Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-27 / 115. szám
e Dunántúlt napló 1978. április 27., csütörtök Hatékonyság, minőség Korszerű növénynemesítés A korszerű növénynemesitési munkának ma már hihetetlen nagyszámú kémiai elemzés szabja meg az irányát. A bulgáriai Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben fehérje-meghatározást végeznek különböző gyümölcsökből. A növénynemesítés egyik célja a mennyiség, amelyen elsősorban az elérendő nagyobb terméshozamot értjük. A másik cél a minőség, amelynek főbb szempontjai a termék kifogástalan külső megjelenése, a sokoldalú felhasználhatóság és a tökéletes táplálkozási érték. A táplálkozás-élettani ismeretek bővülése - a vitaminok, az aminosavak és zsírsavak, a mikroelemek stb. — hatásának a felfedezése óta a termés összetételének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a kedvező íz, amelynek lényeges alkotóeleme az érett termés cukortartalma. A meny- nyiségi fajtakiválasztási és -nemesítési törekvésekkel párhuzamosan éppen ezért sok évig tartó analitikai munkával, kémiai elemzéssel állapítják meg pl. a gyümölcsökben levő háromféle fő cukorkomponenst. A hagyományos kukoricafajtáknál a csírában levő zsiradéktartalom alacsony szintje miatt csupán 1,5-2,00 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedések és a magas vérnyomás tüneteinek kivédésében bizonyos többször telítetlen zsírsavak kedvező hatást gyakorolnak - mintegy 400 kukoricafajtából ki tudtak választani olyant is, amely a 14 százalék zsírtartalmat is megközelítette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukoricafajták zsírsavainak mennyisége nagymértékben változékony, tehát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igényeknek legmegfelelőbb kukoricafajtát kinemesítve, széles körben el lehet terjeszteni. A növénynemesítésnek a növényi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más összetevőre kiterjed. Az öszszetétel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési munkát még további, a biológiai hatóanyag-tartalomra vonatkozó érdeklődés is elő fogja segíteni. A pókhálóslepke Amikor LINNÉ 1758-ban a Systema Naturae című munkájában a tudományra új fajnak írta le a pókhálóslepkét (ARASCHNIA LEVANA), még maga sem tudta, hogy a lepkevilág egy igen rendhagyó fajával áll szemben. A képen látható pókhálóslepke rövidnappalos hernyó- és bábélet után fejlődik ki április, május hónapra, míg a nyári forma (f. prorsa) hosszúnappalos pete-, lárva- és bábalakból kel ki június, július hónapokban. Sót még szeptemberben is. Az örökléstani vizsgálatok tanúsága szerint a két forma nem örökletesen váltja egymást, hanem tetszés szerint állítható elő bármelyik sorozat, attól függően, hogy fejlődésük alatt, laboratóriumi körülmények között mennyi ideig sugározzuk be őket fénnyel. Nem kizárt, hogy a Kelet- Ázsiába és a Japán szigeteken élő közeli, rokon fajok a tőlünk (Európa) eltérő fényviszonyok között erősen elkülönültek az évmilliók során. Természetesen a fénynek, mint faj kialakítónak a hatása sokkal összetettebb, mint azt gondolnánk, hiszen számtalan élettani, ökológiai, földrajzi ténnyel kell számolnunk. A pókhálóslepkévei ezekben a hetekben Baranya minden nedvesebb élőhelyén találkozhatunk. Különösen gazdag népességük tenyészik a Mecsek csalánosaiban, a hegyi patakok mentén. Igen kedvelik a napsütéses, párás levegőjű helyeket, s előszeretettel sütkéreznek kiterített szárnyaikkal a nedves földön, alacsonyabb növényeken. Zajra, a rájuk eső árnyékra hirtelen tovalebbennek, igen könnyed, vitorlázó repüléssel. Kedves színfoltjai az éppen ébredő tavaszi baranyai tájnak. Fazekas Imre Tanulás, beilleszkedés, életforma a zokban az országokban, ahol a cigányság lélekszáma alacsony, a ciganológia — cigány- kutatás — jobbára csak a kuriózumok keresésére terjed ki. A nyugat-európai országokban, ahol a történelem során nem egyszer radikálisan léptek fel a cigányok ellen, nem találhatók meg, vagy legalábbis nem kiélezetten e népcsoport létéből és beilleszkedésének hiányából fakadó problémák. Közép- és Kelet-Európábán azonban, így Magyarországon is, a cigánylakosság nagy részének megvolt a maga funkciója a társadalmi munkamegosztásban. Cigánykutatások Dél-Dunántúlon Az idők folyamán azonban ezek a funkciók fokozatosan háttérbe szorultak, s a cigányság egyre kevésbé találta meg a helyét a társadalomban; a túlzott népszaporulat következtében helyzetük később sem vált könnyebbé. A cigánylakosság létszáma Magyarországon eléri a 350 ezret, ezért mind nagyobb figyelmet kéll fordítani életformájuk megváltoztatására, beilleszkedésük elősegítésére. E folyamat alfája, hogy a 7—14 éves cigánygyerekek — a nem cigányokhoz hasonlóan — általános iskolai oktatásban részesüljenek. Személyiségük fejlettsége azonban sok esetben nem éri el az ebben a korban megkívánt szintet. E problémának az okait, s a cigánytanulók személyiségfejlesztésének lehetséges módjait vizsgálja a Pécsi Tanárképző Főiskola mellett működő kutatócsoport, amely a Magyarországon hasonló témákban folyó kutatások központja is egyben. Vezetője dr. Várnagy Elemér főiskolai docens, nemrégen védte meg kandidátusi értekezését. Őt kértem meg, ismertesse a pécsi központ, s az alája tartozó csoportok munkáját. — Mintegy tíz éve foglalkozom ezzel a témával. A bölcsészdoktori disszertációmat a hátrányos helyzetű és a neheI zen nevelhető gyermekek pedagógiai problémáiról írtam, s ez a téma szükségszerűen vezetett a cigánytanulók személyiségfejlesztésének kérdéseihez. A jelenlegi kutatások az úgynevezett 6-os számú akadémiai kutatási főirányon belül a „cigánygyerekek nevelésének és oktatásának stratégiája” címszó alatt folynak. Mi, a dél- dunántúli régióban a személyiség kialakulásának problémáit vizsgáljuk, úgy, hogy Zalában a kollégiumi nevelésre, Somogybán az iskolai előkészítésre, Baranyában pedig az .alsótagozatos oktatásra koncentrálunk. Tolna megye egy kicsit kilóg a sorból, ott a nyelvi kommunikáció kérdéseit vizsgálják. Alközpontként hozzánk tartozik a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kutatócsoportja, amely a cigánygyerekek szocializációját illetően folytat három megyére kiterjedő kutatásokat. — Kik a csoport munkatársai? — Kutatási területünk erősen interdiszciplináris jellegű, A gyermek es a kórház «H kórház szokatlan, idegen, szo- rongást keltő a gyermek számára. Ajánlatos ezért a kórházi felvételre előkészíteni. A szülők által történő megfelelő előkészítés alapvetően befolyásolja a gyermek kórházi viselkedését, zavartalan beilleszkedését, a hazavitelt követően nem ritkán jelentkező érzelmi és magatartási zavarokat. Ilyenek: nyugtalan alvás, zárkózottság, agresszív visel- p kedése, iskolai teljesítményben való visszaesés, félelem az egyedülléttől, ingerlékenység, nyugtalanság, ágyba- vizelés stb. Ma már egyre több betegség gyógyítható otthon, de sok esetben a kórházi felvétel elkerülhetetlen. Rendkívül fontos a beilleszkedés elősegítése, meleg érzelmi légkör megteremtése. A felvételkor mondják el a szülők a gyermek sajátos, egyéni szokásait, igényeit. Különösen jelentős az érzelmi károsodások megelőzésében az, ha kielégítjük a gyermek játék- és mozgásigényét. Az ágyhozkö- töttséget olyan rövidre vegyük, ameny- nyíre csak lehet. Játék, közös foglalkozás oldja a feszültséget, elviselhetőbbé teszi a kellemetlen élményeket. A korszerű gyermekosztályok ma már úgy épülnek, hogy ehhez megfelelő helyiség rendelkezésre áll. A kórtermek falai színesek, képekkel, rajzokkal díszítettek, az ablakokon mintás függönyök vannak. Játékok, rádió, televízió állnak a gyermekek rendelkezésére. Nagyon jó, ha a fentjáró betegek rendszeresen kimehetnek a szabadba is. Mindez azonban nem pótolja a látogatást, hogy a gyermekek szüleikkel rendszeresen találkozhassanak. A látogatás után a kisgyermek rövid ideig sír, ezzel könnyít magán, többszöri látogatáskor pedig már ez is elmarad, mert a gyermek megtanulja, hogy az elválás csak ideiglenes, éppen úgy, mint a bölcsődében, vagy az óvodában. Gyakran a szülők elhalmozzák a gyermeket ennivalóval. Ez helytelen. Egy beteget ne látogasson egyszerre kettőnél több személy. Nagyon fontos, hogy a szülők ne búcsúzzanak kétségbeesett, vagy túlságosan érzelmes hangon. A búcsú legyen gyors, derűs, könnyed. A legtöbb szülő meglepődne, ha látná, hogy a látogatás után néhány perccel az elváláskor esetleg síró gyermekek is milyen vidáman, oldottan játszanak. A kórházi felvétel tehát kedvezőtlen esetben érzelmi sérülést okozhat. Mint a fentiekben láttuk, ennek számos összetevője van, így a megelőzés is többoldalú, összetett feladat. Legveszélyeztetettebbek az 1—4 éves gyermekek. Előfordul azonban az ellenkezője is: rossz szokását elhagyja, étvágya megjavul, könnyebben nevelhetővé válik. Lehetőség van az esetleges nevelési hibák korrigálására is, részben közvetlenül a gyermekre történő ráhatással, részben a szülőkkel történő beszélgetésekkel. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak laikus és szakmai körökben egyaránt a beteg ember érzelmi problémáival. Ez részét képezi annak a törekvésnek, hogy a betegség helyett a beteg ember kerüljön a középpontba. A gyógyítás ne korlátozódjon pusztán a betegségre, legyen tekintettel a beteg ember személyiségére, érzelmeire, lelki életére. Gáti Béla adjunktus vagyis több tudományág kutatási területével érintkezik. Éppen ezért igyekszünk a munkába bevonni jogászokat, közigazgatási és egészségügyi szakembereket, valamint pedagógusokat. Feltétlenül említést érdemel, hogy vannak cigányszármazású segítőtársaink is, akik publikálnak, felméréseket végeznek, s nem utolsósorban rendkívül hasznos tanácsokat adnak. Akik velünk dolgoznak, félállású kutatók. Nyugodtan mondhatom, hogy elsősorban ügyszeretetből, s nem tudományos karriert, vagy anyagiakat hajszolva végzik a munkát. — Milyen tapasztalatokat szereztek az eddigi vizsgálatok alapján? — Bár elvetjük a biológiai determinizmus koncepcióját, bizonyos öröklött tulajdonságok meglétét el kell fogadnunk. A cigánygyermekek negatív tulajdonságainak egy része velük született adottságokra vezethető vissza. Az okok között főként a patriarchális családmodell, a fiatalon szülő nők magas aránya, s a cigányasz- szonyok terhesség alatti káros szenvedélyei szerepelnek. A személyiség kialakulásában azonban a nevelés, a környezeti hatások játsszák a döntő szerepet. Azt tapasztaltuk, hogy a cigánygyerekek majdnem ugyanolyan — egyes területeken jobb, másokon rosszabb képességekkel — rendelkeznek, mint a nem cigány származásúak, s csupán arról van szó, hogy a negatív környezeti hatások miatt felfogóképességük egy adott korban nem éri el a kívánt szintet. A vizsgálatokból az is egyértelműen kiderült, hogy a vegyes osztályban tanuló cigánygyerekek eredményei túlszárnyalják a homogén cigányosztályba járókét, így semmiképpen sem helyeselhetjük a cigányok iskolai, vagy kollégiumi elkülönítését. A cigányságot nem tekintjük nemzetiségnek, sem egységes nyelvük, sem egységes kultúrájuk nincs. Szubkultúráról szoktunk náluk beszélni, de ez is számos rárakódott idegen hatással és elemmel színezett. Nemzettudatuk ugyancsak fejletlen, így hát helyzetük javulásának egyedüli útja a magyar társadalomba való fokozatos beilleszkedésük. Havasi János H/lalomszeg vidéké Vidék malom nélkül, országút csárda nélkül „A malom vidék nélkül, csárda országút nélkül semmit sem ér", állapítja meg találóan egyik közmondásunk. Pécs malommal is, csárdával is szép számmal rendelkezett, ahogy ezt az 1554-ben itt járt török kincstári adóösszeírók feljegyezték. Lajstromaikban „Városmalom” néven van feltüntetve az akkori Malomszeg vidéke. (A mai Tettye és tőle délre húzódó területek elnevezései ezek a XVI. században.) A török 150 éves magyarországi berendezkedése azonban malomiparunkban előbb stagnálást, majd visszafejlődést ered- mégyezett a XVII. század derekára. Oláh Miklós feljegyzéséből tudjuk, hogy az 1500-as évek elején 40 malom működött ezen a vidéken. A török hódoltság megszűnésekor viszont mindössze csak 15 kerekesmalmot említ a korabeli krónikás, amelyek technikai felszereltségükben régi típusú parasztmalmok lehettek. Ezt a negatív folyamatot elősegítették, sőt felgyorsították a török földesuraknak malomtartási jog címén tett furcsa intézkedéseik. Tudunk olyan esetről is, amikor a török földesúr megtiltotta a magyar molnárnak a tyúkok tartását és csak egy kakast engedélyezett az idő múlásának hirdetésére. Csak egy kakas Bizonyára az a szólásunk, hogy „Olyan éhes, mint a molnárné tyúkja a garaton", nem a török megszállás idejében keletkezett. 1686-ban városunk felszabadításában résztvevő katonák az elsők között kaptak jelentős ingatlanokat. Megemlíthetjük Makár János huszárezredest, aki házon és szőlőhegyen kívül malomhoz is jutott. Vecchi tábornok több épület mellett a tettyei malmokból is kért. A jezsuita és domonkos szerzetesrendek szintén részesültek a megmaradt malmokból. Úgy látszik, hogy még mindig jelentős hasznot hozó birtokterületeknek számítottak ezeknek az üzemeltetése. A háborúk folyamán erősen megtizedelt városunkba főleg német és horvát telepesek költöztek. Az idegenből Pécsre származott kézművesek között megtaláljuk a molnárokat, akik egyben ácsok és faragómesterek is. Iparukat azonban csak a polgárjog megváltása és a polgárjogi eskü letétele után űzhették. A polgárjog megszerzése sok esetben nem is volt olyan könnyű, mint ahogy ezt gondolnánk. Erősen befolyásolták pl. a vallási hovatartozás kérdései is. A taksa összege a polgárjelölt „értéke", az adomány nagysága szerint 50 dénártól 5 forintig terjedhetett. Pécs esetében általában 2 forint 60 dénár körül mozgott, összehasonlításképpen felhozom, hogy ezen a pénzen 3 db szarvas- marhát vagy 10 db juhot, vagy 5 akó első osztályú bort lehetett vásárolni. A polgárjog megszerzéséhez szükséges eskü szövege a bevezető formuláktól eltekintve rendszerint városonként másmás taralmú volt. Pécs esetében aki „ezen Szabad Királyi Város Kösségébe és Purgersé- gébe állanyi kívánkozik”, köteles a magistratus (városi tanács) által 5 pontban előírt intelmeket megismerni és azt betartani. Ez röviden a következőben foglalható össze: J. Királyához és urához hű legyen. Erkölcsében a jót kövesse. 2. A város bíróját, polgár- mesterét, kapitányát és a tanács tagjait illendően tisztelje és becsülje. 3. A város szabadságát védelmezze. 4. Idegen polgárt vagy kereskedőt a vámok fizetéséből kimenteni ne merészelje. 5. Háború esetén fegyverrel szolgálja a várost. A leegyszerűsített fogalmakba sűrített és ismertetett pontok után mondatták fel a polgárjelölttel az eskü szövegét, amely a ránk maradt formulás- könyv tanúsága szerint így hangzott: ,,En NN. esküszöm az élő istenre . . Hogy én az előbb emlétett Punctumokat minden foglalásaival meg akarom tartani, Eö Felségének úgy mind Magyar Királyunknak Ausztria Tsászárának nékünk Kegyes Urunknak Saját vér on- tásommal is holtig hiv, nem különben Bíró, Polgár Mester és Kapitány Uraiméknak Egész Magistrátusnak is minden Tiszteletet mutatok és Szó fogadó lészek isten engem úgy Segélyben .. * A német nemzetiségű mesteremberek a XVIII. század folyamán egyre kiemelkedőbb szerephez jutottak a város ipar- fejlesztésében. A szabad királyi rang elnyerésével egyidőben 1780-ban kibocsátott szabályrendeletek (statútumok) ezt a tendenciát ismételten elősegítették. Mária Terézia rendelete ugyan így hangzott: „a polgárnak való felvétele a városnak hasznára van és ezért kívánatos. Nem kell a nemzetiségét, csak jó tulajdonságait nézni. Jó mesterember e, fent tudja e magát tartani." Résiben ez a magyarázata annak, hogy a XIX. század elejére már a német nemzetiség kezén volt Pécs malomiparának közel 90 százaléka. Konkrét esetet vizsgálva, pillantsunk most be egy 1818-as pécsi malomfelügyelői vizsgálat megállapításai mögé. E szerint Pécsett egy papírmalom van a város tulajdonában, 28 lisztőrlő malom, ebből a tettyei patakon 16, a sárkánykúton 2, a meszesi és szabolcsi vizen 5, Bálics völgyében 2, a megyeri patakon (kőkanális) 1, daindoli vizen 2. Található a tettye víz mellett egy deszkametsző és olajmalom is, amit úgy hívnak, hogy „Poturluk malom" és Alsesz Gáspár tulajdonában van. Az első gőzmalom A Tettye vizével üzemeltetett 18 malom közül mindössze kettő képezi a város tulajdonát. Adót a malomtulajdonosok közül 6 malomra csak négyen fizettek, névszerint: Hamleser János, Bentze József, Marzer János és Héger Jakab. Adómentesek voltak: Tausfelsbauer Antal, MendI József, Niernber- ger Mihály, Kuzmann István, Huber György, Mauer Imre, Kniffer Károly, Krautschak József, Müller Katalin, Wágner József és Schell Valentin. A jegyzékből ezen kívül megállapítható még a vízikerekek meghajtásának módja, adatokat találhatunk a felszerelésekre és a kerekek átmérőjének bécsi mértékben való meghatározására is. A XIX. század 30-as éveinek végén Magyar- országon üzembe helyezték az első gőzmalmot, melyet lassan vidéken is (Pécsett 1858-ban először) egyre több követett. Az ősi vízi malomipar az új technikával szemben versenyképtelennek bizonyult. Pár évtized alatt csupán múzeális színfoltjai lehettek a városnak, ahol évszázadokig — a török korba visszanyúlóan — forgathatták zörgő kerekeiket. 1894-ben a Pécsi városi Tanács a tettyei malmokat fertőzés veszélye miatt kisajátította, majd pár éven belül lebontatta. 1895- ben a városi hatóság már utasítja a mérnöki hivatalt, hogy kezdjen hozzá az üres telkek parkírozási tervének elkészítéséhez. Sándor László levéltáros