Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-26 / 143. szám

a Dunántúlt napló 1978. május 26., péntek 25 éves a TIT A felszabadulás után újjászervezett Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 25 éves jubileumát ün­nepük ezekben a hetek­ben az országban. Erre a megemlékezésre kerül sor ma megyénkben is, a TIT pécsi székházában. Az 1953-ban Társadalmi és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat néven megalakult szervezet el- szakithatatlanul egybefor­rott a csaknem 140 évvel korábban hazánkban lét­rejött, hasonló célokat ma­gáénak valló, társaság tiszteletre méltó törekvé­seivel és hagyományaival, saját korszakának törté­nelmi légkörével: a felsza­badulás utáni évek meg­újhodásával, a szocialista átalakulással. Akkor érle­lődtek meg a politikai és tudományos feltételei an­nak, hogy hazánk kiváló tudósai kezdeményező sze­repet vállaljanak a társu­lat újjászervezésében, a tudományos ismeretterjesz­tés széles körű megszer­vezésében. Felismerték, hogy népünk hatalmas méretekben kibontakozó kulturális és művelődési érdeklődését erre alkal­mas szervezettséggel kell biztosítani. A szervezetbe tömörült tudósok, művé­szek, írók, pedagógusok, politikusok vállalták, hogy milliókhoz juttassák el a magasabb szintű politikai, szakmai, kulturális isme­reteket, magasra emelve a marxizmus—leninizmus zászlaját, segitve a párt politikai célkitűzéseinek megvalósitását. Az elmúlt negyedszá­zadban 30 ezerre növe­kedett a társulat taglét­száma, kiépültek országos és vidéki szervezetei, cso­portjai. Az előadásos is­meretterjesztés mellett népszerűek lettek nyelv- tanfolyamai, a különböző nyári és téli egyetemei, írásos kiadványai, tudo­mányos folyóiratai. Mind az országban, úgy me­gyénkben is ezek segítsé­gével, tiszteletre méltó színvonalú tevékenységével szerzett magának megbe­csülést, elismerést a tár­sulat. Mai ünnepségü­kön szerénytelenség nél­kül adhatnak számot munkájukról, annak ered­ményeiről, a jubileumhoz méltó új terveik, felada­taik megvalósításának fo­lyamatáról. Mindazok, akik a napi munkában társulatunk megyei tagjaival, aktivis­táival kapcsolatban áll­nak, rendezvényeik állan­dó résztvevői, kiadványaik érdeklődő olvasói, a jubi­leum alkalmából a kö­szöntők sorában állnak, sok sikert kívánva az el­következő évek terveinek megvalósításához! Ülést tartott a Baranya megyei NEB Akadnak még tennivalók az újítómozgalomban Eredmények a szocialista brigádoknál Vállalati szinten nehézkes, akadozik Tulajdonképpen minden vál­lalatvezetővel, újítási előadóval — ha van — elolvastatnám a Baranya megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság jelentését, me­lyet a tegnap délelőtti ülésen vitattak meg. E jelentés ugyan­is átfogó képet ad az újítómoz­galom helyzetéről, fejlesztésé­nek lehetőségeiről. A jelentést készítő munkabi­zottság Keresztes János vizsgá­latvezető irányítása mellett — összesen 16 vállalatnál, szö­vetkezetnél nézett az újítómoz­galom mögé, s e 16 vállalat tükrében bizonyította.: igen sok még a tennivalónk. Idézzünk tehát a jelentésből a teljesség­re való törekedés nélkül. Már közhely: az újítások megvalósítása nehézkesen megy. Az elhúzódások okai kö­zött szerepel az az érdektelen­ség is, melyet a munkatársak, a munkahely vezetői tanúsíta­nak. Esetenként zavaró a kivi­telezési kapacitás hiánya, az anyagbeszerzés körüli gond is. A vállalatok közötti újítások át­adása-átvétele csaknem telje­sen megszűnt: a vizsgált egysé­geknél 3 év alatt — 1975 és 1977 között — mindössze 4 (!) ilyen esetről szereztek ismere­tet. Ne csodálkozzunk: a gaz­dasági egységek többsége nem rendelkezik az átadáshoz szük­séges gyakorlati ismeretekkel. Újítási szabályzattal minden vizsgált cég rendelkezett, de e szabályzatok nem mindenhol a legmegfelelőbbek: jelentősen behatárolják, gátolják az újító­mozgalmat, az újítómozgalom fejlődését. Függetlenített újítá­si ügyintézőt elvétve találunk - ez talán érthető is —, de az már kevésbé, hogy az újításokkal foglalkozók egynegyede végzett csak újítási tanfolyamot, s hogy jelentős számban és többször rövid idő után válnak meg mun­kakörüktől a képesítéssel ren­delkező ügyintézők is. Ez - ta­lán kemény kifejezés — néhol a mozgalom ledegradálásót, félvállróli kezelését jelenti. A vállalatok érthető érdeke, hogy saját működési területük­re vonatkozó újításoknak örül­nek. Ezért írnak ki évente újítási feladatterveket, amelyek meg­valósításánál azonban nem mindenhol következetesek. E miatt általános tapasztalat: az éves feladattervek iránti érdek­lődés csekély, mozgósító erejük nincs. Jellemző, hogy a felmé­résbe bevont egységek újítási feladattervében közel ötszáz té­ma szerepelt, s ebből 18 száza­léknyit tudtak megvalósítani. öröm viszont azt hallani, hogy a szocialista brigádmozga­lom az újítómozgalom fellendü­lését segíti: előfordult, hogy a hasznosított újítást a brigád aranyjelvény szintje elérésének feltételévé is tették. Megyei adatok szerint — az SZMT érté­kelése — 1977-ben a szocialista brigádok, brigádtagok 3074 újí­tási javaslatot nyújtottak be, az összes javaslat 57,8 százalékát. A jelentés az újítómozgalom fellendítésére, továbbvitelére is tesz több javaslatot, megtoldva egy nagyszerű gondolattal: a szerzett tapasztalatokat külön­böző üzemi fórumokon is ismer­tetni kell. A NEB-ülésen — melyen részt vett dr, Szentmiklósi István, a KNEB titkárságának vezetője — még elfogadták azt a beszá­molót, mely a szigetvári járási­városi NEB munkáját értékelte, majd dr. Szabó József, a Bara­nya megyei NEB elnöke adott kiegészítést egy korábbi vizsgá­lathoz, mely a tejtermelés, -fel­dolgozás és -fogyasztás kérdé­sével foglalkozott. K. F. Június 10—11-én: Siklósi vár fesztivál Június 10—11-én a siklósi várfesztivál keretében rende­zik meg a XII. fúvószenekari találkozót Siklóson. A találkozón és fesztiválon Baranyából 7 úttörő és ifjú­sági fúvószenekar, s vendé­gük, Liperi város Ifjúsági Ze­nekara (Finnország) vesz részt. Az ország különböző városaiból öt zenekar jelent­kezett ' országos minősítő hangversenyre. A fesztivál di­jaiért diósgyőri, dorogi, buda­pesti, két pécsi, továbbá óz­di és perecesi fúvószeneka­rok versenyeznek. A fesztivál vendégegyüttesei: a Szovjet Déli Hadseregparancsnokság Fúvószenekara; a Magyar Néphadsereg Központi Fi^- vószenekara; a Budapesti Pénzügyőr Fúvószenekar; a BM Tűzoltóság Tinódi Kama­razenekara, valamint a Mark- gröningeni Fúvószenekar (NSZK). A találkozó első napján délelőtt hangzik el az úttörő- és ifjúsági zenekarok hang­versenye a várban, délután ugyanitt minősítő koncert lesz, majd este szabadtéri hang­verseny a villányi szoborpark­ban. Június 11-én, vasárnap délelőtt a zenekarok felvo­nulnak a várba, utána a kül­földi és a katonai zenekarok hangversenye, délután pedig az öntevékeny együttesek koncertje hangzik el, utóbbi a fesztivál díjaiért A talál­kozó este, gálahangverseny­nyel zárul. A részt vevő együttesek Harkányban, a Zsigmondi sé­tányon szombaton és vasár­nap koncert jellegű térzenét adnak. Zöldséget a tavalyi mennyiségben, de jobb minőségben Csaknem egymilliárd forinttal növekedett az elmúlt évben a zöldségtermesztési ágazat brut­tó termelése, s nőtt a szőlő- és gyümölcstermesztés hozama is. Ebben az évben a tavalyihoz -hasonló mennyiségben, de jobb minőségben várja az ipar és a kereskedelem a zöldséget a nagyüzemi és kistermelőktől — jelentették be a dunántúli me­gyék főkertészeinek, valamint a kertészeti termeléssel foglalko­zó országos szervek vezető szakembereinek csütörtöki zala­egerszegi ^tanácskozásán. A terméskilátásokról elmond­ták, hogy összességében mint­egy 30 százalékos fagykár érte a csonthéjas és bogyós ültetvé­nyeket, nagyobb a károsodás Pest, Bács, Csongrád és Hajdú megyében, de az alma- és a szőlőtermés a szakemberek sze­rint nem fog elmaradni a tava­lyitól. Bár csökken a termő sző­lőterület, a jelenlegi tervidő­szakra elhatározott 15 ezer hek­táros telepítési program biztosí­tottnak látszik. A kedvezőtlen időjárás miatt a szokásosnál később kerül piacra a korai szabadföldi zöldség, összessé­gében azonban zöldségfélékből is jó termés ígérkezik ország­szerte. Hkiic «I Kiirekben Kéri István, a Pécs városi Tanács ipari osztályvezetője Igyekeztem elképzelni azt az embert, aki néhány hete Pécs város Tanácsának ipari osztályvezetője. Csak annyit tudtam róla, hogy fiatal, 35 éves. A városi tanácshoz igye­kezve a Széchenyi téren fo­galmazódott meg bennem az első kérdés, vajon milyen vá­gyai lehettek gyermekkorában, mi szeretett volna lenni. Mikor beléptem a szobájá­ba, egy magas, széles vállú, kisportolt, energikus fiatalem­ber fogadott. — Nem ide készültem, az biztos, — mondja Kéri István. — Nem voltak vágyaim egy bizonyos szakma iránt, nem kerestem ideálokat. A Széche­nyibe jártam gimnáziumba. A reál tantárgyak közelebb áll­tak hozzám, nem szerettem a túlzott elméletieskedést. Az el­képzeléseim itt alakultak ki; olyan helyen szerettem volna dolgozni, ahol nagy gépek vannak, amiket a „kis" ember játszi könnyedséggel irányít. Érettségi után a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem ko­hómérnöki karára készültem, de szüleim egyedül engem ta­níttattak gimnáziumban, s ezt... Talán nevetségesnek hangzik, de Pécshez való kö­tődésem is visszatartott. Na­gyon szeretem ezt a várost, s ha kohómérnök lettem vol­Csimbi és a széllökések Csimbi 3. startja után Erb Laci megiramodott, nehogy szem elől tévessze gépét. Fél perc telhetett el, a másfél köb­centis motor leállt, bekapcsolt a termikfék, de hiába. Csimbi a negyvenkilométeres erősségű széllökések hátán nyargalva borsószemnyire zsugorodott a pogányi repülőtér felett, de La­ci még mindig futott... Kassai Tibor, a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei fő­előadója stopperrel a kezében figyeli a következő startot, s közben megtudom: az Úttörő Szövetség és az MHSZ az út­törő repülőmodellezők megyei döntőjét tartja, amelyen több mint százan vesznek részt, bíz­va abban, hogy kategóriagyőz­tesként eljuthatnak Zánkára, az országos döntőre. Az erős északnyugati széllökések dobál­ják a gépeket, jó néhány már a levegőben szétválik, a szárny önállóan landol a füvön: egy kékmelegítős fiú kesereg is mi­atta. Zánka elérhetetlen .,. Urh Zorán nyolcadikos és eszéki. A fiatal házigazdák gyű­rűjéből hívom el. — Meghívást kaptunk a mai versenyre, figyeljük, hogyan dol­goznék a baranyaiak. Mi gépek nélkül érkeztünk. Talán legkö­zelebb összemérhetjük tudósun­kat. Erb Laci időközben visszaér­kezett. A reptér melletti búza­táblában lelt rá Csimbire. — Három éve modellezek, az MHSZ Ércbányász versenyzője vagyok és a Karikás Frigyes utcai iskolába járok. Az A 1-es ka­tegóriától tartok a legjobban, ebben indul a legtöbb verseny­ző. Azért remélem, eljutok Zán­kára ... Erb Laci tegnap kilencszer röptette gépeit mindhárom ka­tegóriában, Vagy húsz kilomé­tert futott modelljei után, de megérte. A mechanikus motoros vitorlázó kategóriában első he­lyezést ért el. így a mohácsi Róka Miklóssal, valamint az ugyancsak pécsi Martin Zol­tánnal képviselik Baranya szí­neit az országos döntőn. S. GY. na, akkor most nem itt élnék. Máshol pedig nem tudnám eU képzelni az életemet. Az akkor 18 éves fiatalem­bernek jókor jött egy új üzem indulása. Az elsők között je­lentkezett a MÉV ércdúsítójá­ba, ahol szervetlen vegyipari szakmunkás bizonyítványt szer­zett. — Mindig a miért kérdés izgatott, s ebből a nyugta­lanságból adódott, hogy soha nem voltam „szakbarbár”. A világ érdekelt. Az ércdúsítás pedig új terület volt akkor. Az őrlésnél kezdtem, mint diszpécser. Irányítottam a fél­automata berendezéseket, de egy idő után kíváncsi voltam, hogy ezek a monstrumok hogy működnek. Felvételiztem a Kandó Kálmán Felsőfokú Tech­nikum kihelyezett pécsi tago­zatára, ahol folyamatszabályo­zást tanultam. A miértre meg­kaptam a választ. 1967-ben került kezébe a diploma, de mint mondja, a sors iróniája folytán egyetlen­egyszer sem dolgozott a szak­mában, mert üzemvezetővé ne­vezték ki. S jött a társadalmi megbízatás: a szakszervezeti műhelybizottság titkárává vá­lasztották. Azoknak lett a fő­nöke, akiknek hosszú ideig beosztottja volt. — A „szamárlétrát" itt jár­tam végig. Az egészséges ösz- szeütközések akkor kezdődtek, mikor az újat akartam átül­tetni a gyakorlatba. Hasznos tapasztalatokat szereztem: az ember amit elméletben meg­tanul, azt a gyakorlattal ha­sonlítsa össze, s abból vonjon le következtetést. S a vezetői felelősség kérdése. Nagyon alaposan mérlegelni kell, hogy kit, mennyivel terhelünk. Mert, ha az egyén sem bízik saját magában, abból eredményes munka nem származhat. — Néhány éve került el az ércdúsítótól a városi tanács ipari osztályára, főelőadói munkakörbe. — Az üzem fejlesztése be­fejeződött, s úgy éreztem ez egy izgalmas terület, sok­felé bepillanthatok. 1976-ban elkezdtem a Pécsi Tudomány- egyetem közgazdasági karát, mert főelőadóként vállalati felügyeletet gyakoroltam, s munkámhoz bővíteni kellett ismereteimet. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem 3 éves tagozatát is elvégeztem, de úgy dolgozni nem lehet, hogy nem ismerem az adott területet széles sávban. Persze, a szüntelen tanulás a csalód támogatása nélkül nem men­ne. Nagy áldozatot hoz fele­ségem, aki két gyermekünk ne­velésében alaposan kiveszi a részét, sőt... — Megváltozott a feladata. Mi a célja munkájában? — Amit helytelennek tartok, az ne menjen tovább. A dön­tés előkészítési fázisában olyan munkát akarok végezni, hogy a végrehajtás már „gye­rekjáték" legyen. Roszprim Nándor Tanácsülés Szigetváron A Szigetvári városi Tanács dr. Bognár Zoltán tanácselnök-he­lyettes elnökletével tegnap dél­után ülést tartott Az ülésen be­számoltak az időközi tanács­tagi választás eredményéről. A március 5-én a 49. sz. körzet­ben Bana Jánost választották meg tanácstagnak. Megtárgyal­ták és jóváhagyták a városi .ta­nács 1977. évi költségvetésének és fejlesztési tervének zárszám­adását. Tavaly 45,7 millió fo­rintot fordítottak költségvetési gazdálkodási célokra; a 69,7 millió forint fejlesztési alapból 59,9 milliót használtak föl be­ruházási célokra. A napirendi pontok között szerepelt a járás- bíróság elnökének tájékoztató­ja a bíróság működéséről és a népi ülnökök tevékenységéről. Javaslatot tettek arra, hogy a jogpropaganda terén jobban összehangolják a bíróság és a tanácsi szervek tevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents