Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-30 / 118. szám

Baranya sportjának legfontosabb feladatai Beszélgetés Orosz Ottóval, a megyei ISO elnökével Ez év áprilisa óta Orosz Ottó személyében új elnöke van a Baranya megyei TSH- nak. Beosztásában valóban új személy, de a sportmozgalom­ban nem ismeretlen a neve, hiszen háromévtizedes kapcso­lata van a sporttal. Előző mun­kahelyén, a megyei pártbi­zottságon a búcsúztatáskor kol­légái egy albumot ajándékoz­tak Orosz Ottónak, melybe azt írták a borítólapra „aki haza­talált”. A pápai tanítóképzőben már iskolai sportfelelős volt és 1946-ban az alapfokú népi röplabda-bajnokságban is részt vett. A sport szervezése életelemévé vált, mely még to­vább erősödött, mivel a tanító­képző után Pécsett, a peda­gógiai főiskolán biológia-test­nevelés szakon folytatta ta­nulmányait. A főiskolás évek alatt atlétikával és röplabdá­val foglalkozott, majd a kom­lói városi TSB elnöke lett 1957- ig. Ezt követően megyei test- nevelési vezető szakfelügyelő lett és 1970-ben került a me­gyei pártbizottságra, ahol osz­tályvezető-helyettesként dolgo­zott. Kapcsolata a sporttal a párt apparátusában is meg- 'maradt, munkaköri feladata volt. Közben tanult is, elvé­gezte a Politikai Főiskolát. — Szívesen vállaltam az új feladatot, mivel húsz éven ke­resztül résztvevője voltam a megye sportmozgalma szerve­zésének — kezdte a beszélge­tést Orosz Ottó. — Amikor ki­neveztek a TSH vezetőjének, azt mondottam munkatársaim­nak, hogy tevékenységünket három szempont alapján kell végezni. A hagyományokat tiszteletben kell tartanunk, hisz Baranya mindig a legjobbak között szerepelt. Ezért elisme­rés illeti az elődök munkáját. Ki kell használni a jelenlegi lehetőségeket és természetesen lépést kell tartanunk a fejlő­déssel. — Melyek a legfontosabb feladatok? — A munkánkat hat terület­re oszthatom. Fontos a veze­tés, az irányítás, melyet jobbá akarunk tenni. Feladataink adottak, melyet részletesen meghatároz a középtávú fej­lesztési terv. Döntő a végre­hajtás és a fokozott ellenőrzés. Jobban ki kell használnunk a helyi lehetőségeket is. Ebben a munkában számítunk a szövet­ségek és aktíváink segítségé­re, nélkülük nehéz lenne meg­oldani a feladatot. A további területek a minőségi, valamint tömegsport, a propaganda, a káderhelyzet és a tárgyi felté­telek. — A megváltozott életmód következtében egyre fontosabb szerepet tölt be életünkben a rendszeres testedzés. Ennek ke­retet egyrészt a tömegsport ad. Érdekelne, hogy a megyei TSH-nak milyenek az elképze­lései a tömegsportot illetően? — Valójában egyre jelentő­sebb a szerepe a tömegsport­nak és a rendszeres testedzés­nek. A mi tervünkben az „Edzett ifjúságért” mozgalom az élen szerepel. Az 1978-as évnek még egy nagy központi rendezvénye lesz, az OSN. Sze­retnénk az OSN-nek rangot adni a kis községekben is. Külön feladat számunkra az országos zárórendezvény lebo­nyolítása, amelynek színhelye Pécs lesz. — Ha nem is közvetlenül, de a minőségi sportban is nagy tömegek érdekeltek. A még eredményesebb szereplés érdekében mit kellene megva­lósítani? — Differenciált fejlesztés szükséges sportági és egyesü­leti szinten is. Tovább kell nö­velnünk az igazolt versenyzők számát és tervszerűvé, tudatos­sá kell tenni az utánpótlásne­velést. A sportéletünk olimpia­centrikus, nekünk is ezt kell figyelembe venni és az olim­piai sportágakat kívánjuk fej­leszteni. Egyetértünk az erők összevonásával, mert nemzet­közi szintű munkát csak meg­felelő körülmények mellett vé­gezhetnek sportolóink. Erre a megye kiemelt sportegyesülete, _a PMSC a hivatott, segítséget adunk számukra és kérjük a közvélemény segítségét is. — Szakemberhelyzet, pro­paganda és tárgyi feltételek. E három területről még nem esett szó. Itt milyen terveket szeret­nének megvalósítani? — A párt káderpolitikájának a sportban is érvényesülnie kell. Alapvető feladat a sport­vezetők tervszerű, tudatos fel­készítése. Nem elég a sport­szeretet, a korszerű ismereteket el kell sajátítani. A rendszeres továbbképzés nélkülözhetetlen. Sajnos még sok helyen edző­hiány van a megyében. Ter­vezzük a fehér foltok megszün­tetését beiskolázásokkal. Nagy szükségünk van az aktívákra, várjuk a régieket és természe­tesen újakat is. A propagan­dát illetően a szemléletformá­lás a legfontosabb, el kell fo­gadtatni a sport társadalmi szerepét. A létesítményeknél a jelenlegi lehetőségeket jobban ki kellene használni. Itt kérjük a társadalmi szervek segítsé­gét, kezdeményezzenek, moz­gósítsanak a pályák építésére. Lázár Lajos Tóth János, az Interag versenyzője BMW-jével a mecseki hegyiversenyen Kálmándy Pap Ferenc felvétele Autók, motorok, versenyek Sokan szívesen emlegetik a jövő század sportjaként az autó- és motorversenyzést. Pe­dig nagyon is eszázadi sport. A múlt század utolsó éveiben született - 1894-ben rendezték Párizs és Rouen között az első autóversenyt - a mi századunk­Megszépült, újjáépült a Tüzér utcai pálya A sok nagy versenyt megért Tüzér utcai sporttelep új kön­töst öltött. A pályát eredetileg a húszas évek vége felé a PÁC sportolói részére építtet­te a város. Később a PEAC sportolói is odakerültek. A har­mincas években ott játszotta mérkőzéseit a legendás Pécs— Baranya labdarúgó csapata. Bódosi, Megyeri, Csapiár, Jó- zsa, a PEAC nagy hírű atlétái versenyeztek a vörös salakon. A Torino—Pécs, a Stájerország —Dunántúl atlétikai párviada­lok nem mindennapi sportese­ménynek számítottak. 1955-ben itt játszotta első NB I. mérkőzését a félméteres hótakarótól rohammunkával le­takarított pályán a Pécsi Dó­zsa. De sorolhatnánk tovább, hány és hány érdekes mérkő­zés, verseny színhelye volt a Tüzér utcai sporttelep. A 6/A út építésekor megkongatták a pálya felett a vészharangot, de nem került lebontásra. Csak áthelyezték a pályát. A PMSC- atléták otthona megmaradt. Szebb lesz, mint korábban volt. Az elmúlt év februárjában kezdtek hozzá a pálya átépí­téséhez. A munka dandárjá­val már elkészültek. Az egész pályát a 6/A út építése mi­att 20 méterrel délre csúsztat­ták. Szinte az egész futópályát át kellett építeni, és nagy te­rületekről kellett a gyeptéglát áthelyezni. Új gyakorlóhelye­ket építettek: három magasug­ró, három távolugró, három dobó, két rúdugrópályát léte­sítettek. A PMSC vezetői gon­doltak a sportiskolásokra is, ezért jóval több gyakorló teret építettek a megszokottnál. 460 méteres fűrészporos sávot he­lyeztek el, melyen télen is tud­nak dolgozni, de nyáron is használhatják, mert nem olyan kemény a talaja, mint a sa­lakpályáé. A sporttelep keleti részén 130 méter hosszú futó­folyosót emeltek, melynek vé­gén 23x18 méteres alapterüle­tű ugró- és dobótermet kíván­nak a későbbiek során felépí­teni. A régi gondnoki lakást lebontották. Az öreg lelátó, az öltözők és fürdők sorsáról még nem történt döntés, továbbra is használják a PMSC sporto­lói. A futópálya mellé kerítést emeltek, d régi lelátó előtt be­ton ülőhelyeket képeztek ki. A sporttelep külső kerítésével még nem készültek el, a kör­nyék fásítása, parkosítása sem történt meg, a végső terepren­dezés még hátra van. A pálya bejárati kapuját is ezután épí­tik. Április 23-án már versenyt rendeztek a Tüzér utcán, a fu­tópályát már az elmúlt év őszén átvette a PMSC. A hiva­talos ünnepélyes pályaavató­versenyt, melyet május végére terveztek, később tartják. A PMSC-atléták otthona az or­szág egyig legszebb atlétikai pályája lesz. Hegyi István Labdarúgó-vb színes televízión ^ a * i m ft a a r a J MUNKÁCSY COLOR VÁSÁR JÚNIUS 15-IG. Egy évig nem kell előfizetési díjat fizetnie, ha nálunk vásárol. cVt KONZUM SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZ Pécs, Kossuth tér ban felnőttkorba lépett, kitel­jesedett, meghódította a tö­megeket és a legjobb úton ha­lad, hogy tömegsporttá váljék. Most bizonyára sokan legyin­tenek. Tömegsport? Ugyan ké­rem, legfeljebb cirkusz a tö­megek szórakoztatására! — mondják fölényesen. Nos, akkor beszéljenek a számok. 1977-ben Magyaror­szágon az egyesületek autós, motoros és gokart szakosztá­lyaiban 1400 igazolt versenyzőt tartottak nyilván és 8900-an áll­tak rajthoz a különböző autós és gokart versenyeken. Az „amatőrök" számára rendezett ügyességi versenyeken 4000 autós indult. Ezek a szárnak roppant gyorsasággal növe­kednek. Talán nem túlzás azt jósolni, hogy az idén az ügyes­ségi versenyek indulóinak a száma elérheti a tízezret, a ta­valy létező 28 autós szakosz­tály is könnyen megduplázód­hat. Hiszen az országban már megalakult az első termelőszö­vetkezeti autósport szakosztály is. Várható, hogy a falut is meghódítja a sportág. A fejlődésnek mindenesetre új lendületet adhat az a tény, hogy az OTSH önálló sportszö­vetségeként megalakult a Ma­gyar Autó- és Motorsport Szö­vetség. Ezzel mindenekelőtt megszűnt a sportág mostoha- gyerekként vaíó létezése, már nem hobbiként, vagy különcök szórakozásaként, hanem a többi sportág egyenrangú tár­saként, remélhetően a megfe­lelő erkölcsi és anyagi támo­gatást sem nélkülözve kezdhet új életet az autó- és motor­sport. A magyar autó- és motor­sport nagyszerű hagyományok­kal dicsekedhet. Az első autós G. P. győztese a magyar Szisz Ferenc volt, a húszas évek vé­géig kialakult a nemzetközi si­kerekkel is dicsekedhető mo­torkerékpársport. A harmincas években a Tát, majd a Gyón melletti új betonútokon világ­rekordkísérletek és csúcsfel­állítások irányították a figyel­met Magyarországra. Igaz, a világcsúcsok felállító! vendégek voltak. A nagy fellendülés évei a felszabadulás után következtek Szinte a semmiből született meg akkor a magyar motor­sport. Sok lelkesedés, verse­nyek tömkelegé, nemzetközi si­kerek, nagy versenyző egyéni­ségek. Megépült a budapesti népligeti versenypálya. Szabó II. László ötödik lett a világ- bajnokságon, versenyautók épültek, Hollós István a Puch- jával a túrakocsik Európa-baj- nokságán remek eredményeket ért el. Azután úgymond „gödörbe esett” a gyorsasági versenyág. A versenypályákat kinőtték a felgyorsult "motorok és autók. Szerencsére az autós rallye”' és túraversenyek fejlődését nem érintette a pályahiány. Érthető tehát, hogy ebben a verseny­ágban az elmúlt évtized hozta a legnagyobb fejlődést. A he­gyiversenyek pedig méltán ra­gadták magukhoz a „közön­ségdíjat". Évről évre látványo­sabb, érdekesebb és szorosabb versenyek alakulnak ki a hegyi pályákon. öröm ez azért is, mert mind­két versenyág fejlődéséből a pécsi és baranyai autós egye­sületek is kivették a részüket. Nagyszerű versenyzőgárda nőtt fel itt szűkebb hazánkban. Or­szágos bajnokok, válogatott versenyzőpárosok és országo­san ismert vezetők fémjelzik Baranya autós sportjának a rangját. Természetesen a puszta tény, hogy most már az autó-motor­sport hivatalosan is a „jegyzett” sportok közé tartozik, még nem oldott meg automatikusan min­den gondot. A Magyar Autó- és Motorsport Szövetség célkitű­zései között első helyen szere­pel a tömegesítés, mindenek­előtt természetesen az egysze­rűbb versenyek számának a nö­velése, hogy az ott feltűnő te­hetséges fiatalok azután ma­gasabb osztályba lépve biztos és megfelelő létszámú bázisát alkothassak a minőségi sport­nak. Ahhoz, hogy felzárkózhas­sunk a környező szocialista or­szágok autó-motorsportjának a színvonalához, az anyagiakon kívül mindenekelőtt szemlélet­beli változásra a legnagyobb az igény. Az ígéretek szerint 1980-ig elkészül a Velencei-tó mellett a végleges gyorsaság veVsenypálya, ami újra felien dítheti a gyorsasági verseny ágat. De a motor- és autóver senyzők neveléséhez, bátorító sukhoz, szárnyrabocsátásukhoz már igen sok emberi jóakarat­ra van szükség. Olyan lelkes hangulatra az egyesületekben és a közvéleményben, ami a negyvenes—ötvenes éveket jel­lemezte. Új reneszánsz következik? Reméljük, igen. Nem arra gon. dőlünk, hogy Forma l-es sztá­rok futamait rendezzük majd meg hazai pályákon, hanem arra, hogy a sport iránt érdek­lődő nagyszámú fiatal előtt ki­nyílik a kapu, nyeregbe, illetve volán mögé ülhetnek. Pályát és szakszerű segítséget kaphatnak (talán még kedvezményesen al­katrészt is?), versenyezhetnek. A sportág barátai pedig több versenyt láthatnak, egyszóval a tömeges motorizációval párhu­zamosan ténylegesen minden­napjaink sportjává válik az autó-motorsport. — K — Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053. 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7630 Pécs, Engel János u. 8. Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133—2007

Next

/
Thumbnails
Contents