Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-07 / 95. szám

Szentlőrincen ötven hektár­ra vetettek magot a szigetvá­riak. Úgy, mintha sajátjuk len­ne, gondosan, precízen. En­nek ellenére kiugró termés- eredménnyel nem számolnak idén. Magyarázatként elmond­ták: szerintük nemcsak rövid ideig tartó és jól végzett ve­tésben rejlik a magas hoza­mok titka, hanem abban, hogy a cukorrépa előtt búza kerül­jön a földbe, aratás után pe­dig gondosan készítsék elő a talajt, a mag tavasszal már aprószerkezetű ágyba kerüljön. Biztató képet kaptak a sziget­váriak a szerdai határjáráson: kelésben a mag, csírázik. Végeztek a lucerna tavaszi telepítésével. Hétfőn hozzálát­nak a paradicsom vetéséhez, 40 hektárra magról vetnek, míg 20 hektárra a mozsgói termelőszövetkezet által nevelt palántákat ültetik ki. Az elkö­vetkező években tovább növe­lik a paradicsom termőterüle­tét: 1980-ban 120 hektáron kívánnak termeszteni. Hozzá­láttak a kukoricaföldek élőké­Littvai István miniszter­helyettes Pécsett Pécs legígéretesebb, leg­gyorsabban fejlődő ágazata a gépipar, amely immár nemcsak a megyeszékhelyen, de Bara­nya más városaiban és közsé­geiben is zászlót bontott. A megye és Pécs vezetői megkü­lönböztetett figyelmet fordíta­nak a baranyai gazdaság, szer­kezetét javító gépipar térhódí­tására, annak idején szorgal­mazták letelepedését, segítik további fejlődését. Ugyanez a segíteni akarás, támogatási készcég nyilvánul meg — az itt gyáregységeket létrehozó bu­dapesti vállalatok érdemeiről most nem is beszélve — a mi­nisztérium részéről is. Mindeb­ből következik, hogy a tárca és a megye vezetői időről időre összejönnek, áttekintik az ad­digi fejlődést, megoldást ke­resnek az időközben felmerült gondokra, egyben előre is te­kintenek. Munkatársai kíséretében tegnap a megyei pártszékhóz- ban tanácskozott Littvai István kohó. és gépipari miniszterhe­lyettes. Az eszmecserén részt vett Czégény József, a megyei párt-végrehojtóbizottság tagja, a megyei pártbizottság titkára, Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára, dr. Földvári János me- avei tanácselnök-helyettes, dr. Németh Lajos, Pécs város ta­nácselnök-helyettese és más veze'ők. Az eddig történt biz­tató lépések áttekintése meg­erősítette, a gépipar Pécsett és Baranyában a jövőben is gyorsan fejlődik, újabb fejlesz­tésekre van kilátás. A. V. Fradkin látogatása Baranyában Alexander V. Fradkin, az APN sajtóügynökség (Moszkva) külföldi főszerkesztőségének helyettes vezetője tegnap Ba­ranyába látogatott. A szovjet vendéget fogadta dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Tájékoztatta me­gyénk ipari, gazdasági, társa­dalmi helyzetéről, Pécs város tudományos, kulturális, művé­szeti életéről. Ezt követően A. V. Fradkin a Dunántúli Napló szerkesztőségét kereste fel, ahol Mitzki Ervin főszerkesztő ismertette a lap, illetve a szer­kesztőség munkáját. A beszél­getésen részt vett Ragoncsa Já­nos, a pártszervezet titkára. A moszkvai vendég délután Szabó Árpádnak, a megyei pártbizottság politikai munka­társának kíséretében megtekin­tette g Zsolnay Porcelángyá- -at. Bosnyák János igazgató részletes tájékoztatót adott a gyár történetéről, termelésük­ről és exportjukról. A találko­zón ott volt Marton Béla, a gyár pártbizottságának titkára. A gyárlátogatást követően A. V. Fradkin megnézte a Zsol­nay és a Vasarely Múzeum ér­tékes gyűjteményét, majd a felszabadulási emlékművet. Es­te a szabadszentkirályi terme­lőszövetkezet vendége volt, ahol a gazdaság vezetői vázol­ták eredményeiket, terveiket, s megmutatták a majorságot. Valóságos garázsfalu épül Pécsett, a Kovács-telep alsó része és a vasúti pálya között. Ez a 111 garázs már szerencsére nem az uránvárosi házak parkterületeire zsúfolódik be. Erb János felvétele Előrébb vannak a vetéssel, mint tavaly Eső után áhjtqzjnak a gazdaságok Növelték Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 95. szám 1978. április 7., péntek Ára: 80 fillér Húsz hektáron vetik a borsót a Bicsérdi Takarmánytermesztési Kutató Intézetben Kiállítás a Steinmetz Miklós Művelődési Házban Alkotó fiatalok az iparí szövetkezőtökben a kukorica vetés­területét Borult idő fogadja megye- szerte a határjárókat, hiába­valóan fürkészik az eget, nem akar esni. Nyugtalanítja is a szárazság a gazdákat, a nö­vényi kultúrák nagyon kíván­ják már a csapadékot: 25 százalékkal nagyobb területen került földbe a mag tegnap estig, mint tavaly ugyanebben az időben. A rendelkezésekre álló ada­tok szerint elsőként a megyé­ben a mógocsi termelőszövet­kezet fejezte be a cukorrépa vetését. Március 31-én, a ko­ra délutáni órákban a 250. hek­táron is földbe juttatták a magot. Másnap a Szigetvári Állami Gazdaság vezetői is elégedet­ten tértek nyugovóra: befeje­ződött a cukorrépa vetése. Baranya legnagyobb cukorré­pa termesztő gazdasága na­gyon jó évet zárt tavaly: 484 mázsás hektáronkénti átlag­terméssel és 16,3 százalékos cukortartalommal — országos első. így hát nem meglepő, hogy a szentlőrinci termelőszö­vetkezet megkereste a gazda­ságot: az ő technológiájukkal kívánnak a jövőben cukorré­pát termeszteni. Ilyen gazdasági együttmű­ködés az iparban már jól is­mert, de megyénk mezőgazda­ságában még nem volt erre példa. Első eset, hogy szövet­kezeti gazdák valamilyen áru előállításához, termesztéséhez különleges módszert, ismerete­ket más gazdaságtól vásárol­janak meg. Dicséretes kezde­ményezés. szítéséhez, a vetésterület eme­lése — erre minimális lehető­ségük van — helyett inkább a terméseredmények további ja­vítását tűzték célul, idén dur­ván hét mázsával több kukori­cát szeretnének hektáronként betakarítani. Ennek érdekében növelték a termesztésben részt vevők érdekeltségét, ve­zetőkét, dolgozókét egyaránt. Jól haladnak a tavaszi mun­kával a bicsérdi Kutató Intézet kísérleti tábláin. Tegnap kü­lönböző fajtájú napraforgókat vetettek hat hektárra. Meg­kezdték a szója és a kukorica vetésterület előkészítését. Ma tartják az utolsó gép­szemlét kukoricavetés előtt a szigetvári termelőszövetkezet­ben. Már csak melegebb idő­re kell várniuk, remélik, a hónap közepén indulhatnak a gépek. Naponta két műszak­ban 200—220 hektáron szeret­nének végezni. Úgy számítják, 10 nap elegendő lesz a ta­valyinál nagyobb területhez, az 1660 hektárhoz. Ezzel egyidő- ben 150 hektárra silókukoricát juttatnak földbe. Tegnap 60 ember dolgozott a növényter­mesztésben. Négy műtrágya­szórót, vegyszerezőgépet irá­nyítottak a kukoricaföldre. A borsó vetésterületén négy ta­lajelőkészítő dolgozott, szaka­szosan vetnek, 185 hektáron végeztek már. Április 3-án be­fejezték 505 hektáron a cukor­répa vetését. A szigetvári ter­melőszövetkezet 32 hektáros szőlőskertjében 40 ember dol­gozott tegnap, porhanyították a talajt és metszettek. Csütör­tök estére az utolsó tőke met­szésével is végeztek. Brezsnyev Vlagyi­vosztokban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, valamint Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere és Leonyid Zamja- tyin, az SZKP KB osztály- vezetője csütörtökön Vla­gyivosztokba érkezett. A vendégeket a város pályaudvarán V. Lomakin, az SZKP tengermelléki ha­tárterületi pártbizottságá­nak első titkára, Sz. Gorskov flottatengernagy, a Szovjetunió haditenge­részeti flottájának főpa­rancsnoka és az SZKP tengermelléki határterületi pártbizottságának vezető munkatársai fogadták. Harmadszor hirdette meg az Alkotó ifjúság pályázatot az Ipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége, a KISZÖV megyei Ifjúsági Bizottsága -és a pécsi Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek KISZ-bizottsága. A felhívásra 12 szövetkezetből 56 30 éven aluli fiatal 128 „termékkel" jelentkezett. Tegnap délután még ren­dezték a zsűrizett alkotásokat a Steinmetz Miklós Művelődési Ház tanácstermében. Az asz­talsorokon és a paravánon tetszetős női és gyermekcipők, bőr és fa dísztárgyak, hasz­nálati cikkek, ruhák, fotók sorakoztak. Az alkotásokat négy— népművészeti, iparmű­vészeti, hobby és szakmai — kategóriába sorolva bírálta el a zsűri. A népművészeti kate­góriában Szabó Béla gazdag díszítésű, egyszerű vonalveze­tésű, ölelkező faragású „Ke­rek doboz" alkotása nyerte az első díjat. Az iparművészet­ben Alvári Károly asztali és falitükre vitte el a pálmát. Hobbyban Friedl István a Dó­zsa parasztháborút megörökítő faragott botja, Baliga Ilona faliszőnyege, Ács Gyula „Vér- tölgy” fotója kapott első dí­jat. A szakmai kategórián be­lül két fontos szempontot fi­gyelembe véve mondtak véle­ményt az alkotásokról: meny­nyire célszerűek és szépek? Megosztott első díjat kapott a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet alkotó kollektívá­jának könnyű, puha és tetsze­tős gyermekszandálja a Pécsi Cipőipari Szövetkezet divatos női szandáljával. Bőrdíszmű- ipari termékek sorában a Ko- vacsics—Pénzes duó bőrtáská­ját találták legjobbnak. A faipari termékek közül Sü­tő János reneszánsz könyvtar­tóját, barokk falitükrét és gyertyatartóját tartották méltó­nak az elsőségre. Pénzár Er­zsébet női selyemruhájával a ruhaipari, M. Surányi Éva „Apu nyakában" című felvé­telével a fotó szakmában nyert első díjat. A villamosipari szak­mában az újításnak számító árammérő kapcsoló ellenőrző műszerrel Nagy László kapott első díjat. A változatos, gazdag anya­gú kiállítás — melyet Haász József, a KISZÖV elnöke teg­nap délután nyitott meg — naponta délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents