Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-21 / 138. szám
1978. május 21., vasárnap Dimantult napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) A két év előtti jó szőlőtermést is felülmúló tavalyi hozamok folytán a gazdaságok első negyedévi borértékesítése 62 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi időszakét. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kevesebb volt, mint 1977. I. negyedévében. A csökkenés a termelő- szövetkezetekben 1 százalék, az állami gazdaságokban is kevesebb a foglalkoztatottak száma. A közúton szállított áruk súlya nem érte el az egy évvel korábbit, viszont a szállítási távolság meg növekedett: az árutonnakilométer teljesítmény közel 20 százalékkal több volt, mint 1977. I. negyedévében. A szállításokhoz a múlt évinél nagyobb teherbírású gépkocsikat használtak, azonban ezek raksúly-kihasználása valamivel kisebb volt a tavalyinál. Az autóbuszok több utast szállítottak, a távolsági és a városi helyi közlekedés utas- forgalma egyaránt 4 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A taxik forgalma csökkent. Az áru- és a személyszállítás minőséqi javulását eredményezte, hogy az első negyedévben 32 db új teherautót, 36 db, többségében 70 fő körüli befogadóképességű Ikarus autóbuszt és 30 db Lada személygépkocsit szerzett be a Volán gépkocsiparkjának korszerűsítése során. I lakosság jövedelmei, bevitelei Az ez évi népgazdasági terv az egy lakosra jutó nominal jövedelmek növekedését illetően 7,0—7,4 százalékos fejlődéssel számol. 1978. I. negyedévében a megye lakosságának pénzbevétele 11,2 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés üteme ösz- szességében megközelítette a tavalyit, de az egyes forrásokból származó bevételek növekedési üteme jelentősen eltért attól. Ez évben a munkások és alkalmazottak munkabére és bérjellegű bevétele 12,2 százalékkal nőtt az előző évi 9,7 százalékkal szemben, és meghaladta a mezőgazdasági jellegű bevételek és a társadalombiztosításból származó bevételek idei növekedési ütemét is. Különösen a munkabérek összege nőtt (13,0 százalékkal), ami az 1977. év második félévében végrehajtott bérfeljesztések hatását juttatja kifejezésre. A mezőgazdasági munkából származó lakossági bevételek a múlt évi szint körül alakultak. Ez azonban nem tekinthető kedvezőtlennek, mert a mezőgazdasági tevékenység 1977. évben tapasztalt fellendülése, s ennek kapcsán az e forrásból származó jövedelmek emelkedése olyan mérvű volt, ami nehezen múlható felül. A fizikai foglalkozású dolgozók havi átlagbére az I. negyedévben valamennyi ágazatban magasabb volt, mint egy évvel korábban. A növekedés a műszakpótlék bevezetésével érintett ágazatokban volt jelentősebb (pl. ipar, kereskedelem), de ezen túl kifejeződött annak hatása is, hogy a gazdálkodó szervek többségénél a bérfejlesztés nagyobb részére a múlt év II. felében került sor. 2,5 milliárdos kiskereskeeelmi forgalom A lakosság összes pénzbevételének dinamikus növekedése a múlt évit megközelítő kiskereskedelmi forgalomnövekedést eredményezett, és emellett jelentősen nőtt a lakosság takarékbetét-állománya is. (A negyedév végén a lakossági megtakarítások ösz- szege meghaladta a 4,3 milliárd Ft-ot, ami az egy évvel korábbinál 18,1 százalékkal több volt.) A megye kiskereskedelmi forgalma 2,5 mifJiárd Ft-ot tett ki, ami volumenében 6,7 százalékkal nagyobb az egy év előttinél. A forgalom országosan 4,8 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi árszínvonal 3,8 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A bolti élelmiszerek 4,1 százalékos forgalomnövekedését kiegyensúlyozott kínálat támasztotta alá. Néhány fontos élelmiszercikk (nyershús, baromfi, szalámifélék, füstölt húsáruk, tojás, gyorsfagyasztott készítmények) rendkívüli fogyasztásemelkedése a húsvéti ünnepek márciusi időpontjával magyarázható, viszont egyes cikkeknél megállapítható, hogy a múlt évihez képest javuló kínálat és választékbővülés is élénkítette a keresletet (pl. baromfi, tejtermék, mélyhűtött áruk). Az idényjellegű élelmiszercikkek a múlt évinél valamivel alacsonyabb áron, de kisebb meny- nyiségben kerültek a megye szövetkezeti boltjaiba és piacaira, mint egy évvel korábban. Ebben szerepe volt o primőráruk késői megjelenésének és az igények vóltozásónák is. A vendéglátás árbevétele a múlt évihez hasonló volt, de a forgalom volumene 2 százalékkal csökkent. Az ételeladás nőtt, az értékesítés csökkenésében a szeszesital árusítás kodátozásának volt nagy szerepe. Az iparcikkek iránt ez évben is nagyobb volt oz érdeklődés. Elsősorban a vegyes iparcikkek értékesítése fokozódott, ezen belül a tartós fogyasztási cikkekre irányuló kereslet csak kis mértékben nőtt, kivéve o személygépkocsit. A tartós cikkek forgalma folyóáron 14,4 százalékkal, autó nélkül viszont csak 5,5 százalékkal volt nagyobb. A múlt évihez képest csökkent a hitelre történő eladás értéke és aránya is. Új lakásokat építenek Sásdon, a Fay András utcában Ha mindenki félne a kockázattál, az ember még mindig a fán lenne Dr. Fáy Mihály Tiltakozik. Nem fáradt. Fizikailag és szellemileg munkára alkalmasnak érzi magát. Valóban jó egészségben látom, bár erősen figyel, ahogy beszélek. Mégsem múlt el hát nyomtalanul a három év előtti súlyos betegség, amikor a gyár körüli bajok idegi megterhelése a hallásában okozott súlyos zavarokat. Emlékszem a kilenc év előtti ideggyuladásra is, az a MOFA legújabb beruházásának első eseménye volt. Dr. Fáy Mihály és a Mohácsi Farostlemezgyár életét ugyanis aligha lehet szétválasztani. A most „pihenni tért" igazgató csaknem minden gondolata 27 esztendőn keresztül ez a Duna- parti üzem volt. A két méternyi, keménytartású férfi szokott ruháját viseli: munkásnadrág, hófehér ing, bordó kardigán. Ragaszkodik hozzá, mint a régebbi íróasztalához, amelyet szabadsága alatt csempésztek ki irodájából. Kissé kopott, sötétbarna asztal volt, az első Magyarországon készült farostlemezből készült. Az asztalosok először nem akarták megcsinálni, a szakma megcsúfolásának tekintették farostlemezből bútort készíteni. A májusi szél a fa illatát hozza az irodába. Kinn az aprító- nál lehet ilyen tisztán érezni az üzemcsarnokokban a rostokra tépett fa elveszti formáját, illatát, szilárdságát, a prés alól kikerülő táblák már a modern világ (jármű, bútor, hűtőszekrény, építőanyag) alapanyagaként alig-alig emlékeztetnek a fára. Most nem az igazgatói irodában beszélgetünk, most kerülni kéne a tonnákat, a minőséget, az árbevételt, a beruházást, amelyről ez a halkszavú, de határozott hangú férfi o legjobban szeretett is mindig beszélni. A hangja határozott és nem öntelt, mint azt róla egy olyan újságíró írta, aki soha nem találkozott vele, aki a MOFÁ-ról, mint írásából kiderült, az égadta világon semmit, dr. Fáy Mi- hályról pedig még annyit sem tudott. Nem kerülhetjük ki a témát, az országos napilap cikke, s az előtte elhangzó rádióriport szomorú napokat okozott a búcsúzó igazgatónak. Az igazgatói irodában egy jelmondat van: ,,Az igazmondás jó emberi tulajdonság.” — Megingatta az emberekben, a társadalomban vetett hitét az újságcikk?- Nem. Elgondolkodtam, elemeztem, mi benne az igazság? Minden döntésemet mérlegre tettem. Természetesen voltak negatívumok és eredmények Is. Csaknem három évtized sikereket és sikertelenségeket egyaránt hozott a farostlemezgyártásban. Én mindent tudatosan vállaltam. Ha csak mindig a kudarctól félnénk, az ember még mindig a fán lenne. Kockázat nélkül nincs előrehaladás, nincs élet. És áldozat nélkül sincs. A múltkor, talán éppen, amikor a cikk megjelent, kint jártam az üzemben. A présből éppen akkor szedték ki az elgörbült lemezeket. Petz Pali és a Hesszenberger Jóska egyengették, verejtékük a forró lemezekre hullott, süstörögve gőzzé vált. Azon gondolkodtam, mi hajtja ezeket az embereket? Megvárhatnák, amíg kihűl, legfeljebb néhány tonnával kevesebb lenne a termelés. Vagy: hideg áprilisi zápor volt, amikor a préstől a fatér felé indultam. Az emberek a vagonokból rakódtak. Mondom nekik: húzódjanak el, amíg esik. Nem, ők még kirakják ezt a vagont,, ne kelljen álláspénzt fizetnie a gyárnak. Hát miért ne hinnék az emberekben? Miért ne hinnék a társadalomban, amely zömében ilyen emberekből áll? — Szerettem volna mindig jót tenni az emberekkel, mint igazgatónak, erre nem volt mindig módom. Nem tudtam annyi fizetést adni, mint amennyit szerettem volna, nem adhattam annyi kitüntetést, mint ahányon megérdemelték, csak a jó szó volt, amit nem korlátoztak a jogszabályok. Ezzel nem is takarékoskodott. A munkásoktól tudom, hogy nem lehetett neki előre köszönni, mindennap találkozhattak, beszélhettek vele, már kora hajnalban végigjárta a gyárat (23 évig a gyár kicsiny vendégszobájában élt, csak a hét végén járt haza Budapestre a csalódhoz), de napközben legalább még egyszer körülnézett az üzemekben. Cigarettával kínál, most tűnik csak fel: ő sem dohányzik. — Már csaknem tíz éve! — Dehiszen . . — Bizony, az már olyan rég volt, de előfordul, hogy még most is álmodom róla. Voltak azok a vastag, illatos Virginiák, azt szívtam álmomban, még a szám is olyan jó kesernyés volt, amikor felébredtem. Ha már így a múlthoz kanyarodtunk.., Dátumok. Mintha a naptár megjelölt lapjain a bejegyzéseket olvasná, három., öt-, húszesztendős, sőt távolabbi események pontos történetét idézi dr, Fáy Mihály. Az életét szeretném hallani, de megint csak a farostlemez történetét hallom. A kettő ugyanaz. Az idén 27 éve, hogy a hazai farostlemezgyártás megszervezésével megbízták, az ezt megelőző 33 év csupán néhány fontosabb dátum életében, magyarázó mondat. Csongrádban, a Tisza partján született. Tizennyolc éves korában Csepelen próbált munkát találni.. . — 1936. április 12-én vettek fel a Neményi testvérek papírgyárába. Segédmunkás voltam, udvart sepertem, majd később gép mellé kerültem. Az öregek azt mondták: öcsém, itt csak rendesen lehet dolgozni. Majd mi megmondjuk, mikor ne dolgozz. Meg is mondták, de akkor aztán senki sem dolgozott, így volt például, amikor a 12 órás munkanapot temettük. Most abban a gyárban dolgozik a fiam. Gyártásvezető. A technikum elvégzése után azt mondtam neki én is: csak becsülettel! Ő is fizikai munkásként kezdte. Akkor lesz könnyű dolgod majd, ha az íróasztaltól megmondod a munkásnak: menj a géphez, ott egy nagy kerék, abban három csavar, a középsőt húzd meg, ott a hiba ... Dr. Fáy Mihály ugyancsak végigjárt minden lépcsőt: gépvezető, művezető, .a műszaki osztály vezetője volt, amikor 1951 februárjában megbízták a hazai farostlemezgyártás kísérleteivel. — Kényszer hozta magával. Gyorsabban fogynak az erdők, mint az új telepítések nőnek. Szegeden egy elhagyott malom épületében kezdtük eldobott fa- és papíripari gépekkel. Én akkor hallottam először ezt a szót, hogy farostlemez. Aki mondta, sem tudott róla, egy leningrádi szakíró faipari könyvében néhány lexikális utalás volt minden elméleti tudomány, amit először felfedeztem. Most: dr. Fáy Mihály gépész- és papíripari szakmérnök, doktori disszertációját arról írta, hogy a fakéreg miként változtatja meg a farostlemez fizikai tulajdonságait, szilárdságát, esztétikai megjelenését. Az első elképzelések szerint Kalocsán építették volna fel a qyárat. A fő érv az volt, hogy a klerikális városban a majdani munkások ellensúlyozzák az egyház befolyását. A fapstle- mezgyárlásnak azonban ennél sokkal fontosabb szempontjai vannak. A MOFA naponta több mint 10 millió liter vizet fogyaszt, többet, mint Mohács és Kalocsa együttvéve. Dr. Fáy Mihály a mosonmagyaróvári árugyórtól a hódmezővásárhelyi gyapotfeldolgozóig kutatta az alkalmas helyet, Mohácsot találta a legmegfelelőbbnek. 1955. november 21-én érkeztek Mohácsra az első munkások, 1959. április 2-án elkészült az első tábla nagyüzemi farostlemez, 1968-ban pedig már 93 000 tonnát gyártanak, kilencszeresét a 19 évvel felépített gyár kapacitásának.- Talán kicsit többet is termelünk, mint terveztük. Picit többet. Tudja, én azt tartom jó tervnek, amit csak egy kicsit lehet túlteljesíteni.- Ne beszéljünk a tonnákról, minőségről, árról! Azt szeretném tudni, hogy egyéni terveit sikerült-e megvalósítani?- Még csak annyit a gyárról : 60 esztendős vagyok, az én életemben most nem kiváltság, hogy nyugdíjba mehetek, hanem jog. Bármilyen beteg lettem volna, nem hagytam volna előbb el a MOFÁ-t. Most nyugalmasabb időszak következik ' itt, befejeződött a beruházás, a következő előkészítés alatt áll. A gépeket felújítottuk, nincsenek rendezetlen dolgok, tiszta lappal adhatom át a gyárat. ..- Dolgos gyereket akartam nevelni, feleségem segítségével,, aki a családi gondok jórészét átvállalta, sikerült. Fiam is, lányom is becsületesen dolgoznak. Nem az én feladatom megítélni, hogy életem másik nagy célját, ennek a gyárnak, az itteni munkásoknak a szolgálatát miként teljesítettem. Volt olyan tervem, hogy embereket oktatni bármilyen katedráról, vagy tudományos, munkát, kutatást folytatni. Itt a gyárban a mindennapi gondok mellett, sajnos, ez nem teljesülhetett, de mint mondtam, egészségesnek, további munkára alkalmasnak érzem magam, nem fogom az időmet a jövőben sem malmozással tölteni.- Nem perlekedem a sorsommal, elégedett embernek érzem magam, sok kitüntetésem mellett egyik legkedvesebb, hogy elsők között avattak Mohács díszpolgárává,- Egyszer arról beszélgettünk, hogy élete nehéz szakaszai mindig azok voltak, amikor nem látta munkája eredményét. Akkoriban elviselhetetlennek érezte, amikor a karbantartás miatt csend volt a gyárban, amikor a levegőből kitisztult a la illata. Amikor éjszaka nem hallotta az aprító morgását, felébredt. . .- Igen, megszoktam a rönkök zuhanásának, a vágókések rikoltásának, a prés sivításának hangját.- Nehéz lesz megszokni a csendet, újabb célokat, újabb kockázatokat, újabb munkát kell keresni. Ha már az ember nem dolgozik, nem is él . . Lombosi Jenő
