Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-24 / 112. szám
Iliiliillí turmix OMEGA. A Bellaphon Hanglemezkiadó Vállalat a Német Szövetségi Köztársaságban megjelentette az OMEGA együttes angol nyelvű lemezét Skyrover címmel. Ez a híres magyar együttes nyolcadik nyugati lemeze. A rajta lévő dalokat angolul éneklik. Máskülönben legutóbbi pécsi hangversenyükön a lemez dalait előadták, s májusban, vagy júniusban magyar nyelven is megjelenik idehaza. Képünkön: a nyolcadik angol nyelvű OMEGA-lemez NSZK-ban kiadott borítólapja egy falragaszon. Genezis — ez a neve a szinfo- rock világában a legnépszerűbb együttesnek. A magyarul keletkezést, születést jelentő név nemrégen egy nagy botrányt is jelentett. A rock-szaklapok sokáig cikkeztek erről, mert az együttes felbomlását jelenthette volna. A Genezis mégis maradt és Amikor hárman voltak címmel készül az új nagylemezük. Ebből sok külföldi adó közölt már részleteket. Who. Film ítészül a híres amerikai Who együttesről. Sydney Rose a film producere szerint: ez a mű különbözik majd minden eddigi rock-filmtől. Felöleli mindazt a kép- és filmanyagot, amely 1964 óta vagyis a WHO együttes megalakulása óta készült róluk. A filmet átveszi a bécsi és a zágrábi televízió is. Fehér gomb. Sikersorozatot ért el a szomszédban a Fehér gomb együttes lemeze. A zágrábi Jugo- ton Hanglemezgyár egyik rekordját adta: összesen 180 ezer darabot adtak el belőle. Cal Jam II. Nemrég hatalmas popfesztivál zajlott le az Egyesült Államok Ontario Motor Speedway területén Háromszáz- ezer résztvevőnek hárommillió dolláros bevételért játszott és énekelt Richie Lecea, Bob Welch, Dave Mason, Santana, Heart, Ted Nugent és Aerosmith. Több mint 105 JBL típusú erősítő, egyenként 400 watt teljesítménnyel, sztereó- hatással szórta a hangot. Negyvenöt orvos, 10 mentőautó és egy kórház állt készenlétben. A pop- fesztivál anyagát a nyáron kettős lemezalbumban adják ki. Az orrszarvú emberöltőn át lekiidt összehajtogatva Kitten berger os q bőrszobrászok11 A rinoceroszt 1911-ben nyúzta meg Kittenberger Kálmán, valahol Afrika vadonjaiban. A bőrt preparálták, s végül a Természettudományi Múzeumba került, ötvenhét évi „összehajtogatott” állapot után 1968-ban állt lábra újra az orrszarvú, a der- moplasztikusok keze munkája nyomán. £őry Miklós, a Természettudományi Múzeum dermoplasztikai laboratóriumának vezetője magyarázza foglalkozását: — ,,Dermo" — magyarul bőrt jelent — mondja — dermoplasz- tika nagyjából bőrszobrásza- tot. . . A múzeum laboratóriumában négy „bőrszobrász'' dolgozik. Feladatuk: a múzeumba került elejtett vad méretei és fénykép- felvételek segítségével — természetesen az illető'állatfaj anatómiai felépítését szigorúan követve —, rekonstruálni a múzeumba került példányt. S mindehhez az állatból csupán a bőre, — esetleg agancsa, vagy agyara — áll rendelkezésre. Ezért kell hát ehhez a munkához a képzőművész tehetség. Hiszen mindenekelőtt el kell készíteni a megtervezett póz szerint az állat gipszszobrát, amelyre aztán a gondosan előkészített bőrt feszítik. — Jelenleg a Természettudományi Múzeum Afrika-kiállítá- sán dolgozunk — tájékoztat a laboratórium vezetője. — ,A Nemzeti Múzeumban időszakos kiállításokon mutatjuk be a gyűjteményt. A jelenleg kiállított sztyeppi állatokat októberre dzsungellakókkal váltjuk fel. Afrika-gyűjtemény. Hosszú évtizedek szorgalmas, fáradságot, napszúrást, maláriát, veszedelmet, no meg önzést nem ismerő, önfeláldozó munkájának eredménye. Gyermekkori álmainkban oly sokszor irigyelt afrikavadászok, sivatagot, szavannát és őserdőt járt expedíciók legendás történeteinek kézzel fogható bizonyítéka. Mit is kell tudnunk hát erről a gyűjteményről? Először 1949—50-ben nyílt meg Budapesten az Afrika állatvilágát bemutató kiállítás, amelynek alapját Kittenberger Kálmán gyűjteménye alkotta. Nem lehetett teljes ez a kiállítás már akkor sem, hiszen a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt már a háború alatt súlyos veszteségek érték (ekkor rongálódott meg Széchenyi Zsigmond világhírű gyűjteménye is). Az ellenforradalom alatt pedig újabb pusztulás következett be. Az elégett, szilánktépett, összetört darabok pótlására először 1962-ben indult expedíció állami megbízó- levéllel Tanzániába Széchenyi Zsigmond vezetésével. Néhány év múlva Szunyoghy János, a Természettudományi Múzeum munkatársa kerekedett fel, s kerek egy évet töltött Tanzániában. A dermoplasztikai laboratóriumban újra „életre kelnek" az elejtett vadak. Bővül, teljesedik a múzeum sok próbát kiállt Af- rika-gyűjteménye. giségei között éli. — Ami még restaurálásra vár legalább ötven évet venne igénybe. Akad itt tengeri nádra váró üköregapám korabeli hintaszék, javítást igénylő lemezritkaság, iszapból kimentett cserépedény. De a falakon bimbammotver a kétszáz éves bécsi óra, ka- kukkol a hasonló korú, trágyadomb tövéből felemelt faragott parasztóra, míg az 1700-as évekből itt maradt roschoff óra nagyokat hallgat. — Nem merem őket felhúzni, mert szörnyű hangzavart csinálnak, pedig egyenként mind szép hangú. Valamikor egyik fura ■természetű ismerősöm két hétig akart a nyakunkon maradni. Több mint ötszáz órát húztam fel a tiszteletére, mondván időnként járatni kell őket. Mintegy nyolcvan zenélt, kakukkolt, harangozott, a többi csak ketyegett. Mi altatóval aludtunk, ő két nap múlva elnézést kért és odébb állt. Képzelheti mi volt itt abban az esztendőben, tudni illik sok közülük háromhónapig, egy évig is jár, felhúzás nélkül. — A szekerce maradványok, koponyák, honnan valók? S ha pihenni akar a család, kétezer lemez közül válogathatnak, amelyek döntő többsége szemétből, présházakból, ismerősöktől származik. Jártában- keltében sikerült megmenteni Jászai Mari, Gázon Gyula, Caruso, Király Ernő, Lantos Olivér, Seres Rezső első felvételeit. Amikor egy rozsdás, ravasz zárakkal felszerelt középkori bilincset kapott, három héten keresztül az ő dalaik kíséretében fejtette meg a titkát. Bár a szabad idő ráment, a huncutabbnál is huncutabb 12 tollas kulcsok elkészültek, s a zár kinyílt. — Bírja idővel mindezt? — Mivel nem sok van a szabad időből, a meglévőt kell jól kihasználni. Egy napokig figyelt alföldi paraszt embertől lestem el a nyugalom titkát: nem szabad kapkodni. Azóta még rajzolgatásra, szobrászkodásra is jut néha időm. Hajdan azt mondták, ehhez is van tehetségem. — És mi lesz sorsa a gyűjteménynek? — Előbb-utóbb a múzeumoké lesz. Csak ott tudom biztos, hozzáértő kezekben. Győri András Zsalakó István Zenélő órák, menekülő ismerős Caruso énekel a kakukk A régiségimádó Hogyan szól a félszáz éves fonográfhenger? Miről mesélt Király Ernő 1906-ban? Miért kell három hét a középkori bilincs kinyitásához? Mindezt és sok egyebet megtudhat az, aki barátságot köt a nagykanizsaiak ezermesterével, Nagy Lajos gépkocsivezetővel. Élete egyik felét az olajosok gépkocsijában töltötte, s lassan egymillió kilométert vezet balesetmentesen. Élete másik felét órái, lemezei, pipái, török időkből származó kancsói, ágyúgolyói, rokkant réválaszol gépkocsivezető — Mint „olajos” járom az országot. „Ahol friss árok, gödör kerül az utamba, mindet megmászom. Ha különleges ritkaságra bukkanok a helyi múzeumot értesítem. A legszebb török kancsómat például darabokban mentettem ki egy markoló kanalai közül. Ma senki sem mondaná meg hány darabból raktam össze. Érdekel a biológia is, innen a vonzalom a csontokhoz. Rajtuk keresztül a történelemmel is alaposan megismerkedtem. JCét év százada még tiltották Az a szokás, hogy május elsejére virradó éjszaka májusfát állítanak, hazánk egész területén ismert: májusfa, májfa, májusi zöldág hordás, a székelyeknél hajnalfa, Jakab-fa, Jakab-ág néven. Az 1753-as háromszéki és az 1773-as kéz- divásárhelyi statútumok tilalmazzák is állítását: „Sok in- convenientiák esvén ennek előtte”. A májusfaállításról eiöször — 1843-ban — a Regélő — majd 1847-ben — a Honderű emlékezik meg. Ez utóbbiban olvashatjuk, hogy „sok helyütt szokás májusfákat állítani kapuk és ablakok elé”. A Tolna megyei Szakály községben ma is elevenen él a májusfa állításának a szokása. Nyárfát vagy fenyőfát állított s állít a legény a választott lány — a szerető — háza elé, kerítésébe vagy ritkábban udvarába. A kislányoknak az udvarukban álló orgonabokrot díszítették fel. Szokás volt az is, hogy a legények az úgynevezett Nagy-kocsma udvarába is állítottak egyet. A nyárfa általánosabb, a fenyőfa a „legigazibb", a „hírösebb", rangosabb volt. A fát a kivágás helyén — az erdőben — legaly- lyazták, hazavitték, színes szalagokkal feldíszítették — ha menyasszony háza elé került, arra csak fehér szalagokat akasztottak kasmír- (gyapjú) kendőt kötöttek rá, s minden esetben egy üveg vörös bort. A lányos háznál már várták a legényeket; titokban figyelték a sötét ablakon át, a lány apja kiment és pálinkával kínálta a legényeket. — De nem szűnt meg a vigyázkodás, a virrasztás; reggelig őrizte a család a májusfát. Igen nagy szégyen volt, ha ellopták az éjszaka folyamán. Reggel aztán a lányok, menyecskék, de főképpen az öreg asszonyok árgus szemmel néztek végig a falun. Az állított májusfáról lehetett megtudni van-e már a lánynak ko- moly udvarlója, s igen nagy szégyen volt, ha az eladó sorban lévő lánynak nem állítottak májusfát. A miséről hazatérő menyecskék mustrálgatták kinek milyen a fája s „három napon át” ez volt a legfontosabb beszédtéma a faluban. Valamikor itt is élt az a szokás — erre már csak a legidősebbek emlékeznek —, ami Szekszárdon; ugyanis annak a lánynak a háza elé, aki „nem állt szóba a legénnyel”, szőlővenyigét, esetleg szalmát szórtak el. Nagy szégyen, „csúfság" volt ez különösen az utóbbi. Figyelték is a házbeliek, s virradatkor már takarítottak, nehogy a járókelők észrevegyék. Pünkösdkor aztán kitáncolták a májusfát. Egy-egy bandába tartozó lányok beosztották egymás között, kinél mikor táncolják ki a fát; az egyik helyen pünkösdkor, máshol a következő, majd az ezt követő vasárnapon mulattak ilymódon. Régebben ilyenkor pereckalácsot sütöttek a Jányos háznál, s borral várták a legényeket, s a lány pajtásait. Most már sütemény, sós pogácsa, sült kolbász és bor dukál. Gémes Balázs lélektan „boncasztalán9* Hz akasztanivaló bolond nő Úttörő lépés a tudomány és művészet kapcsolatában Marlene Jobert, Az akasztanivaló bolond nőt játszotta Yves Boisset, színes francia bűnügyi filmjében. A bűnügyi Az első csapat véleménye: Az akasztanivaló bolond nő—nem bolond. A másik csápaté: Gyermekkori eredetű fóbiában szenved. Vagyis magyarul: betegesen fél valamitől. Ha két csapat nem akármilyen résztvevőkből áll és az alkalom, amikor a kétféle vélemény összecsapott, nem is kivételes, hanem első és egyedüli Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológia Társaságának kriminálpszichoíógiai tagozata először fordult a művészet felé. A múlt héten Resten tudományos ülésen elemezték Az akasztanivaló bolönd nő című mostanábcn vetített mozifilmet. Először mulassuk be röviden ezt a tudományos tagozatot és ezt a tudományágat. Ha krimi- nálpszichológia: bűnügyi lélektan. A Magyar Pszichológiai Társaságnak ez a tagozata pedig alig évtizedes. Jelenleg — három éve — dr. Láng György kandidátus, rendőrezredes elnökletével és dr. Kis Géza pszichológus titkári szervezői munkássága révén fogja össze a bűnügyi lélektani magyarországi művelőit. Ezek három fő csoportra oszthatók: a Belügyminisztérium vizsgálati szervezeteiben (általában a rendőrségen) dolgozó pszichológusokra, akik a bűnözővé válás és a bűnelkövetés, aztán a börtönszervezet pszichológusaira, akik a már kialakult bűnöző — de nem elmebeteg — személyiség gondjaival foglalkoznak. Végül ide kapcsolódik a természetellenes személyiségekkel foglalkozó több társtudomány — például a kriminálpedagógia vagy a gyógypedagógia — kisebb- nagyobb számú képviselője is. A tagozat zömét azonban az első két réteg alkotja. Éppen ez okozza, hogy a kriminálpszi- chológia kutatói viszonylag kevesebb nyilvános szakírással, előadással jelentkeznek, mint más pszichológiai ágak művelői. A kutatásokat megalapozó bűnvádi eljárások és bűnügyi adatok jelentős hányada ugyanis vagy egyéni személyiségi jogvédelem, vagy esetleg állami érdek miatt titkos. A kutatók többsége szolgálati szabályzatok sze/int működő rendőr- vagy börtöntiszt. Mégis — a tagozat évente hat nyilvános, tudományos vitát rendez, szakcikkeik kéziratát szinte elkapkodják a szerkesztőségek és a magyar kriminálpszichológia nemzetközi elismerése képpen például dr. Láng Györgyöt meghívták a legutóbbi párizsi nemzetközi tudományos konferenciárá is. Munkájuk kiszélesedését jelenti a múlt heti nyilvános vita. Aki moziban nem látta, annak hadd ismertessük a vita alapjául szolgáló, Az akasztanivaló bolond nő című film tartalmát dióhéjban: egy lány, alig serdülő korában, védekezésből megöli a vele erőszakoskodó férfit. Súlyos lelki sérülés miatt elmegyógyintézetbe kerül. Onnét felnőtten és egészségesen szabadulva nevelőnő lett. De — ártatlanul — gyilkosság gyanújába keveredik, elrabolják, kiszabadul, ám mégsem mer a rendőrségre menni. Csak veszélyes kalandok után a véletlen igazolja ártatlanságát. A vitán a fóbiára hivatkozó szakemberekkel szemben, az ellentábor a nevelőnő végig következetes, a helyzetnek természetszerűleg megfelelő, vagyis logikus magatartását hozta fel. Legfőképpen pedig az, hogy tudta: múltja — és a gyilkosok mesterséges bizonyítékai — miatt a rendőrség aligha hitte volna el ártatlanságát. De igaza van a vita harmadik csoportjának is: a nevelésére bízott kisfiú korábbi megpofozá- sa miatt pszichológiai szempontból valószínűtlen az a bensőséges baráti kapcsolat, ami később a filmben kettőjük között kialakul. Dr. Kis Géza, a tagozat titkára szerint: az új téma, a filmművészet és a kriminálpszichológia kapcsolata feltűnő érdeklődést váltott ki. Az adott film elemzésén túl megerősítette azt az álláspontot, hogy a gyermekkori sérülés nyomán kialakult fóbia a felnőtt korban keletkező pánikhelyzetben is a magatartás meghatározója lehet. De ebben a krimiben Az akasztanivaló bolond nő ép elméjű már, mert ésszerű életvitele a pánikhelyzetben is-megmaradt. Földessy Dénes Kasmírkendő és vörös kor a májusién A lányos házban pirkadatig virrasztónak
