Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-22 / 110. szám

6

mnianuilt napló

1978. április 22., szombat

108 éve született Vlagyimir lljics Lenin

A Magyar Tanácsköztársaság küldötte, Szamuely Tibor kalandos repülőút után érkezett Moszkvába 1919 májusában. A két tanács- köztársaság, az orosz és a magyar történelmi jelentőségű kapcsolatára bizonyíték képünk, amelyen Lenin és Szamuely magyar csekisták társaságában látható Moszkvában.

Lenin életműve, a leninizmus, a Szovjetunió léte és fejlődése Marx és Engels gondolatainak a gyakorlatban való megvalósítását és továbbfejlesztését jelentette, s jelenti napjainkban is. Az élő kapcsolat kifejeződése az a pillanat, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulóján Lenin a Marx-emlékmű alapkövét helyezi el Moszkvában.

A különböző rendszerű országok békés együttélése, gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatuk — lenini elv és célkitűzés volt. Első kidolgozója és aktív művelője is Vlagyimir lljics Lenin. Minden alkalmat megragadott, hogy a tőkés világ realitások iránt fogékony képviselőivel, elméleti és gyakorlati gazdasági szakembereivel személyesen is találkozzék. Képünkön: Lenin a Kremlben levő dolgozószobájában T. T. Christensen amerikai közgazdásszal beszélget 1921 novemberében.

Lenin már híres Áprilisi téziseiben felvetette egy új, forradalmi internacionálé alápitásának gondolatát. Törekvésének megvalósítását a Kommunista In- ternacionálé 1919 márciusi megalakulása jelentette. Idejéhez, erejéhez, állam- és pártszervező tevékenységéhez mérten is kiemelten foglalkozott élete végéig a kommunista világmozgalom kérdéseivel. Képünk azt a hires fdtól mutatja be, amikor Lenin a Kommunista Internacionálé harmadik kongresszusán a lépcsőn ülve, fesztelenül készít jegyzeteket.

Születésének 80. évfordulóján

Egészségügyi

állapotok

Fodor Józsefre emlékezünk

Nyolcvan éve, 1898. április 22-én született Nagyilondán Fodor József költő, a Nyugat második nemzedékének jelentős alkotója. Fiatalon, szinte az iskolapadból került az I. világháború lövészárkaiba, 1919- ben pedig vöröskatonaként harcolt a Tanácsköztársaságért. Költői kibontakozásával párhuzamosan a húszas-harmincas években bátor, humanista publicisztikákkal szállt szembe az erősödő fasizmussal, később kapcsolatot talált az illegális kommunista mozgalommal is. A felszabadulás után az irodalmi élet egyik lelkes szervezője, vezető egyénisége volt. Az ötvenes évek kiszorítottsága után 1957-től ismét aktív szervezője volt az újjászülető irodalmi • életnek egészen haláláig, 1972-ig.

Éber intellektussal élte át

— a vele egyidős, kortárs írók legjobbjaihoz hasonlóan

— ' századunk történelmének felemelő és megrázó eseményeit, forradalmi reményeit és tragikus fordulatait. Tudatos erkölcsi eltökéltséggel vállalta az írástudó klasszikus szerepét, a költő hivatását: az „Eszmény és az Ember szolgálatát”. Korai verseit a haladó eszmékért és hagyományokért hevülő lelkesedés hatotta át. Az átélt történelmi viharok következtében hangjában hol az életöröm ódái zengése erősödött fel, hol a kétely, a valóságra való keserű ráébredés, de a tragikus életérzés és kiábrándulás ellenére mindvégig kitartott eszméi mellett; költészete hitvallás és kiállás az emberi kultúráért és szabadságért. Fodor József harcos humanizmusa, metaforák gazdagságából épülő modern, egyéni költői nyelve, filozofikus látásmódja nagy hatást gyakorolt a harmincas-negyvenes évek magyar költészetére.

A hatvanas években ismét gazdagon kivirágzott költészete. öregkori verseiben az emberi létezés és elmúlás zaklató és felemelő kérdéseire keres választ, s az ódái szárnyalást elmélyülő gondolatiság hitelesíti a bölcsesség szózataivá.

Fodor József:

Kénytelen

számadás

Túl sokhoz van itt vélt közöd, mi ferde.

Vagy éppen rossz: jobb volna tán nyugodnod. Mint lesni, vénen, bőszen, mi van itt-ott.

S azon dühödni, mit tesz annyi kerge;

Mert ha elkezdenéd, bizony nevetve S bőgve lehetne bőven iszonyodnod A múlton, máig, a még le se forgott Történelmen át! Hát csak jól ügyelj te!

Lásd be: szavaddal hiába riasztasz —

Óvd meg hát elméd, a még eddig épet,

Hisz avval, hogy magad őrjöngve téped,

Nem változtat sémmit a dolgon itt az —

Sőt pöffed a rossz, mégjobban viritva,

Hacsak mennykővel tölt szókkal nem Írhatsz: Hogy reszkessen az ordináré kis gaz 1—

S a nagy, ki bolygónkat vérbe borítja.

Állatok az 1818/49-es Baranya-képhez

„Baranya megyében 1848-ban valamivel több mint 2S0 000 ember él." Az 1843/49-es év fokozott terhet rótt a megyére. A mindennapi életnek csak egy szeletét: az egészségügy problémait pró- , báljuk meg felvillantani néhány ' adattal a Baranya megyei Levéltár által őrzött források alapján. 1848/49. évben Baranyában 9 ,,or- vosdoctor”, 18 sebész, 1 állatorvos, 7 gyógyszerész, 15 okleveles bába van.

Az évszakonként visszatérő betegségek e két évben sem kímélték Baranyát. Uray János tisztifőorvos jelentette 1848. 2. negyedére, hogy pl. „A fél - benhagyó láz (váltóláz) július hó kezdetén beköszöntvén, egy hét alatt a Duna és Dráva mentében elterjedt” — járványos méretekben.

1849-ben ismét pusztított a kolera, 102 295 népességű, 97 helységben 6485 betegből 4889 meggyógyult, 1596 meghalt. De volt kolera Pécsett is. Katonák, polgárok tömege esett áldozatul a járványnak. Egyébként beteg katonák sokasága fordult meg a városban s megyében. Náray naplójában olvashatjuk: 1849. aug. 16. „Tér- parancsnok lön Haberman alezredes, ki felszólította a Pétsi pension katonatiszteket, hogy vállalják el a kórházi felügye- lést. Ekkor már 270 beteg volt a kórházban.” Aug. 10. „Pét- sen ma már 420 beteg a kórházban, kik a gymnasiumban nem férvén el, még kórházzá alakították a Normális' Tanodát, és a Katonai Növelde házat is.” Aug. 16. „Első cholera nyoma, a gymnasiumi kórházban, kik külön szobába zárattak, de azért naponkénti—

3 halott, a typhus és gatyabetegség legjobban uralkodott."

Aug. 20

.........a gymnasiumban

lev

ő orvos Becker a cholerá- ban rögtön meghalt. Uray megyei főorvos cholera csöppjei nagy kelendőségbe jöttek” — a megye minden részén. Aug. 21. 136 felgyógyultat Pécsvá- radra vittek. „A kórház eszközeit a város a maga költségén szerezte be”: ágyakat, szalmazsákokat, fazekakat, stb. Aug. 30. „Csak 205 beteg katona van." Okt. 4-én 400 beteg érkezik. Uray jelenti: okt. 11-én „a polgári orvosok a pécsi tábori kórházi szolgálattól felmentettek, és a betegek orvoslására az illető katonai orvosok bizattattak meg, „a pécs- váradi kórházban 3 polgári sebész még működik, a mohácsi tábori kórház pedig feloszlott.

De vajon a pécsi kórházak nem tudtak volna segíteni? Válaszul Patkovits József Pécs orvosának jelentését nézzük meg a polgári kórház helyzetére! (Működik Irgalmasrendi is.) „Az épület átalán véve jóllehet jó karban vagyon még is némelly javításokat igényel az ablakokon, kályhákon, szobák' és tornácz padlatjain ... Az egész épület 14 szobát foglal magában, mellyek közt vagyon 4 kicsiny, 2 konyha és 2 kamra; ezekből egy nagyobb szoba gazda-lak, egy kisebb

iroda-, 2 betegszoba-, 4 nő, 5 pedig férfiú sinlőszoba-, egy imaszobának, egy kamra ele- ségnek, a' másik pedig raktárnak használtatik.” „...ezen épület 45 s’ csak nagy szükség esetében 53 sinlőnek és 12 betegnek adhat helyet. — Továbbá, hogy több szalmazsákok, szalmavánkusok, al- és takarózópakróczok, lepedők és tollasvánkusok czihástul megszerzendők, hogy legalább csak nyugvóhelyük né- müleg javíttathassák, és a tisztaság előidéztethessék." Asztalok, székek kellenének, „...több sinlők saját ágyiru- hájukat használják . . a’ nőbetegeknek igen nagy összecsö- dülete miatt még egy szoba igen szükséges, mint hogy sokszor két beteg is fekszik egy ágyban ..” Sokat korán kiengednek vagy fel sem tudnak venni. Az intézet lakói egy részt „sinlők”, elaggottak, gyógyíthatatlanok, másrészt betegek (köztük tébolyodottak, s az ide utalt kéjnők.) „Tiz évi közép- számitás szerint évenként 50 sinlő és 80 beteg ápoltatik.” A „sinlők”-nek mellékkeresete is van: ,,.. tolfosztás- fonyás- kötés, czipőfoltozás . .”, intézeten kívüli munkák, melyből rendszerint pálinkát vesznek. „Nem ritkán történik: a gyá- moltak nyáron át az intézetet elhagyják . . télen bemennek." A gondnok s szakácsnő feladata az élelmezés. Reggeli és vacsora nincs, az ebéd 11- kor történik, mindenki a konyhából viszi el ételét.

Baranya orvosai megtették a magukét. Tovább folytak a himlőoltások: 1847. évi 7243 oltással szemben 1849. évben nov. 22-ig 6253 oltás történt, de felvették a harcot a kolera ellen is. Vizsgálták a táborba indított nemzetőröket: „Táborba indított 6000 főből álló megyei őrsereg (bői) (1848) julius hó végéig 434 beteg volt orvoslás alatt.” A főorvosokat 3 kerületi sebésszel váltó szolgálatban a mozgó nemzetőrökhöz nemzetőri szolgálatra osztották be. Pécsett Szemere 1848. V. 28-i rendelete értelmében alakult toborzó bizottságban is megyei orvos látta el a teendőket, „mivel katonaorvos nem volt a városban.” Az egyéni áldozatvállalás példája Patkovits József, ki a városi tanácsnak fegyvereket s egy család 1 hónapig való tartását ajánlotta fel.

Míg az idegen hatalmak hazánkban a „morális epidémia”, a szabadságharc elnyomásán fáradoztak, míg Baranya földjét idegen csapatok lába ta- podta, orvosaink sokat tettek a zsúfolt lakásokban élő népért.

Vajmi Mária

levéltári munkatárf

Pályázati

felhívás

Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem speciális továbbképző tanfolyamai

Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága az 1978/79-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a következő speciális továbbképző tanfolyamokra:

1. 1 éves Munka- és Üzemszervezési tanfolyam (ipari-mezőgazdasági tagozat);

2. 1 év* Marxista Szociológia Elvei és Módszerei tanfolyam;

3. 1 éves Ideológiai-Művelődéspolitikai tanfolyam (pedagógusok számára);

4. 1 éves Esztétikai kérdések tanfolyama;

*.i. 1 éves Politikai oktatás pedagógiai kérdései tanfolyam (propagandisták számára).

A speciális tanfolyamok szervesen kapcsolódnak a vezetők számára előirt 5 évenkénti kötelező jellegű továbbképzési rendszerhez.

A speciális tanfolyamok magas szinvonalű, rendszeres továbbképzést biztosítanak az elmélet, a politikai és vezetői munka egy-egy

témakörében vezető propagandisták, párt-, tömegszervezeti, állami gazdasági vezetők, hivatásos oktatók, orvosok, művészek stb. részére.

A speciális továbbképző tanfolyamok hallgatója lehet:

— aki egyetemi, főiskolai végzettséggel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkezik;

— aki elvégezte a Marxizmus— leninizmus Esti Egyetem általános vagy szakosító tagozatát, 1 éves pártiskolát;

— akinek tanulását orvos engedélyezi.

ALTALANOS TUDNIVALÓK:

A jelentkezés további feltételei:

— a pártszervezet, a munkahelyi vezetők javaslata;

— a hallgató a tanulmányi idő alatt más oktatásban nem vehet részt;

— pártonkivüliek is kérhetik felvételüket.

A tanév október 1-töl június közepéig tart. Minden tanfolyamon meghatározott napon és ifijében kötelező előadások és osztályfoglalkozások vannak. Az esetenkénti hiányzást igazolni kell. Aki három alkalommal igazolatlanul marad távol, a hallgatók sorából törölhető.

A speciális tanfolyamokon félévenként és tanév végén kötelező beszámolás, illetve vizsga van. A tandíj egy évre 250 forint. A hallgatók a tanfolyam végén eredményükről bizonyítványt kapnak.

A kötelező vizsgát tevő hallgatókra is érvényesek a MLE rendtartásában szereplő jogok és kötelezettségek. (Egy év vagy ennél hosz- szabb időtartamú tanfolyamok hallgatóinak a MŰM rendelete 5,

évenként 15 nap tanulmányi szabadságot biztosit.)

A jelentkezés a káderképző formára egységesen kiadott jelentkezési lapon történik, amely a különböző szintű pártbizottságokon, a pártvezetőségeknél, illetve az Oktatási Igazgatóságon szerezhető be.

A felvételét kérő a kitöltött kérdőívet a munkahely szerint illetékes pártszervezet útján, a járási-városi (járási jogú) pártbizottságra vagy az Oktatási Igazgatóságra mielőbb, de legkésőbb május 15-ig juttassa el. A fenti időpont után jelentkezést már nem tudunk elfogadni Kérjük, hogy a jelentkezők a felvételüket kérő anyaghoz 2 darab, bélyeggel ellátott válaszborítékot is mellékeljenek.

MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatóság