Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-18 / 135. szám

■ Szolidaritás Vannak olyan idegen sza­vak, amelyek ma már otthon vannak nyelvünkben. Ilyen a „szolidaritás" is. Bizonyos, le­hetne keresni „eredeti" ma­gyar szót is arra a fogalom­ra, amelyet latin eredetű fő­névvel jelölünk. Nem hiszem azonban, hogy helyes lenne az ilyen nyelvújítás ma. Hi­szen ez a latin szó hasonló­képpen meggyökeresedett oroszban, németben, angol­ban és franciában is. Hason­ló a szó értelme is. Május 18.: az afrikai né­pek felszabadítási harcával való szolidaritás hetének kez­dő napja. Világszerte rendez­vényeket tartanak, amelyeken megemlékeznek arról a küz­delemről, amelyet -O fekete kontinens népei vívnak sza­badságukért, a teljes — po­litikai és gazdasági függet­lenség kivívásáért. Szolidari­tásunkat ezzel a harccal az MSZMP KB áprilisi ülésén el­fogadott határozat így jel­lemzi: „támogatjuk a gyar­mati uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért és a teljes nem­zeti függetlenség biztosításá­ért. A barátság szellemétől áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fej­lődő országok vezetőivel; ezek jól szolgálják a kapcsolatok szélesítését. Kibontakozó, sok­oldalú politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk révén hozzájárulunk, hogy az új nemzeti államok megsza­baduljanak az imperialista gyarmatosítás súlyos öröksé­gétől, s az új gyarmatosító törekvésekkel szemben meg­szilárdítsák politikai függet­lenségüket, gazdasági önálló­ságukat. A világ haladó köz­véleményével együtt szolidá­risak vagyunk azzal a küzde­lemmel, amelyet Dél-Afrika és a világ más térségének né­pei vívnak a még meglevő gyarmati elnyomás és a szé­gyenletes faji megkülönbözte­tés ellen." A Központi Bizottságnak ez az állásfoglalása kifejezi szo­lidaritásunk tartalmát. Né­pünk, államunk megérti an­nak a harcnak a jelentősé­gét, amely jelenleg Afrikában folyik. Elítéljük az imperialista hatalmak és helyi nacionalis­ta szövetségeseik békebontó fegyveres akcióit Északkelet- Afrikában; a kontinens köze­pén és déli részén meglevő háborús gócok fenntartását. A szocialista országok szo­lidaritása a harcoló Afrikával immár történelmi fogalom. Közel két évtizede, hogy a kontinens országainak több­sége elnyerte a politikai füg­getlenséget. Azóta a szocia­lista közösség egyenrangú partnerként tárgyal az egyko­ri gyarmatokkal, sokoldalú gazdasági, kulturális és poli­tikai segítséget nyújtva. De a szolidaritás, amelyet a szocia­lista országok és kommunista pártjaik a nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal fenntar­tottak, s ápolnak ma is több, mint az államközi kap­csolatok rendszere. A szolidaritás azt jelenti: közösséget vállalunk a gyar­matosítás ellen harcolókkal, támogatjuk azokat, akik vég­re fel akarják számolni szü­lőföldjükön a fasiszta faji megkülönböztetést. Segítségünk, amelyet az emberibb életért küzdőknek nyújtunk nem adomány, ha­nem a barátság szellemétől áthatott új típusú kapcsola­tok velejárója. Miklós Gábor Megkezdődtek az üzleti tárgyalások Biró József megnyitó beszéde Huszonnyolc ország és Nyu- gat-Berlin csaknem 2000 ki­állítójának részvételével szer­da délelőtt 9 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruhá­zási javak szakvására. A BNV főterét a részt vevő or­szágok zászlói és a nemzet­közi vásárok szövetségének emblémája díszítette. Itt gyü­lekeztek a megnyitó ünnep­ség vendégei. Megjelentek: Borbély Sándor és Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több tagja, a diplo­máciai testület sok vezetője és tagja, jelen voltak a ha­zai és külföldi kiállítók kép­viselői. A Himnusz elhangzása után Bíró József külkereske­delmi miniszter mondott meg­nyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevő­it, majd így folytatta: — A Budapesti Nemzetközi Vásárnak kettős célja van: bemutatni a hazai ipar ter­melésének fejlődését, és fóru­mot biztosítani a világ min­den tájáról összesereglett ter­melők és fogyasztók, eladók és vevők közvetlen találkozó­jának. Ez kifejezi államunk hivata­los politikáját is: a kapcso­latok elmélyítése a föld mind­azon országaival, amelyek ve­lünk együtt törekednek a megkülönböztetés nélküli ke­reskedelemre, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tokra. Változatlanul az a szándékunk, hogy a nemzet­közi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésével ja­vítsuk termékeink versenyké­pességét. Erre annál is nagyobb szük­ség van, mert a világ más országaihoz hasonlóan ha­zánk sem kerülhette el az el­múlt esztendők kedvezőtlen gazdasági hatásait. A csere­arányok romlásából származó hátrányokat pedig csak oly­képpen csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg, ha fokoz­zuk a termelékenyen és haté­konyan előállított termékek széles körű exportját. A magyar vállalatok megte­remtették már partnereikkel az együttműködés továbbfej­lesztésének tartós és kedvező alapjait, s fokozottan és si­keresen törekednek a legkor­szerűbb kereskedelmi formák lehetőségeinek, a szakosítás és a kooperáció előnyeinek kihasználására. A KGST komplex program­ja alapján évről évre gyara­podik a határokon átívelő kooperációk száma és — mint itt a vásáron is láthatják —, tovább bűvült a gyártás- és gyártmányszerkesztésben részt vevő vállalatok köre, emelke­dett a gyártott termékek szín­vonala. örülünk annak, hogy KGST­m Átadták a szekszárdi Pepsi Cola üzemet Megnyílt a tavaszi BNV. A megnyitó beszédet Biró József külke­reskedelmi miniszter mondta. beli partnereink elhozták Bu­dapestre élenjáró ipari ter­mékeiket. A szocialista integ­rációs kapcsolatoknak gazda­ságunk fejlődésében és sta­bilitásában játszott meghatá­rozó szerepe ugyanis szüksé­gessé teszi, hogy a jövőben még behatóbban ismerjük kí­nálatukat, s azokat a terüle­teket, ahol fejlesztési céljaink találkoznak. Az elkövetkező években to­vább nő a fejlett nyugati or­szágokkal folytatott gazdasági együttműködésünk szerepe. Kívánok minden hazai és külföldi kiállítónak eredmé­nyes tárgyalásokat, hasznos üzletkötéseket, vendégeinknek kellemes budapesti tartózko­dást. Az 1978. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. A vendégek ezután körsé­tára indultak. A kiállítási csarnokban az ágazatok, szak­mák, vállalatok vezetői tájé­koztatták őket a kiállított ter­mékekről, szellemi alkotások­ról, azok értékesítésének le­hetőségeiről. A BNV délután 2 órakor a nagyközönség előtt is megnyi­totta kapuit. Már a nyitás utáni első órákban több ezer látogatót fogadott a vásárvá­ros. A szakmai rendezvények, üzleti tárgyalások is megkez­dődtek. Csütörtök délelőtt csak szakemberek látogathatják a BNV-t. Az első szakmai na­pon több híradástechnikai vál­lalat tart bemutatókat, ismer­tetőket. Várható, hogy sor kerül az első üzletkötésekre is. Délután 14 órától ismét a nagyközönségé lesz a vásár­város. I Kádár János fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői katonai tanácsának tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára szerda délután a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ka­tonai tanácsának tagjait, és Viktor Kulikovot, a Szov­jetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón részt vett Lázár György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter. A pécsi Pannónia Sörgyár új részlege főként a balatoni ellátást segíti Gyors és pontos tervezés, rekord idejű kivitelezés: rövi­den ekképp összegezhető a pécsi Pannónia Sörgyár szek­szárdi Pepsi Cola üzeme épí­tésének története. Az órán­ként huszonnégyezer palack töltését végző berendezést ugyanis az épület alapozásá­tól számított nyolc hónapon bglül termelésbe állították. Ez év február huszonharmadikán kezdődött az egy hónapig tar­tó próbaüzem, s tegnap dél­előtt a korszerű, automatizált gépsorokkal felszerelt üzem ünnepélyes avatásakor Nestor Carbonel, a Pepsi Cola cég európai alelnöke adta át dr. Rugási Endrének, a Pécsi Pannónia Sörgyár igazgatójá­nak az aranyozott Pepsi pa­lackot, amely a szekszárdi részlegben elsőként előállított üdítőitalt tartalmazta. Az üzemavatáson többek kö­zött megjelent Herbert Ley, a Pepsi Cola cég kelet-európai alelnöke, a bécsi iroda veze­tője, Varga Pál, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, Tolna megye és Szekszárd párt- és állami vezetői. Avató beszédet dr. Rugási Endre igazgató mondott; kö­szönetét fejezte ki a terve­zőknek, a kivitelezőnek a gyors és jó minőségű munká­ért, majd arról szólt, hogy az elmúlt tíz esztendőben ha­zánkban robbanásszerűen megnőtt az üdítőital iránti ke­Hordókat, tartályokat, súly- és űrmértékeket, mérlegeket, nyomás- Baranya, Somogy és Tolna megye részére a Pécsi Mértékhitelesítő kontakt adó manométereket hitelesítenek a MIG ÉRT részére. és fogyasztásmérőket hitelesít Hivatal. Képünkön NDK-beli resiet, s ma már hét Pepsi Cola üzem dolgozik Ma­gyarországon. Ezek közül ket­tő a pécsi Pannónia Sörgyár üzemeltetésében működik: amelyek Baranya, Tolna, So­mogy, Bács-Kiskun, Csongród, valamint Fejér megyék ellá­tását segítik. Az új szekszárdi üzem főként Tolna megye — annak üdülőkörzetei —, valamint a Balaton déli hely­ségeinek ellátását biztosítja majd. A Pécsi Pannónia Sör­gyár egyébként ebben az esztendőben mintegy kétszáz- harmincezer hektoliter Pepsi Colát gyárt, s jelentős szere­pei vállal a hazai ellátásban. Az üzemavatást követően néhány percre lefoglaltuk a vendéglátók gyűrűjében álló Nestor Carbonelt, valamint Herbert Leyt, hogy a cég terveiről érdeklődjünk. A Pepsi Cola cég európai alel­nöke a következőket mondot­ta. — A világ száznegyven or­szágában mintegy ezerszázöt­ven Pepsi Cola gyártó üzem dolgozik. Cégünk azt követő­en indult rohamos fejlődés­nek, amikor elkezdtük a há­rom és fél decis palackok töl­tését: ezzel többet adtunk, mint a versenytársak. Fejlődé­sünk azóta is töretlen. A ma Szekszárdon átadott üzemen kívül Európa számos országá­ban folynak beruházások, így többek között Portugáliában, Líbiában, Máltán és Olaszor­szágban. A kelet-európai fejlesztések­ről Herbert Ley tájékoztatta munkatársunkat. — A szocialista országok részéről az utóbbi években igen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, ami új üzemek épí­tését is jelenti egyben. Buka­restben június végén adjuk át az első Romániában épülő Pepsi Cola üzemet, Jugoszlá­viában újabb gyárat avatunk még a nyár folyamán, továb­bá még ebben az évben el­kezdi az üdítőital-gyártást a moszkvai, a leningrádi, vala­mint a taHinni üzem; egyéb­ként a Szovjetunióval kötött szerződés értelmében 1980-ig további öt üzemet építünk. Ley úr észreveszi, hogy te­kintetem megakad nyakken­dőjén, amelyre cirill betűkkel szőtték bele a Pepsi Cola ne­vet. — Ezt a nyakkendőt azóta viselem, amikor létrejött a Szovjetunióval az öt üzem építéséről szóló szerződés. Ez­zel is kedveskedni akarunk az új üzleti partnernek. S. Gy. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 135. szám 1978. május 18., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Howannégyezer palack óránként Megnyílt a tavaszi BNV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents