Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-16 / 133. szám
1978. május 16., kedd Dunántúlt napló 3 Napirenden a gyengébb adottságú termelőszövetkezetek helyzete Cél: mielőbb felzárkózni az átlagosokhoz, a jókhoz B aranyában csökkent ugyan a jövedelmi differenciálódás, de a gyenge adottságú tsz-ekben még ma is alacsonyabb a munkabér, gyengébb a szociális ellátottság, mint másutt. Ez a megállapítás a Baranya megyei Tsz Szövetség legutóbbi küldöttgyűlésének beszámolójában hangzott el. Mi húzódik meg e kijelentés mögött? Az, hogy ahol gyengébb a föld,' ahol a legmostohább munkakörülmények között vívják napi harcukat a természettel az emberek, ott kapják a legalacsonyabb bért. Megyénk a mezőgazdasági termelés és gazdálkodás differenciálódásában országosan élenjár, túl nagyok a kontsíkvidéki támogatott tsz-ek eredményeinek. A síkvidéki támogatott tsz- ek egy része — mivel kellő hatékonysággal használták fel a részükre adott állami támogatást — felzárkózott a jó tsz-ek közé. Nem mondható el ugyanez a támogatott dombvidéki tsz-ekről, egy-két kivételtől eltekintve ezeknél nem tapasztalható előrehaladás. A kishajmási termelőszövetkezet kerámia üzeme rasztok. Hosszú évek óta mindig ugyanaz a nyolc-tíz tsz kapja meg a Kiváló címet, és csaknem mindig ugyanazok a nevek szerepelnek a csőd szélén álló tsz-ek listáján. Ezek a szövetkezetek területileg elég jól körvonalazható helyen: a Dráva menti vizes, síkvidéken és a hegyvidéken, a Mecsek oldalában gazdálkodnak. A kedvezőtlen adottságú tsz- eket az állam dotálja, az egyesülések következtében 1970 óta azonban 16 beolvadt gyenge tsz-ben az állami támogatás megszűnt és a terheket az egyesült nagy tsz- ek görgetik tovább. Ezek többsége nem tud lépést tartani az általános fejlődéssel, az egy főre eső bruttójövedelmük, nyereségük, sőt eszközellátottságuk gyakran alatta maradt a támogatott, főként a Mit tegyenek ezek a termelőszövetkezetek — Hetvehely, Abaliget, Komló, Magyarszék stb. —, amelyeket nem tart el a gyenge termőföld? A támogatás mai formája áruhoz kötődik. E tsz-ek az értékesített termékek után 8 —12 százalékkal magasabb árat kapnak. Van még úgynevezett jövedelemkiegészítő támogatás is, de ennek ösz- szege évről évre csökken, 1976-ban 3,2 millió forint volt, tavaly már csak 1,3 millió. Az árkiegészítés összeg is három éve stagnál, illetve minimálisan emelkedik, 1976- ban a 16 tsz-nél összesen 42,3 millió forint volt, 1977- ben 43,4 millió. Az árkiegészítés önmagában nem oldja meg gondjaikat, mert a termelésük alaptevékenységéből nem bővíthető. A tsz-ek küldöttei hangsúlyozták, hogy továbbra is fenn kell tartani, sőt bizonyos finomításokkal korszerűsíteni a gyenge tsz-ek támogatási rendszerét. Ki kell szélesíteni a termelési kooperációt a meglevő kapacitások jobb kihasználására. S végül, amit a szántóföld nem tud megadni, azt pótolni kell mással. Hisz a hegyvidéki falvakban a múltban sem a szántóföldből élt és gyakran egész magas színvonalon élt meg a lakosság. Akkor is az erdő-, a nagy- és kisipar egészítette ki a jövedelmet. Ma is egyedüli megoldás, bővíteni a tsz-ek tevékenységi körét, s nem tiltani, hanem kezdeményezni kell náluk a melléküzemi tevékenységet. Baranya az országban 13. helyen áll, vagyis az utolsók között kullog e téren, mert a melléküzemi tevékenység vadhajtásainak nyesegetésével megyénkben magát a melléküzemi tevékenységet sorvasztották el. Pedig a melléküzemek bevételéből — Komárom és Pest megyei példák tucatja bizonyítja — jól prosperálhatnak gyenge adottságú termelőszövetkezetek, s bevételeiből magas színvonalra emelhetik kellően szakosodott mezőgazdasági alap- tevékenység ü két. A küldöttek javaslatot tettek. A megyei Tsz Szövetség sürgős feladata a gyenge tsz-ek helyzetének feltárása, és továbbfejlődésük lehetőségeinek felkutatása. A közeljövőben a kormányközi bizottság tárgyalja meg a gyenge tsz-ek helyzetét. Jó lenne, ha addigra Baranya kész javaslatokkal állhatna elő. A munka a szövetség apparátusában megkezdődött. A megye termelőszövetkezeti mozgalmának tovább erősödésé és a megye egész mezőgazdaságának töretlen továbbfejlődése múlik azon, sikerül-e mielőbb felzárkóztatni a gyenge tsz-eket gazdálkodásért az átlagosok közé. Nem törvényszerű, hogy a gazdag földeken gazdagok, a szegény földeken szegények éljenek. — Rné — Harminchét kilométer új vízvezeték A pécs—mohácsi új dunai nyersvíztávvezeték első két szakasza elkészült április 25- re. A pécsi—üszögi tározó és József-major között öt, Szederkény és Belvárdgyula között pedig négy kilométeres szakasz bekötését a most is üzemelő, de már jócskán elavult régi vezetékre megkezdték. A nyárra így kilenc kilométernyi új, ezer milliméter átmérőjű vezetéket csatolnak össze a régivel, melynek az átmérője 700 milliméter. Nyártól nem érkezik többletvíz a Dunáról, csupán a két vezeték révén nő a vízszállítás biztonsága: ha a régi megrongálódik, akkor nem léphet fel vízhiány, mert az újon viszik tovább a vizet zavartalanul. A 37 kilométeres új vezeték építését tavaly kezdte meg a DÉLVIÉP. A létesítmény az OVH beruházásában készül, átadását 1985-re tervezik. Közben minden elkészült új darabot rákötnek a régi vezetékre. Mezőgazdasági szakemberképzés Sellyén Az elméleti és a gyakorlati oktatást elősegítik a korszerű szemléltetőeszközök és a makettek — Szokolai felv. — Várják őket az üzemek Felnőtt szakoktatás, speciális tanfolyamok, jó N övénytermesztő gépész szakmunkásokat képez a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző es Munkás- továbbképző Intézet. A diákok irigylésre méltóan szép környezetben tölthetik a tanulóéveket. A hajdani grófi kastély a diákkotthon, és a kastélyt övező botanikai ritkaságokban bővelkedő sellyei arborétumon keresztül jutnak el az iskolaépületbe. Az iskolában a gazdasági hivatal előtt most nagy a nyüzsgés, ösztöndíjosztás van, Bals- kovics Mihály másodéves tanuló Mágocsról jött. Társadalmi ösztöndíjas, már biztosított a munkahelye a mágocsi tsz-ben, ahol édesapja és édesanyja is dolgozik.- Már az általános iskolában gépek, a szerelés érdekelt. Itt is a legjobban a gyakorlati órákat, az erő- és munkagépek szerelését szeretem. Költő Attila Villányból jött.- Borvidékről jöttem, de nem szeretem a bort. Én a bátyám miatt jöttem ide tanulni, ő traktorvezető, sokat jártam ki vele dolgozni és megszerettem ezt a munkát. Bandi Ferenc elsőéves, Ma- gyaregregyről jött. Az általános iskolában a legjobb tanulók közé tartozott.- Tanáraim, a szüleim is arra próbáltak rábeszélni, tanuljak tovább gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Még csak az első évet végeztem, de máris mondhatom, nem bántam meg, hogy kitartottam eredeti elhatározásom mellett. Szeretem a gépeket, az elméleti tárgyak közül pedig a matematikát és a műszaki alapismereteket, ezzel az osztályban azt hiszem egyedül vagyok. • Arató István utolsó éves. Végzés után a szajki tsz-ben dolgozik majd.- Édesapám is gépszerelő, igy már korán megismerkedtem a gépekkel. Mégis elsősorban az automatika érdekelt, így nyolcadikban először az automatika szerelő szakra jelentkeztem, s másodsorban ide. Most utólag már örülök, hogy így alakult. Hiszen nem tudtam, hogy eny- nyi géppel fogunk megismerkedni, olyanokkal is, amilyeneket én azelőtt nem is láttom. Arra meg végképp nem számítottam, hogy a második év után a jogosítványt is meg lehet szerezni. Ezen kívül még egy nagy pluszt is kaptam - az iskolától, két hétre kimehettem Brnóba, a zetor-traktorgyárba. Itt egy hétig szalag mellett kellett dolgozni, egy hétig esztergálni, örülök, hogy ezt is megtanulhattam, láthattam, hogyan szerelik össze a traktorokat.- Ezek a tanulók iskolánkban a legjobbak közé tartoznak mondja Fekete Sándor, a diákotthon igazgatója. — Sajnos a többség gyengébb, olyan, aki az általános iskolában csak nagyon gyenge eredményt ért el. A 45 jelentkező közül, 22-nek volt kettes a tanulmányi eredménye. Az első év nagy kínlódást jelent nekik is, a tanároknak is. Mégis azt kell mondanom, ezekre a gyerekekre a munkában a legnagyobb mértékben számítani lehet. Nincs az a társadalmi munka, amit el ne vállalnának, a gyakorlati órákon sincs velük probléma. A sellyei intézet nevéből is kitűnik, hogy munkás továbbképzéssel is foglalkozik. Négy megyéből - Somogy, Tolna, Fejér, Munkagépekkel ismerkednek a hallgatók Baranya — e tsz-ek állami gazdaságok, fagazdaságok fizikai dolgozói részére tartanak továbbképző tanfolyamokat. A munkástovábbképzés három formában történik. Hat-tíz hétig tartó tanfolyamokat tartanak képzettséggel nem rendelkező dolgozók részére, akik ennek elvégzése után betanított szakmunkások lesznek. A felnőtt szakmunkásképzés 12 hetes, bentlakásos tanfolyam keretében történik. Az előbbinél magasabb szintű képzési forma, a szakmunkások továbbképzése. Ez a tanfolyam tulajdonképpen második szakmát biztosit a jelentkezőknek. A tanfolyamok többségét Sely- lyén tartják. Vannak azonban olyan szakmák, amelyeknek tárfeltételek gyi feltételei itt nincsenek biztosítva. Ilyenkor az ún. bázisüzemeknél bentlakásos formában oldják meg a képzést. Például a zöldtakarmány-szárító szaktanfolyam megtartását és a tanfolyam résztvevőinek ellátását a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vállalta. A munkástovábbképzés szervezése Gulyás Mihály igazgató- helyettes feladata. — Minden évben elküldjük a négy megye mezőgazdasági üzemeinek az oktatási tervet, és ők visszajelzik, milyen szakra hány embert küldenek. Sajnos, sok esetben az előrejelzett létszámnak csak a fele jön el. Előfordult már, hogy mi szóltunk X tsz-vezetőnek: nektek, ilyen meg ilyen szakemberre lenne szükségetek, miért nem iskoláztok be? Az előbb említett képzési formák mellett szervezünk még speciális tanfolyamokat is, amelyek a legújabb, legmodernebb gépek kezelésére és speciális feladatok elvégzésére képeznek embereket. Ilyen tanfolyam pl. a hidraulika javító-, és szerelő, diesel-adagoló és szerelő, vagy a legújabban beinduló műszeres diagnosztikai szak. Az elmúlt három hónapban a különböző továbbképző tanfolyamokon összesen 907 dolgozó vett részt. Czupy György, az iskola igazgatója energikus ember. Az iskolában folyó sokrétű, szerteágazó tevékenységet biztos kézzel tartja össze és irányítja. — Bizony könnyen káosszá válhatna, ha nem vezetnénk mindenről pontos kimutatást — mondja. — Valóságos házi kar- tonozórendszerünk van. 1974 óta, amióta a KB határozata alapján megindult nálunk a munkástovábbképzés, pontosan jegyezzük honnan, milyen szakra, hány embert küldtek a gazdaságok. Felmértük azt is, hogy a tsz-ek milyen termelési tevékenységet folytatnak, milyen a gépesítettség, és ehhez hány képzett szakember van. Bár ez nem tartozik hatáskörünkbe, mégis nagy segítség számunkra az oktatási terv elkészítésénél. A „feltérképezésből” és a kartonokból érdekes összefüggést olvashatunk ki: ahol képzettek a vezetők, nagyobb létszámú a képzett szakember is, és rendszeres a munkástovábbképzésre a beiskolázás, éppen ezek a gazdaságok a termelésben az élenjárók között állanak. Sarok Zsuzsa
