Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-14 / 102. szám
1978. április 14., péntek Dunantűlt naplö 3 Az elsődíjas alkotás ránézésre esztergapad, de a mellé támasztott tengelyen nem látszanak az esztergakés nyomai, csak durva, dudoros csíkok, amint hosszirányban, illetve a másik végén menetesen haladnak. Félautomata felrakó-hegesz- tő gép, amit Orovicza Mihály lakatos, Budai Ferenc lakatos és Ferenczi Gábor esztergályos tervezett és készített. Orovicza Mihály: — Kaparógépek távolítjók el a kazánokból a salakot, a gépek tengelyeit hamar elmarja a víz, a salak és a pernye, ezért évente többször is fel kell újítani. Kézi hegesztővel rakták fel eddig hosszirányban a varratokat, „felhizlalták" a tengelyt, hogy utána újra méretre tudják esztergálni. Lassan ment és nem is a legjobb minőségben. November elején kezdtük tervezni, az eszterga elvét tartva szem előtt. Tíz napig számítottunk, egyik vázlatot készítettük a másik után, mire a tervrajza elkészült. A befogott tengely lassan forog, automata adagolja az elektródát, egyenletes, sűrű menetben, a réginél jobb minőségben és háromszor szaporábban rakja fel a varratot. • A kazánok nyersszén- adagolói sok bosszúságot okoztak Tarr Béla és Cservenka Zoltán lakatosoknak, gyakran meghibásodtak. Megfeszített munkával kellett szétszedni az egész berendezést, mert az adagolókat helyettesítő hosz- szanti csiga csak 2—3 óráig tudja etetni a kazánokat. Korszerűsítés két fázisban — Ez a régi keletű gond már évek óta téma nálunk — kezdi Tarr Béla. — A korszerűsítést két fázisban végeztük: először kétsoros önbeállós gör- gőcsopágyat építettünk be csapágyházzal és porvédő gyűrűvel, ez már két éve hibátlanul működik. Ezután a szállítóláncon változtattunk. A lánctagok végei a csapszegnél gyakran elnyíródtak. Átméreteztük a csapszeget, most vékonyabb, ezzel a lánctagok végeit megvastagíthattuk, így már tökéletesen szállít az adagoló, nincs hiba, nekünk se kell kapkodnunk. Kettős cél vezette őket: a biztonságos üzemeltetés és saBoldogan szorongatták kezükben az elismerő oklevelet jót munkájuk könnyítése. Mindkettőt megvalósították. Másodikak lettek. A törés kivédése — Mi adta az ötletet a hő kezelő égőhöz? — kérdeztem Deák Gézát. — A régieknél jobb, úgyne vezett melegszilórd acélcsövekkel cserélték fel a kazánok csőhálózatát, mégis gyakori volt a törés, lyukadás. A ha gyományos hegesztéssel a hi bát ki lehetett javítani, de azt tapasztaltuk, hogy a varrat kö zelében ismét eltörött a cső. Deák Géza anyagvizsgáló és Orovicza Mihály elkezdték a rejtély kibogozását. Rájöttek, az anyag beedződése miatt törik a hegesztett darab, ezt kell kivédeniök. — Körégőt szerkesztettünk, a hegesztés után ráhúzzuk a csőre, a varrat környékét előbb felhevítjük 780 fokosra, aztán fokozatosan visszahűtjük 300— 350 fokig — folytatja Deák Géza. — Ezzel a hegesztett darab nem merevedik, nem törik. Egyszerű megoldás, hasznossága alapján a második díjat jelentette két alkotójának. Több áram csúcsidőben A IV. számú 22,5 MW-os turbinával kapcsolatos Gungl Ferenc, Goják János és Révész Sándor turbinagépészek harmadik helyezett pályamunkája. Hármuknak köszönhető, hogy a Pécsi Hőerőmű a nyári csúcs- fogyasztásra az eddigieknél is több áramot ad majd az országnak. Gungl Ferenc foglalja össze a lényegét: — A régi elmélet, miszerint csak télen gazdaságos a turbina maximális terhelése, amikor fűtünk is vele — úgy éreztük nem helytálló. Sok számítást és mérést végezve bebizonyítottuk: a nyári villamos csúcsteljesítmény elérése és tartása fűtés nélkül is gazdaságos. * A fiatal alkotók pályamunkái: az üzembiztonságot növelő, a nagyobb teljesítményt adó, vagya saját munkájukat könnyítő újítások. Nem egy közülük az ágazati kiállításon is megállja a helyét és röviA BÁNYÁSZÁT! KUTATÓ INTÉZETBEN: A vegyészeti osztály szén-kémiai laboratóriumban vizsgálják a szén minőségét, kémiai összetételét desen más erőművekben igazolja a pécsiek tehetségét, rátermettségét, szakértelmét. Murányi László PÉKTANULÓK: A Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben száztíz tanuló ismerkedik a sütőipari munka fortélyaival. Az első két évben az iskola tanműhelyeiben tanulják a tészta dagasztását, a kellékek adagolását és a különböző pékáruk sütését A harmadik évben pedig már sütőipari termelő üzemekben bővíthetik gyakorlati ismereteiket. A képen: készül a fonott kalács. Új pécsi tanácstagok Néhány választókerületben lemondott a tanácstag, aztán a város is megnőtt és új választókerületeket kellett kialakítani, ezért március 5-én a pécsiek tíz helyen választottak új tanácstagot. Ök a legutóbbi ülésen mutatkoztak be az immár 115 tagú városi tanács előtt. Az újak közül mutatunk be hármat. 16. választókerület, Kónya Mihály aknász Családi kapcsolat fűzi a tanácshoz: édesapja hosszú ideig Pécsszabolcs tanácstagja volt, s egy ideig a végrehajtó bizottságban is tevékenykedett. Öt most a „szomszédban", Öreg-Meszesen választották meg tanácstagnak. Új ember a választókerületben. Tavaly költözött a bányamentőházba, mivel ő maga is bányamentő. A bányaipari technikum elvégzése — 1959 - óta dolgozik a bányánál. Béke-aknán kezdte, utána István-aknára került és most is ott dolgozik, a szene- lő körlet aknásza. 1961-ben lett készülékes bányamentő. — Szép, de veszélyes hivatás ez . . . Amikor mások menekülnek, mi akkor megyünk menteni. Legutóbb az István-aknai fejtésomlásnál vettem részt mentésben, akkor négyen maradtak bent és mind a négyet kihoztuk . . . A tanácstagi munka ennél jóval könnyebb. Illetve: másképp nehéz. — Az elődöm is bányász volt: lehet, hogy én is ezért kerültem oda. A jelölésnél mondogatták, hogy nem nagyon ismernek. Igazuk volt. De most, hogy mégis megkaptam a bizalmat, mielőbb meg kell ismerkednem az emberekkel, a területtel, a problémákkal. És elmondja: máris kapott megbízatásokat. El kell járni, hogy az ötéves terv utcát a Bocskai utcával összekötő beépítetlen területen valami utat építsenek, mert most nagy kerülővel juthatnak a választókeretben lakók a Zsdánov utcai óvodához — ha szabályosak akarnak lenni. A játszóterek csinosítására társadalmi munkát lehet szervezni, az első vállalkozók már a jelölőgyűlésen jelentkeztek. 23. vá Vígan Károly ny. erdész A felvidéki partizánharcok részese volt, ezért meg is kapta utóbb a Magyar Szabadságért érdemérmet. Mint régi partizán, ma is aktivan tevékenykedik a Partizánszövetségben. A felszabadulástól nyugdíjba- vonulásáig erdész volt, elsősorban erdőtelepítésekkel foglalkozott. Amióta nem járja az erdőt, több ideje van a mozgalmi, a társadalmi munkára is. Ezért lett a gyárvárosi párt- alapszervezet vezetőségi tagja és a népfrontbizottság titkárhelyettese. — És így kerültem kapcsolatba a lakossággal, ügyes-bajos dolgaikkal. Társadalmi aktivistaként a tanács gyámügyi munkáját segítettem. Alsóbalokány utca 57-ben lakik, tanácstagi körzete kellős közepén. — Jó ez. Ismerem körzetem gondjait, bajait. Eddig is sokszor jöttek hozzám az ott lakók panasszal, kéréssel. Gondolom, ezután is jönnek. Tanácstagként alkalmam lesz jobban megismerni a város fejlesztési elképzeléseit, amik — úgy tudom — a következő években éppen az én választókerületemet érintik majd. 114. választókerület, Zimonyiné Czipó Ildikó Az újonnan kialakított választókerületek egyikében választották meg Lvov-Kertvárosban. Négyen vannak fiatalok, ketten a Sopianából, ketten a Mechlaborból. Tavaly, amikor a tanácselnök a Sopianában tartott várospolitikai fórumot, szóvátették, hogy a fontos gyárban nincs egy tanácstag sem. Hát most van. — összeszövetkeztünk — mondja a fiatal tanácstag (1976-ban végzett a közgazda- sági karon, azóta a gyár munkaügyi csoportját vezeti). — Mivel nincs még kellő tapasztalatunk, ketten-ketten tartanánk fogadóórákat, beszámolókat a gyárban is. És együtt tevékenykednénk is. Úgy véljük, ha együtt csináljuk, együtt mondjuk, talán több eredményt érünk el. És persze számítunk az üzemek támogatására is. Ö is a választókerületében lakik, a Krisztina téren. Férjével (aki szintén közgazdász) egyelőre az édesanyjánál laknak, de saját otthont is itt, Lvov-Kertvárosban szeretnének teremteni. — Mert szép ez a városrész. Persze, hiányzik még egy s más, pl. a posta, az OTP... és nincs egy szórakozóhely, ahová a fiatalok eljárhatnának, nincs mozi. . . Szeretnénk az ott lakókat megnyerni a társadalmi munkára. Hársfai István Kónya Mihály Vígan Károly Zimonyiné Czipó Ildikó a pénzjutalmat. karuhában „ugrottak” át az eredményhirdetésre, boldogan szorongatták kezükben az elismered oklevelet és a kis fehér borítékban munkaruhában Állomásról állomásra A vizsga- biztos Az iroda egy kisebb osztályteremhez hasonlít, padok sorakoznak benne, priccshuzatú székekkel. Itt szoktak felkészülni a feleletre azok a vasutasok, akiket dr. Nagy Tóth János, a MÁV Pécsi Igazgatósága forgalmi osztályának vizsgabiztosa kérdez. Tizenhat év óta járja az igazgatóság állomásait, évente egyszer minden forgalomban dolgozót vizsgáztat a „Vasutas KRESZ”-ből. 1943-ban került a vasúthoz, először a debreceni állomásra. A vasutastiszt- képző iskola után Nagykanizsán folytatta munkáját, majd több, apró állomást követően 1953-ban a pécsi állomásra, 1962-ben pedig az igazgatóságra helyezték. Egy év múlva kezdett tanulni a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Még 1945-ben tagja lett a szakszervezetnek, volt propagandista, bizalmi he- helyettes, műhelybizottsó- gi titkár, de ahogy ő mondja, csak tíz évvel ezelőtt kezdett intenzívebben dolgozni, a Vasutasok Szak- szervezete Pécsi Területi Bizottságának aktívájaként, a tömegpolitikai bizottságnak is. Sokáig beszélgettünk arról, hogy a vasút nem „egy kapun” belül szervezi az oktatásokat, a nagy csomópontok mellett ott vannak az aoró hat-hét fős szolgálati helyek, s évente mégis 5000—6000 vasutas vesz részt a különböző kérdéseket megbeszélő oktatásokon. Évekkel ezelőtt határozták el, hogy nem mondanak le egyetlen kicsi állomáson dolgozóról sem. ha kell, helyben rendezik meg az oktatást: — Szükségük és igényük van az embereknek a gondolatcserére, s én ebben látom a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás jelentőségét — mondja dr. Nagy Tóth János. — A rádióval, televízióval, újsággal nem lehet beszélgetni, vitatkozni a gyakorlaton. A szakmai és a helyi sajátosságokkal is sokkal jobban lehet így foglalkozni. A vasutas dolgozók között pillanatnyilag a munkahelyi élet időszerű kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok a legnépszerűbbek, de a témakörön belül is érdekes változást figyelhettek meg. Korábban a legtöbb előadás utáni kérdés a bérekkel volt kapcsolatos. Ma inkább a munkahelyi étkeztetés, szállásmegoldás, üdültetés, egyáltalán a dolgozókkal való törődés az, ami foglalkoztatja az embereket. Ezért is népszerűek az idén rendszeresített fórumok, ahol párt, társadalmi és gazdasági vezetők válaszolnak a kérdésekre. Dr. Nagy Tóth János, mint vizsgabiztos, rengeteget utazik, eljut a legkisebb állomásokra is. Vizsga előtt, vagy után mindig akad egy kis ideje a személyes beszélgetésekre, s a véleményeket, kívánságokat a szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban hasznosítja. L Fiatal szakmunkások pályaművei Ml*?; félszáz 30 éven aluli szakmunkás 28 pályaművéből rendeztek Alkotó ifjúság címmel kiállítást a Pécsi Hőerőműben. Az alkotók munEredményhirdetés
