Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-11 / 99. szám
1978. április 11., kedd Dünantűlt napló 3 H forrázott sertésbőr elvesz az ipar számára Csaknem fel országnak termel Csökkenteni lehetne a borimportot Űj technológiát kísérleteztek ki a pécsi vágóhídon A Pécsi Bőrgyár velúr minőségű bőrt kaphat Ä * jjjjj r r? w —■ — jjj jjjj tilt lf el űrminőség Fehér Sándornak, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnökének irányításával végzett kísérlet jó eredménnyel zárult, legalább is az ipar számára. A Pécsi Bőrgyártól Tóth Géza és Ribli János vettek részt a közös kísérletben, s elmondották, hogy nappának nem, de velúrnak igen jó az új eljárással — szegedi eljárással — fejtett bőr minősége. Minden központi támogatás nélkül a pécsi vágóhíd és a Pécsi Bőrgyár között jó a kapcsolat és az öntevékeny segíteni akarás jegyében kikísérletezett új technológia általános bevezetése sokat lendítene az ipar bőrellátásán. Szélesebb körű alkalmazására azonban csak egy újabb kísérletsorozat után kerülhet sor. Az újabb kíAz ország minden részéből szállítanak a gyárba sertésbőrt, mégsem elég. Az évi 9500 tonna kapacitású üzem mindössze 5500 tonna sertésbőrt kap belföldről, vagyis kereken 4000 tonna kihasználatlan sertésbőr-feldolgozó kapacitással rendelkezik. Ennek pótlására marhabőröket vásárolnak kényszermegoldásként csak azért, hogy kapacitásukat lekössék, hisz marhabőrből nem tudnak olyan keresett árut gyártani. Ráadásul a sertésbőr-kapacitást pótló marhabőröknek mintegy 40 százaléka, 2000 tonna bőr, nyugati importból származik, ami rontja export—import egyenlegünket. akadály A nagy kapacitásra kiépített Pécsi Bőrgyár és az egyidejűleg felfejlesztett Pécsi Kesztyűgyár keretében termelő — főleg exportra termelő — bőr- feldolgozó konfekcionáló ipar elsőrendű érdeke az, hogy a hazai, vagyis belföldi bőrellátás megjavuljon. Ennek ma két akadálya van, az egyik az élőexport, amely a népgazdaság igényeinek megfelelően változó, hol több, hol kevesebb. A másik nagy akadály a vágóhidak korszerűtlen vágási technológiája. A miskolci és a szegedi vágóhidak kivételével — ezek már rendelkeznek ún. úsztató kazánokkal — a hazai vágóhidak a vágósertések forrázására vannak berendezve. Forrázás után azonban a bőripar nem tudja a bőröket használni, s így sok milliós érték megy veszendőbe. Sokat javulna a helyzet, ha a bőrös húsexport kivételével — minden vágóhídra kerülő sertés bőrét lefejtenék, úgy, hogy a bőrök szőrtelenítését a fórrá-, zásnál korszerűbb, bőrkímélőbb technológiával végeznék el. Bár a könnyűipari tárca tavaly 64 millió forintot utalt át a MÉM-nek a vágóhídi technológiák korszerűsítésére, központi intézkedés a mai napig nem történt a vágóhidakon. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt beruházási osztályán Király Diákok a nyári szünetben Egy hónap munka, egy hónap pihenés Az iskolákban ezekben a napokban döntik el a diákok, dolgoznak-e a vakáció ideje alatt, s ha igen, hány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a tanulóknak a nyári szünetben legalább négy hetet pihenniük kell, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákok a vakációból átlagosan egy hónapot töltenek munkával. A munkaügyi és az oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diákmunka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. Szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyerekek, közép- iskolások, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnek. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkoztatásához az iskolában kiállított munka- vállalási engedély szükséges, 16 éven aluliaknál pedig a szülő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása is. A szünidei munkát vállaló diák foglalkoztatási ideje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs akadálya azonban annak, hogy rövidebb, 4—6 órás munkaidőben alkalmazzák őket. A szünidei szervezett foglalkoztatás - az eddigi tapasztalatok szerint — jelentős szerepet tölt be a diákok pályaválasztásában. Sok diák a vállalatnál nyáron eltöltött pár hét alatt megszeret, megismer egy szakmát, s azt később hivatásul választja. Attiláné kérdésünkre válaszolva elmondotta, hogy a szóban forgó 64 millió forintról ők is hallottak, de az összeget a tröszt a mai napig nem kapta meg. Technológiai korszerűsítést saját pénzeszközeikből végeznek és ezekből a saját alapokból nem a bőrfejtési technológiát korszerűsítik, hanem a zsírozó kapacitást fejlesztik. Ebből a fejlesztésből tehát nem várhat jobb nyersanyag-ellátást a Pécsi Bőrgyár. Ha a központi segítség várat is magára, a pécsiek nem ültek nyugodtan babérjaikon. A Pécsi Bőrgyár és a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szakemberei dr. Huszka Tibornak, a Szegedi Élelmiszeripari Tudományos Intézet tanszékvezetőjének új vegyi eljárását adaptálva egy korszerű bőrfejtési kísérletet indítottak be, aminek a lényege, hogy nem kell forrázni a sertést. A szőr fellazítására egy, a Budapesti Vegyiművekben gyártott vegyszert használtak fel, ami már 50—60 Celsius fokon fellazítja a szőrzetet, s lemosás után kiváló velúr minőségű bőrt biztosít az iparnak. sérlet célja bebizonyítani, hogy élelmiszer-egészségügyi szempontból teljesen veszélytelen az eljárás. Erre megvan minden remény, mert a gyengén lúgos anyagot lemossák, még mielőtt a bőrbe beszívódhatna. Rné A fődiszpécser vezénylőterme Torinói énekesek szereplése városunkban A kamarakórus-fesztivál egyik legnépszerűbb együttese a Co- rale Universitaria di Torino, a torinói egyetemi énekkar volt. Vasárnap este úgy énekelték Lassust, Palestrinát és Monte- verdit, hogy mindenki érezte: bármennyire közkincs is e nagy mesterek életműve, bármilyen jól éneklik is őket a világon, igazán előadni csak olaszok tudják. Tűzzel és érzelemmel, a mi fülünknek ebben a stílusban egy kicsit szokatlan, de nagyon hatásos dinamikai játékkal. Nem először járnak Magyar- országon. Tíz évvel ezelőtt debütáltak Pécsett az akkori kamara kórus-fesztiválon. — Nagyon szép kritikát írt rólunk a Dunántúli Napló. Ez a lap azóta a barátunk - jegyzi meg Gianfranco Barbieri, a kórus elnöke. 1971-ben Veszprémben vendégeskedtek az Europa cantat - Európa énekel — címmel megrendezett kórustalálkozón. Egyébként is sokat utaznak: szűkebb hazájukon kívül gyakran énekelnek az észak-olasz városokban, a hegedűkészítőiről híres Cremonában, Bresciában és külföldön is: legutóbb például Varsóban , Krakkóban, Kölnben és svájci koncerttermekben. Giovanni Acciai, a fiatal karnagy és signor Barbieri így mutatja be a kórust: — Az énekkarunk 1954-ben alakult meg diákokból. Tudni kell, hogy Olaszországban az amatőrcsoportok nem intézményenként vagy karonként szerveződnek, hanem egyesítve, rendszerint egy diákszövetség irányítása mellett működnek. így hát a mi kórusunkban is egyaránt található bölcsész, jogász, orvostanhallgató, mű- egyetemista, sőt diplomás is. Velünk énekelnek a már végzett barátaink is, ha Torinóban maradnak és a munkájuk engedi. Van nálunk egy mondás, amely szerint az olaszoknak nincs szükségük énektanulásra, mert már amúgy 's született, ki- váló énekesek. Mi azonban más véleményen vagyunk. Az énekkarunkba jelentkező diákok először 5-6 hónapos előképzésen vesznek részt, amelynek során — ha még nem tudnak — megtanulnak kottát olvasni, hangképző gyakorlatokat végeznek, és így tovább.' Csak azután lesznek teljes jogú tagok, hogy a „házi vizsgát” sikerrel letették. Lehet, hogy furcsának tűnik egyeseknek, hogy nem az olasz „bel canto-t” énekeljük, de tudomásul kell venni: ez a nálunk hallatlanul népszerű stílus az operába való, nem egy barokk és preklasszikus műveket kedvelő kórus énekesi arzenáljába. Hetente két alkalommal próbálunk, ha kell, szombaton és vasárnap is. A torinói diókénekesek szoros barátságot tartanak fenn a pécsi Nevelők Háza kamarakórusával. Amikor énekkaruk a húszadik születésnapját ünnepelte, Dobos László és Tillai Aurél kórusa volt a legszívesebben látott vendég. A kapcsolat annyira jó, hogy — egyoldalú — tagcserére is sor került: pécsi leányzó olasz kóristához ment feleségül. Havasi J. Százhalombatta határában kétszáz méteres felkiáltójelek: a Duna menti Hőerőmű három vasbeton kéménye messziről jelzi az ország legnagyobb villamosenergia-termelő bázisának színhelyét. Ez az iparóriás adja a magyar villamosművek energia- készletének 43—45 százalékát. 1960-ban kezdték el építeni. Tizenhárom gépegysége, blokkja összesen csaknem 2 ezer megawatt teljesítőképességű, az itt előállított villamos energia 120, illetve 220 kilowattos feszültség- szinten kerül az országos alaphálózatba. Magyar, szovjet és csehszlovák kooperációban, illetve a turbináknál angol szabadalom felhasználásával épületek fel a termelő blokkok a hatalmas erőműben. A kazánok, turbinák, generátorok, transzformátorok, fatörzs vastagságú víz-, hő-, gáz- és fűtőolaj-vezetékek labirintusában alig találkozni emberrel — az automata berendezéseket mérnökök, technikusok, szakemberek irányítják. Három blokk termelését egy villamossági szakember vezérli, az egymilliárd forint értékű gépegységeket — kazánt, turbinát — szintén egy-egy személy kezeli. Háromszáz karbantartó vigyázza a folyamatos üzemelés biztonságát. A folyamatellenőrző számítógépek különböző észlelésű pontokon mérik a gépek működését, s húsz percen át regisztrálják az adatokat, ha üzemzavar keletkezik, azonnal közük a rögzített tényeket. A százhalombattai hőerőmű termelékenysége világszínvonalú: az úgynevezett beépített teljesítőképességre jutó létszám 0,63, vagyis 63 ember kell száz megawatt termeléséhez, összesen 1280-an dolgoznak itt. Naponta a Magyar Villamos- művek Országos Teherelosztó Központja jelzi, hogy a DHV- tól mennyi villamosenergiára számítanak. A beérkező energiaigény szerint az erőmű fő- diszpécsere ocxtjo ef Woktcon- ként a termelési feladatokat. A műszerfalakon, a vezénylőasztalon állandóan változó számjegyek mutatják az egész hőerőműben lejátszódó technológiai folyamatot. Három csúcsidőszakra összpontosítanak: reggel 6-kor, délután 2 órakor és este a legnagyobb a fogyasztás. Ha jó műsor van a televízióban, akkor az erőmű egyik 215 megawattos blokkjának teljesítményét viszi el óránként! Ilyenkor télen nagyobb a lakossági fogyasztás. Éves viszonylatban a háztartások áramszükséglete ingadozó, míg az iparé mind a 12 hónapban egyenletes. A DHV Százhalombattára való telepítését meghatározta a nagy hűtővíz és tüzelőanyag, igénye. A Dunából 1 kilométer hosszú csatornán érkezik a víz — szivattyúk és szűrőtelep köz- beiktatásával — a kondenzátorokba. A szomszédos Dunai Kőolajipari Vállalattal kooperálva kapja a hőerőmű a nehéz fűtőolajat (gudront), de földgázt is használ kiegészítésül. Cserébe az olajfinomítónak 300—350 tonna gőzt ad, valamint szűrt Duna-vizet és villamos energiát is szolgáltat. Az iparóriás a hazai energia- ellátásban előreláthatólag 1990- ig első helyen fog állni, s azután is csak a Paksi Atomerőmű körözheti le. H. A. Csőkígyók fészkében ■B* em véletlen, hogy a Pécsi Bőrgyárat annak idején a vágóhíddal szemben építették fel. Az állatokról vágás után lefejtett bőr itt valóban percek alatt átszállítható a gyárba, ahol ma már világszínvonalon történik a bőr feldolgozása. A látszólag ideális állapotnak azonban van egy nagy szépséghibája, az, hogy a két üzem kapacitása mesz- sze nincs szinkronban. Most, a börgyári rekonstrukció után a Pécsi Bőrgyár sertésbőr-feldolgozó kapacitását kb. tiz pécsihez hasonló nagyságú vágóhíd tudná csak kielégíteni. A Duna menti iparóriás
