Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-11 / 99. szám

1978. április 11., kedd Dünantűlt napló 3 H forrázott sertésbőr elvesz az ipar számára Csaknem fel országnak termel Csökkenteni lehetne a borimportot Űj technológiát kísérleteztek ki a pécsi vágóhídon A Pécsi Bőrgyár velúr minőségű bőrt kaphat Ä * jjjjj r r? w —■ — jjj jjjj tilt lf el űr­minőség Fehér Sándornak, a Bara­nya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnöké­nek irányításával végzett kísér­let jó eredménnyel zárult, leg­alább is az ipar számára. A Pécsi Bőrgyártól Tóth Géza és Ribli János vettek részt a közös kísérletben, s elmondották, hogy nappának nem, de ve­lúrnak igen jó az új eljárással — szegedi eljárással — fejtett bőr minősége. Minden központi támogatás nélkül a pécsi vágóhíd és a Pécsi Bőrgyár között jó a kap­csolat és az öntevékeny segí­teni akarás jegyében kikísérle­tezett új technológia általános bevezetése sokat lendítene az ipar bőrellátásán. Szélesebb körű alkalmazására azonban csak egy újabb kísérletsorozat után kerülhet sor. Az újabb kí­Az ország minden részéből szállítanak a gyárba sertés­bőrt, mégsem elég. Az évi 9500 tonna kapacitású üzem mindössze 5500 tonna sertés­bőrt kap belföldről, vagyis kereken 4000 tonna kihaszná­latlan sertésbőr-feldolgozó ka­pacitással rendelkezik. Ennek pótlására marhabőröket vásá­rolnak kényszermegoldásként csak azért, hogy kapacitásukat lekössék, hisz marhabőrből nem tudnak olyan keresett árut gyártani. Ráadásul a sertés­bőr-kapacitást pótló marha­bőröknek mintegy 40 százaléka, 2000 tonna bőr, nyugati im­portból származik, ami rontja export—import egyenlegünket. akadály A nagy kapacitásra kiépített Pécsi Bőrgyár és az egyidejű­leg felfejlesztett Pécsi Kesz­tyűgyár keretében termelő — főleg exportra termelő — bőr- feldolgozó konfekcionáló ipar elsőrendű érdeke az, hogy a hazai, vagyis belföldi bőrellá­tás megjavuljon. Ennek ma két akadálya van, az egyik az élőexport, amely a népgazda­ság igényeinek megfelelően változó, hol több, hol kevesebb. A másik nagy akadály a vá­góhidak korszerűtlen vágási technológiája. A miskolci és a szegedi vágóhidak kivételével — ezek már rendelkeznek ún. úsztató kazánokkal — a hazai vágóhidak a vágósertések for­rázására vannak berendezve. Forrázás után azonban a bőr­ipar nem tudja a bőröket hasz­nálni, s így sok milliós érték megy veszendőbe. Sokat ja­vulna a helyzet, ha a bőrös húsexport kivételével — min­den vágóhídra kerülő sertés bőrét lefejtenék, úgy, hogy a bőrök szőrtelenítését a fórrá-, zásnál korszerűbb, bőrkímélőbb technológiával végeznék el. Bár a könnyűipari tárca ta­valy 64 millió forintot utalt át a MÉM-nek a vágóhídi tech­nológiák korszerűsítésére, köz­ponti intézkedés a mai napig nem történt a vágóhidakon. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt beruházási osztályán Király Diákok a nyári szünetben Egy hónap munka, egy hónap pihenés Az iskolákban ezekben a napokban döntik el a diákok, dolgoznak-e a vakáció ideje alatt, s ha igen, hány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a tanulóknak a nyári szünetben legalább négy hetet pihenniük kell, az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy a diákok a vakációból átlagosan egy hó­napot töltenek munkával. A munkaügyi és az oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diák­munka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. Szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános iskolai tanulmányai­kat befejező gyerekek, közép- iskolások, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhet­nek. A javítóvizsgára utalt álta­lános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkoztatásához az iskolában kiállított munka- vállalási engedély szükséges, 16 éven aluliaknál pedig a szü­lő, a törvényes képviselő írás­beli hozzájárulása is. A szün­idei munkát vállaló diák fog­lalkoztatási ideje azonos a vál­lalatnál rendszeresített munka­idővel. Nincs akadálya azon­ban annak, hogy rövidebb, 4—6 órás munkaidőben alkalmazzák őket. A szünidei szervezett foglal­koztatás - az eddigi tapaszta­latok szerint — jelentős szere­pet tölt be a diákok pályavá­lasztásában. Sok diák a válla­latnál nyáron eltöltött pár hét alatt megszeret, megismer egy szakmát, s azt később hivatá­sul választja. Attiláné kérdésünkre válaszol­va elmondotta, hogy a szóban forgó 64 millió forintról ők is hallottak, de az összeget a tröszt a mai napig nem kapta meg. Technológiai korszerűsí­tést saját pénzeszközeikből vé­geznek és ezekből a saját alapokból nem a bőrfejtési technológiát korszerűsítik, ha­nem a zsírozó kapacitást fej­lesztik. Ebből a fejlesztésből te­hát nem várhat jobb nyers­anyag-ellátást a Pécsi Bőr­gyár. Ha a központi segítség vá­rat is magára, a pécsiek nem ültek nyugodtan babérjaikon. A Pécsi Bőrgyár és a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat szakemberei dr. Huszka Tibornak, a Sze­gedi Élelmiszeripari Tudomá­nyos Intézet tanszékvezetőjének új vegyi eljárását adaptálva egy korszerű bőrfejtési kísérle­tet indítottak be, aminek a lé­nyege, hogy nem kell forrázni a sertést. A szőr fellazítására egy, a Budapesti Vegyiművek­ben gyártott vegyszert használ­tak fel, ami már 50—60 Cel­sius fokon fellazítja a szőrze­tet, s lemosás után kiváló ve­lúr minőségű bőrt biztosít az iparnak. sérlet célja bebizonyítani, hogy élelmiszer-egészségügyi szem­pontból teljesen veszélytelen az eljárás. Erre megvan minden remény, mert a gyengén lúgos anyagot lemossák, még mielőtt a bőrbe beszívódhatna. Rné A fődiszpécser vezénylőterme Torinói énekesek szereplése városunkban A kamarakórus-fesztivál egyik legnépszerűbb együttese a Co- rale Universitaria di Torino, a torinói egyetemi énekkar volt. Vasárnap este úgy énekelték Lassust, Palestrinát és Monte- verdit, hogy mindenki érezte: bármennyire közkincs is e nagy mesterek életműve, bármilyen jól éneklik is őket a világon, igazán előadni csak olaszok tudják. Tűzzel és érzelemmel, a mi fülünknek ebben a stílusban egy kicsit szokatlan, de nagyon hatásos dinamikai játékkal. Nem először járnak Magyar- országon. Tíz évvel ezelőtt de­bütáltak Pécsett az akkori ka­mara kórus-fesztiválon. — Nagyon szép kritikát írt ró­lunk a Dunántúli Napló. Ez a lap azóta a barátunk - jegyzi meg Gianfranco Barbieri, a kó­rus elnöke. 1971-ben Veszprémben ven­dégeskedtek az Europa cantat - Európa énekel — címmel megrendezett kórustalálkozón. Egyébként is sokat utaznak: szűkebb hazájukon kívül gyak­ran énekelnek az észak-olasz városokban, a hegedűkészítőiről híres Cremonában, Bresciában és külföldön is: legutóbb például Varsóban , Krakkóban, Kölnben és svájci koncertter­mekben. Giovanni Acciai, a fiatal karnagy és signor Barbie­ri így mutatja be a kórust: — Az énekkarunk 1954-ben alakult meg diákokból. Tudni kell, hogy Olaszországban az amatőrcsoportok nem intézmé­nyenként vagy karonként szer­veződnek, hanem egyesítve, rendszerint egy diákszövetség irányítása mellett működnek. így hát a mi kórusunkban is egyaránt található bölcsész, jo­gász, orvostanhallgató, mű- egyetemista, sőt diplomás is. Velünk énekelnek a már vég­zett barátaink is, ha Torinóban maradnak és a munkájuk en­gedi. Van nálunk egy mondás, amely szerint az olaszoknak nincs szükségük énektanulásra, mert már amúgy 's született, ki- váló énekesek. Mi azonban más véleményen vagyunk. Az ének­karunkba jelentkező diákok először 5-6 hónapos előkép­zésen vesznek részt, amelynek során — ha még nem tudnak — megtanulnak kottát olvasni, hangképző gyakorlatokat vé­geznek, és így tovább.' Csak azután lesznek teljes jogú ta­gok, hogy a „házi vizsgát” si­kerrel letették. Lehet, hogy fur­csának tűnik egyeseknek, hogy nem az olasz „bel canto-t” énekeljük, de tudomásul kell venni: ez a nálunk hallatlanul népszerű stílus az operába való, nem egy barokk és pre­klasszikus műveket kedvelő kó­rus énekesi arzenáljába. He­tente két alkalommal próbá­lunk, ha kell, szombaton és va­sárnap is. A torinói diókénekesek szo­ros barátságot tartanak fenn a pécsi Nevelők Háza kamara­kórusával. Amikor énekkaruk a húszadik születésnapját ünne­pelte, Dobos László és Tillai Aurél kórusa volt a legszíveseb­ben látott vendég. A kapcsolat annyira jó, hogy — egyoldalú — tagcserére is sor került: pécsi leányzó olasz kóristához ment feleségül. Havasi J. Százhalombatta határában kétszáz méteres felkiáltójelek: a Duna menti Hőerőmű három vasbeton kéménye messziről jel­zi az ország legnagyobb villa­mosenergia-termelő bázisának színhelyét. Ez az iparóriás adja a ma­gyar villamosművek energia- készletének 43—45 százalékát. 1960-ban kezdték el építeni. Ti­zenhárom gépegysége, blokkja összesen csaknem 2 ezer me­gawatt teljesítőképességű, az itt előállított villamos energia 120, illetve 220 kilowattos feszültség- szinten kerül az országos alap­hálózatba. Magyar, szovjet és csehszlovák kooperációban, il­letve a turbináknál angol sza­badalom felhasználásával épül­etek fel a termelő blokkok a ha­talmas erőműben. A kazánok, turbinák, generátorok, transz­formátorok, fatörzs vastagságú víz-, hő-, gáz- és fűtőolaj-veze­tékek labirintusában alig talál­kozni emberrel — az automata berendezéseket mérnökök, tech­nikusok, szakemberek irányítják. Három blokk termelését egy villamossági szakember vezérli, az egymilliárd forint értékű gépegységeket — kazánt, tur­binát — szintén egy-egy sze­mély kezeli. Háromszáz karban­tartó vigyázza a folyamatos üze­melés biztonságát. A folyamat­ellenőrző számítógépek külön­böző észlelésű pontokon mérik a gépek működését, s húsz percen át regisztrálják az ada­tokat, ha üzemzavar keletkezik, azonnal közük a rögzített té­nyeket. A százhalombattai hőerőmű termelékenysége világszínvona­lú: az úgynevezett beépített tel­jesítőképességre jutó létszám 0,63, vagyis 63 ember kell száz megawatt termeléséhez, össze­sen 1280-an dolgoznak itt. Naponta a Magyar Villamos- művek Országos Teherelosztó Központja jelzi, hogy a DHV- tól mennyi villamosenergiára számítanak. A beérkező ener­giaigény szerint az erőmű fő- diszpécsere ocxtjo ef Woktcon- ként a termelési feladatokat. A műszerfalakon, a vezénylőasz­talon állandóan változó szám­jegyek mutatják az egész hő­erőműben lejátszódó technoló­giai folyamatot. Három csúcsidőszakra össz­pontosítanak: reggel 6-kor, dél­után 2 órakor és este a legna­gyobb a fogyasztás. Ha jó mű­sor van a televízióban, akkor az erőmű egyik 215 megawattos blokkjának teljesítményét viszi el óránként! Ilyenkor télen na­gyobb a lakossági fogyasztás. Éves viszonylatban a háztartá­sok áramszükséglete ingadozó, míg az iparé mind a 12 hónap­ban egyenletes. A DHV Százhalombattára va­ló telepítését meghatározta a nagy hűtővíz és tüzelőanyag, igénye. A Dunából 1 kilométer hosszú csatornán érkezik a víz — szivattyúk és szűrőtelep köz- beiktatásával — a kondenzá­torokba. A szomszédos Dunai Kőolajipari Vállalattal koope­rálva kapja a hőerőmű a ne­héz fűtőolajat (gudront), de földgázt is használ kiegészíté­sül. Cserébe az olajfinomítónak 300—350 tonna gőzt ad, vala­mint szűrt Duna-vizet és villa­mos energiát is szolgáltat. Az iparóriás a hazai energia- ellátásban előreláthatólag 1990- ig első helyen fog állni, s az­után is csak a Paksi Atomerő­mű körözheti le. H. A. Csőkígyók fészkében ■B* em véletlen, hogy a Pécsi Bőrgyárat an­nak idején a vágóhíddal szemben építették fel. Az állatokról vágás után le­fejtett bőr itt valóban per­cek alatt átszállítható a gyárba, ahol ma már vi­lágszínvonalon történik a bőr feldolgozása. A látszó­lag ideális állapotnak azonban van egy nagy szépséghibája, az, hogy a két üzem kapacitása mesz- sze nincs szinkronban. Most, a börgyári re­konstrukció után a Pécsi Bőrgyár sertésbőr-feldol­gozó kapacitását kb. tiz pécsihez hasonló nagysá­gú vágóhíd tudná csak ki­elégíteni. A Duna menti iparóriás

Next

/
Thumbnails
Contents