Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-28 / 116. szám
1978. április 28., péntek Dünantmt Ilaplo 3 Ahol a határozatok megvalósulnak A pártalapszervezetek irányítása A párt politikájának végrehajtása, határozatainak gyakorlati megvalósítása elsősorban az alapszervezetekben történik. A legjobb alapszervezeti munka sem tudja nélkülözni azonban az irányító pártszervezetek közreműködését. Az aalpszervezetek munkájában elért eredmények csakúgy, mint a meglévő fogyatékosságok elválaszthatatlanok az irányító pártszervek tevékenységétől. Nagy az egymásra utaltság, és ezért különösen fontos, hogy minden alapvető kérdésben kialakítsuk az egységet. Csak a jól szervezett, együttes, harmonikus munka teremtheti meg minden felvetődő kérdésben az eszmei, politikai, cselekvési egységet, hozhatja meg a feladatok sikeres megoldását. A hatékonyság fokozása Az alapszervezetek irányítását — a Központi Bizottságot és szerveit is beleértve — országosan több mint háromezer pártszerv végzi. Az irányító pártszervek többsége áttételek nélkül közvetlen kapcsolatban áll az alapszervezetekkel. Ez azért kedvező, mert e pártszervek közvetlenül érzékelik az alapszervezetekben jelentkező gondokat és problémákat. Természetesen a pártmunka alapegységeivel közvetett módon kapcsolatban álló pártszervek is sokat tesznek azért, hogy ismerjék az alapszervezeti munka sokszínűségét és bonyolultságát. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben tovább erősödött, fokozódott az alapszervezetek irányításának hatékonysága. Az irányításban nőtt a választott testületek szerepe. Hosszabb távra tekintenek előre, gondosabban és átfogóbban mérlegelik az intézkedések hatását és következményeit. Ennek következtében átgondoltabb és gyakorlatiasabb segítséget tudnak adni az alapszervezeteknek a gazdaságszervező és az ideológiai tevékenységhez, a kádermunkához, az új párttagok felvételéhez, ösztönzik az alapszervezeteket arra is, hogy megfelelően áttekintsék munkastílusukat, munkamódszereiket, s gondolkozzanak a továbbfejlesztés módjain. A pártirányítás fejlődésének lényeges eredménye, hogy minden szinten erősödött az operativitás és a gyakorlatiasság. Ezeken nem a rossz értelemben vett beavatkozást, prakti- cizmust értjük. Az operativitás a gyakorlati tapasztalatok, a hozzáértés, a munkában megnyilvánuló magas fokú önállóság ötvöződése, készség a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Az alapszervezetek irányításában eléd eredmények mellett azonban jócskán jelentkeznek gondok, problémák is. Megoldásukhoz egyértelmű felfogást kell teremtenünk abban, hogy alapszervezeteink munkájának további fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy egyidejűleg az őket irányító szervek munkáját is ne fejlesz- szük. E tekintetben is érvényesíteni kell azt a korábbi felfogásunkat, hogy „egy adott járási, városi, üzemi pártbizottság munkájának alapvető fokmérője az irányítása alatt álló pártalapszervezetek munkájának színvonala és eredményessége". Miután az alapszervezetek helyzete, vezetésének színvonala, szervezeti ereje különböző, jogos igény, hogy tovább erősödjék az irányító munka differenciáltsága, s az irányító pártszervek oda csoportosítsák a nagyobb segítséget, a tapasztaltabb pártmunkásokat, aktivistákat, ahol ezt a helyzet legjobban indokolja. Az eddiginél lényegesen több feladat vár ránk a gyenge pártalapszervezetek segítésében. Tervszerű beiskolázással, káderátcsoportosítással, fokozott segítéssel alkalmassá kell tenni őket az önálló érdemi Fontos az öntevékenység kibontakoztatása Helyesen értelmezni a szakszerűséget és a hozzáértést munkára. Közös gondunk a lakóterületi körzeti pártalapszervezetek munkájának fellendítése, továbbá a társközségekben folyó politikai munka folyamatosságának biztosítása. Amikor a pártirányításról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy az alapszervezetek önállóságának növekedésével nem mindenütt tartott lépést a kezdeményezőkészség erősödése. A problémák, a feszültségek, az ellentmondások észlelése, a gyors reagálás és a megoldási készség még sok kívánni valót hagy maga után. Az öntevékenység kibontakoztatása érdekében mindenekelőtt el kell kerülni, hogy a pártmunka minden elemét határozatokkal, utasításokkal szabályozzuk. Az egészséges öntevékenységnek ugyanakkor feltétele a központi akarat tiszteletben tartása, az alsóbb szervek folyamatos irányítása, segítése és ellenőrzése. Az irányító munka oldaláról azzal segíthetjük legjobban a pártalapszervezeteket a helyi feladatok kimunkálásában, ha nagyobb gondot fordítunk arra, hogy döntéseinkben, határozatainkban pontosabban kimunkáljuk az adott témával összefüggő politikai tennivalókat. Ez azért fontos, mert a párthatározatoknak a párt fő politikai vonalának érvényesítésében rendkívül fontos a szerepük. Megalapozott döntés és végrehajtás Mi tagadás, az irányító pártszervek nem mindig veszik eléggé figyelembe az alapszervezetek reális teherbíró képességét. Gyakran úgy tekintik az alapszervezeti kommunista közösségeket, mintha ott is függetlenített apparátusok dolgoznának. Ezért gyakran több tennivaló egyidejű végrehajtására születik határozat, párhuzamos vizsgálatokat tartanak. Ezért jogos az igény, hogy járjunk el körültekintően az új határozatok meghozatalában. Az irányításnak emellett abban is segítenie kell a pártalapszervezeteket, hogy ne egy időben minden határozattal foglalkozzanak, hanem azokkal, amelyek a politikai folyamat szempontjából az adott időben helyileg fontosak, és amelyekben érdemben tudnak cselekedni. A megnövekedett feladatok egyre inkább sürgetik a pártmunkában is a helyesen értelmezett szakszerűséget és hozzáértést. A szakszerűség abszolutizálása, vagy szembeállítása a politikai követelményekkel téves és megengedhetetlen. A jó értelemben vett szakszerűségre és céltudatosságra viszont nagy szükség van. Mit értünk a jó értelemben vett szakszerűség alatt? Semmiképpen sem azt, hogy minden pártmunkás, aktivista képezze ki magát üzemmérnökké, technikussá, agrárszakemberré. Egy olyan fajta politikai szak- szerűség kifejlesztéséről van szó, amely az adott témában bizonyos fokú tárgyismeretet is feltételez. Az irányító munkában ezért elő kell mozdítania, hogy mindig számoljunk döntéseink politikai, társadalmi, gazdasági hatásaival; legyünk képesek megfontolni: milyen gazdasági kérdéseket emelünk politikai rangra; reálisan meg tudjuk határozni egy-egy szükségessé vált intézkedés végrehajtásának módját és ütemét. A XI. kongresszus arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden pártszervezet kapcsolja össze eszmei-politikai irányító, nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésével, a főbb feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. E téren is számottevőek az eredményeink. Ám éppen a gazdaságban folyó politikai munkában nem mindig tudtunk ennek érvényt szerezni. Egyes cselekvési programok túl általánosak, gyakran a gazdasági vezetés teendőit másolják, és így szinte lehetetlen ezekre építeni a pártmegbízatásokat. S bár a pártszervezetek beszámoltató és a végrehajtást ellenőrző tevékenysége a korábbinál céltudatosabb, módszereiben sokszínűbb és gazdagabb, egyszóval eredményesebb, még ritka, hogy a határozatok végrehajtásának elmulasztását felelősségre vonós kövesse. Ebben is több következetességre van szükség mind az alapszervezetekben, mind a felsőbb pártszervekben. A területfelelősök segítségével Az alapszervezeti munka fejlesztésében nagy szerepet játszik az irányító pártszervek munkatársainak területfelelősi tevékenysége. Ez a rendszer kialakult és bevált. A területfelelősi munkában erősíteni kell a helyszínen nyújtott elvi-politikai, de ha kell, a gyakorlati segítséget is. A területfelelősöktől azt várjuk, hogy kutassák és terjesszék a pártmunkában bevált jó módszereket, adják át tapasztalataikat, segítsék elő alkalmazásukat azért, hogy ne kelljen mindenkinek újra és külön felfedeznie azt, amit valahol- már eredményesen alkalmaztak. Az alapszervezetek joggal igénylik, hogy a területfelelős ne csak felszínesen és általában érdeklődjön a pártmunka iránt, hanem alaposan tanulmányozza és ismerje az alapszervezet munkáját, problémáit. Az alapszervezetek irányításában is az érdemi, a munka tartalmával, minőségével ösz- szefüggő elemeket kell erősítenünk. így segíthetjük legjobban a pártmunka alapegységeit, a politikai tevékenység élvonalában munkálkodó kollektívákat. Péter János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese MEZŐGÉP Vállalat Szigetvári Gyáregység G yakran változik a MEZŐGÉP Vállalat 4. számú szigetvári gyáregységének gyártmányprofilja, aszerint, hogy mit igényelnek tőlük. Nagy értékű munkákat végeznek, de nem sorozatban. A bonyolult termékek előállításához drága célgépek kellenének, ami vagy nincs, s beszerzése — a kis tétel miatt — ésszerűtlen lenne. A tervet teljesíteni kell, de hogyan? Tavaly 18 személy és három szocialista brigád 15, gazdasági hasznot hozó, egészségvédő, vagy balesetvédelmi szempontot megvalósító újítását fogadták el és jutalmazták 14 800 forint eszmei dijjal. Gombócz János még nincs 30 esztendős, másfél évtizede dolgozik itt szakmájában, az egyetemes csúcsesztergán. Jó éve volt a tavalyi: érettségizett és megválasztották a 16 fős Dobi István ifjúsági szocialista brigád vezetőjének. Közösen újítanak, az erkölcsi-anyagi elismerés is a brigádé. Takarék- könyvükben most 2500 forint van kirándulásra és más rendezvényre. — A tejtartályok peremes fedelének kialakítása lassú, körülményes volt. Papp József ötlete alapján készítettünk egy peremező készüléket, mely kiiktatja a fúrást, a hegesztést, nem deformálódik a fedél. A gyártás is háromszor termelékenyebb a korábbinál. Ezt most bírálják el. Saját ötletem volt az egyetemes esztergára felszerelhető készülék, mellyel az ex- center tengelyt is megmunkálhatjuk. ötszáz forintot kaptunk érte, de ennyit hozott Sántics László ötletének, a gömbeszter- gályozónak megvalósítása is. Ezzel, tökéletes mérettartással, bármilyen gömbfelületet kialakíthatunk, ha felszereljük az esztergapad késtartójának helyére. Termelést segítő és munkavédelmi újítások A gyakorlat adja az ötleteket Hiányzik a tapasztalatcsere Terveink? Foglalkoztat a szerszámélezés a köszörűkövön: egy olyan berendezést tervezek, amely rögzíti és egyenletesen tolja is a szerszámot. Koncz Gyula villanyszerelő, 29 éves, két éve dolgozik a gyáregységnél, a tmk műhely Táncsics Mihály szocialista brigádjának vezetője. — Műszerpadot készítettünk Sántics Károllyal közösen, egyhónapos tervező és kivitelező munkával. Az általunk javított, vagy felújított elektromos szerszámok, gépek ellenőrzésére ez a legjobb segítőtárs, munkánkat is megkönnyíti. Fejenként 350 forintot kaptunk érte. A fedett ívű automata hegesztők kábeltörés miatt sokat álltak. Pintér István bácsival új kábel- rendszert dolgoztunk ki, azóta egyszer sem volt velük probléma. ötszáz forintot kaptunk összesen. — A búvárszivattyú motorja rendszeresen leég, ennek szeretnék a végére járni. o Stanics László a nagy vasszerkezeteket gyártó háromhajós műhely művezetője, 35 éves. Lakatosként kezdte 1961-ben. Azóta érettségizett, megszerezte a technikusi oklevelet. Egy évtizede rendszeresen újít, de mindig egyénileg. — A panelkitámasztót a nagy kiterjedésű szerkezetek különböző helyzetekbe — függőlegestől a 45 fokos szögig — történő biztonságos kitámasztására terveztem. Bevált, 1500 forinttal jutalmazták. A 8—10 tonnás szerkezetek hegesztését és valamennyi gyártási munkálatát korábban igen körülményes volt elvégezni. Szerkesztettem egy fordító készüléket, ezzel megszűnt a gond. Több gyáregységünkben is bevezették. Hetekig, hónapokig foglalkoztam a témával és sokféle variációját készítettem el. Azt hiszem 1000 forint körül kaptam érte. Előveszi a naplóját, felsorolja milyen ésszerűsítések, újszerű műszaki megoldások terveit dédelgeti: — Beadás előtt van egy speciális csőhajlító és egy fúrást könnyítő készülékem. Ez utóbbinál nem kell nagy erővel nyomni majd az elektromos kézifúrót, csak rögzíteni és folyamatosan utána húzni. Ezeken kívül még öt újítás foglalkoztat. Először megtervezem, megcsinálom és kipróbálom az ötletemet, ha életképes, akkor beadom újításként. Szeretnék, ha a többi gyáregység újítóival rendszeresen találkozhatnának, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy ne törjék olyan újításon a fejüket, amit más esetleg megvalósított. Annak meg külön örülnénk, ha nagyüzembe, gyárakba mehetnénk tanulmányútra. Murányi László Az eddigi 2—3 óráról 15—20 percre csökkent a kúphenger előállítása Stanics László újitása eredményeként A többség továbbtanul Több ezer baranyai nyolcadikost és szüleiket foglalkoztatja: vajon jól választották-e meg a hová kérdést, valóban a gyerek képességeinek megfelelő iskolák nevét írták-e a pályaválasztási lap 1. és 2. helyére? A most végző 4992 baranyai diák 98,9 százaléka az öt fajta középfokú tanintézet valamelyikében szeretne továbbtanulni. Az első helyre írt iskolák már döntöttek, többnyire a választ is megküldték az érdekelteknek. Akik a felvételt nyert értesítést kapták, fellélegezhetnek: sikerült. A kevésbé szerencsések — vagy a nem kellő körültekintéssel mérlegelők — fellebbezési áradata megindul, vagy megvárják, Túljelentkezés a középiskolákban, hiány a szakmunkásképzőkben míg a másodikként megjelölt iskola is megküldi a választ. Ha az is elutasítja a felvételt, akkor a megyei művelődési osztály újabb lehetőségeket kínál a továbbtanulásra, illetve dönt a fellebbezések ügyében. A pótfelvételik végső határideje június 15., illetve a szakmunkásképzőben augusztus 15. Az elmúlt évhez képest 422-vel emelkedett a végzősök száma és a továbbtanulásra jelentkezők aránya, most 4937-et tartanak számon. A 10 gimnáziumba 908 gyerek kérte felvételét, átlagosan 36 fős osztólylétszámot számolva 1080 gyerek tanulhat tovább. Rendkívül keresettek a pécsi ún. tagozatos gimnáziumok: a Leöwey biológia tagozatára 5 osztályba 222, a Nagy Lajos angol tagozatára 6 osztályba 243 gyerek jelentkezett. A 11 szakközépiskolába az induló 26 osztályba 982-en kérték eddig felvételüket, legtöbben a pécsi Janusba: 265-en. (Az óvónői szakközépiskolában két osztályban 72 fiatal tanulhat ősztől, de 189-en jelentkeztek.) Ősztől öt szakmunkásképző szakközépiskola indul a megyében, ezek már most népszerűek, 10 különböző ipari és két mezőgazdasági szakmát tanítanak 432 elsősnek: Pécsett a Gépipariban, a Széchenyiben és a Vegyipariban, Mohácson a Marek József és Szentlőrincen az Újhelyi Imre szakközépiskolákban. Már most 609 tanuló jelentkezett, különösen erős a túljelentkezés a Széchenyibe - majd két és félszeres — és a Gépipariba. A középiskoláknak a túljelentkezés, a szakmunkásképző iskoláknak a jelentkezők hiánya okozza a gondot, a 2720 helyre az első alkalommal csak 2278 tanuló jelentkezett. Elsősorban a mező- gazdasági iskolák küzdenek tanulóhiánnyal, míg a pécsi Kereskedelmi Vendéglátó- ipari Szakmunkásképzőbe lényegesen több nyolcadikos jelentkezett. A szakiskolák közül az egészségügyibe majdnem kétszeres a túljelentkezés, a gyors- és gépíró iskola a tervezett létszámú osztályt indíthatja ősszel.
