Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-23 / 111. szám
Dunántúlt napló 1978. április 23., vasárnap (Folytatás a 3. oldalról) A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájának további javítása fejlődésünk alap- feltétele, s ez megkívánja munkamódszerének állandó javítását. A munkában nélkülözhetetlen elemző, értékelő tevékenység mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egységes cselekvésre, a végrehajtás megszervezésére és az ellenőrzésre. A választott testületek tagjai egyénileg is jobban vegyenek részt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. “J A kongresszusi határoza- toknak megfelelően eredményesen hajtottuk végre a párttagsági könyvek cseréjét. A tagkönyvcsere során törlés és kilépés útján 20 760-an kerültek ki a pártból; eltérő politikai felfogásuk, a párt politikájával való egyet nem értés miatt mindössze 34-en váltak ki. A párt a kongresszus óta eltelt időben is egészségesen fejlődött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, közülük 56 százalék fizikai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék nő. Az újonnan felvett párttagok nagy többsége a tagfelvételt megelőzően tömegszervezetekben, szocialista brigádokban, munkásőrségben végzett társadalmi munkát. Jelenleg eredeti foglalkozás szerint a párttagság csaknem háromnegyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyanúgy, mint a mindennapi munka tapasztalatai is megerősítették, hogy a pártegység nem egyszer s mindenkorra adott, azt az időszerű feladatokhoz igazodóan újból és újból meg kell teremteni. Nem elég az elvekben, a feladatokban egyetérteni, a cselekvésben is egységesnek kell lenni. Az egység legfőbb tartalma és célja a XI kongresszus határozatainak végrehajtása, a fejlett szocialista társadalom építése. A párt politikájának meg- * valósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéiben, valamint apparátusában, a gazdasági, a kulturális építőmunka területein különböző szinten dolgozó párttag és pártonkívüli káderek zöme megfelel a követelményeknek, szocialista elvek, s normák szerint él és dolgozik, alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A vezető testületekben megnövekedett a fizikai dolgozók, a nők, a fiatalok aránya. Előrehaladás történi a káderek meggondolt cseréjére vonatkozó kongresszusi állásfoglalások érvényesítésében is. A kádermunka feltételei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káderekkel való foglalkozás, a munkások, köztük a fiatalok és a nők felkészítése politikai, gazdasági, társadalmi vezető tisztségek betöltésére, hiányosságok vannak a káderek előléptetési módszerében. A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az eddiginél is nagyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy o vezető posztokon, különösen a kulcspozíciókban csak rátermett, a politikai, szakmai, magatartásbeli követelményeknek egyaránt megfelelő vezetők legyenek. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke, s az értékelés mércéje a végzett munka eredménye. Helytelen, hogy gyakran elhúzódnak indokolt személycserék, megengedhetetlen szubjektivizmus miatt az elfogadhatónál többször fordul elő téves kiválasztás, nem kielégítő az utánpótlás nevelésének színvonala. A szükséges stabilitás megőrzése mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek megfelelő cserélődését. Társadalmunk demokratizmusa abban is fejeződjék ki, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissül új káderekkel. Minden vezető tekintse kötelességének, hogy tudatosan és tervszerűen gondoskodjék a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt megfelelő szocialista típusú vezetők kiválasztásáról, neveléséről, előléptetéséről, a szükséges kádertartalékról. Az eddiginél céltudatosabban kell foglalkozni az új káderek kiválasztásával és nevelésével. Mindez az eddiginél nagyobb tervszerűséget, áttekintést, objektív kiválasztást igényel, aminek intézményes feltételeit is meg kell teremteni. A A XI. kongresszus óta el- telt időszakban párttagságunk nagy erőfeszítéseket tett és sikeresen teljesíti a kongresz- szus által kitűzött feladatokat. Egysége, példamutató munkája igazolja, hogy megfelel a XI. kongresszuson megszabott, a szervezeti szabályzatban rögzített nagyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is igazolják, hogy a pártban tovább erősödött a fegyelem. A XI. kongresszus óta a pártszervek és -szervezetek következetesebben fellépnek azokkal a párttagokkal szemben, akik megsértik a szervezeti szabályzatot, kommunistához méltatlanul dolgoznak és élnek. A pártszervek szigorúbban léptek fel a párthatározatok végrehajtásában mulasztást elkövetők, valamint a pártmegbízatást, a pártéletet elhanyagolok ellen. A határozottabb fellépéssel is sikerült visszaszorítani számos kedvezőtlen jelenséget. Mindezek ellenére még nem értünk el minden térülőjén olyan mérvű fejlődést, amilyen a jelenlegi körülmények között kívánatos és lehetséges lenne. A párttagok kis részének magatartásában még mindig megtalálhatók olyan jelenségek, amelyek a fegyelem erősödését hátráltatják és ártanak a párt tömegkapcsolatainak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar munkásosztály idén hatvan éves marxista —leninista pártja társadalmunk elismert vezető ereje. Megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép ügyének becsületes szolgálatával nyerte el pártonkívüli szövetségesei, a dolgozó milliók bizalmát. Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos munkájával, helytállásával tudja és kívánja gyarapítani. VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége A nemzetközi kommunista mozgalom világszerte fellendülőben van. A szocializmus, a kommunizmus az emberiség korábbi történetében példa nélküli, az egész földkerekségre kiterjedő eszmeáramlattá és politikai erővé vált. A kommunista és munkáspártok a szocialista országokban az új élet építésének vezetői, a kapitalista országokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyarmati területeken a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és a haladásért folytatott küzdelem élharcosai. A szocializmusért, a demokráciáért, a nemzetek érdekeiért, a békéért folytatott harcban a kommunista és munkáspártok többségének növekszik taglétszáma, szélesedik tömegbefolyása, erősödik politikai szerepe saját hazájában. A kommunista és munkáspártok a nemzetközi helyzet alakulásának jelentős tényezői. Pártunk a marxizmus— leninizmus elveitől vezérelve, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméitől áthatva kiveszi részét a nemzetközi kommunista mozgalomnak a haladásért, a békéért folytatott harcaiból. Arra törekszünk, hogy fejlesz- szük kapcsolatainkat valameny- nyi testvérpárttal, és tevékenységünkkel elősegítsük mozgalmunk marxista—leninista egységének erősödését, közös céljaink elérését. A XI. kongresszus óta eltelt három évben a világ minden tájáról összesen 65 testvérpárt küldötteivel folytattunk kétoldalú megbeszéléseket. Pártunk képviseltette magát a testvér- pártok kongresszusain. Tevékenyen vettünk részt az európai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű berlini értekezletén, a testvérpártok számos más tanácskozásán. Részt vettünk a szocialista országok testvérpártjainak egységét és ideológiai együttműködését szolgáló rendezvényeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris azzal a harccal, omelyet a tőkés országokban működő kommunista pártok vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Az internacionalista szolidaritás jegyében szélesíti és erősíti kapcsolatait a fejlődő országokban működő kommunista pártokkal. T Pártunk azt vallja, hogy az “• országonként eltérő történelmi feladatok megvalósítása minden kommunista és munkáspárttól konkrét helyzetmegítélést és feladatmeghatározást követel. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző feltételek között tevékenykedő, stratégiájukat és taktikájukat önállóan kialakító pártok keresik a választ a fejlődés új kérdéseire. Ez szükségszerűen együtt jár véleménykülönbségekkel és vitákkal is, ugyanakkor megnöveli a tapasztalatcsere jelentőségét. A nemzetközi munkásmozgalmon belül jelenleg is mutatkoznak álforradalmi tendenciák, jobb- és „baloldali" elhajlások a marxizmus—leninizmus irányvonalától. Jelentkezik nacionalizmus, szovjetellenesség, amelynek legszélsőségesebb válfaja a maoizmus. Mindezeket a béke, a szocializmus, a haladás ellenségei igyekeznek kihasználni a munkásmozgalom bomlasztására, zavar és szakadás előidézésére a kommunisták soraiban, a szocialista országok egységének megbontására. Pártunk álláspontja, hogy minden egyes testvérpárt joga és kötelessége a marxizmus— leninizmus tanításainak, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűségeinek az ' adott ország sajátosságait és hagyományait figyelembe vevő önálló, alkotó alkalmazása. Ez minden párttól igényli a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, a kölcsönös szolidaritást és az elvtársi együttműködést. Mozgalmunk fejlődésével együtt nő a proletár internacionalizmus jelentősége a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. “i Pártunk kongresszusainak határozatait, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai világtalálkozójának és 1976-os, berlini európai konferenciájának megállapításait szem előtt tartva harcolunk a nemzetközi munkásmozgalom eavséqéért, akcióképességének növeléséért. Az imperializmus elleni harc közös céljai alapján erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. A béke, a leszerelés, a nemzetközi egyhülés előmozdítása, a dolgozó emberek jogainak védelme érdekében együttműködésre törekszünk a szocialista, szociáldemokrata pártokkal is. A Központi Bizottság továbbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében végzett aktív nemzetközi tevékenységgel is segítse a haladás erőinek térnyerését. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy országunk, pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színtéren a legnagyobb hatást az eredményes hazai épitőmunkával, társadalmi fejlődésünk időszerű feladatainak megoldásával fejtheti ki. * A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munka áttekintése során megállapította, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tükröződik a párt vezető testületéinek és végrehajtó szerveinek munkája. Kiindulva a pártnak a társadalom szocialista fejlődéséért érzett felelősségéből, szükségesnek tartja a végrehajtás gyengeségeinek önkritikus vizsgálatát, a munka megjavítását minden szinten. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a dolgozók milliói helyeslik, és cselekvőén, tettekkel segítik a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A továbbiakban is számít népünk szocialista öntudatára, hazaszeretetére, a dolgozók alkotó tevékenységében rejlő hatalmas lendítőerőre. A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, az alapszervezeteket, a párt tagjait, a kommunistákat, hogy továbbra is legyenek kezdeményezői, szervezői a kongresz- szusi határozatok következetes végrehajtásának. Példamutatóan járnak elöl abban a munkában, amelyet népünk szocialista nemzeti egységbe tömörülve végez hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének elnökletével április 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának tájéülése koztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19- 20-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát az Elnöki Tanácsban és a Minisztertanácsban javasolt személyi változásokról. A Budapesti Pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága április 21-én kibővített ülést tartott, amelyen meghallgatta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19-20-i üléséről. A pártbizottság Katona Imrét, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Budapesti Pártbizottság első titkári tisztségéből, a pártbizottság tagjai sorából; beválasztotta tagjai sorába Méhes Lajost, a Központi Bizottság tagját és megválasztotta a pártbizottság első titkárának. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 22-én, szombaton ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát. Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát — nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett — mentesítette a titkári teendők alól és Katona Imrét, az Elnöki Tanács tagját bízta meg az Elnöki Tanács titkári feladatainak ellátásával. Az Elnöki Tanács más fontos megbízatásuk miatt felmentette tisztségükből: Havasi Ferencet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Korom Mihály igazságügy-minisztert és dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkárt. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Marjai Józsefet, igazságügy-miniszternek dr. Markója Imrét, kohó- és gépipari miniszternek Soltész Istvánt választotta meg. Szombaton az Orszógház Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, dr. Markója Imre és Soltész István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Biszku Béla, Cseterki Lajos és Párdi Imre kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocializmus építésében szerzett érdemeinek elismeréséül Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának — nyugállományba vonulása alkalmából - a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács Cseterki Lajosnak és Párdi Imrének, a Központi Bizottság tagjainak, a szocializmus építésében végzett eredményes munkájuk elismeréséül - nyugállományba vonulásuk alkalmából - a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket szombaton Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának eTső titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Életrajzok Marjai József 1923-ban született Budapesten. 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1943-ban lett a Kommunista Párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. 1948 óta dolgozott a Külügyminisztériumban. Diplomataként többször teljesített külföldön szolgálatot, majd a minisztérium különböző osztályainak élén állt. Hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában. 1970-ben nevezték ki külügyminiszter-helyettessé, 1973-ban államtitkárrá. 1976-tól hazánk moszkvai nagykövetségét vezette. A Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem és több más kitüntetés birtokosa. Markója Imre 1931-ben született a Somogy megyei Hetes községben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Ezt követően a Társadalmi Szemle, majd a Központi Bizottság munkatársa volt. 1963-ban nevezték ki igazságügyi miniszterhelyettessé, majd az igazságügyi miniszter első helyettese, 1973-ban igazságügyi minisztériumi államtitkár lett. Tagja a Magyar Jogász Szövetség elnökségének, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának, s elnöke a Jogi Továbbképző Intézet Tanácsának, valamint a Magyar jog című folyóirat szerkesztő bizottságának. 1948 óta tagja a pártnak. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Soltész István 1927-ben született Hámor községben. 1947 óta a párt tagja. A Soproni Műszaki Egyetem kohómérnöki karán 1951-ben szerzett diplomát, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanársegédként oktatott. Ezután az Oktatási, később a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dolgozott. 1954-ben az apci Fém- thermia Vállalat, majd 1955-től 1964-ig a Metallochemia Vállalat igazgatója. 1964-ben került a Csepel Vas- és Fémművekhez, ahol először a fémmű igazgatója, majd a vezérigazgató általános helyettese lett, 1974- ben a Csepel Művek vezérigazgatójává nevezték ki. Tagja a KGST fémkohászati állandó kormánybizottságának, valamint a szovjet—magyar műszaki-tudományos együttműködési bizottságnak. Munkásságáért 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Vörös Csillag r Érdemrenddel tüntették ki a 30 éves MHSZ-t Az MHSZ három évtizedes munkáját és fejlődését áttekintve megállapítható, hogy a szövetség mindig szervesen illeszkedett a társadalmi és állami szervek, a párt által irányított honvédelmi nevelőmunka egészébe, egységes rendszerébe, az MHSZ-ben dolgozó tíz- és százezrek önkéntes és áldozatos munkájába maradandó eredményeket hozott — hangsúlyozta Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MHSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen szombaton, a Csepel Művek munkásotthonában. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságápak osztályvezetője, Beckl Sándor, államtitkár, az OTSH elnöke. Ott voltak a társ-fegyveres erők vezetői, a politikai és társadalmi szervezetek képviselői, a Magyar Néphadsereg tábornoki karának tágjai, az MHSZ alapító tagjai, veteránok. Úszta Gyula altábornagynak, a Magyar Partizán Szövetség főtitkárának elnöki megnyitója^ után Czinege Lajos beszédében hangoztatta: Az MHSZ számottevő részt vállal és sikeresen dolgozik honvédelmi politikánk megvalósításáért, ifjúságunk szocialista tudatának formálásáért, haladó hagyományaink ápolásáért, a nép ügye iránti felelősségérzet növeléséért, a haza iránti hűség, a testvéri szocialista közösséghez való ragaszkodás, a haladás erőivel való szolidaritás elmélyítéséért.- A szövetség büszke lehet arra - mondta a miniszter —, hogy a Csillagváros magyar lakói, a nemzetközi űrhajós legénység leendő magyar tagjai is innen indultak, itt sajátították el a repülés alapjait, választották élethivatásukul e szép, sok örömet és sikert jelentő, nehéz pályát. A három évtizedes kimagasló munka elismeréséül a Magyar Honvédelmi Szövetséget a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A magas elismerést Czinege Lajos adta át Kiss Lajos vezérőrnagynak, az MHSZ főtitkárának. Ugyancsak Czinege Lajos adta át az Elnöki Tanács kitüntetéseit a kimagasló munkát végzett aktivistáknak.
