Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-21 / 138. szám
1978. MÁJUS 21. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A kultúra és az életmód (2.) A kultúra eszközei vagy a jólét szimbólumai? Felmeres készült a Komarou Gimnáziumban Miért érdemes élni? Szülők és diákok válaszoltak Vajon miért érdemes élni? Mi adja meg mindennapjaink sava-borsát? A jó fizetés? A kényelmes élet? Az érdekes foglalkozás? Az erkölcsi megbecsülés? A hírnév, politikai hatalom, a társadalmi haladás szolgálata? Vagy egyszerűen csak: segíteni másokon? A szülőd szerint az erkölcsi megbecsülés a legfontosabb, gyerekeik az érdekes foglalkozást tették az első helyre. A szülők a jó fizetés kategóriáját „nem vették észre" — a diákok bár az ötödik helyre, de rangsorolták. o Egy érdekes felmérés készült el a minap a Komarov Gimnázium és Szakközépiskolában, Pécsett. Szülőket és diákokat kérdeztek meg; kérdőívek segítségével faggatták őket elképzeléseikről, életcéljukról, életvitelükről, a közösség és az egyén kapcsolatáról .. . A kérdőíveket a Pécsi Tanárképző Főiskola nevelési tanszéke állította össze, s segítségükkel arra szerettek volna választ kapni az iskola nevelői, hogy vajon hol kell javítani — saját, munkájukon? Az önmaguk elé tartott tükör kérdéseik zömére megadta a választ.. . Erről tájékoztattak az iskola tanárai, Kardos Istvánná nevelési igazgatóhelyettes és Kocsis Margit, pálya- választási felelős. Kezdjük tehát a szülők és diákok válaszainak összehasonlítását, annak előrebocsátásával, hogy a felmérés minden kérdésére nem tudunk kitérni. Csak a legfontosabbakat — a szubjektíve legfontosabbaknak látszókat — vegyük nagyító alá. 1. Milyen közösségi embernek ismeri gyermekét? (Illetve a diák — saját magát.) A szülők között mindössze 32-en akadtak, akik a kiemelkedően jó közösségi ember kategóriát választották gyermekeik számára. A többség a közepes jelzőt választotta, visszahúzódónak 3 találta gyermekét. A diákok válasza majdnem megegyező, egy kicsit több visszahúzódó kategóriával, s kevesebb kiemelkedően jóval. 2. Melyik életértéket tartja sorrendben a legfontosabbnak? (Nyugalom, harc, munka, jólét, elvhűség, hírnév, szórakozás, kaland, hatalom, tekintély...?) A szülők sorrendje: nyugalom, munka, jólét. A diákok választott életértékei között a munka vezet. Második helyre viszont minden évfolyam egyöntetűen a nyugalmat tette. Harmadik az elvhűség lett — a végzős növendékeknél, az első és harmadik évfolyam viszont a jólétet választotta. És egy figyelmeztető: ötödik helyre feljött az egyéb kategóriából — a szórakozás! 3. Mi készteti az embert a közéleti harcra, közéleti szerepvállalásra? A szülők eszmei alapon próbálták a kérdést megválaszolni, a diákok az érvényesülést látták a közéleti- ség mozgatórugójának. 4. Az előbbi kérdés ‘■fordítottja: miért nem vesz részt a közéletben? A felnőttek — talán nem véletlenül —, a lustaságra apelláltak. Gyerekeik az önzés, lustaság, félelem, szűk látókörűség, betegség, ellenséges nézetek, anyagi érdekeltség hiánya és a közöny tételek közül az utóbbit választották. 5. Miért tanul az ember? Munkaszeretetből, kötelességtudatból, anyagi haszonból, hírnév miatt, félelemből, megszokásból, érdeklődésből? A diákok az érdeklődést tették első helyre, apáik a kötelességtudatot. 6. Miért szereti tanárát, milyen tulajdonságait értékeli? A felnőttek szerint a tanár legfontosabb tulajdonsága a szakmai tudás, aztán az érthető előadásmód, széles körű műveltség, rendszeresség, majd a színes előadás jött a sorban. A diák itt azonosult szüleivel, de becsempészte a szeretett tulajdonságok közé a jó fellépést. Ez talált! ’ 7. Milyen vonások miatt nem szereti a tanárt? (Az előbbi kérdés fordítottja.) A felnőttek a mellébeszélést tették első helyre, talán mindennapi csatáikra gondolva. A diók az unalmas előadásra tippelt. 8. Végezetül a számomra fontos utolsó közös kérdés — mert akad a kérdések között olyan, amit csak a diákoktól kérdeztek — így hangzik: Véleménye szerint a legfontosabb személyiségjegyek az emberben elsősorban hol alakulnak ki? Az életben? Az egyetemen? A középiskolában? A családban? Vagy mindezek született adottságok? Megint eltértek a válaszok. A szülők szerint — ki tudja miért? — a kérdőív adóinak dobták vissza a választ. Azaz: szerintük a középiskola a legfőbb személyiségformáló. A diákok véleménye megoszlott: az első évesek, a legifjabbak a családra tippeltek, a családtól várják személyiségük alakulását. A III—IV. évfolyam szerint viszont az élet alakítja az embert. o A kizárólag diákokra vonatkozó rész közül néhány szintén publikálásra érdemes, elgondolkoztató. Az érdeklődési területek sorrendje így alakult: "sport, tudomány, utazás, művészet, irodalom, szórakozás ... A megkérdezettek közül 389 dióknak határozott célja van, határozott pályát lát maga előtt. Néhányon — 15-en — nem válaszoltak a kérdésre, s 137-en még nem tudják, mi lesz belőlük. Az összetett életformák közül sokan a következőt választották, s így iskolai szinten első helyre került a: nyugalmas élet, közepes munkával, elvhűséggel, de nagyobb áldozatok nélkül. S végül mit mondanak a fiatalok önmagukról? A felnőttekről? Jók-e, rosszak-e? Felmentik-e, elmarasztalják-e társaikat, szüleiket? Az 550 válasz közül 180-an találták szimpatikusnak a mai fiatal életvitelét. (Csak eny- nyien!) Elítélően 148-an nyilatkoztak, a többiek nem (!) nyilatkoztak. A felnőttekkel 128-an (!) szimpatizáltak, 148- an negatív választ adtak, s 266-an üresen hagyták a rubrikát ... ♦ A kérdőíveket összegezték, értékelték, s most a nevelő- testület azon munkálkodik, hogy az így szerzett információkat valamiféleképpen hasznosítsa. Már vannak elképzelések, mint például: olyan cselekvési programot kidolgozni, amely során a fiatalok nagyobb önállóságot kaonak, több közéleti megbízatást; szeretnének a szülőkkel is erősebb kapcsolatokat kiépíteni. Jobban segíteni a diákok egyéniségének kibontakozását, pályaválasztási ambícióit. . . Biztos tehát, hogy a felmérés nehéz munkája nem volt hiábavaló. A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola kezdeményezése követendő, a kérdőívet — esetleg némi módosítással, finomítással — tovább lehetne adni, s a feldolgozást szakemberre bízni, közzétenni. Bizonyára akad néhány szociológus is, aki örömmel vállalna részt abban, hogy Baranya ifjúságát megismerhessük. Szubjektív alapon . . . Kozma Ferenc Az állandóan bővülő repro- dukciójú kulturális termeléssel, a kultúrértékek intézményesített dömpingjével szemben (sajtó, tv, rádió, film, könyv stb.) az életmód alkotóelemei: a táplálkozás, a ruházkodás, a magánélet mozzanatai nem mennek keresztül ilyen hihetet. lenül gyors, radikális minőségi változásokon. A mindennapi lét alapjainak átalakításához jóval hosszabb és türelmesebb idő szükséges. A lakóhellyel kapcsolatos változások (átköltözés a régi környezetből a modern lakótelepre) sok esetben az interszubjektív kapcsolatok kiüresedését is jelentik. Arról van szó ugyanis, hogy a technika ill. kulturális robbanások, számos közvetítőn áthaladva, elhalnak az egyéni életmód belső körein. Már Veres Péter is rámútatott a 30-as években arra, hogy amikor azt hitték: a modern technikai, kulturális csodák — a repülőgép, a mozi stb. — gyökeresen megváltoztatják a szegényparaszti életmódot, keserűn csalódtak. A helyzet még rosszabb lett. Persze, a kulturális, technikai változások a társadalmi viszonyokon keresztül nyernek igazi axiológiai jelleget. Mégis az életmód konzervatív kereteit elsősorban nem a „kívülről" jövő változások bontják fel. A kultúra az emberek mindennapi életében orientációs funkciót tölt be, biztonságot, kényelmet nyújt, általa nyer értelmet a mindennapok törekvése. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a partikuláris életmód egyedül azokat a kultúr- kincseket képes interiorizálni, amelyeknek igazságáról, értelméről saját addigi tapasztalatai eleve meggyőzték. A kultúra az egyéni életmód kiteljesedésének és megváltoztatásának csupán egyik, de nem egyetlen lehetősége. Ez a potencialitás viszont nélkülözhetetlen mozzonata az ember sokoldalú, szabad önmeqvaló- sulásónak. Az egyén kizárólag azokat a „kultúrhatósokat" építi be önmagába, amelyek valamilyen módon igazolják életmódjának addigi irányát. Az életmód radikális „átváltásai" számos egyéni, sőt nemzedéki konfliktust okoztak. Számunkra az a legfontosabb kérdés ebben a kontextusban, hogy hogyan találjuk meg azon egységes, a szocialista kultúra alapjait alkotó „rendező elveket", amelyek szerint az egyén önmaga építheti be életmódjába, gondolkodásába a szocialista kultúra és szellem új értékeit. Ez a „szelekciós elv" ugyanis nagyon sokszor maga is heterogén. A kultúra dinamizmusa önmagában is ellentmondásos. Számos olyan műfaj él, melynek társadalmi, politikai és esztétikai feltételei régen tovatűntek már, mégis szívósan fennmaradnak. Legyen szabad röviden jellemeznünk egy másik ellentmondást is, melyre Kozma Ferenc hivta fel a figyelmet, „Jólét szocialista módon" című könyvében. A jólét és az életmód ellentmondásában a kultúra könnyen elsivárulhat. A mindenáron összkomfortos jólétre való törekvés lehetetlenné teheti a kultúra permanens in- teriorizócióját mind a partikuláris életmódban, mind a csoportéletmód szférájában. A tartós anyagi javak megszerzésének állandó törekvése lecsökkenti azt az amúgy is kevés szabad időt, amely az „öncélú" kultúra befogadására marad. Az életmód és a kultúra szerintünk legfontosabb ellentmondása az, hogy az objekti- válódott kultúrtermékek, melyek humanista társadalmunk keretei között közkinccsé válnak, nem mint eszközök, hanem mint jólétet szimbolizáló javak funkcionálnak. Másképpen fogalmazva: a megszerzett kulturális javakat (legyenek azok anyagi-technikai jellegűek) használni kell, illetve használatukon keresztül megértésükre is törekedni kell. A kultúra sajátos eszköz a személyiség állandó gazdagítására. A televíziókészüléket egy kisgyermek is be tudja kapcsolni, de ez még korántsem garancia' arra, hogy felnőtté válva megérti annak működését, s nem mozog majd idegenül a technikai kultúra csodálatos világában. Egyáltalán nem közömbös az sem, hogy a gyermek melyik műsor, nál kapcsolja be, illetve zárja el a készüléket. önmagában kevés ragyogó szellemi és anyagi kultúrát teremteni. Legalább annyira fontos létrehozni azokat a feltételeket. körülményeket, amelyek között az egyének szervesen be is illesztik a kultúrát életmódjukba. Egy tanyasi, elszigetelt parasztember számára sovány vigasz a tranzisztoros televízió. Évszázados paraszti, tanyasi életmódja ettől még alig változik, sőt elviselhetetlenebbé válik, mert az individuum spontán módon érzi azt a növekvő diszkrepanciát, amely életmódja és a nembeli gazdagság közé ékelődött. Dr. Estók Tivadar Egy lélek titkai Az első Pécsett készülő rajzfilm Képzetekről, álomszerű meglátásokról szól Varga Csaba Egy lélek titkai című legújabb filmje, amely szürrealisztikus jellegű megfogalmazásban azokat a sztereotípiákat dolgozza fel, ahogyan a férfiképzetekben megjelenik a nő. A film technikailag az animáció legkifejezőbb' eszköze, a metamorfózisra épül. A forgatókönyv már elkészült, a Pannónia Filmstúdió művészeti tanácsa jóváhagyta forgatását. A 150 rajzból álló forgatókönyv alapján készülő hatperces film 7000 rajzot fog tartalmazni. A jelenlegi elképzelések szerint a munkát már a Pannónia Filmstúdió Pécsett, pontosabban Pécsbányatelepen létesítendő műtermében végeznék el. Az Egy lélek titkai Varga Csaba hetedik önálló filmje lesz. A közelmúltban a mozikban is bemutatott Változások, változatok című filmjét, amely tulajdonképpen már Pécsett készült, a filmstúdió benevezte a zágrábi Animációs Világfesztiválra, amit júliusban rendeznek meg, Egyébként most került nemzetközi forgalmazásra, a svájci televízió két hete vette meg. A Pannónia Filmstúdió pécsi műtermével kapcsolatban Varga Csaba elmondta, hogy a műterem átadására előreláthatólag az év második felében kerül sor. Az előkészületek, a filmforgatás szellemi előmunkálatai már javában folynak. Emellett Varga és az Yxilon stúdió tagjai az Ifjúsági Házban intenzíven tevékenykednek. Néhányon rendszeresen dolgoznak a Magyar Televíziónak. így például a most készülő „Közgazdasági Kislexikon" című sorozat egy részét is ők csinálták. Elképzeléseik szerint a műterem alkotógárdájának magját az Yxilon stúdió tagjai képezik. Az Yxilon stúdió ettől függetlenül továbbra is az amatőrfilmezés helyi bázisa marad. Természetesen ők is nagyobb, apparátussal, szakmai támogatással. gazdagabb lehetőségek közepette dolgozhatnak a műterem megvalósulta után. — Mi lesz a lő proliijuk? — A stúdió vezetése úgy gondolja, hogy itt alkalom és lehetőség kínálkozna hosz- szabb — 30, 50 és 60 perces tv-filmek készítésére. Ezek elsősorban ifjúsági és gyermekfilmek lesznek, és egyedi filmek. A műteremben elkészítendő első filmek közé tartozik Pásztor Ágnes filmje is. amit komlói cigánygyerekekkel közösen készít. A film egy cigánymesét dolgoz fel, a gyerekek saját maguk rajzolják végig. A műterem jelentőségét az is mutatja, hogy a stúdió évi 8—12 egyedi filmje közül 0 jövőben kettő Pécsett készülne el. A Pannónia Filmstúdió animációs részlege egyébként a világ öt legnagyobb ilyen tevékenységgel foglalkozó stúdiója között van. A magyar filmgyártás keretében eddig összesen két nagy, egész estét betöltő rajzfilm készült el, most egyszerre három ilyen filmnek a gyártása is folyamatban van. — Végezetül szeretném elmondani, hogy az Yxilon stúdió továbbra is várja az animációs filmezés iránt érdeklődő. tehetséges fiatalok jelentkezését — mondta Varga Csaba. — B. K.— ,
