Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-02 / 91. szám

6 Dunántúli ncipto 1978. április 2., vasárnap A „Vendégvárás a Mecsek alján”-sorozat legnagyobb eseménye a Misina étteremben Elkészült a III. kerület ingatlan’ nyilván­tartása Járási és Városi Föld­hivatal Pécs értesíti az ér­dekelteket, hogy az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelettel szabályozott in­gatlannyilvántartás Pécs megyei város III. kerületé­re vonatkozóan elkészült A földhivatal az ingat­lanok adatait tartalmazó földkönyvet, valamint az ingatlanokra vonatkozó jo­gokat és tényeket feltün­tető tulajdoni lapokat, to­vábbá az ingatlannyilván­tartási térképet — az 1972. évi 31. sz. törvény­erejű rendelet 42. §-ának (3) bekezdése szerint — a Földhivatal ingatlanszer­kesztési csoportja hivatali helyiségében Pécs, Bajcsy- Zsilinszky utca 4. sz. 1978. év április hónap 1. nap­jától 1978. év május hónap 1. napjáig KÖZSZEMLÉRE TESZI. Az ingatlannyilvántartást a közszemle időtartama alatt az érdekeltek meg­tekinthetik, és annak tar­talmáról tájékoztatást kér­hetnek. Aki az ingatlan­nyilvántartás tartalmát sé­relmesnek tartja, az ugyan­ott legkésőbb 1978. év jú­nius hónap 1. napjáig fel­szólalhat ügyfélfogadási időben. A felszólalást a közszem­lénél jelenlevő földhivatali dolgozónál is be lehet nyújtani Írásban, illetőleg jegyzőkönyvbe lehet mon­dani. A felszólalásban kérni lehet: — az ingatlan adatai­nak (terület, művelési ág stb.) a természetbeni álla­pot szerinti helyesbitését; — az elmaradt bejegy­zés (tulajdonjog, haszon- élvezeti jog stb.) pótlását, ha a tulajdoni lap vala­mely jogot vagy tényt nem tartalmaz; — a tulajdoni lapon fel­tüntetett megszűnt jog vagy tény (jelzálogjog, tel­ki szolgalmi jog, kiskorú­ság stb.) törlését; — az ingatlanok fel­tűntetésében, továbbá a jogok és tények bejegyzé­sében történt hiba vagy elirás, illetőleg helytelen megjelölés kijavítását, va­lamint a hiányos bejegy­zés kiegészítését. A Földhivatal felhívja az ingatlantulajdonosok és más jogosultak figyelmét, hogy a közszemle ideje alatt az ingatlannyilván­tartást saját érdekükben tekintsék meg, az ingat­lanaikra vonatkozó ada­tok helyességéről győződ­jenek meg. E ttem egy aranytányárt... Azazhogy, szóval egy aranytányéros étket. Egészen pontosan: azt az étel­féleséget rendeltem meg az udvariasan érdeklődő főúrnál, amely háromnegyed óra múlva „Aranytányér” díjat kapott. Rendelésemet kényszer hatá­sára tettem, de utólag nem vonom vissza. A kényszer ez esetben egy kellemes tanács formájában nyilatkozott meg. A Misina ét­terem a verseny napján csön­des volt, este hét óra körül érkeztem meg, és olyan óva­tosan nyitottam be a lengő­ajtón, mintha egy értekezlet legérdekfeszítőbb pontjára ér­keznék. Étteremre egyáltalán nem jellemző csend fogadott, diszkrét csevegéssel, halk és elegáns felszolgálókkal. Hogy valami nincs rendjén, abból láttam, hogy elől, a torony fe­lőli oldalon többen ettek. Más viszont még nem evett. Min­den asztal foglalt volt, megke­restem a helyemet és csöndben figyeltem az eseményeket. Időnként meglibbent a szár­nyasajtó, s a konyha felől fe­kete ruhába öltözött pincér komoly tekintettel és ünnepé­lyes arckifejezéssel odavitt egy tálca „kaját" azokhoz, akik ettek. A zsűrihez. Amíg nincs vacsora, a sörök­kel voltam elfoglalva. A mel­lettem levő asztalnál hangzott el a tanács, imigyen: — Én azt mondom, a hímes- házit egyétek. Nem azért, mert hazabeszélek, de a fiúk az ed­zéseken sokszor megcsinálták, és az valami fogalom... Hímesházi. Ez úgy bennem maradt. Ez volt az étlap tete­„Aranytányér” jén is, „Hímesházi töltött ros­télyos", kapros, juhtúrós noked- livel... De volt ám másféle finomság, a kényes gasztronó­mus örömére: Tenkes kedvence például. Képtelen voltam meg­tudni, mi lehet ez az étel? Vé­gül már gyanakodtam. Hátha nem is étel? Akkor viszont hány éves? Biztos, hogy az én ked­vencem is lesz? Volt drávasza- bolcsi töltött harcsafiié, paraj- krokettel. Volt nádasdi töltött dagadó, volt töltött pulyka- és jércemell, ilyen-olyan garni- runggal... Hímesházi. Később, amikor Mikó Ferenc, a Borostyán ét­terem szakácsa elviharzott mel­lettem a hóna alatt az „Arany- tányérral", elmondta még a receptet is. A töltelék az érde­kes, darált sertéshús, főtt ku­koricakása, darált gomba, füs­tölt sonka, tojás, hagyma, és a fő fűszer, a hurkavirág ... — Az mi? — Hát... hurkaviróg. Vadon termő, ősi magycr fűszer. Csak azt nem mondta meg, hogy ők hol szedték. Megtudtam, mi a sertés­háló, mi a snekedli, és hogyan sütik öreganyám golyóforma sütőjében azt a krumplimicso­dát, ami igen finom volt. .. És mire eredményt hirdettek, meg is ettem. Hirtelen adtam meg a rendelést, hímesházit kértem és kaptam, fölséges volt. Ritkán ettem ilyen jót. Szabó József a Misina ét­terem chef-je. — Tudna ilyen hímesházit készíteni? — Hát persze. Lehet, hogy nem pontosan ilyen lenne, de biztosan finom. Egyetlen alap­ételből huszonötféle variációt lehet előállítani. .. Csak rá kell jönni, addig kell próbálgatni, amíg előjön az igazi íz... Még mondja valaki, hogy a főzés nem költészet. Nagyszerű, rangos rendezvény volt. A „Vendégvárás a Me­csek alján" sorozat egyik fény­pontja. A Misina étteremben rendezték meg a baranyai étel- specialitások versengését, s ehhez hívták segítségül Tüdős József budapesti szakácsot, aki az eredmény hirdetésekor igen elismerően nyilatkozott a baranyai szakácsok felkészült­ségéről. Szabó József egy évig tanult a Hiltonban, nemrég ér­kezett haza. De mindenki, aki a versenyen indult, vagy mint kibic figyelte az eseményeket, helytállt. Az étterem nagyszerű keretet adott e rendezvénynek. Kellemes odafönt, máskor is el­megyek. Mint jól felkészült gasztronó­mus. Kampis Péter Hitelkérés az OTP-töf Az állampolgárok szinte na­ponta találkoznak ügyeik inté­zése során a takarékpénztár tevékenységével. Sokan veszik igénybe az általa nyújtott rö­vid- és középlejáratú hiteleket, a lakásépítések, és vásárlások számának növekedésével a hosszúlejáratú hitelt igénylők száma is emelkedik. Kölcsönt olyan bérből, fize­tésből élő nagykorú állampol­gár vehet igénybe, aki a köl­csön visszafizetésére bankszerű fedezetet tud biztosítani. Bank­szerű fedezetként a kölcsön­igénylők munkabére, a bérből, fizetésből élő személyek kezes­ségvállalása, hosszúlejáratú hitelek esetén (építési, ingat­lanvásárlási kölcsön) az ingat­lan, bizonyos kölcsönkonstruk­cióknál pedig (áruhitel, kisipari, mezőgazdasági hivatal) a hitel felhasználásával vásárolt áru vagy létrehozott termék szol­gál. A hitel engedélyezésénél el­sődleges fedezet az igénylő munkabére. A takarékpénztár a hitelbírálat alkalmával e fe­dezet meglétéről, a munkálta­tók által kiállított jövedelem- igazolás alapján győződik meg. Jövedelemigazolás A jövedelemigazoláson fel kell tüntetni minden olyan körül­ményt, mely a fedezet mérté­kének megállapítása szempont­jából lényeges. így például, ha a dolgozó gyermekgondozási segélyen vagy hosszú ideje táppénzes állományban van, úgy ezt a körülményt is rá kell vezetni az igazolásra, hiszen a gyes időtartama alatt a dolgozó munkabért nem kap, illetve a gyeremekgondozási segélyből vagy táppénzből a tartozást letiltani nem lehet. Ilyenkor tehát a takarékpénz­tárnak nyilván további fedeze­tet kell az ügyféltől kérni. A kezességvállaláshoz kibocsátott jövedelemigazolások vonatko­zásában ugyanezek a szem­pontok érvényesülnek. Az eddigiekből következik, ha a munkáltató a hitelbírálat alapjául' szolgáló valótlan jö­vedelemigazolást ad, a taka­rékpénztárat megtéveszti, ilyen esetben a vállalt kezesség is megdől, mert a kezes ugyan­csak megtévesztésre hivatko­zással kifogással élhet. A taka­rékpénztár az így keletkező be nem hajtható tartozást mint kárt, a jövedelemigazolást va­lótlanul kiállító munkáltatóra háríthatja. A jövedelemigazolás megfe­lelő tartalmú kiadása tehát elsősorban a munkáltató ér­deke, még akkor is, ha az ál­tala megtérített kárösszeget az általános munkajogi szabályok szerint az igazolást helytelenül kiállított dolgozójára át tudja hárítani. A takarékpénztár már több pert indított ilyen okból, melyen a bíróság a munkál­tatófelelősségét megállapította, és a még fennálló teljes tarto­zás megfizetésére kötelezte. A takarékpénztár tehát elsősorban a munkáltatók érdekét kívánja szolgálni azzal, hogy a hátrá­nyos következmények ismereté­ben a munkáltatók a megfelelő tartalmú jövedelemigazolás ki­bocsátására nagyobb gondot fordítsanak. Pályázót A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsá­ga és Baranya megye Tanácsa az 1978. évre a következő té­makörökben kíván pályázatot hirdetni: KIEMELT TÉMÁK: 1. Az urbanizációs folyamat tervezésének kérdései. 2. A települések és egyes te­lepüléstípusok fejlettségi foká­nak mérése. 3. A társadalmi-politikai élet arculatának változásai Baranya megyei községekben. 4. A községi államigazgatási munka integrációs lehetőségei­nek vizsgálata. 5. Az „egyéb" kategóriájú települések fennmaradásának és fejlődésének infrastrukturá­lis tényezői. 6. Az ingázást és az elván­dorlást előidéző tényezők Ba­ranyában. 7. A földtulajdon összefüggő elvi és gyakorlati kérdések fel­dolgozása. 8. A szarvasmarha fajtaátte­kintő tevékenység értékelése. 9. Az élelmiszeripari feldol­gozás és a mezőgazdasági ter­melés összhangja. 10. A termelési - rendszerek működésének tapasztalatai. 11. A pellettermelés mellék- termékekből (kukoricaszárból, szalmából) a mezőgazdasági üzemekben. 12. A korszerű haltenyésztés, -feldolgozás Baranya megyei céljai. 13. Baranya megye meliorá­ciós tevékenység eredményei. 14. Különböző tulajdonból létrehozott közös vállalatok mű­ködésének tapasztalatai. 15. Hévizek hasznosítása Ba­ranya megyében. 16. A földgázhasznosítás Ba­ranya megyei feladatai. EGYÉB PÁLYÁZATI TÉMÁK SZAKBIZOTTSÁGONKÉNT: FILOZÓFIAI, PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Tanulók megismerésének pedagógiai, pszichológiai kér­dései." 2. „Az oktatástechnológiai eszközök alkalmazása és peda­gógiai, pszichológiai kérdései az iskolában." 3. „A tudományos-technikai forradalom hatása a művelő­désre." 4. „A tudatosság szerepe a fejlett szocializmus építésében." GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Gazdasági tervezési kör­zetek (régiók) tervezési rend­szere." 2. „Regionális kapcsolatok a közoktatás irányításában.” 3. „A Ptk új intézményeinek hatása a polgári jog elméleté­re és gyakorlatára." 4. „Kriminálpolitika és a Btk újrakodifikálása." 5. „A szabadságvesztést he­lyettesítő büntetések.” 6. „Visszaesés a büntetőjog­ban." 7. „A hazai ásványvagyonér­tékelés rendszerének közgazda- sági problémái.” MŰSZAKI-KÉMIAI ÉS FÖLD­TUDOMÁNYOK SZAKBIZOTTSÁGA 1. „Távlati regionális vízellá­tó rendszer kialakítása a Ba­laton—Duna—Dráva térségé­ben." 2. „Ipari hulladékanyagok hasznosítása." j3. „Számítógép alkalmazása a termelés irányításában.” 4. „Biológiailag aktív vegyü- letek és anyagok előállítása és szerkezetvizsgálata." 5. „Mélybányák várható klí­maviszonyok számítási módsze­reinek kidolgozása." 6. „Dél-Dunántúl ásványkin­csei kutatásának lehetőségei és hatékony módszerei.” 7. „Bányában előforduló súj­tólég- és szénporrobbanások, lokalizálásának új módszere." BIOLÓGIAI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A nagyüzemi tehenészetek takarmánygazdálkodásának ökonómiai kérdései.” 2. „Tájtervezés és tájkialakí­tás ökoszisztémái alapon, te­kintettel a környezetvédelemre egy dunántúli tájon.” KLINIKAI KUTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A szívinfarctus utáni álla­pot megítélése, különös tekin­tette^ a kamraizomzat mozgási zavaraira, illetve a szívaneurys- mára.” 2. „Alsó végtagok haemody- namikai vizsgálata (a vénás occlusios plethysmographia, mint vizsgáló módszer értékelé­se)." 3. „Operabilis és inoperabi- lis hörgőrákok sugárkezelésé­nek eredményei.” 4. „Haladás az alkoholos májbetegség diagnosztikájában és therápiójában." 5. „A területi psychiatriai el­látás elvi és gyakorlati kérdé­SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Számítógépes gazdasági vagy ügyvitelszervezési modell, esettanulmány szintű alkalma­zása." 2. „Ipari irányítás technikai szabályzási módszerek kidolgo­zása és hatékonysági vizsgála­ta.” 3. „Terület- és településfej­lesztéssel kapcsolatos számító- gépes adatfeldolgozás, értéke­lés vagy modellezés kutatása, eredményeinek ismertetése." 4. „Számítógépi szolgáltatá­sok színvonalának növelésével kapcsolatos kutatások eredmé­nyei, különös tekintettel a soft­ware fejlesztésre." KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS URBANISZTIKAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Erőművi pernye, tűztéri salak és bányameddő haszno­sítási lehetőségei Dél-Dunántúl építőiparában.” 2. „A városfejlesztési tevé­kenységek rendszerszemléletű megközelítése." IRODALOM-, NYELVÉSZET ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY SZAKBIZOTTSÁG 1. „Dél-Dunántúl műveltség­történetének problematikáiból (Dél-Dunántúl történetének, iro­dalom-, képzőművészet- és ze­netörténetének tárgyköréből)." 2. „Köznyelvi vizsgálatok Dél- Dunántúlon." 3. „Egy néprajzi csóport vagy kistáj többoldalú vizsgá­lata Dél-Dunántúlon." 4. „Produkciótörténet az új és legújabb korban Dél-Du- nántúlon." 5. „A népdalgyűjtés múltja Dél-Dunántúlon és ennek ered­ményei." Beküldési határidő: 1978. szeptember 30. Kérjük a pályá­zatot 3 példányban beküldeni. A pályázatok értékelése: 1978. december 15. A pályamunkák dija: I. díj 5000,- Ft II. díj 3000,- Ft III. díj 2000,- Ft Kollektívák és kiemelkedő pá­lyamunkák esetében az I. díj 10 000.— Ft-ig emelhető. A pályázat benyújtási helye: Pécsi Akadémiai Bizottság 7624 Pécs, Jurisics M. u. 38.

Next

/
Thumbnails
Contents