Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-20 / 137. szám

2 Dunántúli napló 1978. május 20., szombat Kiuálö termelösiöuetkezetek Baranyában SOMBEREK Viták péntek délután Á téma: település- fejlesztés Az 1977. évi országos gaz­dálkodási versenyben a legjob- ba^között is legelső lett a som- bereki Béke Őre Termelőszövet­kezet. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 163 közös gazdaságnak ítélte oda a Ki­váló Termelőszövetkezet címet, s 163 közül első helyen ezúttal Somberek végzett. Tegnap - pénteken - dél­előtt ünnepi küldöttgyűlést tar­tottak Somberekén, a község filmszínházában abból az al­kalomból, hogy a Béke Őre Tsz hatodik alkalommal nyerte el a magas kitüntetést. Hollmann János, a termelőszövetkezet fő- agronómusa üdvözölte a megje­lent küldötteket és az elnök­ségben helyet foglaló Hammer József mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettest, dr. Földvári Jánost, a Megyei Tanács általános elnökhelyette­sét, Devecseri Józsefet, a mo­hácsi járási pártbizottság első titkárát, dr. Németh Elemért, a Járási Hivatal elnökét, dr. Maj- zik Jeremiást, a megyei Tsz Szö­vetség helyettes titkárát és Ha­lasi Lajosnét, a körzet ország- gvűlési képviselőjét. Az elnöki áiszemelvényen hallqatta vé­gig az ünnepi közgyűlést Nyilas Lajos, a termelőszövetkezet egy­kori, ma már nyugalomba vo­nult elnöke is, a mai eredmé­nyeket megalapozó idősebb generáció erkölcsi megbecsü­lésének szép példájaként. Gaszler Józsel termelőszövet­kezeti elnök beszámolójában rámutatott, hogy jelenlegi, több irányba szakosodott termelési struktúrájuk kialakításánál há­rom faptos vezérelvet vettek fi­gyelembe; a népgazdasági, a csoport és az egyéni érdek har­monikus összhangjának megte­remtését. Nagyon is átlagos természeti adottságaik mellett csakis e fontos alapelvek kö­vetkezetes betartásával, szor­galmas, fegyelmezett munká­val sikerül évről évre előbbre jutniuk. Tavaly is nagy lépést tettek, amikor csökkent létszám­UPPŐ Kettős ünnep alkalmából gyülekeztek tegnap délelőtt a lippói Béke Őre Termelőszövet­kezet dolgozói a község ifjú­sági házának nagytermében. Harminc évvel ezelőtt alakult meg tíz család összefogásá­val az akkori hármas típusú termelőszövetkezeti csoport, s a jubileumi ünnepséget mél­tóképpen koronázta, hogy idén immár negyedszer kapták meg a Kiváló Termelőszövet­kezet címet. Lovas Miklós, a termelőszö­vetkezet elnökhelyettese kö­szöntötte a tsz tagságát, ve­zetőségét, a vendégeket, akik között ott volt dr. Nyers Fe­renc, a MÉM főosztályvezető­je, Barta Gyula, a Munkásőr­ség országos parancsnokának helyettese, Bocz Józsel, a Baranya megyei párt-vb tag­ja, a megyei pártbizottság titkára, Kovács István, a mo­hácsi járási pártbizottság tit­kára, Novics János, a terület országgyűlési képviselője, va­lamint a megye, a járás és a község párt-, állami és társadalmi szerveinek, a Ha­tárőrség, a Munkásőrség, to­vábbá a társgazdaságok kép­viselői. A helyi általános iskola út­törői és kisdobosai színvona­las műsorral köszöntötték a jelenlevőket, majd Karasz László, a szövetkezet elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Át­tekintette az eltelt három év­tized küzdelmeit, nehézségeit és sikereit, megemlékezett az alapító tagokról. Az ünnepi közgyűlés résztvevői egyper­ces néma felállással adóztak az időközben elhunytak em­lékének. A megtett útra visszatekint­ve elmondta, hogy a meg­alakuláskor a -tsz-nek öt lova, 15 tehene és 100 hízója volt. 1961-ben, amikor már a má­mái 22 százalékkal növelték ter­melésüket, túlteljesítve ezzel az 1976—77-re előirányzott fejlődé­si ütemet. Bruttó jövedelmük 42 százalékkal emelkedett. A társadalmi közgazdasági felté­telrendszerhez és az elvárások­hoz igazodva a túl kockázatos egyirányú szakosodás helyett több irányú szakosodást, prog­ramot hajtanak végre, a szarvasmarha- és a sertésága­zat mellé most újabb profilt vesznek fel, a húsbaromfit. Gör- csönydobokán már épül — sa­ját rezsiben — az új 120 000 fé­rőhelyes broilertelep, ami ez év végén már árut ad. Ezzel is növelik az export árualapokat, mert a szövetkezet nagy ex­portőr. — A környezet választ ad ar­ra, milyen helyen vagyok, a ren­dezett és nagyon kulturált falu arculata kifejezi a gondosko­dást - mondotta felszólalásá­ban Hammer József miniszter- helyettes, majd hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetben megfogalmazott célok és törek­vések megegyeznek a Központi Bizottság legutóbbi ülésén meg­fogalmazott nagy országos cé­lokkal. Helyesnek mondotta a tsz „több lábra álló" strukturá­lis törekvéseit és a termelési kooperációkba való fokozott be­kapcsolódást. Ezután átnyújtot­ta a MÉM és a TOT által ado­mányozott Kiváló termelőszövet­kezet kitüntetést Gaszler József­nek, a Béke Őre Tsz elnöké­nek, majd miniszteri kitüntetést adott át Méhész Andrásáé és Szenda István tsz-tagoknak, Rá- dics Józsel főkönyvelő a Kiváló Szövetkezeti Munkáért TOT ki­tüntetést vette át dr. Majzik Je­remiástól, a TESZÖV helyettes titkárától, aki ezután a tsz Egyetértés tehenészeti brigád­jának a Tsz Szövetség jutalmát nyújtotta át. Dr. Földvári János a megye párt- és állami szer­veinek nevében köszöntötte a kitüntetett termelőszövetkezet vezetőit és tagságát. — Rné — sik három község: Ivándárda, Bezedek és Sárok is a Béke Őréhez csatlakozott, 3133 hol­don gazdálkodtak, a szövet­kezet vagyona 8 millió forint volt. Tavaly pedig 111 millió forintos termelési értéket állí­tottak elő, a tagok havi át­lagjövedelme meghaladja a 4000 forintot. Az elért ered­mények méltatása után szólt a további fejlődés fontossá­gáról is. Ezt követően dr. Nyers Fe­renc tolmácsolta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter üdvözletét és elismeré­sét, majd átnyújtotta a MÉM és a TÓT kitüntetését tanúsí­tó oklevelet Karasz László­nak, aki köszönetét mondott és az egész tagság nevében ígéretet tett a még nagyobb eredmények elérésére. A MÉM főosztályvezetője ezután a Ki­váló dolgozó kitüntetést adta át Herger Lászlónak, Blandl Istvánnak, Krémet Ambrusáé­nak, Facsaros Jánosáénak, Schmidt Henriknek, Bujdosó Benjáminnak, a TOT kitünte­tését pedig Rüll Henriknek. Az ünnepélyes aktust kö­vetően Bocz Józsel tolmácsol­ta a megyei és a járási párt-, állami és társadalmi szervek üdvözletét, kiemelve, hogy a termelőszövetkezet a megye határain túl is híres kimagasló eredményeiről, szorgalmas, be­csületes dolgozóiról. Méltatta eredményeiket a gazdasági és társadalmi életben egyaránt. Mint mondotta: „hisszük, hogy új, magasabb célokat tűznek maguk elé,' és új sikereket érnek el.” Végezetül a szakigazgatási szerv nevében Állá Miklós, a megyei tanács osztályvezető­helyettese köszöntötte a ter­melőszövetkezet tagságát, ve­zetőit. K. Gy. BAKSA A boksái Ezüstkalász Terme­lőszövetkezet 1977. évre tett vállalásait szinte minden terü­leten túlteljesítette. Árbevételi tervüket 6 százalékkal, nyere­ségtervüket 55 százalékkal szár. nyalták túl. Az egy tehénre ju­tó éves tejtermelés 826 literrel növekedett - az előirányzott 261-gyei szemben. Őszi búzá­ból 11,8 mázsával, tavaszi ár­pából 12,5 mázsával, kukori­cából 5,2 mázsával, naprafor­góból 0,6 mázsával, lucernából 25,6 mázsával magasabb hek­táronként az átlagtermés a baksai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezet földjein, mint a me­gyei átlag. A növénytermesztés szinte minden ágazatában az elsők között vannak. Boksán az állattartás fő ága­zata a baromfitenyésztés. 1977- ben 40 millió forintos beruhá­zással megépítették Baranya legnagyobb csibekeltető üze­mét. Az ötödik ötéves tervben elő­irányzott 215 millió forintos ter­melési értéket várhatóan már 1978-ban megközelítik. A nö­vénytermelési ágazatban a terv­időszak végére tervezett hoza­mokat jórészt már elérték. A baksai Ezüstkalász Terme­lőszövetkezet tagja több ter­melési rendszernek. Szántóföld­jük mintegy 80 százalékán az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer keretében dolgoznak. A baromfitenyésztés már más­fél évtizede kötődik a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináthoz. Korszerűsödött a tsz-tagok háztáji termelése is: a tsz-hez tartozó hát községben átlago­san majdnem 40 ezer forint ár­bevétel jut egy háztartásra. Ezen eredmények alapján nyerte el — történetében immár negyedik alkalommal — a Kivá­ló Termelőszövetkezet címet a baksai gazdaság. A péntek délelőtti ünnepségen megjelent Koós László, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője és Takács Gyula, Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese. Az oklevelet - a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium felkérésére és annak nevében - dr. Garamvölgyi Ká­roly oktatásügyi miniszterhelyet­tes nyújtotta át Baksai Antal­nak, az Ezüstkalász elnökének. Az ünnepi küldöttgyűlésen felszólaló dr. Garamvölgyi Ká­roly példásnak nevezte a mo­dern nagyüzem munkáját. He­lyes arányok alakultak ki. az alapvető termelési ágazatok között — hangsúlyozta —, a központi elképzelések jó ter­mőtalajra találtak Boksán. Eredményeik jelentőségét alá­húzza az a tény, hogy Baranya megye amúgyis a legkiválóbb mezőgazdasági munkasikereket elérő területek közé tartozik, s Baksa a jók közül küzdötte fel magát a legjobbak közé. Baksai Antal a kitüntető cím átvétele után megköszönte az elismerést és ígéretet tett arra, hogy az idei esztendőben to­vább gyarapítják a szép mun­kasikereket. Koós László tolmácsolta a megye párt- és állami szervei­nek jókívánságait és hangsú­lyozta, hogy a jó eredménye­ket még tovább lehet fokozni. A Kiváló Termelőszövetkezet cím átnyújtása után dr. Ga- ramvögyi Károly a tsz hat tag­jának nyújtotta át a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Ezután még a szövetke­zet több vezetője és tagja ve­hette át jó munkájáért a külön­böző elismerő okleveleket és az ezekkel járó pénzjutalmat. Akadnak olyan felnőttek, akik még most is kívülről fúj­ják a gyermekkorban megta­nult versikét, amit az óvóné­ni vagy a tanító bácsi noszo­gatására véstek be. A leg­többször állatokról, mesefigu­rákról szóló, nagy betűkkel szedett versek több korosztályt is elkísérnek; egy-egy jó könyv generációk első fantá­ziarugója lett. E héten szerte a megyében gyerekkönyvhe­tet rendeztek. Vajszlón, ebben az ormánsági nagyközségben is jó csomó gyerekkel talál­koztunk a könyvtárban. Egyik nagy barátjuk, Osváf Erzsébet költőnő látogatott el hozzá­juk egy kis beszélgetésre, vers- és meseolvasásra. Osvót Er­A Dunántúli Tudományos Intézet szervezésében hat egy­mást követő péntek délután előadás és vita lesz a te­lepüléshálózat fejlesztéséről o területfejlesztéssel foglalkozó pécsi kutató és gyakorlati szakemberek részvételével. Az előadásokat dr. Enyedi György, a Magyar Tudományos Aka­démia Földrajztudományi In­tézetének tudományos tanács­adója tartja. Az első előadás tegnap délután a gazdasági és a regionális fejlesztés kér­déseivel foglalkozott. Előtte beszélgettünk dr. Enyedi Györggyel. — Átfogó képet kívánunk rajzolni e sorozat keretében zsébet sokáig a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör című gyermeklapok munkatársa volt, ért tehát a gyerekek nyelvén. Egyik legismertebb kötetét, a Rigólutty szól-1 bizonyára so­kan lapozgatják. — Mi az ön véleménye: hol tartunk az olvasásra ne­velésben? — Általában igen jók a tapasztalataim. A régebbi, di­daktikus irodalomoktatás nem sok lehetőséget adott a gyer­meki fantázia megmozgatásá­hoz. Az utóbbi időben azon­ban kedvezően változott a helyzet. Itt vannak például ezek a vajszlói gyerekek; egy olyan versemet olvastam föl, amelyben egyetlen „röghöz kötött" szó, egyetlen fogódzó sincs, mégis nagyszerűen ki­bontották a képeket, azonnal megértették, mi az a gondo­lat, amit a szavak mögé rej­tettem. Az az igazi irodalmi nevelés, amely átvitt, művészi formák segítségül hívásával történik. így később meg fog­ják érteni az elvontabb alko­tásokat is. A mai gyermek- irodalom — véleményem sze­rint — kibontja a kisgyerme­kek fantáziáját. A tízéves kor után azonban van egy törés, erre még nem nagyon talál­tam magyarázatot. — Ezek szerint létezik kü­lön gyermekirodalom? — Igen, létezik, s én ezt egyáltalán nem szégyellem. Sokan hivatkoznak Németh László egy mondatára, amely szerint csak jó és rossz iro­dalom van, de ez nem egé­szen van rendjén. Én igenis úgy ülök le az íróasztalhoz, hogy most gyerekeknek írok, hiszen ők a „felnőtt" irodal­mat - még nem érthetik meg, nem is élvezik fyát. Ugyan­akkor számos felnőttről tudok, aki kedvét leli a gyermekiro­dalom olvasgatásában . . . H. J. az ország három évtizedes te­rületi fejlődéséről. A kiindulá­si pont az, hogy a területfej­lesztés nem megyei kérdés, a szocialista társadalomnak a területi egyensúly kialakítása a célja. A társadalom fejlő­dése is az ország konkrét földrajzi terében, változó föld­rajzi adottságok között megy végbe. Átfogó területfejlesztési politika először 20 éve fogal­mazódott meg hazánkban, az előadások ennek az útját is nyomon követik. Foglalkozunk a falusi átalakulással is, hi­szen lakosságunk fele ma is a falvakban él. — Hogyan látja az apró- falvak helyzetét? _ Ez a falvak problémá­jának a kulcskérdése az or­szág egyharmadát érinti, tehát nem speciálisan baranyai ügy. Szerintem ezek jövőjét illető­en a hosszútávú társadalmi célokat kell a pillanatnyi gaz­dasági érdekekkel szemben előnyben részesíteni. Lényeges leépítést nem tartok szüksé­gesnek; amennyiben a köz­utakkal kapcsolatos gondok megoldhatók, az aprófalvak ellátása is megoldható. ' Folyik a településhálóza­ti koncepció felülvizsgálata . .. — Hazánkban kb 3000 te­lepülés van; a koncepció gyengéje, hogy ennek csak oz egyharmadát fogja át, a töb­bire nem mond ki semmit. — Emelkedik a városaink száma ... — És még most is van 40 olyan településünk, ami jog-^ gal számíthat a városi rang­ra. Nálunk még szükség van a városra, mint közigazgatási kategóriára, mindaddig, amíg a falu és a város között ilyen tekintetben is eltűnik a kü­lönbség. Ma a városnak van meg egyértelműen a környe­zetet szervező és vezető sze­repe, ezért jelentős egy-egy területi egység szempontjából, ha a fejlődés legtöbb lehető­ségével rendelkező település megkapja a városi státuszt. H. I. Dr. Nagy József látogatása a szövetkezeti ipar üzemeiben A megyében működő huszon­egy ipari szövetkezet legfonto­sabb gazdasági és mozgalmi célkitűzéseinek ismertetésére, valamint a kiemelt szövetkezeti feladatok egyeztetésére került sor tegnap a KISZÖV Székházá­ban, ahol, dr. Nagy Józsel, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkáré tett látogatást. A Pécs városi Ipari Szövetkeze­tek Pártbizottságán Maletics Miklós, a pártbizottság titkára és Haász Józsel KISZÖV-elnök adott tájékoztatást az évente másfél milliárd forintos terme­lést produkáló és közel kilenc­ezer dolgozót foglalkoztató szö­vetkezeti ipar munkájáról, az' árutermelési, lakásépítési és szolgáltatási feladataikról. Ezt követően dr. Nagy József a szövetkezeti ipar vezetőivel a termelőüzemekben tett látoga­tást. A Pécsi Faipari Szövetke­zetben a középkorú stílbútoro­kat összeállító üzemben a szö­vetkezet vezetői tájékoztatójuk­ban elmondották, hogy holland és nyugatnémet piacra még ez évben ötvenmillió forint érték­ben fognak faragott tálalókat, barokk szekrényeket és szoba­garnitúrákat szállítani. A rohamosan fejlődő Sellyéi Agrokémiai Szövetkezetben a külföldi licencek alapján gyár­tott homlokzati festékek, és nö­vényvédő szerek gyártásának fokozásáról, valamint az új köz­ponti telephely építésének hely­zetéről adtak tájékoztatást a szövetkezet vezetői. 28 millió Ft beruházással épül a Gyógyszertári Központ új laboratórium épülete a Baranya megyei Magas- és Mély­építő Vállalat kivitelezésében. Jelenleg a belső szakipari munkákat végzik a szakemberek. Létezik-e gyermekirodalom ? Irodalmi-zenei foglalkozás a Kossuth Lajos utcai gyermekkönyv tárban Egy korosztály könyvei

Next

/
Thumbnails
Contents