Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-18 / 135. szám

1978. május 18., csütörtök Dunántúli napló 3 Ta«os*i:;h«»lär<Ä*emlck n i ötvenes évek de­rekán csattant az a kiadós nagyapai pofon. Emléke még ma is kísért, ha földről hallok. Szedtük a markot nagyapánk után, se­besre marta hasunkat, mel­lünket a búzaszárból font kötél, a súlyos kéve, ahogy keresztbe rakosgattuk. Ak­kor már suttogták, hogy mindenütt téeszek lesznek és kombájnok aratnak, ami­nek mi gyerekek nagyon örültünk. így csattant a po­fon, amit csak most értek, hiszen ezzel búcsúzott egy régi, egy másfajta falusi életforma. Kell-e ma a föld, van-e érté­ke, becsülete? Ugyanúgy félt­jük-e, mint az aranykoronás ku- porgatások, álmok idejében? A föld ma is kincs. Nem vé­letlen, hogy védelmére immár több mint egy évtizede meg­tartják a tavaszi határszemlé­ket kétszer és két éve már az őszieket is egyszer. Értékes területek A határszemlék most folynak: tsz-ekben, az állami gazdasá­gokban, az erdészetekben, va­lamint a városokban a Földhiva­tal szakemberei jelennek meg, míg az egyéni kiskerteket a ta­nácsok emberei vizsgálják meg. A jelszó: egy talpalattnyi sem maradhat parlagon, különösen most, hogy az értékes mezőgaz­dasági területek nagysága vé­szesen zsugorodik. Baranyában jelenleg valamivel több mint 300 000 hektár a mezőgazdasá­gilag hasznosított terület, né­hány évtizede megközelítette a 400 000-et. Bő hozamú szántók­ra beruházások települtek: lakó­házak nőttek ki, ipari, kommu­nális létesítmények készültek. Ez év januárjától ötödosz- tályúnál jobb minőségű földet nem vihet el egy beruházás. Ha mégis megtörténik, akkor térí­tést fizetnek az építtetők. Ha bebizonyosodik, hogy hanyag­ság, felületesség miatt a tsz földje vagy állami gazdasági tábla parlagon marad, akkor jelentős összegű térítést fizet a tulajdonos. Mostani rendelkezés az is, hogy aki ingyen akar megválni kiskertjétől, parcellájától, vagyis felajánlja térítésmentesen az ál­lamnak, attól a tanács köteles elfogadni. Van tehát remény, hogy a parlagok megszűnnek. Területük valahol csökken. így az állami gazdaságokban, tsz- ekben az éves átlag 1500—2000 hektárról ezerre mérséklődött, és idén már esek legfeljebb 400—500 hektárnyival számol­nak. A kiskerteknél fordított a helyzet, főleg szőlők, gyümöl­csösök esetében. A korábbi évek száz hektárnyi pariaga jelenleg 150 körüli és növekedése nem állt meg. A gazdaságok viszonylatában gond, hogy az erdősítés nem párosul legelők telepítésével, ugyanis átmenetileg a nem er­dősített részek legelők lehetné­nek. Bár a melioráció gyorsabb ütemű, mégis itt is ugyanez a feszültség áll fenn. A mammut- erőgépek megtorpannak a dombokon, a nagy lejtőkön. Ezeken a helyeken éppen a gé­pesítés sürgeti a legelő, erdő telepítését. Csak ez utóbbi rendkívül drága beruházás. A gazdaságoknál maradva — parlagveszélyes gócok sokasod­nak a Szentlőrinc—Godisa kö­zötti vasútrekonstrukció men­Termővé kell tenni a parlagföldeket ■ | r • rr r rr . aa/m i ■ Jo minőségű termőföldön nem kezdődhet beruházás ■ Ötven évre szóló bérhasználat tén. Ugyanis a vízrendezés aka­dozik. vagy még el sem kezdő­dött, vagy az elhagyott töltések elszigetelnek szántókat, gép oda be nem jut. Hasonló a helyzet az útkorrekciókkal is. Csak gyo­mok, rágcsálók környezetre-ve­szélyes tanyája az ilyen föld-da­rabka. Jelenleg néhány száz hektárra tehető az így kiala­kult parlagok nagysága. Nem közömbös a Budafai völgy meddőhányóinak környe­zeti ártalma. Az eddigi szomo rú eredmény, hogy száz hek­tár termőföld örökre terméket­lenné vált, de ugyanennyi er­dő ugyanitt totál veszélynek van kitéve, és megmentésére hajszálnyi remény sincs. A pé­csi gyükési és Karolina-völgyi szénkülfejtésnek is parlagokat „nevelnek” maguk köré, de itt az erdősítéssel lehet visszahó­dítani termőértéket. Hobby-kert sem mindenütt lehet. Legsúlyosabb a helyzet Ibafa környékén, Szentkatalin- ban, Kánban, Korpádon, Okor- völgyben, a Komló-közeli Kis- battyánban, Jánosi-pusztán. Az idősek már nem tudnak kigya­logolni a nagyon távoli parcel­lákra, nincs fogatjuk, kisgépük. Parányi földecskékről van szó, szétszórtan vagy épp zártan. Tsz-nek nem éri meg bejutni: több a ráfordítás, mint a ha­szon. Pedig csak a tsz-segítség jö­het számításba valamilyen for­mában, mert csak zsákutcát eredményez az állami tulajdon­ba adás, vagyis a tanácsi keze­lés: mivel a tanács legtöbb fa­luban nem tudja bérbe adni sem rövid, sem hosszú távra. Felgyorsult az öregek városba- húzódása fiaik, unokáik ottho­naiba. A föld már nem marasz­talja őket otthon, a keserves magányt aligha enyhíti. Az utó­dok meg nem szeretnek kijár­ni segíteni a távolság, az idő miatt. Megszűnnek a parlagok Nagy Endre, a Baranya me­gyei Földhivatal földhasznála­ti osztályvezetője: — Reménykedünk abban, hogy a tartós, ötven évre is szó­ló bérhasználatba-vétel népsze­rű lesz, bár még nagy az ide­genkedés ettől, mert így sen, érzik eléggé magukénak, meg magas az alsó határ, 417 négy­szögöl. Kisebbet, így 100—200 négyszögölet igényelnének in­kább és főleg a városiak. Hí- mesházán nemrég 250 család ilyen formában bérelt 50 hek­tárt — elsősorban szőlőnek, gyümölcsösnek, zöldségkertnek. Ez a helybenmaradás egyik biztos jele. Az utóbbi három év­ben csappant a saját földet akarók száma, legfeljebb 40— 50—60 éves tisztviselő, munkás vesz földet, viszont tsz-tag na­gyon ritkán, fiatal meg egyál­talán nem. Az 1976-os határ­szemle alapján ütemtervet dol­goztunk ki, hogy 1980-ig vég­leg megszűnjenek a parlagok a tsz-ekben és állami gazdasá­gokban. A kiskertek elparlagosodása aggasztó — különösen azért, Konténeres mésxszáUítás mivel a fiatalok menekülnek tőle, még a város könyékében is. Terebélyesedésük egy falu elöregedését is jelzi, utal a gyorsuló elvándorlásra. Pedig az értékes földre nagy szük­ség van, és ezek általában mind jó minőségű, kitűnően termő táblácskák. Csuti János Városszépítő vállalások A Pécs megyei város Ta­nácsa Gazdaságpolitikai Bi­zottsága mellett működő társadalmi munkát szervező albizottság tegnap délután ülést tartott a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­sága székházában, Gergely Lászlónak, a HNF városi titkárának és Kárpáti Fe­rencnek, az albizottság el­nökének részvételével. Az ülésen a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat­nál folyó társadalmi munka szervezésének tapasztalatai­ról benyújtott írásos beszá­molót vitatták meg, majd a városképet javító társadal­mi munkafeladatok intézke­dési tervét ismertették és fogadták el. Az 1978-ra vonatkozó, vá­rosképet javító feladatok között szerepel, többek kö­zött, annak a kezdeménye­zésnek a támogatása, hogy az iskolák, úttörőszervezetek tevékenyen vegyenek részt az» iskolák környéki parkok gondozásában; konkrét ja­vaslatokat tesznek majd a brigádoknak a városképet javító feladatok végzésére. Elősegítik, hogy azok a fel­adatok is megvalósuljanak, amelyeket pályázat útján nyújtanak be a brigádok elbírálásra. A tegnapi napig tizenöt pályázat érkezett, s a cél az lenne, hogy ezekhez a munkákhoz mielőbb hozzá­kezdhessenek, akik a pá­lyázatokat kidolgozták. A bizottság azt szeretné el­érni, hogy a különböző tár­sadalmi munkákban — el­sősorban az építkezéseknél folyó szakipari munkákban — minél többen és szerve­zettebben vegyenek részt. Megvalósították a konténeres mészszállitást, építik o korszerű mészoltórendszert és ezzel megte­remtették az új, úgynevezett mész- adalékos feltárási módszer alkal­mazásának feltételeit hazánk leg­nagyobb timföldgyárában, Ajkán. Az eljárás célja és lényege. hogy alkalmazásával a bauxit feldol­gozásába kevesebb maránátronro van szükség, omelyet teljes egé­szében importból szereznek be a timföldgyárak A gyár szakemberei az ország­ban először kidolgozták a mész konténeres szállításának módszerét. A meszet ma már kizárólag kon­ténerben szállítják Vócról Ajkára, a segédanyag az épülő oltó be­rendezés segítségével zárt rend­szerben, porzás nélkül jut majd el a technológiai sorhoz. A technoló­gia bevezetése 1980-ra fejeződik be. „Fiatal hidrológusok Baranyáért* A Szőkétől Hegyszentmórtonig húzódó árok, aho vá mesterséges tó létesítését tervezik Hasznosítható pályamunkák Szellemi próba, sikerélmény forrása Patakok táplálta üdülőtavak A „Fiatal hidrológusok Ba­ranyáért” pályázati rendszer a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Szervezete égisze alatt több éves múltra tekint vissza. Az ifjú vízügyi szakemberek vesznek részt — saját témáikat, ötleteiket fel­kínálva elsősorban a megye idegenforgalma, vízgazdálko­dása számára. Évente átlag 20-30 fiatal dolgozó indul, el­sősorban a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóságtól. Tulajdon­képpen ötletbörze ez, tipp­ajánlatok seregszemléje. A je­lentkezési korhatár 30 év. Az utóbbi években nőtt a jelent­kezők száma. Nemcsak elvont elméleteket vetnek papírra, jó- néhány tervből gyakorlati való­ság is lesz. Ferenczi Zoltánná vízrende­zési technikus is éppen a gya­korlati hasznosságot hangsú­lyozza :- Elsősorban tanácsi szak­embereknek ajánlom dolgoza­tainkat. Hogy valóban eljusson hozzájuk néhány közülük, több találkozóra, szakmai ankétra, véleménycserére lenne szükség. Számomra ez a pályázat szel­lemi próba, nagyszerű sikerél­mény-forrás, még jobb rend­szerezésre szoktat. Braun György vegyész: — Az a jó benne, hogy félig- meddig gnunkaköri tevékenység­hez kötött, tehát itteni terüle­teimet fejleszthetem tovább, mélyülhetek el az izgalmas részletekben is. Számomra va­lóságos kikapcsolódás, felfris­sülés, hiszen nagyon sok időm megy el az irányító, szervező munkára. Erb Pálné vízrendezési cso­portvezető a sokszorosítás le­hetőségét is megemlíti, hogy ötleteik nem csak vízügyi szak­emberekhez jussanak el. — Bújtam a szakirodalmat, vasárnapokon nem sajnáltam autómat és azzal jártam be nem egy helyszínt, illetékes szer­vet. Olyan kapcsolatok alakul­tak ki, melyek jól kamatoztat­hatók a későbbi munkában. A községek rendezési tervei még most is gyakran hiányosak, a vízügyi vonatkozásaik elnagyol­tak. Mi közösen épp ezek fel­számolására dolgoztunk kt egy rendezési modellt, egy jól hasz­nosítható tanácsadót. Kovács Árpád vegyészmérnök. — öröm, ha az ember iga­zodhat a munkahelyi, OVH-be- li elképzelésekhez, kötődhet a népgazdasági irányvonalhoz egy kisebb pályázati munka ré­vén is, tehát haszna van törek­vésének, az ötlet bejut a való­ságba. Fonyódon egy korábbi pályázaton realizálódott: a víz­minőséget vizsgáló automata mérőállomásom működik. Ne­héz szakmai tekintélyt szerez­ni, és egy-egy ilyen pályázati próbálkozás ehhez vihet köze­lebb. Igaz, több munkánkat kel­lene cikké formálni, hogy szak­lapban is megjelenjen és még szélesebb szakmai közönség lássa igyekezetünket. A Türr István szocialista bri­gád évek óta közösen pályázik egy-egy kollektív alkotással. A kilenc fős brigád vezetője Szentpáli Lászlóné tervezési csoportvezető.- Az erdészetekkel nagyon jó a kapcsolatunk, de szükség van a tanácsok, idegenforgalmi és környezetvédelmi intézmé­nyek bevonására is, hogy tö­rekvéseinkről tudomást szerez­zenek. Hobbynk az üdülőtavak létesítése, de csak olyan terü­leten, ahol könnyen és viszony­lag olcsón duzzaszthatók fel a patakok. Mostani dolgozatunk­ban ilyenek létesítését javasol­juk a pécsi tavak tehermentesí­tésére a Szőkétől kiinduló és Hegyszentmórtonig nyúló Hegy- adó-árokban. A „Fiatal hidrológusok Bara­nyáért" pályázati rendszer nép­szerű. Azon gondolkodni lehet­ne, hogy van-e módja más me­gyék szakembereinek is pályáz­ni, esetleg mások is részt ve­hetnek-e, akik nem vízügyesek, de a vízgazdálkodásban vala­milyen formában érintettek, ugyanis a fiatalok a problémá­kat nemcsak szigorúan vízügyi oldalról közelítették meg. Somi nagyon fontos, hogy az összes ötlet, kidolgozott javaslat eljus­son az érdekeltekhez, legalább mint tanácsadás, mint figyel­meztetés, ha nem is mint be­ruházási program. Cs. J. Pusztulnak a Jakabhegyen feltárt (alak V asárnap reggel, amikor a családdal elindul­tunk, még néptelen volt a Jakabhegyre vezető turistaút. Az enyhe kapta­tón kényelmesen bandukol­tunk felfelé; ráértünk, nem hajtott senki. Mégis meg­könnyebbültünk, amikor át­haladtunk \az avargyűrű „kapuján”. Próbáltam el­kapni a hely történelmi le­vegőjét, de csak a virágzó medvehagyma átható fok­hagymaillata lengett körül. Mégis lehetetlen volt nem gondolni arra, hogy ezt az erdei földet már kétezer évvel ezelőtt is emberek tapodták. Milyen lehetett akkor a Jakabhegy? Erdős, mint most vagy kezdetle­gesen művelt földterü­let? .. . Letelepedtünk a rönkök­ből ácsolt asztalnál. Egy- magunk voltunk. S mire el­költöttük az uzsonnát, be­népesült a tágas térség. Egymásután jöttek a kirán­dulók és az imént még csendes hegytetőt a vidám­ság zaja töltötte be. Nagy sikere volt a ro­moknak. A hegy kövéből a XII—XIII. században épült pálos-kolostor most bonta­kozik ki évszázados elte- metettségéből. Pár éve még vadul burjánzó nö­vényzet rejtett itt mindent a kíváncsi szemek elől, most pedig a szabaddá vált falak fantáziálásra késztetnek. Milyen élet zaj­lott e falak között?. . . Mi­lyen lehetett az épület? ... Talán legépebb az egész­ben a hajdani templom. Vastag, csaknem három méter magas falak, a hajó végében a szentély karéjos ive támpillérekkel erősítve. Nem nehéz ideképzelni a régen itt élt fehércsuhás barátokat, s hallani a szár­nyaló gregorián dallamo­kat . . . Aztán a múltból hirtelen visszahoz a mába egy csa­pat fiatal fiú és lány. Az ódon falak között kergetik a labdát, örülnek a tavasz­nak. Fent a falon két ka­masz ül. Jó szórakozást találtak maguknak: a ke­zük ügyében levő köveket dobálják a labdázók kö­zé, azok meg viháncolva térnek ki a „bombák” elől. De milyen kő van a kezük ügyében? Nem .tudom szó nélkül megállni, s odakiál­tok valami olyasmit, hogy 800 évig álltak ezek a fa­lak, minek kell most „le­bontani" . . . Megáll a ke­zük a kővel, de én mégsem lettem nyugodt ettől. A feltárással foglalkozó régésznek elmeséltem élményemet. Lemon­dóan legyintett. Ebből tud­tam, hogy nem mondtam neki újságot. Elmondta, hogy szemlátomást pusz­tulnak a falak, a kirándu­lók semmi kíméletet nem tanúsítanak irántuk. Köny- nyű a rombolók dolga, hi­szen még nem konzerválták a falakat, a kövek elmoz­díthatok. Őrzésre sincs le­hetőség. Pedig ha nem vi­gyázunk, talán nem marad konzerválni való az évszá­zadokat megért falakból. Nagy kár lenne! H. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents