy letörött a szekrény lába, mi a teendő? Hová, kihez forduljanak az emberek olyan településeken, ahol nincs cipész, szerelő vagy kőműves? Igaz, ma már egyre kevesebb az ilyen hely Baranyában, mégis bőven van tennivaló a szolgáltatások terén — állapították meg a tegnap —, május 26-án megtartott KISZÖV megyei elnökségi ülésen, ahol a szolgáltatás helyzetét vitatták meg. Ünnep a biikkisdi nevelőotthonban Ez a hétvége a gyerekeké. Az idei gyermeknap, programokban igen gazdag esemény- sorozata tegnap a bükkösdi közA nevelőotthon táncegyüttes szereplés közben Vasárnap Pécsett: Rajzkiállítás, rajzverseny gyerekeknek A Dunántúli Napló, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a KPVDSZ Petőfi Sándor Művelődési Háza közös rendezésében a nemzetközi gyermeknap alkalmából rajzkiállítás nyílik május 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a művelődési ház nagytermében, (Pécs, József utca 15.) a Dunántúli Napló gyermekrajz-pályázatára beérkezett rajzokból. A kiállítás megnyitása utón a 330. sz. Pernecker István úttörőcsapat bábcsoportja ad műsort, lordon Ákos: A tükörszívű huszár és Mészá'ros Vincéné: Riporter kerestetik című bábjeleneteit adják elő a Vasas I. iskola tanulói. Ezután kerül sor a rajzversenyre, amelyet Trischler Ferenc képzőművész, a Művészeti Szakközép- iskola tanára vezet. Azok a gyerekek, akik részt akarnak venni a rajzversenyen, ceruzát, színes ceruzát hozzanak magukkal. Rajzlapot a helyszínen fognak kapni. A rajzversenyen résztvevők emléklapot kapnak, s a legjobban sikerült rajzokat a Dunántúli Napló a későbbiekben folyamatosan megjelenteti a lap gyermekrovatában.- Cukorkát és csokoládét...- A patronálás azt jelenti, logy szeretnek bennünket. Is- nerősök jönnek szombaton meg 'asárnap, először egy kicsit szo- norúak, azután ők is velünk levetnek. „Tudománnyal a népért1 25 éves az újjáalakult TIT Márk Bertalan ünnepi beszéde a Bartók Klub-beli ülésen Lff Az V. ötéves terv időszakára Pécs városa 31 millió forintos központi támogatást kapott a szolgáltatás fejlesztésére, amiből 22,3 milliót az ipar és személyi szolgáltatás fejlesztésére fordítanak. Az összeg egy részét az elmúlt két év alatt felhasználta a szövetkezeti ipar, aminek első eredményei már ebben az esztendőben megmutatkoznak. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet két gyorsjavító műhelyt alakít ki Lvov-Kertvárosban, illetve a Bajcsy-Zs. utcában. Új fodrász szalonok, fényképész részlegek nyílnak a megyében és az igényeknek megfelelően színes fotólabor kialakítására is sor kerül Pécsett. A legnagyobb szolgáltató egységek közé tartozik a Villamos és Gépjavító Ipari Szövetkezet. Közel 6 millió forintért öntevékeny autószerviz építését kezdik meg a Diósi úton, az itt már meglévő részlegüket fokozatosan korszerűsítik és hamarosan megkezdik a gépkocsik vizsgáztatását is. Megyeszerte nem megoldott a lakáskarbantartás. A Pécsi Építőipari Szövetkezet enyhít ugyan a gondon, de egyelőre alapvető feladata a lakásépítés. Az Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet csak ez év januárjától teremtette meg a működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket. A szövetkezet az 5. ötéves terv időszakára 20 millió forint felhasználást tervez, s ezzel egy olyan szolgáltató egységet teremt, ami részben elvégzi a Pécsett adódó lakáskarbantartási munkákat. Ahhoz, hogy a szolgáltatás színvonala jobb legyen, többet kell törődni a technológiák korszerűsítésével, a gyártásfejlesz- tessel, hisz szakember utánpótlás is csak úgy várható, ha korszerű munkafeltételeket teremtenek — hangsúlyozták az elnökségi ülésen. Átvevőhelyek létesítésével, túrajárattal, csereáruval rövid idő alatt megjavítható a rádió, a tv, a hűtő, a cipő, s hetente egy-egy napon szakképzett fodrász is dolgozhat, pl.: Ibafán vagy Szentlászlón, ahol eddig ilyen szolgáltatás még nem volt. Eszterhai Katalin ponti ünnepséggel kezdődött meg. A megszépült kastély lakói megemlékeztek névadójukról, Hámán Katóról, majd pedig a szabadtéri színpadon táncos, muzsikus, szavaló gyermekek szórakoztatták egymást és a vendégeket. Délután sportversenyekkel, tábortűzzel folytatódott a program. ► • A kastély - azaz a nevelőotthon -, végtelennek tűnő parkjában beszélgettünk a hétvége ünnepeltjeivel. Varga Jancsi, Bella Ili, Dani Juli, Orsós Ili, Hajdú Mariann és a többiek igen jó beszélgetőtársak.- Ünnepnap-e a gyermeknap?- Nem ünnepnap, de jobb nap, mint a többi. Ilyenkor többet lehet játszani, és egy kicsit rosszalkodni. Nem szólnak ránk.- Ha a gyermeknapi kívánságok teljesülnének, akkor ti mit tennétek a legszívesebben? Varga Jancsi: — Én egész nap csak táncolnék. Twistet, mert azt nagyon szeretem. Bella Ili: — Utazni szeretnék. Még nem voltam sohasem külföldön, jó lenne most olyan helyekre elmenni, amilyeneket csak a tévében látok. Orsós Ili: — Haza szeretnék menni a nővéremékhez Villányba, tavasszal voltam utoljára otthon és már nagyon hiányoznak.- Mikor sirtatok utoljára?- Én a múlt héten, mert nem kaptam levelet szüleimtől — mondja Dani Juli, aki most egyáltalán nincsen sírás kedvében.- Én tegnap este sírtam, mert egy kis probléma volt a fürdőszobában. Nem mostam hajat időben, az ápolónéni rámkiabált, én visszaszóltam neki, aztán kaptam egy nyaklevest, de nem fájt — mondja Orsós Ili.- Egyik este eszembe jutott, hogy mi volt otthon a múltkor. Apu berúgott, anyu meg beteg volt a szívével és veszekedés is volt. Ahogy ez eszembe jutott, elkezdtem sírni — halljuk a szeplős Hajdú Marianntól. Varga Jancsi és még néhányon nem emlékeznek rá, hogy mikor törött el utoljára a mécses. — Sirt-e már valaki örömében? — Hát persze, mikor anyuék meglátogattak — mondják kórusban többfelől. — Én akkor sírtam örömömben, amikor a 800 méteres futóversenyt megnyertem. Nagyon boldog voltam, csak úgy hullottak a könnyeim, mikor átadták az oklevelet — mondja Varga Jancsi. — Mit jelent az a szó, hogy patronálás? — Ide jönnek bácsik és nénik a vállalatoktól és játszanak velünk. — Elvisznek minket Pécsre, meg a Balatonra. A tegnapi ünnepségre sokan eljöttek a bükkösdi nevelőotthont patronáló vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől. Volt miről beszélgetni, hiszen közös élmények fűzik össze a patrónusokat és a patronáltakat. Bükkösdön nem találkoztunk olyan gyerekkel például, aki ne látta volna a Mecseki Állatkertet, vagy nem játszott volna még a Vidám Parkban. A vendégek is az otthonban ebédeltek és estig folyt a közös játék és a vidámság. Tegnap mindenki nevetett, síró arcot nem lehetett látni. Gyermeknap van. Erdős Ákos A csaknem 140 évvel ezelőtt alakult Magyar Természettudományi Társaság alapokmánya így írta le feladatát a kor nyelvén: „Minél nagyobb mértékben részeltetni hazánk fiait a természeti tudományok jótékonyságában". Napjainkban így fogalmazzuk ugyanezt: ,/Tudománnyal a népért", mely a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jelmondata lett. A műveltség széles körű terjesztésének hazánkban tehát nagy múltja van ugyan, de a reakció korlátozása miatt igazán csak a felszabadulás után bontakozhatott ki teljességgel, nőhetett fel feladatához. Az 1953-ban újjáalakult Tudományos Ismeretterjesztő Szervezetben egyértelművé vált, hogy a társulat világnézeti alapja a marxizmus—leniniz- mus, tevékenysége felöleli valamennyi tudományág területét, munkáját kiterjeszti a társadalom minden rétegére, egyre fokozódó figyelemmel a munkásosztályra. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap a társulat Baranya megyei szervezete. Az ünnepi ülést dr. Lissák Kálmán akadémikus, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, köszöntötte a megjelent vendégeket, többek között Bocz Józsefet, a Baranya megyei párt-vb tagját, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Lanz Endrét, á TIT országos elnökségének titkárát és Právicz Lajost, a TIT Baranya megyei szervezetének titkára meghívására Baranyába érkezett Ivovi testvérszervezet küldöttségének tagjait. Ezt követően Márk Bertalan nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, megyei ügyvezető elnök mondott ünnepi beszédet, melyben röviden ismertette a társulat elmúlt 25 év alatt elért országos és megyei fejlődését, eredményeit. — Büszkén állíthatom, hogy megyei szervezetünk is eredményesen és több területen az országos gyakorlathoz viszonyítva újszerűén végezte és végzi munkáját — mondta az előadó. Az ünnepi beszédet követően Panaszjuk Vlagyimir Va- sziljevics, a Ivovi tudományos ismeretterjesztő testvérszervezet elnöke köszöntötte és gratulált a 25 éves jubileum alkalmából a TIT Baranya megyei szervezete vezetőségének és tagjainak. Kifejezte meggyőződését, hogy a TIT és a Ivovi szervezet közötti együttműködés és baráti kapcsolat tovább fejlődik, s új, közös eredményekre lesz majd képes. Az ünnepség végeztével dr. Lanz Endre a tudományos ismeretterjesztésben nyújtott kiemelkedő munkáért a TIT aranykoszorús emlékplakett kitüntetéseket adott át Pécs tudományos életének ismert kiválóságai és kollektív szervezetei részére. Kitüntetést kapott Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei szervezetének titkára is. Új ismereteket szereztek Tartalékos katonák leszerelése Nemrég tértek vissza gyakorlatról, ahol férfias helytállásról, edzettségről nyújtottak tanúbizonyságot azok a tartalékos tisztek és katonák, akik tegnbp szereltek le csaknem háromheti hadiélet után a pécsi Bajcsy-lakta- nyában. A tartalékos hadkötelesek búcsúztatóján megjelent többek között dr. Garányi László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Kovács István, a MÉV-pártbizottság első titkára, valamint a MÉV KISZ- titkára, Mészáros István. Megjutalmazták a legjobbakat, akik a mostoha időjárási körülmények közepette is a legkiválóbb eredményeket érték el, jól kezelték a lövegeket, gyorsan küzdötték le a célokat és nagyon rövid idő alatt harc- és menetkésszé lettek. Különösen jól bizonyítottak a felderítők, a lövegkezelők és a gépjárművezetők. örvendetes tény, hogy a korszerű fegyvereket kitűnően alkalmazták, gyorsan alkalmazkodtak hozzájuk, pedig a legtöbbjük 5— 10 éve volt utoljára katona. Igaz, a harcászati gyakorlat előtt néhány napig „bemelegítettek", vagyis az új ismereteket sajátították el, a régieket felelevenítették. így az előképzés után bátran mehettek az „élesre”. Tegnap civilruhás, már leszerelt katonák és még igazi katonai ruhában lévők sorakoztak az udvaron, közülük csaknem harmincat előléptettek szakaszvezetővé, őrmesterré, vagy törzsőrmesternek, de szinte mindnyájukat kitüntették. Megjutalmazták például Szente Róbertét, Horváth Józsefet, Szilágyi Dezsőt, Dékány Antalt, Tóka Istvánt, Jankovics Imrét, Schrott Attilát. A hazatóvo- zók vígan énekelték a Sárga a csikó kezdetű dalt. Tanácsülés Siklóson Elfogadták a város közművelődési programját Az időszaki tanácstagi választások eredményeinek is- me’rtetésével kezdődött tegnap délután Siklós város tanácsülése. Ez alkalommal 8 új tanácstag vehette át megbízó- levelét: köztük Horváth Alajos, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkára, aki egyben a tanács végrehajtó bizottságának is tagja lett, miután a tanácsülés előtt letette az esküt. A napirendi pontok szerint sor került többek között a város V. ötéves tervidőszakára kidolgozott közművelődési feladattervének és a távlati — 1990-ig terjedő — közművelődési programjának jóváhagyására is. E program kidolgozását Siklós várossá nyilvánításának nyomán megváltozott körülmények tették szükségessé, s mint azt Szarka Árpád tanácselnök mondotta: a cél az volt, hogy az új, megemelt követelményeknek megfelelő, egységes közművelődési programja legyen a városnak. A tartalmas tervből csupán néhány gondolatot tudunk idézni. így cél: a munka- és művelődés-akciót fejleszteni, az ifjúság közművelődési ellátását javítani, a siklósi és villányi művésztelepeket jobban kiaknázni, a délszláv nemzetiségi klubot a nemzetiségi művelődés módszertani bázisává fejleszteni. A távlati program egy új művelődési központ létesítését tűzi ki, s — többek között — Siklós város helytörténeti múzeumának megalapozását. Természetesen a város centrumjellegéből adódóan — közigazgatási központ, idegenforgalmi központ — kulturális-művelődési központtá is nőee Siklós, amely jelen pillanatban e vonalon nem éri el megyénk más városainak szintjét. A feladat tehát óriási, s csak mértéktartó, reális tervvel valósítható meg. Csak kuriózumként: szóba jött a tanácsülésen az is, hogy az eddig háromévenként megrendezett várfesztiválok ezután kétévenként várnák a résztvevőket, vendégeket. A tanácsülésen még elfogadták a város közbiztonságé— nak helyzetéről szóló beszámolót — melyet Osztopányi Ferenc, .a Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetője terjesztett elő —, valamint hitelesítették Siklós 1977. évi krónikáját, melynek lapjain legbővebben a várossá nyilvánítási üntnepségekről számolnak be. S. Zs.
