Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-16 / 104. szám

1978. ÁPRILIS 16. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. IVasarely elete A televízió április 19-én, szerdán a Pécsről indült Vá­sárhelyi Győzőről sugároz mű­sort, aki ma Victor Vasarely néven a modern képzőművé­szet kiemelkedő egyénisége. Közel fél évszázada él külföl­dön, s most tölti majd be hetvenedik életévét. Az első csatornán este fél tízkor kez­dődő adásban Vásárhelyi Győ­ző életútját, környezetét, mű­vészetről vallott nézeteit, s a pécsi képtáravató ünnepséget mutatják be. A Baranya megyei KISZ Bi­zottság vezető munkatársai foglalnak helyet szerdán dél­után a Pécsi Stúdió mikrofon­ja előtt, hogy válaszoljanak a fiatalok kérdéseire. Remélik, hogv a televízióban oly népsze­rű Fórum-műsorok mintájára itt sem lesz hiány érdekes, közér­dekű kérdésekben, melyeket a 10-424-es telefonszámon tehet­nek fel az érdeklődők. A műsor szerkeszlőriportere: Hídvégi József. Eqy másik érdekesnek íqér- kező műsor, a MOSOLYGÓ JELENKOR, szombaton este hangzik el. Vidám áprilisi ta­lálkozóra ayűltek össze a Ma­gyar írók (új) Könyvesboltjában a havonta 3000 példányban megjelenő, idén húszéves iro­dalmi folyóirat, a Jelenkor szerkesztő bizottságának tagjai, valamint a folyóiratban rend­szeresen publikáló írók és köl­tők. A műsor riporterei, So- mogyvári Valéria és Kovács Imre ezúttal nemcsak költésze­tük tükrében mutatják be őket, hanem arról is szó lesz, mi a kedvelt időtöltésük, életük leg­kedvesebb története és fény derül a szerkesztőségi munka néhány mosolyt fakasztó epi­zódjára is. Kedden megismétlik Széli Júlia riportját, mely a bonyhá­Mosolygó Jelenkor di Zománcipari Művek fejlesz­tési törekvéseivel foglalkozik. Szluka Emil NÉPSZERŰ TUDO­MÁNY című sorozatának csü­törtökön elhangzó részében a geológia és a környezetvéde­lem kapcsolatáról szól. Pénte­ken megkezdődik a pécsi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola nö­vendékeinek stúdióhangverse­nye. Ugyanezen a napon a ma­gas vérnyomás a témája az ORVOSI TANÁCSOK című mű­sornak. Vasárnap a ZENÉLŐ PÉCSI ÉVSZÁZADOK sorozat­ban Lickl György (1769-1843) életéről beszél Szkladányi Pé­ter, majd a Mecsek Fúvósötös mutatja be a régi pécsi zenei élet neves személyének művét. Vili. kongresszusára készül a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége. Ennek jegyében beszélgetnek csü­törtökön Szalai Lászlóné akti­vistával, a mohácsi nemzetiségi báziskönyvtár vezetőjével. Filá- kovity István „A nagyváros ár­nyékában" című pénteki riport­ja azt vizsgálja, milyen regio­nális szerepe van Pécsnek nem­zetiségi szempontból a környe­ző kisközségek lakói életében. Színes György-napi népszoká­sok elevenednek meg a vasár­napi szerb-horvát adásban. A német műsorban hétfőn a har- tai festett bútorok készítőit mu­tatja be Wolfart János, míg az egyházaskozári tervekről és azok megvalósítóiról Reil Jó­zsef készít riportot. Az időszerű mezőgazdasági munkákról tá­jékoztat csütörtökön Gráf Vil­mos. Könnyűzene A Magyar Televízió április 19-én, szerdán este fél tízkor Ugye, mi jó barátok vagyunk címmel a Locomotiv GT együttes show- müsorát mutatja be. Képünkön: Tarján Gyöngyi, akit a műsor­ban hintába ültetnek. Színház Bernarda Álba háza A nagy spanyol költő sze­relmi líráján és utolsó kor­szakának négy nagy drámá­ján (Vérnász, Yerma, Rosita leányasszony, Bernarda Álba háza) két gondolat hullámzik végig: a férfi és nő viszonya s az asszony, a spanyol nő helyzete kora társadalmában. A diszharmónia ábrázolását csakúgy, mint a harmóniáét, az életöröm, a teljes és sza­bad élet utáni vágy hatja át valamennyi művében. García Lorca, aki modern költészetet tudott teremteni a spanyol népköltészetet és hazája klasszikus hagyomá­nyait egyesítve művészeté­ben, talán legnagyobb szín­padi alkotását, a Bernarda Álba házát 1936-ban, né­hány hónappal tragikus ha­lála előtt fejezte be. Bernardának és leányai­nak története nem csupán egy család tragédiáját mondja el, hanem a nők helyzetének ábrázolásán ke­resztül bevilágít a társadalom egyéb problémáinak mélyére is. Egy-egy pillanatra fel­villan a gazdag és szegény parasztok helyzete, egymás­hoz való viszonya, s az egész drámában ott kísért egy el­maradott, babonákkal teli falusi világ, mely a jelképek szintjén az egész társadalom tükörképévé tágul. A zsar­nok, elvakult Bernarda ellen lázadó lányok az élet, a sze­relem utáni vágy nevében próbálnak kitörni a házból. Ez a lázadás is több önma­gánál, túlmutat elsődleges jelentésén: az anya zsarnok­sága az évszázados, közép­kori elnyomás, kötöttség szimbóluma; a lázadás, a ki­törni vágyás sem csupán a szülői ház, de az egész tár­sadalmi rend ellen irányul. Ezúttal a Pécsi Nemzeti Színház vállalkozott Federico García Lorca drámájának színre vitelére. A művet András László fordításában, Gáli László rendezésében mutatja be a kamaraszínház, április 21-én. Dücső Csilla Amtmann Prosper arcképe és a Virágcsendélet Nem kerámia — festmény Üj Zsolnay-kiállítás A pécsi Janus Pannonius Múzeum időszakos kiállítással emlékezik meg városunk világ­hírűvé vált kerámiaművésze, Zsolnay Vilmos születésének százötvenedik évfordulójáról. A kiállítás célja a megemlékezé­sen túl, hogy a kerámiagyár alapítójának, a kerámiaműves- ség művészi szintű képviselő­jének egy másik, kevesek által ismert oldalát mutassa be a közönségnek. Ezen a kamara­kiállításon Zsolnay Vilmost, a festőt ismerhetjük meg kevés, alig egy tucat olajfestményén keresztül. Fiatalkori vágya, hogy festő lehessen, családi okok miatt meghiúsult, de a festészettel Sütő Andrásnak, az egyete­mes magyar nyelvű irodalom nagy erdélyi egyéniségének új könyve nemrég jelent meg a magyar boltokban Engedjétek hozzám jönni a szavakat cím­mel. A kötet ezekben a hetek­ben a magyar olvasóközönség legszebb élménye lett és je­lentéstartalma egyik időszerű beszédtémánk. Akik még nem olvasták, azoknak hadd álljon itt az író előszava, amely a könyv följegyzete gyanánt a borítólapon van: „Ki láthatna el a bölcsőig, amely létünk hajnalán a nyel­vünket ringatta? Ki mondhat­ná el, hogy látta őt pályás korában, ajkán az első szavak gyöngygügyögéseivel? Már Ba­lassi Bálintot is sebhelyes ka­tonaként vette a karjába. Már vasszögekkel veretett Jézus si­ratott, hazának, jobbágynak sorsán kesergett, tatárjárást, törökdúlást átkozott. És nem volt egyetlen pihenő vasárnap­ja. Mert Habsburgot átkozott, szabadságharcot harsogott, ve­reségeket és felnégyeltetést si­sohasem szakított. Kerámiamű- vességében is tükröződő művé­szi hajlamai és törekvései mel­lett szabad idejében kedvte­lésből festegetett. E munkás­ságából tizennyolc olajfest­mény maradt ránk. Ezek több­ségükben portrék, de találunk közöttük tájképet és néhány csendéletet is. Festményei művészettörténeti szempontból is jelentősek, s a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy Zsolnayban egy sokolda­lú alkotóművészt ismerhessünk meg. A bemutató április 19-től má­jus 28-ig tekinthető meg a múzeum állandó Zsolnay ke­rámia kiállításán. ratott; mindenesünk volt a kö­zönyös ég alatt; hajnaltalan virrasztások piros szemű pesz- tonkája. Senki sem láthatta őt a böl­csőben, de csecsemőarcát bár­ki fölidézheti magának, ha le­hajol egy cseppet. Nem a földig, nem az alázatig. Ha­nem, ahol egy gyermek keze repdes szülői kéz után. Indul­jatok el vele az anyanyelv ös­vényein, és meglátjátok a böl­csőt, amelyért a Körösi Csorna Sándorok hasztalan keltek ha­lálig tartó vándorútra. Akik kiléptek önmagukból, egyedül a gyermekkel jutnak vissza az egyetlen lehetséges otthon égtájai alá; a gyer­mekkel, aki anyanyelvének ös­vényein elindulva testvérnyel­vek, testvérnépek humánumá­nak közös terveiről küldheti majd köszönetét az egyetlen lehetséges indíttatásért a böl­cső felett virrasztóknak. Mit csináltál a rád bízott talentu­mokkal? Nincs más számon­kérés: csak gyermekeink te­kintetében. Ahány szóra váró gyermek: a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” Hangverseny A világjáró hegedűművész Schubert, Beethoven, Schönberg, Weber és Brahms hegedűműveit szó­laltatja meg szerdai ,,B” mesterbérleti koncertjén a Liszt-teremben Pauk György, Schiff András köz­reműködésével. A jelenleg Londonban élő, magyar születésű hegedűművész gyorsan magasba ívelő pá­lyafutásra tekinthet vissza. Az út eleje a budapesti Zeneakadémia, melynek főigazgatója, Zathureczky Ede tanította legfiatalabb növendékeként a hatéves kora óta muzsikáló Pauk Györgyöt. De tanára volt Kodály Zoltán is. Koncert­tevékenységét tizennégy éves korában kezdte el. Húszévesen nyerte meg a Paganini-versenyt, három évvel később Párizsban a Marguerite Long-Jacques Thibaud-versenyt. Ezután megnyíltak előtte a nagy európai koncertpódiumok és olyan karmesterekkel lé­pett a közönség elé, mit* Gennagyij Rozsgyesztven- szkij, Lórin Maazel, Pi­erre Boulez. A hetvenes évektől koncertezett a ten­gerentúlon is: amerikai és kanadai turnéin a Solti György és Doráti Antal vezényelte zenekarok kísé­retében mutatkozott be. De eljutott Ausztráliába, Oj-Zélandba, Dél-Afrikába, a Közel- és Távol-Keletre is. Különösen szívesen em­lékszik vissza egy földközi­tengeri turnéra, melyen Sir William Walton angol ze­neszerző hegedűversenyét játszotta a zeneszerző 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepség során az English Chamber Or- -chestra közreműködésével. — dnt — Könyv Számonkérés gyermekeink tekintetében Pécs, Ifjúsági Ház: a szín­házteremben ad jazzhangver- senyt az ÚJ KASZAKÖ együt­tes április 16-án délelőtt fél 11 órakor. A csehszlovákiai ra­dikális magyar értelmiségi fia­talság mozgalma, a SARLÓ megszületésének 50. évforduló­ja alkalmából a mozgalom alapítógárdájának képviselőivel találkozhatnak az érdeklődők április 17-én 19 órakor. A köl­tészet napja alkalmából kerül sor Juhász Jácint előadómű­vész estjére 18-án 19 órakor. Az erre a napra tervezett V’-MOTO-ROCK koncert az együttes lemezfelvétele miatt elmarad. Helyette 18.30, vala­mint 20.30-kor a MINI- és a GÚNYA-együttes koncertje lesz. Huszárik Zoltán kisfilm- jeit vetítik 19-én 19 órakor. „Információ és illúzió a mű­vészi kommunikációs folya­matban” címmel Vekerdi László irodalomtörténész tart előadást 20-án 17.30-kor. Si­mon Géza Gábor jazztörténe­ti előadássorozatának III. ré­szére 21-én 18.30-kor kerül sor. A téma ezúttal a swing. A műsorban Duke Ellington, Count Basie, Benny Goodman felvételei hallhatók. 22-én este 7 órakor ismétli meg Sándor György humoralista nagysikerű Yukasóra című szerzői-előadói estjét. Ifjúsági Park: 16-án 18.30- kor ifjúságvédelmi előadás lesz. 21-én 18 órakor kezdődik Kozák András és Drahota Andrea előadóestje „Levél a hitveshez" címmel. Istenkúti Művelődési Ház: 16-án 18 órakor a Mecsek Táncegyüttes nyilvános főpró­bát tart. 18-án 17.30-kor „A csecsemő pszichomotoros fej­lődése" címmel tart dr. Got- hárd Ferenc előadást. 21-én 18 órakor Szolcsányi Edit dia­estje lesz. Amerikai körkép címmel. 23-án 18 órai kezdet­tel Templomok, kolostorok Moldvában c. diaestre kerül sor, melyet dr. Varga Gyula tart. Doktor Sándor Művelődési Központ: A DSMK vendége Alexa Károly kritikus, iroda­lomtörténész, az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének tanársegéde. A Beszélgetések tudománvról, művészetről c. so­rozat e rendezvényére április 19-én 18 órakor kerül sor. Drahota Andrea az Iszony cí­mű, Németh László regényéből készült filmben. KPVDSZ Petőfi Sándor Mű­velődési Ház: 21-én 17.30-kor kezdődik Almássy Éva és Ba- lózsovits Lajos előadói estje. 23-án 10 órakor vetítik A mo­hácsi titok c. dokumentumfil­met. Pécsváradi Művelődési Köz­pont: 17-én vendégszerepei a budapesti Népszínház. Műso­rukon a Hétköznapi csoda. 19- én a fővárosi Lyra-trió ad hangversenyt, délelőtt 11-kor az általános iskolások alsó, 2 órakor a felső tagozatosai szá­mára.

Next

/
Thumbnails
Contents