Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-27 / 115. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXV. évfolyam, 115. szám 1978. április 27., csütörtök Ára: 80 fillér Elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának jubileumi zászlaját Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Gulyás József vezérigazgató­nak átadja a jubileumi zászlót A Pécsi Postaigazgatóság zászlóátadási ünnepsége Fotó: Erb János Kesztyűgyár Postaigazgatóság A Mecseki Szénbányák dolgozói külszíni fejtéssel napi nyolcszái- ezer tonna közötti mennyiségben fejtenek ki szenet a Lámpásvöl­gyi út és az Andrásbánya-völgyi út között Emellett még egy irányban folytatnak külszíni fejtést: a gyükési út irányában. A lámpásvölgyi házakat bontásra ítélték, mert errefelé terjeszkedik a bánya. Képünkön: Lámpásvölgy bontásra Ítélt része. Az elmegyögykezeles Szigetváron 330 ágyas kórházai építenek • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kemény és szorgalmas mun­ka, céltudatos és merész fej­lesztések, évről évre kimagasló gazdasági eredmények, íme, ilyen út áll a Pécsi Kesztyűgyár mögött, tegyük hozzá, kitünte­tésekkel kirakott út, a vállalat az elmúlt tíz évben öt alkalom­mal nyerte el a Kiváló vállalat címet, négy esetben részesült miniszteri dicséretben. Minderre feltették a koronát, a Kesz­tyűgyár elmúlt évi eredményei alapján elnyerte az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi zászlaját, ezzel egy időben a Kiváló vállalat címet. A kitün­tetések ünnepélyes átadására tegnap délután került sor a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Alkotó légkör A Himnusz hangjai után Zentai Ferencné, a vállalat pártbizottságának titkára üdvö­zölte a megjelent dolgozókat és vendégeket, köztük az elnök­ségben helyet foglaló Keserű íánosnét, az MSZMP KB tagját, könnyűipari minisztert, Czégény Józsefet, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagját, a Bara­nya megyei Pártbizottság titká­rát, dr. Földvári János megyei tanácselnök-helyettest, Szentirá­nyi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkárát, Pet­rák Ferencet, a Bőripari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­rát, Rameisl Ferencnét, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagját, az SZMT titkárát, Bóna Ernőnét, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Deutsch Erzsébet országgyűlési képviselőt és I. Gluharjevet, a Szovjetunió magyarországi Ke­reskedelmi Kirendeltségének fő- osztá I yvezető j ét. Az ünnepségen Gulyás Jó­zsef, a Pécsi Kesztyűgyár vezér- igazgatója mondott beszédet. — Másutt is születtek or­szággyarapító termelési ered­mények, mégis, mi az, ami ki­emelte a kesztyűgyári kollektí­vát a sorból, mi az, amivel a legjobbaknak járó magas ki­tüntetést, a jubileumi zászlót ki­érdemelte — tette fel a kérdést többek között beszédében a ve­zérigazgató. - Nehéz kiemelni bármit, de ha az egyik legjel­lemzőbbet kellene megjelölni, akkor elsőnek mondanám: az alkotó légkör. Nagy szó ez, a hatékony termelő munka egyik alapfeltétele. Sok minden van mögötte: összefogás, a tervcé­lokkal való azonosulás, a minő­ségi igényesség és így tovább. A vállalat ebben az alkotó légkörben tudott újabb kima­gasló eredményeket elérni. Gulyás József azután áttekin­tette az elmúlt év eredményeit, melyek közül csak egyetlen jel­lemző adat. A Kesztyűgyár a népgazdaság érdekeivel össz­hangban célul tűzte ki, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban tőkés forgalmát megkétszerezi, azaz a tervidőszak végéig eléri a félmilliárdos forgalmat. A ju­bileumi munkaversenyben e té­ren érték el az egyik legna­gyobb sikert: egy év alatt csak­nem 100 millió forintos növe­kedéssel rukkoltak elő, így a tervidőszak első két évében 5 éves vállalásaiknak 70 százalé­kát már teljesítették. Nagy szó ez, hiszen a nemzetközi piaco­kon igen nagy és kíméletlen versennyel kell megküzdeniük. A vezérigazgató végezetül köszönetét mondott a vállalat partnereinek, megköszönte a kiváló munkát az öt gyár kol­lektíváinak, szocialista brigád­jainak azzal, hogy a kitüntetés egyben kötelezi is a kesztyűsö­ket, hogy a munka lendületét fokozzák, s további sikereket ér­jenek el. Magas színvonalon Az ünnepi beszéd utón Kese­rű Jánosné fejezte ki elismeré­sét a Központi Bizottság és a kormány nevében a Kesztyű­gyár dolgozóinak. Eredményeik­ről szólva a miniszterasszony kiemelte, az évek hosszú sora óta stabilan és magas színvo­nalon termelő vállalat kiemel­kedő részese volt a jubileumi munkaversenynek. A Kesztyű­gyár azon kevés vállalatok közé tartozik, mely képes gyors ütem­ben és visszaesések nélkül kor. szerűsíteni termékszerkezetét, gondolva itt a bőrruhára és a bőrdíszműre; jól párosítja a magas színvonalú szervezettsé­get a töredékmunka (a bedol­gozókról van szó) hasznosítá­(Folytatás a 2. oldalon) A jubileumi munkaversenyben elért eredményeivel elnyerte a Pécsi Postaigazgatóság az MSZMP Központi Bizottságának zászlaját és a Kiváló Igazgató­ság címet. Az átadási ünnep­séget tegnap délelőtt tartották meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat központi tanácstermé­ben. Helytállás A Himnusz után a művészeti szakközépiskola növendékei ad­tak rövid műsort az ünnepség résztvevői tiszteletére, majd Fellai József, a Postaigazgató­ság pártbizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, köz­tük Jakab Sándort, az MSZMP KB tagját, a KB osztályvezető­jét, dr. Jerszi Istvánt, a Bara­nya megyei Pártbizottság titká­rát, dr. Dányi Pál megyei ta­nácselnök-helyettest, Petőházi Szilvesztert, a Pécs városi Párt- bizottság titkárát, Horn Dezső közlekedési és postaügyi mi­niszterhelyettest, a Posta vezér- igazgatóját,- Besenyei Miklóst, a Postás Szakszervezet főtitkárát, Bóna Ernőnét, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kárát, Rameisl Ferencnét, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának titkárát és Stepan Lukicot, az Eszéki Pos­taigazgatóság vezetőjét. V Varga Sándor postaigazgató ünnepi beszédében méltatta a pécsi igazgatóság dolgozóinak a jubileumi munkaversenyben tanúsított példamutató helytál­lását, elért eredményeit. A Köz­ponti Bizottság zászlaja a négy megye postás dolgozóinak szó­ló elismerés, ami rajtuk keresz­tül a Magyar Posta minden dolgozójának a munkáját isme­ri el. „Biztosak vagyunk abban — mondta az igazgató —, hogy ez a kitüntetés, ez a megbe­csülés még eredményesebb munkára ösztönzi a postás dol­gozókat." A jubileumi munka­versenyben 308 brigád vett részt 2602 fővel, a pécsi 1. Postahivatal Rákóczi kézbesítő szocialista brigádja a KB jubi­leumi oklevelét nyerte el ki­emelkedő munkájával, a nagy- kanizsai 1. Postahivatal Tyeres­kova távbeszélő-kezelő szocia­lista brigádja a KISZ KB jubi­leumi oklevelét érdemelte ki. A jubileumi munkaveiseny eredményeinek ismertetése után a posta előtt álló idei felada­tokról szólt Varga Sándor igaz­gató: „Cél továbbra is a szol­gáltatások kulturáltságának ja­vítása, a postahivatali hálózat korszerűsítése. Tovább kell foly­tatnunk a távhívó rendszer ki­építését, a műszaki lehetőségek határain belül új távbeszélő-ál­lomásokat és új telex-előfizető­ket kell bekapcsolnunk. Továb­bi gondot kell fordítanunk a távbeszélőközpontok forgalom­lebonyolító képességének javí­tására." Felhívta a figyelmet a postai szolgáltatásokat igény­be vevő lakossággal szembeni udvarias magatartásra. Ezután Jakab Sándor mon­dott rövid beszédet, amelyben kiemelte, hogy a posta dolgo­zói azok, akik munkájukkal te­szik lehetővé nap mint nap, hogy a párt szava eljusson a dolgozókhoz. „Mint volt postás dolgozó, őszinte szívvel gratulá­lok a Központi Bizottság nevé­ben, kívánva, hogy újabb sike­reket érjenek el feladataik vég­rehajtása során. Nagy és fele­lősségteljes feladatok állnak a posta dolgozói előtt, ez össze­hangolt és áldozatos munkát kíván mindannyiuktól, s ebben a Pécsi Postaigazgatóság dol­gozóira is számítunk, ezt fejezi ki a jubileumi zászló is." Köszönet A Központi Bizottság köszö­netét tolmácsolta az eddigi munkáért, s átadta a zászlót és az ezzel járó oklevelet az ünnepség résztvevőinek ünnep­lése közben Varga Sándor igazgatónak. A Rákóczi kézbe­sítő szocialista brigád nevében Klett György brigádvezető vet­te át a Központi Bizottság ok­levelét Jakab Sándortól. A nagykanizsai Tyereskova brigád­nak Bóna Ernőné adta át a KISZ KB és a Zala megyei KISZ- bizottság nevében a jubileumi oklevelet. (Folytatás a 2. oldalon) Pontos számaink ugyan nin­csenek, de az Egészségügyi Vi­lágszervezet 1970-es adatai alapján a népesség 5 száza­léka elmebeteg. Szűkebb pát­riánkra, Baranyára vonatkoztat­va ez annyit jelent, hogy kö­zel 22 ezer elmebeteggel kell számolnunk. Ugyanakkor az in­tézményeinkben nyilvántartott és rendszeresen gondozott be­tegek száma 5956 fő. A WHO további prognózisa szerint az elmebetegségben szenvedők 10 százaléka szorul intézeti elhe­lyezésre. S ezen a fronton leg­égetőbb a helyzet, hiszen ha­zánkban tízezer lakosra 10,2 „elmeágy" jut, Baranyában pe­dig csak 3,2. (!) Nem véletlenül került tehát a téma — többek között — a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottságának ülése elé, s dr. Kóbor József megyei fő­orvos előterjesztését a tegnapi ülésen hosszas vita után szen­tesítették a bizottság tagjai. Bár az egészségügyi ellátás e téren nagy ugrás előtt áll, bőven akadnak tennivalók. A program szerint Mohács, Szi­getvár és Pécs centrummal startolt az 1970-ben megfogal­mazott elmeprogram. A járó­betegellátás és a -gondozás biztosítása céljából Pécsett megalakult a Mentálhigiénés Intézet, városi és járási szintig kiépítettük az ideg- és elme­ellátási szakorvosi rendszerét. Mohácson 1973-ban 90 ágyas ideg- és elmeosztály kezdte meg működését, s jelenleg épül Szigetváron a 330 ágyas elmekórház. Ez azonban — mint a vég­rehajtó bizottság ülésén meg­fogalmazódott — még mindig kevés, s azt jelenti, hogy a jó- róbetegellátás frontján jelent­kezik továbbra is a fokozott megterhelés. Ezt húzta alá hoz­zászólásában dr. Kormos Lász­ló, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője is. Bár hozzátette: elképzeléseink szerint 1990-ig elérjük — elér­hetjük —, hogy 18—20 ágy jut majd 10 ezer lakosra. Dr. Fü­redi János, az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadója egyenesen tragikus képről be­szélt, elemezve a baranyai el­(Folytatás a 2. oldalon) A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet 1978-ban 209 000 női divattáskát gyárt. A táskák nagy részét szocialista országokba exportálják.

Next

/
Thumbnails
Contents