Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-05 / 93. szám
ecse ^ Mások vigyáznak ./ egészségünkre ■ A TBC mellett a rákra is ügyelnek ■ Tavaly 1098-an fizettek „röntgenpótlékot’' A kartonozóban kiderül: milyen az állampolgári fegyelmünk Az ember már attól ingerültté válik, ha meglátja a tüdőszűrésre invitáló, kékes nyomtatványt. Irtózik az idézéstől, mint a büdös bogártól, s vagy nyomban elhatározza; nem megy el — vagy felteszi a papírlapot a rádió tetejére, abban a reményben, hogy mielőbb elkallódik. (S ezzel, némi utólagos lelkiismeretfurdalással ugyan, de kötelezettsége alól mentesül. Legalábbis úgy hiszi.) Az elmúlt esztendőben szám szerint 1098 pécsi polgár ellen indítottak hatósági eljárást: ennyien akadtak, akik többszöri felszólítás ellenére sem fáradtak a röntgengép ernyője mögé. Pedig minden idézésen ott áll: a kibúvó ötezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után. Mégis reménykedünk: hátha kihullunk valahol a rostán, hátha meg- ússzuk valahogy az egészet. Jellemző, hogy tavaly, a negyven évnél idősebb beidézettek fele — közel harmincezer ember — a füle botját sem mozdítva „szabotálta” el a tüdőszűrést. Miattuk kellett újra és újra írni a felszólításokat, miattuk kellett a tértive- vényes — ára hat forint —, borítékolt felhívásokat postázni. Arról nem is beszélve, hogy ezek az állampolgári mulasztások rendkívüli mennyiségű adminisztrációs pluszt okoznak, s hogy az ismételt idézések — melyek közül az utolsót a hatóság, a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség küldi — mennyi anyagi kárral járnak. A hatósági eljárásig 30—40 forintba kerül egy-egy mulasztó. A betegség megállítható Magunk sem vigyázunk az egészségünkre, de azt sem szeretjük, ha. mások vigyáznak rá. Idáig minden rendben is volna. De a lábon cipelt TBC-vel szépen megfertőzhetjük a környezetünket, s ez már kevésbé tűrhető. Valószínűleg hasonlóképpen gondolkoztak az egészségügy berkeiben — meg másutt is —, amikor kötelezővé tették az időszakos szűrővizsgálaton való megjelenést. Tizennyolc éve 1960-tól nemcsak jogunk tehát az ernyő mögé állni, hanem ha arra szükség van, rendőr kíséretében vetkőzhetünk. (Igen, még ilyen is akadt: pénzbírság után, hatósági „elővezetés”.) S a gyakorlat is egyértelműen bizonyítja : a szigorra szükség van, mivel az új tüdő-tbc-s megbetegedések jelentős hányada ott és azok körében jelentkezik, akik ellavíroztak valamiképpen a vizsgálat elől. A negyvenévesekre, a negyven éven felüliekre még fokozottabban vonatkozna ez a megjelenési kötelezettség. (Bár kor szerinti megkülönböztetés nincs.) Nem véletlenül említettem e . koroszály statisztikáját: ők azok, akiknek nem jutott — nem juthatott — gyermekkorban a BCG-ol- tásokból. Veszélyeztetettebbek tehát. Az elhanyagolt TBC légzésrokkanttá teszi az embert, olyanná, aki már annak is örül, ha nyugodt körülmények között végig ehet egy ebédet... A betegség gyógy- szerezéssel azonnal megállítható. (Bár a gyógyulás a tüdő hegesedésével jár, s ez a hegesedés még lecsíp magának egy darabot a tüdőből.) Éppen ezért nem mindegy, hogy mikor fedezik fel — s mint bármely betegség esetében — mikor kezdik el a gyógyítást. Komplex vizsgálatok Pécsett ma közel 700 tüdő- tbc-s él. Közülük jónéhányan „előrehaladott stádiumban", jónéhányan olyanok, akik annak idején azt a bizonyos idézést eldobták. Tőlük egy kissé tapintatlanság volna most ismét megkérdezni: Hát, megérte? A valamikori „morbus hun- garicus” — ma nem téma. A fiatal generáció védett, ezért aztán az ötvenes évek utáni születetteknek kétévente kell az idézést postázni. Ennek ellenére nem lehet eléggé hangsúlyozni: állampolgári kötelezettségünk a szűrővizsgálaton való megjelenés, elsősorban saját érdekünket szolgálja. S ha már a téma szóba jött, utalnék a komplex lakossági szűrővizsgálatok indítására is. A mai napig közel 30 ezren kerültek át ezen a szűrőn. A TBC mellett a rákra is figyelnek a vizsgálatot végzők; információkat szereznek a máj és a vese működéséről, felfigyelnek a vérnyomás ingadozására, a szervezet anyagcsere-gondjaira, s többek között kiszűrik a cukorbetegeket. Ehhez kell többek között a vérvétel és a vizeletvizsgálat. A PÉCSI KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYÁRA felvételre keres: gépi varrodai, kézi befejező munkára, takarításra női munkaerőket A betanulást átképzés útján biztosítjuk. Vidéken nagyobb létszámú jelentkezés esetén helyi foglalkozást biztosítunk. Jelentkezni lehet: 7601 Pécs, Sörház u. 36. I. emelet 106. Amolyan általános szerviz ez; a jövő útja. S ha már az egészségügy így gondol ránk, mi is törődjünk többet magunkkal és másokkal... Kozma Ferenc Lelőtte a vörősgémet A tettest figyelmeztették fácánvadászat közben Nagykanizsa határában, hogy csak a fácánra lőjön, de ő lepuffantotta a vörösgémet is. Lehet, hogy véletlenül, vagyis a fácán mögött hirtelen tűnt fel a gém, amit már csak a társak észleltek. Az ügy tisztázására feljelentést tett a Magyar Madártani Egyesület dél-dunántúli, pécsi csoportja a Nagy- kanizsai Városi Tanács igazgatási osztályán. A feljelentő levelet nemrég küldték el a szabálysértési előadónak. A vörösgém nagyon értékes, védett madár, egy példány védettségi kárértéke ezer forint. — Cs — „A biztonsági szolgálat meg se motozott...' MM Arafat üzent Chrudinákért „Ha személyi biztonsága garantált, abban az esetben engedélyezzük a dél-libanoni utazást ...” Ezt a telexüzenetet Etiópiában kapta március 17- én Chrudinák Alajos. A legutóbb kitört konfliktus idején ugyanis éppen Etiópiában tartózkodott Neumann László operatőrrel együtt a Magyar Televízió külpolitikai osztályának vezetője. A kétszemélyes stáb másnap repülőre szállt és BahEMs Presley arcképe a tányéron II herendi porcelánok rangja és titka Megtetszett Viktória királynőnek Mi sem vagyunk hát Elvis Presley híján. Szerencsére nem ízléstelen trikókon, „dísz" — tányérokon látható a popsztár arcképe, hanem porcelán lapocskán, valami egészen hihetetlen módszerrel létrehozva. Képzeljenek el egy porcelán tányért, melyből valamilyen eszközzel — talán vésővel és kalapáccsal — különböző vastagságú részeket vésnek le. Ha rátekintünk, csak szaggatott felületet látunk; azonban amikor a tányér mögött kigyullad egy lámpa, a porcelán vastagsága- vékonysága Elvis Presley arcvonásait adja ki a fényben. Minden „titkos” e körül a tányér körül. Herenden készítette egy ismeretlen nevű művész a tálat hivatalosan transzparensnek hívják, értékét nem árulták el — nagyon magas, hisz kézimunka — s azt sem, hány példányban készítik az USA-ban lévő megrendelők kérésére. Ez a több mint százötven éves Herendi Porcelángyár legújabb terméke. Az az egy darab, amit láthattam, máris múzeumi tárgy, bekerült a gyár hagyományait bemutató tárlóba, oda, ahol a magyar porcelánkészítés egy darabját őrzik. — A múzeum 1964 óta létezik — mondja Freund Vendeiné igazgatónő. Akkor indult meg a gyűjtés, s azóta is gazdagodunk időről időre új darabokkal. A kiállítás igen látogatott, évente körülbelül százezer nézője van; csak csoportosan és csak vezetővel tekinthető meg. Az első teremben az érkező élőszóban és feliratokon is gazdag tájékoztatást kap a gyár történetéről: immár biztos, hogy nem a nagynevű Fischer Mór alapította 1840-ben, hanem Stingl Vince még 1826- ban. Stingl afféle délibábos kapitalista módon gazdálkodott, nem is menekülhetett a csőd elől. Fischer Mór úgyszólván fillérekért vette át az üzletet, s egy ötlettel virágoztatta fel: elhatározta, hogy nem a polgárnak, gyárt porcelánt, hanem egyenesen az európai uralkodó családoknak. Ebben az időben alakult ki Herend jellegzetes minta- és színvilága, a barokkos és bécsi empire ízlésen alapuló stilus, Meissentől a gazdag mintázatot és a színek szabad kezelését vették ót. A múlt század ötvenes éveinek ál-kínai ízlésvilága buja színekben, karcsú, hajlékony vonalakban tobzódik a kerek, ovális, áttört porcelán csészéken, tálakon. — 1851-ben következett be az európai áttörés — mondja az igazgatónő. A gyár termékei szerepeltek a londoni világkiállításon, ahol a kor ízlésének egyik legjelentősebb formálója, Viktória királynő is megtekintette őket, s azonmód rendelt magának egy készletet. Ez a bizonyos rózsaindás Vik- tória-minta, amely ma a legismertebb az átlagos vásárló számára is. Tüskés ág, zöld levél, piros-rózsaszín szirmú rózsa. — Mikor lett részvénytársaság Herend? — Fischer fiai, Emil és Sámuel kissé elrontották az üzletet, amiatt alakult át a cég részvénytársasággá 1876-ban, s csak húsz évvel később tudta visszaszerezni a család a tulajdonjogot. A kevéssé ízléses termékek között ebből a korból is csodálatos tárgyakat látok: áttört, „lyukacsos” tálat, melyet kétélű acélkéssel faragtak ilyenné hónapok munkájával, hófehér porceláncsempékkel kirakott kandallót, vagy a nagy tudós, Humboldt professzor rózsaszínarany reggeliző készletét. — A század húszas éveiben tértek át a kisplasztikákra — magyarázza tovább a látnivalókat az igazgatónő. Ekkor készültek a közismert figurák: a jáki templom madonnájának, a Hadik-szobornak, Leonardo lovasának kicsinyített másai, a táncoló juhász, meg a többiek. Freundné hatalmas vázát mutat. 1939-ben készült, 1954- ben került ide a Parlamentből, ahol addig a világ számos küldötte csodálhatta. Ez Európa legnagyobb vázája, 217 centiméter magas, százötven kiló súlyú. — Úgy tudom, Herenden ma is kézi munkával dolgoznak. Mennyi idő alatt készül el egy tál, vagy csésze? — Minden készletet egy-egy ember fest. Egy tizenkét személyes készlet munkaideje négyöt hónap, összesen ezernégyszáz ember dolgozik itt Herenden, a városlődi majolikagyárban további kétszázötven. Termelési értékünk évi százötven millió — természetesen a fogyasztói ár ennél lényegesen differenciáltabb. Szántó Péter rein, valamint Bagdad érintésével megérkezett Addisz Abe- bából Bejrútba. Pénzfelvétel és gyors megbeszélés, helyzetértékelés a követségen, délben pedig már palesztin dzsippel indulás a frontra. Chrudinák munkájára az egész világsajtó figyel. Nem véletlen, hogy az ötödik arab- izraeli háború kitörése után először neki adott nyilatkozatot Jasszer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezetője. Ennek az interjúnak a szövegét — budapesti keltezéssel — 24 órán belül átvette a világ valamennyi jelentősebb rádió- és tv-állomása, hírügynöksége.- Hogyan jön létre a találkozó az arab világ titokzatos higanyembere és a Magyar Televízió munkatársa között? — Amikor néhány nappal ezelőtt interjút készítettem Bejrútban Pierre Gemajellel, a jobboldali falangista pártvezérrel, akkor ő is azt kérdezte, hogy hol von Arafat, hol találkoztam vele és hogy jutottam oda. Erre a kérdésre természetesen kitérő választ adtam, mint ahogy találkozásunk helyét most sem mondhatom el. Arafat egyébként — biztonsági okokból — állandóan változtatja tartózkodási helyét. Bejrút- ban eddig öt alkalommal nyilatkozott a magyar tv-nek és mindig más-más helyen. A mostani találkozásunknak az volt az első számú érdekessége, hogy Arafat üzent értem. Ez volt az első megnyilatkozása a háború kitörése óta és ő fontosnak tartotta, hogy a szocialista sajtó képviselője előtt tegye ezt meg, mert attól tartott, hogy a nyugati újságírók kifordítják, vagy félremagyarázzák szavait. A szállodában tartózkodtam éppen, amikor megérkezett 24-én, pénteken Arafat üzenete. Taxival egy palesztin irodához hajtottunk és ott várt ránk a szervezet Mercedes gépkocsija. Érdekes egyébként, hogy a taxisofőr csak hosszas rábeszélés és igen jelentős fuvardíj beígérése után vállalta a fuvart Bejrút egyik negyedéből a másikba. Túlzás nélkül mondhatom, hogy jó kapcsolatom alakult ki a palesztin vezetővel, megbíznak bennem. A rendkívül jól dolgozó biztonsági szolgálat meg sem motozott és megérkezésünk után azonnal bevezettek a palesztin vezetőhöz. Huszonkét perces nyilatkozatot adott. Az volt a kérése, hogy még a tv-film sugárzása előtt ennek a beszélgetésnek a tartalmát írjam le és adjam át a sajtónak. így hát Bejrútból telexen azonnal megküldtem a kivonatot, ezt közölték le a magyar lapok és ezt vette át a világsajtó. Ez azért jelentős, mert Arafat nyilatkozata üzenet volt a világ haladó erőinek számára és hatására azonnal különböző politikai mozgások indultak meg. Chrudinák Alajost várják a vágószobában. Készül az Ara- fat-interjú szinkronja. Mikor pihent utoljára? Talán március 29-én Bejrútban. Whiskyt ivott és Aracot egy kis étteremben, a Sabrán koccintott az operatőrrel. Aznap volt 41 esztendős. Erdős Ákos Magyar filmek külföldön Kiválasztották az idei can- nes-i filmfesztivál magyar versenyfilmjeit. Makk Károly: „Egy erkölcsös éjszaka” című játékfilmjével és Gyulai Livi- usz: „Új lakók” című animációs filmjével veszünk részt a fesztiválon. A zürichi filmklub szervezet következő programján három magyar rendező játékfilmjét láthatják a svájci filmbarátok: a május elejéig terjedő műsorban Sándor Pál: „Herku- lesfürdői emlék", Ranódy László: „Árvácska" és Fábri Zoltán: „Az ötödik pecsét” című alkotásai kaptak helyet. Április 6. és 10. között a spanyolországi Zaragozában a nemzetközi mezőgazdasági filmfesztiválon három filmmel: Csajághy Béla, Dúló Zsolt és Czigány Tamás egy-egy alkotásával veszünk részt. A hónap további jelentős nemzetközi filmprogramját „Népfőiskolák filmfóruma" címmel Düsseldorfban rendezik meg április 8. és 22. között. A kéthetes program keretében a magyar filmművészetet: Szabó István öt játék- és öt rövidfilmje képviseli: ezeket filmrendezőnk jelenlétében mutatják be.
