Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-08 / 96. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 96. szám 1978. április 8., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja VISSZHANG Szovjet-amerikai kapcsolatok Cyrus If a nee a szoujet föuőrosba utazik Dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes megnyitja az országos kamarakórus-fesztivált. Országos kor us-fesztivál Dr. Boros Sándor miniszterhelyettes nyitotta meg a zenei rendezvényt K ommunistákról számtalanszor írtam, szóltam már. Azokról, akik példaképei környezetünknek, akiknek eszmei-politikai érettségét, meggyőződését leggyakrabban nem azon mérhetjük le, mit mondanak — jóllehet, azt is fontosnak tartom —, hanem főként azon, hogy mit tesznek, milyen szerepet játszanak a mindennapi feladatok megoldásában. Közéleti emberekről, akik nem vonják és vonhatják ki magukat az erkölcsi és anyagi ösztönzés hatása alól, de önként és tudatosan szolgálják — szolgálták — a társadalmi érdekeket. Mindig is ők, az önként és tudatosan cselekvő kommunisták voltak, vannak és lesznek többségben a sorainkban. De most mégis a kisebbségről, az elenyésző kisebbségről szólnék. Nem azért, mert — divatos szóhasználattal élve — a kérdéseknek most valamiféle különös aktualitása volna. Számomra, valamennyiünk számára mindig a többség volt a mérvadó. A gyakorlati munka során azonban újból és újból szemet szúr, kihívóan felhívja magára a figyelmünket az úgynevezett elenyésző kisebbség. Néhány hete egyik megyei lapunkban pár mondattal megjegyeztem, hogy a szűkebb pátriában találkoztam felelős tisztségviselőkkel, . akik rutinból dolgoznak, gépiesen jönnek- mennek a kitaposott ösvényen, így aztán üres a kezük, néha talán kicsit üres a szivük is. Ez utóbbit az ügy iránti közömbösségre értettem, arra, hogy rangon alulinak tartják például egyes megyei, járási funkcionáriusok, hogy elmenjenek és türelmesen végighallgassanak alapszervezeti taggyűléseket, végighallgassák a népfront által szervezett falugyűléseket, és ott valami érdemit mondjanak: akadnak állami tisztségviselők, akik nyugodt szívvel eltűrik hoav az ellenőrzésük területére érve a helybéli vezetők glóriát fonianak a feiük köré. akár a szenteknek, majd ezzel a glóriával, de üres kézzel visszatérnek hivatalukba. Bár hangsúlyoztam, hogy a felelős tisztséget viselőknek csak egy jelentéktelen kisebbsége ilyen, mégis tucatnyi szemrehányó levelet hozott a postás, plusz a szemrehányások zöme zúdult rám szóáradatban is. önzetlenül dolgozó, nemcsak az alapszervezeti taggyűlésekig eljutó, hanem a kisebb közösség, sőt az egyes ember sorsával is sokat törődő pártmunkásoktól, állami funkcionáriusoktól kaptam a legtöbb szemrehányást. Más szavakkal: nem az elmarasztaltak, a megbíráltak reklamáltak. A többség tette szóvá: elhisszük, tudjuk, látjuk, hogy jogos volt a keserű kifakadás, valóban vonnak közöttünk is olyanok, akik okot adnak a szóvá tett jelenség feletti töprengésre, de ... És a de után sorakoznak az érvek, mondván, hogy párttagságunk, közöttük a tisztségviselők zöme is morális kötelezettségének érzi feladatának pontos megoldását, az önként vállalt többletteher viselését. Sajnos, az igazamat megerősítő leveleket is kaptam. Szpl- kás betűkkel írta ez egyik termelőszövetkezet építőbrigádjának vezetője: A mi elnökünk a közgyűlésen évről évre elmondja, hogy ő mindent megtesz a munkakörülmények javítása érdekében. A valóság most is rácáfolt az elnök szavaira. Huszonnyolc kilométerre építkezünk a falutól, a tsz központjától. Októberben szinte egyik óráról a másikra nyolc, majd másnap tizenkettő-tizennégy fokkal hidegebb lett az Idő. Kértünk melegebb holmit, csak három nap múlva hozta az elnök gépkocsija. Mint később megtudtuk, amíg mi a meleg ruhára vártunk, az autó Budapesten járt, menyasszonyi ruhát hozott a kölcsönzőből az elnök leányának menyegzőjére. . . A minap meg forró teát vártunk, jött is a kocsi, háromórás késéssel, mert útközben a mi elnökünk az egyik csárdában felöntött a garatra. Számtalan hasonló brigád működik a megyében. Főnökeik mindent megtesznek azért, minél kevesebbet szenvedjenek a rossz időben. Ha jól tudom, rendelet is van rá ... Bizony, van ilyen rendelet. Rendelet is van rá, de a gondoskodást a szív is diktálja. Éppen ezért a szóban forgó elnök — kommunista létére — nemcsak a rendeletet szegte meg, hanem elfelejtette a legelemibb dolgot, a törődést a dolgozó emberrel. Elgondokoztató az egyik építőipari vállalat kommunista brigádvezetőjének néhány sora: „Amikor azt kérdezik tőlem, hogy hol és hogyan érvényesül a párttagság példamutatása, én rendszerint visszakérdezek: hol és miért nem érvényesül? Csekélységnek tűnik, de mindig kihoz a sodromból például, ha valahová háromméteres palló kell és ezt egy ötméteres szabványpallóból vágják le, amikor néhány lépéssel arrébb megtalálható a háromméteres is. És itt van az úgynevezett privát hétfő. Hogy miből áll? Abból, hoqv lakodalom, búcsú, névnapi áldomás és más esemény után egyre többen és egyre következetesebben csak kedden, szerdán kezdik el a hetet. Párttagok es pártonkívü- liek egyaránt... És ebbe sokan beletörődnek a mi vezetőink! Vajon az ő esetükben beszélhetünk-e kommunista elvszerűségről, következetességről ?” M em: mindaz, amit szóba hoztam a visszhangról, így kiragadva és felsorakoztatva, nem másik oldala az éremnek. Inkább arra bizonyság - és örvendetes bizonyság, bármennyire keservesek legyenek is a példák önmagukban —, hogy a kommunisták döntő többségében nemcsak a példamutatásra, hanem a példaszegők elmarasztalására is megvan a készség. A levelekből és a megjegyzésekből kiviláglik, hogy a közjóért fáradozó önzetlen sereg egészséges türelmetlenséggel szembefordul az elenyésző kisebbség önelégültségével, eltorzult magatartásának minden formájával. A többség szelleme, példaadása, önkéntes és tudatos cselekvőkészsége nem tűri, hogy a szavak és a tettek elkülönüljenek egymástól. Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a létrejött megállapodások alapján április második felében a szovjet fővárosba érkezik Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. A látogatás során megbeszéléseket folytat a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat kölcsönösen érintő kérdésekről, beleértve a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló egyezmény előkészítését. Egyértelmű döntéseket A Szovjetunió pozitív és egyértelmű döntéseket vár az Egyesült Államoktól a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzet alakulását alapvetően befolyásoló tárgyaláso. kon egyaránt A szovjet vezetés kész azonnali megállapodásokra az alapvető fontosságú kérdésekben, feltéve, ha azok valóban kölcsönösen előnyös, egyik fél számára sem káros elveken alapulnak. Ugyanakkor Moszkvában úgy ítélik meg, hogy a halogatás a kérdések rendezésében nem tarthat a végtelenségig, s — ahogyan ezt Arbatov, az Egyesült Államokkal foglalkozó kutatóintézet igazgatója nemrég a Pravdában megfogalmazta - elérkezett a felelős döntések ideje. Ilyen értelemben a Szovjetunió most Washingtontól vár egyértelmű választ: készek-e megállapodásra a legfontosabb kérdésekről, vagy nem. A magasszintű diplomáciai tárgyalások célja ez kell hogy legyen. A szovjet külpolitikában, mint ahogyan azt Leonyid Brezsnyev éppen vlagyivosztoki beszédében állapította meg, a leszerelés kérdése áll az első helyen. Leszerelés csak akkor lehet, ha arról mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodik meg, mégpedig a kulcsfontosságú kérdésekben, a hadászati fegyverrendszerek kérdésében. Ezért ad a szovjet diplomácia prioritást a szovjet-amerikai kapcsolatoknak. A szovjet—amerikai kapcsolatok alakulására hátrányosan hatottak ki más tényezők is. Az Egyesült Államok kormánya például a múlt év októberében közös közleményt írt alá a Szovjetunióval, majd haladéktalanul visszakozott attól és a Közel-Keleten az átfogó rendezést gátló manőverekbe kezdett. A hivatalos Amerika fokozta a szovjetellenes propaganda-kampányt - ennek nyomán pedig a fegyverkezést, egyértelműen negatív magatartást tanúsított a fontosabb nemzetközi kérdések rendezésére vonatkozó szovjet javaslatokkal kapcsolatban, kihasználva a konszenzus elvét, megakadályozta, hogy a belgrádi értekezleten szélesebb kihatású megállapodások jöjjenek létre olyan kérdésekben, amelyekben csaknem mindenki egyetértett. A kétoldalú kapcsolatok alakulására nagymértékben kiható kereskedelmi rendelkezésekben nem következett be változás. Rendezni kell a problémákat Az egymással szorosan ösz- szefüggő kérdések rendszeréből a szovjet kormány mégis mindenekelőtt a legidőszerűbbre koncentrál, abból kiindulva, hogy annak pozitív megoldása minden más probléma rendezését megkönnyíti. Ezért várja most azt az Egyesült Államoktól, hogy felelősen és pozitív módon közelítse meg a hadászati fegyverrendszerek és fegyverek korlátozásának égetően időszerű kérdését. A Kossuth Lajos utcában, a Széchenyi téren sétálgató csoportok alig különböznek a tavaszi turistáktól, csupán kezükre pillantva lehet megállapítani, hogy a tegnap megkezdődött Vili. országos kamarakórus fesztivál résztvevői. Kék fedelű műsorfüzetet, kottákat rejtő dossziét szorongatnak, talán éppen próbáról jönnek a Lisztteremből. Délután vagy este aztán felöltik az énekkari egyenruhát, hiszen három napig újra a kórusmuzsika ünnepe van Pécsett. Technikai okok miatt ugyan elmaradt a Széchenyi téri zászlófelvonás, de a várt látványosságok elmaradását feledtette az esti nyitó- hangverseny. A zsúfolásig telt Liszt-teremben zenekedvelők, szakemberek, a rendező szervek képviselőin kívül megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a pártbizottság titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, valamint a pécsi művészeti és közélet számos ismert képviselője. Az est főszereplője az Euró- pa-hírű Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa hangulatos kezdéssel lepte meg a közönséget. Furulyaszóval és csörgődobkí- sérettel előadott első madrigáljuk nyomben megteremtette az eseményhez illő légkört. A nyolcadik alkalommal megrendezett pécsi kamarakórus fesztivált dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett Pécs hagyományteremtő kóruszenei kezdeményezéseire, amelynek nyomán további magyar városok kaptak kedvet énekkari találkozók, fesztiválok megrendezésére. Megemlítette a magyar kóruskultúra nemzetközi jó hírét, amelyet egyre inkább öregbítenek külföldön szereplő énekkaraink. Ezt az elmúlt években nyert 61 fesztiváldíj is bizonyítja — mondta a miniszterhelyettes. A vendéglátó kórus barokk, romantikus, mai európai és magyar szerzők műveit énekelte Dobos László és Tillai Aurél vezényletével, igen magas színvonalon. Közreműködött Ella István orgonán és Neményi Klára csembalón. A fesztivál ma délelőtt folytatódik a Liszt-teremben, ahol a dalosok gyorstanulási versenyen vesznek részt. A második hangversenyre délután 4 órakor kerül sor a Lisztteremben a szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Volán székes- fehérvári „Vasvári” kórusa, a budapesti „Vénusz” Szövetkezet Tavasz ’67 és az Országos Széchényi Könyvtár kamarakórusának részvételével. Este fél 8-kor a budai Juventus, a szombat- helyi Jeu nesses, a pesterzsébeti „Csili” és az OKISZ „Monteverdi" kamarakórusa lép közönség elé. A tizennyolc magyar énekkar mellett a fesztiválnak külföldi vendégei is vannak: a czestochowai (Lengyelország) főiskolai kamarakórus, a grazi A-capella Chor és a torinói egyetemi énekkar. Közülük a lengyel kórust hallhatjuk először holnap este a Liszt-teremben. Szombaton este fél 8-kor a siklósi művelődési ház nagytermében és a komlói pártbizottság nagytermében is lesz kórus- hangverseny. A dal ünnepe megkezdődött. A 6/A út épitése kapcsán sor került a Tüzér utcai sportpálya átépítésére is. Most kezdték meg a hatalmas kerítésalap-panelek beemelését, és betonozását. Kőszegi Frigyes Fotó: Erb János H. J.
