Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-24 / 141. szám
6 Dunántúli napló 1978. május 24., szerda Olvastuk, hallottuk Baranyáról Mär nem Harmincnyolc év óta most újították föl először a Pécs-Va- sas I. Kodály Művelődési Házat. A szabálytalan, cikk-cakk- ban épült háztömb egyik része kocsma, a másik fele lakóház volt, majd a negyvenes évek elején alakult át kultúrházzá. Később még egy részt toldották hozzá és így ennek köszönhető, hogy végül is nyolc helyi- ségból áll a művelődési ház. Mivel az itt élők többsége bányász, a művelődési ház gondozását a Mecseki Szénbányák vállalta. A művelődési házhoz elvileg a peremkerület kétezer lakosa közül elsősorban a bányatelepiek és a felső részen lakók tartoznak, mert a faluban két kultúrterem — a Jószerencsét és a Kossuth — is működik, de ettől függetlenül mindenkit szívesen látnak. A tizenhat szakkör és klub közül Felújították a Kodály Művelődési Házat kiemelkedő színvonalú a citera- zenekar, a pávakör, a bábszakkör és az ifjúsági klub. S a még mostanában is divatos három napig tartó lakodalmakat is a művelődési házban rendezik meg. Éppen a „túlzsúfoltság'' miatt halasztódott mindig a felújítás, de tavaly decemberben hozzá kellett fogni. A villamosvezetékek elégtek, kilógtak a falból, a művelődési ház életveszélyessé vált. A Mecseki Szénbányák villamos és építési üzemének dolgozói kicserélték a villamosvezetékeket, berendezéseket, új lámpatesteket helyeztek el a termekben, félmillió forint értékben. A színpadra és az ablakokra is új függönyök kerültek és eltávolították a szúette ajtókat. Az épületet kívül — belül tatarozták, festették, mázolták. A régi padozatot parkettára cserélték. A felújítás befejeződött. A tervek szerint még ebben az évben korszerű bútorokat vásárolnak a kényelmetlen széksorok, asztalok helyére. Következő lépésként majd a „Jószerencsét” kultúrtermet renoválják. Hány arca van a színésznek? fa pünkösdi rózsa története Harc az angyallal örökös nyári gondok. Ezzel a címmel a Népszabadságból olvashatunk Pécs-Baranya nyári gondjairól. Vannak napok és hetek, amikor tízezrével érkeznek turisták, fiatal kirándulók csoportjai, fotósok és festőművészek, természet- kedvelők és műemlékek, tárlatok látogatói. Elszállásolásuk nem könnyű feladat. Milyenek a lehetőségek? A „Mecsek Comping" kínálkozik nyaralóházaival, a legöregebb dömörkapui .turistaházban 60 vendég helyezhető el. Csúcsidőben segít a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, illetve a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiuma. Az orvoskollégium a Jakabhegy festői oldalában teraszos kiképzésű épületben 200 szobával 400 vendéget fogad. Bár az idegenforgalom növekedett Pécsett, illetve Baranyában az utóbbi évtizedben nem létesültek új x turistaszállások. A meglévők viszont jó állapotban vannak. így Harkányban a Hotel Turista, Siklóson és Pécsváradon, a várban egész évben nyitott turistaszállók, Sikondán május 1-től szeptember 30-ig nyitva- tartó turistaszálló. A szigetvári színvonala az előbbiektől messze elmarad. Jellegzetes baranyai probléma, hogy sokkal több az idegenforgalmi nevezetesség, mint a szálláslehetőség. Példának említve: a zengővárko- nyi szelídgesztenyés, a felújított Máré vára, Mecsekná- dasd, a keleti Mecsek legszebb települése, Óbánya, s vadregényes rezervátumok hiányolják a turistaszállókat. Mohácsot és Komlót kirándulóközpontokká lehetne alakítani. * Mohács már az országos döntőben. A közalkalmazottak kispályás labdarúgó-csapatáról van szó, amelyik tavaly elnyerte a szolnoki országos döntőben a Magyar Hírlap Kupát. Természetes, hogy róluk olvashatunk a Magyar Hírlapban. A foci mellett azonban mohácsiak rendezték legutóbb Baranya megye városainak asztalitenisz vetélkedőjét, szép számú női szereplőkkel. Heller András, a focicsapat kapitánya bízik az idei sikerben is, hisz már elkezdték a felkészülést. A riporternek megmutatta azt a bekerített területet is, ahol az új sporttelep készül. Már zöldell a nagypálya füve, kész a salakos pálya, aztán jön a többi küzdőtér, öltöző. Lesz minden, ami egy városi stadionhoz tartozik. A tervek szerint még egy sport- csarnok is. * A Pécsi Akadémiai Bizottság sokrétű tudományos munkájáról olvashatunk a Nép- szabadság április 14-i számában. A PÁB hagyományok nélkül kezdte meg működését, mindezek ellenére jól beilleszkedett az állami és társadalmi élet struktúrájába. A meglévő kutatóhelyek, tudományos központok között az összehangolást a PAB többé-kevésbé sikeresen tölti be, helyet és lehetőséget teremtve a korszerű tudományszervezésnek. Jelenleg nyolc munkabizottságuk működik, köztük négy természettudományi, három társadalomtudományi és egy komplex környezetvédelmi és urbanisztikai profillal. A szak- bizottságokhoz csatlakozik a munkabizottságok rendszere, összesen 35 bizottsággal. A bizottság tudósokból, akadémikusokból álló vezető testületének ajánlásai az élő problémákra irányítja a figyelmet A szakbizottságbk ennek megfelelően választják ki témáikat. A személyes kapcsolatokon túl az országban működő más tudományos bizottságokkal is rendszeres a tapasztalatcsere. Lipóczki József Miért ír egy színész könyvet? Talán azért, mert így próbálja megvalósítani önmagát színpadi feladatok híján, vagy mert úgy érzi, a pódiumon, a filmen nem mondhatja el mindazt, amit úgy érez, tolmácsolni kell a következő nemzedékeknek. Ráadásul talán maga a könyv a legmaradandóbb kifejezés- módnak látszik, amelybe nem szól bele sem rendező, sem partner. Hogy most Zorba, Zampano világhírű életrekeltője, Anthony Quinn megjelentette a maga életrajzát, annak más oka is van. Aki olvasta „Harc az angyallal”, című, nemrég kiadott könyvét, még ha véletlenül filmről nem is ismerné Anthony Quinnt, akkor is megérzi benne azt a határozottságot, azt a kegyetlen őszinteséget, amely annyira jellemzője valamennyi alakításának. Könyve, életrajza, amelyet egyes amerikai kritikusok egyenesen „kínosan" őszintének neveztek, azzal fegyverzi le az olvasót, hogy Quinn egyetlen pillanatig sem feledkezik meg arról, hogyan kezdte pályáját, szembenéz múltja minden kínjával, vállalja ezeket az éveket és nem a beérkezett világsztár szemével próbál új múltat teremteni maga számára. Quinn nem akarja elfelejteni a tegnapot, mert élete minden keserűségével, sikerével,r megvalósult és megvalósulatlan ábrándjaival, mindazzal, amit megtanult és elvégzett, számára sokkal értékesebb, mint a hetedik művészettel szerzett babérok. Ez a vallomás már önmagában is kihívás Hollywood ellen, amelyet maga a színész „embernyúzó gépezetnek” hív. Quinn hű marad önmagához akkor is, amikor amerikai éveiről beszél, mert a népszerűségi listák élén szereplő művész csöppet sem felejtette el, hogy csak úgy tudott kiszabadulni a ráosztott sablonszerepek özönéből, hogy átszerződött Európába. Amikor úgy érezte, nincs más kiút, megpróbálkozott olaszországi szerepekkel. És itt találkozott Fellinivel. így következett aztán az Országúton (a felejthetetlen Zampanóval), később pedig a Zorba (ugyancsak feledhetetlenül) és így tovább. A Harc az angyallal hűségesen követi azt az utat, amelyet Quinn bejárt pólyája során, azt a kutató kedvet, amely az életben és a művészetben annyira jellemzi. Talán ezért is kezdi az életrajzát ilyen jellemző fordulattal: „New Yorkban laktam, gazdag voltam, együtt a családommal és ráadásul híres is. A Times Square-on egyszerre három filmemet is vetítették és színpadon is játszottam. Akár- hova néztél, a Broadway-n, csak az én nevemet láttad a fényreklámokon. Néhány kedves néni, valamilyen műkedvelő színjátszókor tagjai, vacsorát adtak tiszteletemre, amelyre még számos híresség volt hivatalos. A vacsora végén felálltam, hogy köszönetét mondjak. De egyszerűen képtelen voltam megszólalni. Láttam, hogy mindenki csak engem néz nagy érdeklődéssel, várakozással, és akkor hirtelen rádöbbentem, hogy teljesen elhibáztam az életem. Ma is emlékszem arra a megdöbbenésre, felháborodásra, amellyel a szavaimat fogadták. Ugyanis mindenki legfeljebb néhány szellemes, súlytalan mondatot várt tőlem, s akkor én bejelentettem: a siker semmit sem jelent számomra. Amikor befejeztem, a házigazdák udvariasan összeverték a tenyerüket, noha megsértettem őket. Az összejövetelt gyónássá változtattam." Hány arca van egy színésznek? Annyi, ahány szerepet eljátszott — válaszolna rá bárki. És íme most mégis úgy tűnik, van kivétel, egy ezerarcú színész, Anthony Quinn most felfedte az ezeregyedik arcát. Nemfaha György őseinknél a tavasz köszöntésének több egymást követő ünnepe volt. A pünkösd azonban a nyár első ünnepe. Évszázadokkal ezelőtt számtalan virággal kapcsolatos aktussal ünnepelték. A magyar mitológiából ismerjük, hogy ezen az ünnepen az ország több vidékén „királyt és királynőt” választottak. A legények és a lányok táncolva, dalolva kísérték háztál-házig a pünkösdi királyi párt. (Innen származik a mondás is: rövid volt, mint a pünkösdi királyság.) Ezekből a néphagyományokból csak egy-egy népdal maradt — és egy virág, a pünkösdi rózsa. Ezt a kertekben virágával és nagyságával uralkodó típusú virágot az ókor szinte valo- menyi népe ismerte. Theophra- tos görög természettudós, aki ötszáz gazdasági növényt írt le, ezt a virágot Paeontól, az istenek orvosától származtatja, innen a virág neve — peónia. A monda szerint Paeon a növény gyökerével meggyógyította Plútót, az alvilág istenét. A növény részeinek gyógyító erőt tulajdonítottak. Lippai János, a tizenhetedik század nagy magyar kertésze a „Posoni Kert” című könyvében is azt írja a pünkösdi rózsáról, hogy a „magja igen jó nehéz betteg- ség ellen, ha cérnára fonják és a gyerek kezén lévő pulzusokra kötik. Hasonlóképpen a gyökerét is.” A múlt század elején Diószegi „Orvosi Füvész- könyv”-ében a növény ezen tulajdonságait már kétségbe vonjaA peónia Kelet-Ázsiából származik, Ching King kínai császár (i. e. 2737—2697-ig élt) szabad idejében virágok ápolásával foglalkozott. A pekingi templomkertekben lévő csodálatos peóniákról azt mondják, hogy a Ching King császár kertjéből származók utódai. A történelem folyamán sok magyar neve volt. Az egyik faját basarózsának nevezik. A név eredetét Rapaics a „Magyarság virágai" című könyvében a következőképpen fejti ki: Szerinte a basa- vagy másképpen bazsarózsa elnevezés a 16. században a basa szóból alakult ki. A törökök új változatokat hoztak be, amelyek először a virágkedvelő basák kertjében nyíltak. írott emlékek is vannak arról, hogy a törökök azokról a vidékekről hozatták a legszebb színű változatokat, amerre a magyar törzsek is éltek. 33 vad faja ismeretes Európában, a mérsékelt övi Észak- Amerikában és Ázsia különböző részein. A legismertebb közülük a Paeonia lactiflora, magyar nevén a pünkösdi rózsa, amelynek több ezer fajtája pünkösd ünnepe idején virágzik. A Paeonia officinalis, magyar nevén bazsarózsa, egyik alfaja a Mecsek hegységben nálunk is őshonos. Kevesebb fajtája van. Korábban nyílnak, a legelterjedtebb a bordó virágú változata. Dr. Fodor Béla Fő feladat a megelőzés Sok a baleset az iskolákban Sokakat felkavart annak idején a televízióban látott Jogi esetek egyik riportja: olyan gyermekbalesetről volt szó, melynek következtében egy kisfiú elvesztette az egyik szeme látóképességét. A szerencsétlenség oka egy szétrobbant villanykörte volt, melyről hiányzott a védőrács ... Ugrásszerű emelkedés A szomorú eset természetesen nem tipikus, mégis felvetődik a kérdés, mit jelent az iskola, mint veszélyforrás. Az elmúlt évben 12 ezer gyermeket ért úgynevezett iskolai baleset az országban, a 12 ezer között halálos áldozat is volt E szomorú tények ismeretében arra próbáltunk választ találni, hogyan áll Pécs és Baranya az iskolai balesetek terén. Nágel Lajosnak, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadójának adatai nem biztatóak. Sok még a tennivaló a megelőzés terén. Az 1976-os évhez viszonyítva tavaly 30 százalékkal emelkedett a tanulóbalesetek száma, a mulasztott napoké pedig 392-vel. Háromszázzal többen szenvedtek balesetet tavaly, mint a korábbi évben, a hiányos tornatermi ellátottság következtében többnyire a testnevelési órákon. Súlyos a helyzet a megye szakmunkásképző intézeteiben. Ugrásszerűen megnőtt a balesetek száma, ugyanis a múlt évtől a tanulók üzemi baleseteit is a megyei tanács tartja nyilván iskolai baleset gyanánt. Ily módon az 1976. évi 37-ről 121 -re emelkedett a balesetek száma, köztük halálos, csonkulásos sérülés is volt. Nehéz helyzetben vannak az iskolák, hiszen a körzetesítés mindenütt zsúfoltságot eredményezett. A felépülő új intézmények lassan megoldják a problémát, noha ezek.i nél is jelentkezik az átmeneti balesetveszély, hiszen az iskolákat a sürgető helyhiány miatt több részletben adják át. A tanulók így nem egyszer csak balesetveszélyes körülmények között juthatnak az épületbe. Az új iskoláknál' kedvezőbb a helyzet, bár ott is sok veszélyt rejtenek az üvegezett ajtók, a konyhai gépek, az elméretezett korlátok, a balesetveszélyes padló- burkolat A baleseti statisztikák soha nem szívderítőek, a pécsieket mégis némi megkönnyebbüléssel vesszük tudomásul. 1978 első negyedévében eddig 52 balesetről érkezett jelentés Gáspár Jánoshoz, a városi tanács művelődésügyi osztályára. Ezek 99 százaléka testnevelésórán történt, véletlen műve, szinte kivédhetetlen, ugyanis a fiatal hiányos mozgáskoordinációjából ered. Sportiskolás vagy rendszeresen sportoló diák ritkábban szenved sérülést a testnevelési órákon. A balesetek számát mégis a minimálisra sikerült csökkenteni, és ez annak köszönhető, hogy tanáraink jól felkészültek, a foglalkozásokon biztosítják a szakszerű felügyeletet, minden új tananyagnál felhívják a tanulók figyelmét a várható veszélyekre. Tornaszerek dolgában is jól áll a város. Balesetveszélyes szert nem használnak az iskolai gyakorlatban, mivel valamennyit idejében kiselejtezik. A megye általános iskolai tanulói között ugyanakkor tavaly háromszázzal többen szenvedtek balesetet az előző esztendőhöz képest, főként testnevelés és sportfoglalkozások alkalmával. A rossz tornatermi ellátottság következtében udvaron, szabadban tornáznak, ahol több a balesetveszély. Elhárítható veszélyforrás Nem a hanyagság, hanem a zsúfolt iskolák, a szűk terek állnak többnyire e szomorú statisztikák hátterében. Nehéz helyzetben vannak a felügyeletet biztosító tanárok, az iskolai rendgárdák, a munkavédelem szervezésére hivatott felügyelők, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy apró hanyagságok miatt ne íveljen magasra a baleseti statisztikák grafikonja. Valamit azért lehetne tenni. Közeledik az évvége, azt követik majd az iskolai tatarozások. Érdemes lenne ilyenkor figyelembe venni és pótolni a hiányzó védőrácsokat, korlátokat, s egyáltalán: megszüntetni az elhárítható baleseti veszélyforrásokat. Még a nyáron ... G. O. Sikerrel játsszák a Pécsi Nemzeti Színház Spot Színházában Lászlóffy Csaba Nappali virrasztás című egyfelvonásos drámáját A darabot az elmúlt nyáron a Gyulai Várszínház produkciójaként Pécsett, a Barbakán-várárokban is bemutatták. Mindkét előadást Sík Ferenc rendezte, ezúttal pécsi színészekkel. Képünkön Dávid Kiss Ferenc és ifj. Kőmives Sándor az egyik jelenetben. Az előadás május 26-án látható ismét a Spot Színházban.
