Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-20 / 108. szám

1978. április 20., csütörtök Dunántúli napló 3 FOTÓPÁLYÁZAT Nemzetiségeink életéből A Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövet­sége az ebben az évben megrendezésre kerülő V. Kongresszusa tiszteletére, — A Neue Zeitung Szer­kesztőségével és a Foto c. folyóirattal — közösen NEMZETISÉGÜNK ÉLETÉ­BŐL '78 címmel fotópá­lyázatot hirdet. A pályázatra a német nemzetiség életét, szocia­lizmust építő munkáját be­mutató, (tájjellegű, tárgyi, néprajzi, népviseleti, épí­tészeti, iskolai stb.) eddig még nem közölt képek küldhetők be. Régi (történeti, archív) képek beküldését is vár­juk, amelyeket szintén dí­jazunk. Egy pályázótól legfel­jebb 5 db 13x18 cm-es egyedi, fekete-fehér ké­pet; vagy egy db 5 kép­ből álló sorozatot várunk. A képaláírásokat, kép­sorozat címét a fotókhoz mellékelt listán kérjük fel­tüntetni német vagy ma­gyar nyelven. A pályázaton amatőrök és hivatásos fo­tósok egyaránt részt vehet­nek. A pályázat jeligés. A jeligét a küldemény borí­tékján kell feltüntetni, s egy külön zárt, jeligével ellátott borítékban mellé­kelni kell a képek szerző­jének adatait (név, fog­lalkozás, pontos lakcím). A fotókat a pályázó szervek által kijelölt bi­zottság bírálja el. Ennek alapján az alábbi díjak kerülnek kiosztásra: 1. A Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének díjai: 1. díj 2000 Ft, II. díj 1500 Ft, III. díj 1000 Ft. Történeti, archív képek különdíja 1500 Ft. 2. A Neue Zeitung Szerkesztőségének külön­díja: 2000 Ft. 3. A Foto c. folyóirat emlékplakettje. A díjazott fotók bemuta­tásra kerülnek a Magyar- országi Németek Demok­ratikus Szövetségének V. kongresszusa tiszteletére rendezett kiállításon, és megjelennek a szövetség kiadványaiban, a Neue Zeitung c. hetilapban, ill. a Fotó c. folyóiratban. A pályázók a megjelent fo­tókért külön honoráium- ban részesülnek. A beérkezett pályaműve­ket nem küldjük vissza. A képek beküldési ide­je: 1978. szeptember 1. Eredményhirdetés: 1978. október 31-ig. Cím: Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetsége, 1396 Budapest, Nagymező u. 49. Pf.: 485 Gyorsabb javítás, kevesebb reklamáció Képszerű • iT\ « Ilii j I 1st a Gelka áj központi szervize Egynek sincs folytatása Haldokló szakmák ■ Szitás, rostás, tutyikészíto ■ Társadalmi ösztöndíjat nyújt a KIOSZ Idős, 70—80 éves emberek képviselnek néhány szakmát Baranya megyében. Ha lete­szik végleg a szerszámot, ki­hal a vésnök, a szitás, rostás, öntő, látszerész, állatprepará- tor, tímár, takács, nádtetőfe­dő, tutyis, bocskoros mester­ség: legalábbis kisipari szin­ten biztosan. Csaknem negy­ven szakma haldoklik, legfel­jebb száz mester űzi még. Már nem találni az utóbbi egy-két évben krómozót, mér­legkészítő és orvosi műszerész kisiparost: elköltöztek, meg­Afalánydijas ügyfelek Vendég nincs, ráfizetés van Nemrég avatták a Gelka új központi szervizét Pécsett, a Budai Nagy Antal utcában, mely felhívható a 13-333-as te­lefonszámon. Egyik előny, amit a lakosság is megérez, hogy a házhoz ki­szállás gyorsabb, szervezettebb lett. Az egész kiszállásos-rend- szert innen szervezik. A 30—35 fős műszerész-csoport könnyen mozgósítható, mely ebből a központból indul el napi teen­dőinek ellátására. A pécsi hibabejelentőket na­ponta keresik fel, míg a pe­remrészek és a pécsi járás pa­naszosait hetente 1—2-3-szor. A kijutást ezekre a területekre — a lehetőségektől függően — sűríteni akarják. Nagyon sok az igény. Egy nap egy műszerészre 10-15 hely is jut. Igyekeznek figyelem­be venni a lakók igényeit, vagyis késő délután is mennek ki, de a legtöbbször kétnapos variációban. Türelem, megér­tés nélkül a helyszínre-járós nagyon keserves ténykedés, el­sősorban a szerelő számára. Sok bosszúságnak elejét lehet­ne venni, ha az ügyfél hirtelen elmegy otthonról az adott idő­pontban, tegyen ki egy kérő üzenetet, mikorra is térjen visz- sza a műszerész. Vannak, akik elhagyják a garancialevelet, de a garancia érvényességét követelik. Nem tesznek pontos hibabejelentést telefonon ke­resztül, sokan még a tévéjük típusát sem tudják, vagy a la­káscímüket rosszul adják meg. Sok gond forrása, hogy új tévé telepítésénél nem kérik a Gelka szaktanácsát. Nem szív­lelik meg a tanácsot, miszerint színes tévé csak jó tetőanten­nával működik tökéletesen, ke­vés a szoba- vagy erkélyanten­na. Csőstül futnak be a pana­szok, hogy rossz a kép, patto­gós felületű stb. És a legtöbb­ször kiderül, hogy mindez egy adáshiba következménye. Jó lenne, ha a pécsi átjátszó-állo­más közölné, hogy a hiba oka üzemzavar, Pécsett nem "egy terület, háztömb van, amelyre jó a rálátás a Misináról, mégis a tévévétel kriminális: az ürö- gi-völgyben, a Mecsek-oldal- ban, sőt a belvárosban soka­sodnak az úgynevezett „fehér foltok”. Végleges megoldást csak a nagyközösségi antenna- rendszer bővítése adhat. A központban tovább szako­sodott a szerelőgárda, így külön foglalkoznak a hagyo­mányos, vagy a hordozható té­vék javításával. Csak ide na­ponta 100—200 „cím” érkezik be. A javítási idő 7-8 nap, ami még nem mondható ideálisnak, de jó eredmény a 16 híradás­technikustól és a 3 háztartási gépszerelőtől. Munkájuk minő­ségének javulását bizonyítja, hogy kevés a reklamáció: 1976- ban 90-en, míg tavaly csak 64- en tettek panaszt. Az ideális szerelési-átfutási idő eléréséért 3-4 új szerelőt fognak alkal­mazni, a műszerészek képzett­ségét fokozzák, új kisgépeket, műszereket szereznek be: leg­fontosabb, hogy a hibabeha­tárolás ideje rövidüljön. Várha­tóan még idén felszerelik a te­lefonra a magnetofont és ez a szám éjjel és hétvégeken hív­ható. ♦ Remélhetőleg még 1980-ig az anyagellátás is javul, vagyis hetente nem egyszer, hanem többször kapják az alkatrészt a budapesti központtól konténer­be csomagolva. Az átalánydí­jas ügyfeleket, hogy jobban megtartsák, hozzájuk évente 1—2-szer rutin-ellenőrzésre akarnak kijutni, ami a hiba­megelőzést is szolgálja. Nép­szerű az átalányosrendszer: 1973-ban 1300-an éltek vele, míg jelenleg már csaknem tíz­ezren így szereltetnek, javíttat­nak. Cs. J. További korszerűsítés, új termékek Az útépítés egyik legfonto­sabb szempontja a forgalom­elterelési idő lerövidítése, és a beépítés után azonnal hasz­nosítható nagy teherbírás. Bu­dapesten közel 300 méter hosz- szú Csömöri úti felüljáró 20,60 méteres, előfeszített hídgeren­dákból három hónap alatt épült meg, így a vasút feletti nyílásokba a hídgerendákat 5— 7 percenként emelték be. A gerendák Hirden készültek. Mintegy 6 évvel ezelőtt in­dult a hirdi telepen a hídge­renda-gyártás, s 1977. decem­ber 31-ig 134 209 folyómétert szállítottak el. Hirdi gerendákból készülnek a csengeri Szamos-híd, Miskol­con a Gömöri pályaudvar fe­letti, Budapesten a Csömöri úti felüljáró. A metróállomások Hirdi gerendákkal készülnek a hidak építésénél a kéreg alatti ré­szeknél is felhasználták a te­lep termékeit. Az M 1-es út Budapest és Győr közötti sza­kaszán minden híd és felüljáró a hirdi telepről került ki. Ezek mellett Szolnokon a híddaru­pályát, Pécsett az egyetem tor­natermét készítették e termék­ből. A hirdi telep 1978. évi ter­ve 29 000 folyóméter hídgeren­da. Jelenleg a Pöttyös úti met­róállomáshoz szállítanak.. Szeretnék a termék felhasz­nálási területét bővíteni, mivel nagy teherbírásúak a hídge­rendák, így nagynyílású épüle­tek lefedésére is kiválóan al­kalmasak. Pl.: repülőgép hangár, emeletes autóparkoló stb. építésénél is felhasznál­hatók. Az 1978-as évben további korszerűsítés várható a tele­pen: sablonok lecserélése, da­ruk felújítása, s másfajta vib­rátorokkal, a gőzölő felszerelé­sek korszerűsítésével a zajt is szeretnék csökkenteni. Horváth Jánosné Egy korszerű fürdőszoba Berkesden Kallódnak a falusi tisztasági fürdők 1975 óta tíz baranyai fürdőt zártak be Idézet a megyei KÖJÁL je­lentéséből: „Csak 1975 óta 10 községi tisztasági fürdő zárta be kaput Baranyában. Egyiket sem egészségügyi okok miatt szünteték meg. A ma még üze­melők száma a tizet sem éri el.” Ahol még van. Berkesd. Két szűk helyiség az egészségház­ban, mindegyikben kád, a sa­rokban korhadó hokedli, a fa­lakról már-már leköszön a va­kolat. Külön öltöző nincs, a fürdőzők a gőzben öltöznek- vetkőznek. A tanácsházán dr. Légrádi Pálné tanácstitkárt kérdem, mi lesz a fürdővel. — 1938-ban épült az egész­ségházunk, azóta van meg a fürdő is. Áprilistól novemberig tartjuk nyitva a hétvégeken. Az átlagos heti látogatottság 8— 10 fő, a belépődíjakból évente körülbelül 3000 forint jön ösz- sze. S a kiadás? Minden esz­tendőben tizenötezret költünk rá. Ráfizetéses, de amíg egy­általán Tgény van rá, nem akarjuk becsukatni. Az első járókelőt megszólí­tom és a fürdőről kérdezem. Szerencsém van," a 84 éves Hermann István bácsi véletle­nül épp törzsvendég. — Idestova 34. éve élek itt a faluban. Szép házam van, pajtával, jókora udvarral. Min­den van benne, csak fürdőszo­ba nincs. Régebben nem volt divat, most meg már minek építeni. Túl öreg vagyok én hozzá. Marad a kádfürdő, az egészségházban. Amíg csak nyitva van, majd minden héten odajárok, A fürdés, meg a tö- rölközés közbeni tere-fere ked­véért. De már csak mi öregek látogatjuk. Fiatalok ott elvétve fordulnak elő, nekik saját für­dőszobájuk van. Berkesd — 1200 lakos, 350 családi ház, közülük mintegy százban fürdőszoba. A tisztasági fürdők száma a megyében évről évre csök­ken. Faluhelyen ugyanis nem épül mostanában valamire való ház fürdőszoba nélkül, s ahol korábban nem gondoltak rá vagy az anyagiakból nem fu­totta, most pótolják. A fürdőszobás házakból ven­dék nemigen látogat a falusi fürdőkbe. Akkor kik marad­nak? Jobbára csak az időseb­bek, ők alkotják a fürdőzők zömét. El-eljárogatnak tavasz- szal, no meg nyáron. Télvíz ide­jén nem mutatkoznak, érthető a megfázástól való félelem. Van-e jövőjük a falusi tiszta­sági fürdőknek? Gazdáik, a helyi tanácsok szerint nincs, bár az egyre ritkuló fürdőzők eltérő véleményen vannak. Va­lahol mindkét tábornak igaza van. Az üzemeltetőknek abban, hogy pár ember kedvéért nem érdemes begyújtani a kazáno­kat. A visszatérő vendégeknek pedig annyiban: azoknak is tisztálkodni kell, akiknek nincs otthon fürdőszobájuk. Bár ők egyre kevesebben lesznek. Mindenesetre a tények be­szélnek: alig van látogató, ki­sebb a bevétel, mint a fenn­tartási költség. Némelyikben áldatlan állapotok uralkodnak, ezért nem tolonganak a je­gyekért. Másutt minden rend­ben van, csak vendég nincs. Működtetésük nemcsak Ber­kesden ráfizetéses. A községi tisztasági fürdők felett eljárt az idő, napjaik meg vannak számlálva. Felettük a fürdő­szobák kimondták az ítéletet. Horváth L. haltak, gyárban, szövetkezet­ben vállaltak munkát. Egyedül dolgozik, mint szecskavágó Palotabozsokon Schwing Pálné, az utolsó tu- tyikészítő Bolyban Reisz Já­nos, már csak Mohácson tény­kedik mint bocskorkészítő Du­dás Mihály Pécs-Vasasról, az öntő Tarnóczi Lajos Szeder­kényből, a vésnök Falkai Já- ‘ nosné Pécsről, az állatprepa- rátor Farkas Béla Sátorhelyről. Mester-dinasztiáknak szakad vége: ma már nem megy a fiú vagy unoka sem kelme­festőnek, szűcsnek, hangsze­résznek, cserépkályhásnak, lát- szerésznek, kádárnak vagy bá­dogosnak. Nem „sikkes" szak­mák, még ha pénz lenne is, de a nehéz, sok türelmet, időt igénylő, pepecselő kézimunka elriasztja a fiatalokat. Csoda, hogy fiatal asszony­ként elődei szakmáját válasz­totta Muszkern Jánosné Borjá- don: szappant főz a régi esz­közökkel, ugyanabban a szo­bában, ugyanúgy, mint apja, nagyapja. Bizonyos mesterséget felsor­vasztott az ipar — vagyis modern, nagyüzemi változatuk —, így a látszerész, orvosi mű­szerész, szappanos. Alig kell a ló, a hajdani parasztkocsi, így alig van szükség kovács­ra, bognárra, ' szíjgyártóra. Győznek a modern öltözködési szokások: a szakadt, megviselt lábbelit nem viszik javíttatni, inkább újat vesznek, kevesen igénylik a lábbeli-készítést. így érthető, hogy a hagyományos susztert tevékenységet űző ci­pészek is mind kevesebben vannak’. Bizonyos mesterségek kiha­lása felgyorsult az utóbbi 4— 5 évben. A KIOSZ úgy próbál­kozik Baranya megyében is, hogy társadalmi ösztöndíjat kíván nyújtani a jelentkező szakmunkástanulóknak tíz ki­haló szakmában, de eddig senki sem vette igénybe a le­hetőséget. Pedig nagy szük­ség lenne egyre több kádár­ra, tetőfedőre, látszerészre, sü­tőre, szűcsre, bádogosra, cse­répkályhásra, hangszerészre. Most dolgozzák ki az ösz­tönzés új formáját, hogy bizo­nyos népi kézműves szakmák ne sorvadjanak el, így legyen folytatása Mohácson a fekete- kerámia-égetésnek, a busófej- faragásnak, Óbányán a faze­kasságnak. Valamit jelent az is, hogy hagyománykutató szakköröket szerveznek idős mesterek irá­nyításával a haldokló szakmák értékeinek a megmentésére, így Pécsett már működik egy. Most kutatják fel a szíjgyár­tók, a székesek és kádárok elfelejtett hagyatékait, szerszá­mait, mesterleveleit, melyek gyorsan elkallódnak. Hasonló működik majd Siklóson és Mo­hácson is. Csuti J. tf Kazinczy szép magyar beszéd­verseny Tizenharmadszor rendezték meg az idén a Kazinczy Szép magyar beszéd-versenyt, amely­nek országos döntőjét április 21—23. között Győrött tartják. Kategóriánként a legszebben beszélő 62—62 tanuló méri ösz- sze tudását, versenyez a Kazin- zy-éremért és -oklevélért. Egy szabadon választott és egy kö­telezően előírt szöveget tolmá­csolnak. A döntőre az alapító Péchy Blanka érdemes művészt is várják.

Next

/
Thumbnails
Contents