Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-12 / 100. szám

Dunántúlt TIqpIÖ 1978. április 12., szerda Horgászat Horgászvizeink tavaszi gondozása A tél beállta előtt, majd be­álltakor az ezen időszakoknak megfelelő vízgondozásokról ír­tunk. Most a tavaszi évszak soron következő munkálataira hívjuk fel saját kezelésű vizek­kel rendelkező egyesületeink figyelmét. Halbiológusaink ta­pasztalatai szerint a hosszú téli időszak alatt a vizek ter­mészetes haltápláléka erősen lecsökkent. Legfontosabb fel­adatunk tehát nem lehet más, mint vizeinkben a termeléke­nyebb halélettér megteremtése. Fontos, hogy a halhúshozam növekedését döntően befolyá­soló planktonállomány ideális fejlődését elősegítsük. Ennek a segítő beavatko­zásnak a szakszerű módjáról kérdeztük meg Misota Istvánt, a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának horgász- mesterét. Szakszerű tanácsait ezúton is közöljük az érdekelt horgászegyesületek illetékes ve­zetőségeivel, s nem árt, ha ezekkel a dolgokkal minden horgásztársunk is tudomással bír. A vizek természetes hal­táplálékát növelő mesterséges beavatkozások közül a legjobb a vizek műtrágyázása. Egy te- nyészidőszakban egyenlete­sen elosztva hektáronként 5— 6 mázsa műtrágyát szórhatunk ki. Az alkalmazott műtrágya megoszlása a baranyai tapasz­talatok szerint: egy rész szu­perfoszfát és három rész kö­zép erősségű, 28- vagy 34%- os nitrogénműtrágya legyen. A műtrágyázás eredményeként növekszik a biológiai produk­ció, a növényi és állati plank­tondinamizmus azt a tenyész- időbeli ritmust követi, amit klasszikusnak mondhatunk: ta­vaszi csúcs, nyári minimum és őszi kisebb csúcsprodukció. Az anyagi lehetőségek sze­rint alkalmazni szándékolt mű­trágyamennyiség 40 százalékát tavasszal szórjuk ki és a szu­perfoszfáttal kell indulnunk. A műtrágyázást általában akkor kezdjük, amikor a vizünk hő­foka elérte a 10 C fokot. Ha ezt lekéssük, akkor az alga­szaporodás annyira lelassul, hogy még nagyobb mennyisé­gű műtrágya alkalmazásával sem tudjuk a folyamatot meg­fordítani. A műtrágyázást he­tenként végezzük, csónakból és lapáttal egyenletesen terítjük el. Műveletünk közben a víz PH-értékét állandóan figyel­jük, s ha a PH-érték 8,9 fölé emelkedne, akkor a nitrogén- dúsulás ellensúlyozására szu­perfoszfátot szórjunk a vízbe. Az elmondottak eredménye: a tenyészidőszakban 5—10 mil­lió algaszám vízliterenként és 100—150 milligramm zooplank­ton 100 literenként. Műtrágyá­zásunk jövedelmezőségét bizo­nyítja, hogy 1,— Ft értékű mű­trágyaköltséggel 3,50 Ft érté­kű halhúst nyerhetünk. A műtrágyázás mellett aján­latos az ősszel telepített fiatal pontyállomány ellenálló­képességének növelése céljá­ból gyógyszeres tápot is ada­golni. Bármeíy táp jó erre a célra. 60 kg táphoz 2 kg „ER- RA 6” tápszert keverünk. Ezt három vödör vízzel és 2 liter étolajjal megkeverjük. Ezt a mennyiséget 6—7 alkalommal megismételve, lehetőleg seké­lyebb vízben mindig ugyanarra a helyre szórjuk ki. Ha hozzá­jutunk, PHYLASOL A+D. 3. vitaminból is keverhetünk egy- egy adaghoz 6 decilitert. Ez az alkalmazott prevenció meg­óvhatja halainkat a legrette­gettebb betegségtől, a hasvíz- kórtól. Az alkalmazásnál tudni kell az etetni kívánt apróbb halál­lomány súlyát. Az elkészített takarmánymennyiséget úgy kell alkalmazni, hogy csak a hal­állomány 1%-ának megfelelő etetőanyagot kell kiszórnunk naponta. Pl. az említett etető­anyagból, ha kétezer kg halunk van, akkor 20 kg-ot szórunk be naponta. Vadászat a hasznos vad A vadászok folyamatossá tették a kártékony dúvadak gyérítését. A világhírű és kin­cset érő vadállományunk védel­méért társadalmunk valamennyi tagja felelős. Az éves szaporu­latot veszélyeztető dúvadveszély elhárítása a vadásztársaságok feladata elsősorban. A legna­gyobb veszély az emberi és ál­lati kártevők közül még mindig az állati kártevők részéről vár­ható. A tavaszi szaporulat je­lentős része esik áldozatul. Ezek már a fácán- és fogoly­fészkek tojásállományát pusztít­ják, majd a kikelt fácán és fo­golycsibéket és nyúlfiókákat. A kártevőknek két csoportja isme­retes, szőrmés és szárnyasok. A szőrmés kártevőknél a legna­gyobb károkozó a róka, kóbor kutya és kóbor macska. Ezek­nek kártételét még fokozza a veszettség terjesztése, amely a fenti károkon kívül társadalmi veszélyeztetést is jelent. A szár­nyasok közül a szarka, szürke­varjú, szajkó és vetési varjú okozza a legtöbb kárt. A vetési varjú a hasznos vadállomány­ban tett káron kívül a gazdál­kodó szervek részére is óriási kárt okoz. Kártétele a nagy Védjük szaporulatát mennyiségű takarmányfogyasz­tásban mutatkozik, valamint a betegségek terjesztésében és a hasznos apróvadállományra gyakorolt stresszhatásban nyil­vánul meg. Ezen kártevők gyérítésére va­dásztársaságaink a tavaszi idő­szak kezdetén az injektált tojást és a füstgyertyát használják fel. Ezt követően nagyarányú fegy­verrel történő dúvadapasztást hajtottak végre. Ezt a továb­biakban is folyamatossá kell tenni, főleg a hivatásos vadá­szok részére és esetenként a sportvadászok részéről is elvá­randó. Különösen nagy tekintet­tel kell a dúvadapasztást elvé­gezni azokon a területeken, ahova ez év nyarán a zárttéri tenyésztésből kikerült hathetes fácáncsibéket telepítünk. A mesterséges telepítés eredmé­nyessége, valamint a természe­tes szaporulat nagyarányú meg­védése biztosítja a következő évekre a hasznos vadállomány kívánatos törzsállományát. Ez­zel is biztosítjuk állat- és ma­dárvilágunkban a biológiai egyensúly fenntartását. Farkas János Túzok Németh György felvétele Kiskertünk Virágrácsok, lugasok, pergolák A lakóház vagy üdülő meg­hittségéhez, hangulatos környe­zete kialakításának elengedhe­tetlen kellékei a futónövények. A kert és az építmény, azaz az élő természet és a holt elemek összeszövődését, egymás kiegé­szítését segítik elő a kúszó, li­ánszerű növények. A virágrácsok, lugasok, per­golák, azon felül, hogy jól meg­építve és méretezve esztétikai rendeltetést is betöltenek, se­gítséget nyújtanak a futónövé­nyek mesterséges irányítására és azok támaszaként szolgálnak. VIRÁGRÁCS: lécekből össze­szerelt rácsozat. Épületre, tám­falra szerelhető, de szabadon állva is alkalmazhatjuk. LUGAS: oszlopokon nyugvó, növényekkel befuttatott léces rácsozat, esetleg huzallal kom­binálva (pl. szőlő esetén). A rácsozat tetőt képez a két osz­lopsor között. A sétalugas hosz- szú, keskeny, míg az ülőlugas zömök alapidommal tervezhető. PERGOLA pedig gerendák­kal összekötött, lugasként befut­tatott oszlopsor, melyre rövid keresztlécek vannak ráróva, sze­gezve, hogy a futónövények jobb támaszt találjanak. A rácsok lehetnek térválasz­tók, térosztók, és térhatárolók. Kisebb kerteknél a térhatáro- lásra használjuk leggyakrab­ban. A rácsok méretei az épü­lettel és környezetével harmo­nikusan legyen megválasztva. Mindig szerényen kell a szer­kezetnek meghúzódnia és alá­rendelt szerepben kell hordoz- niok a futónövények terhét. A lécezet kialakításában a függőleges és vízszintes vonal- vezetés domináljon. A ferde lé­cezés zavaró és bizonytalansá­gi érzetet kelt. Nem célszerű, nagy munka és költségráfordí­tással különleges minták kiala­kítása (különösen vasrácsozat esetén gyakori) részben mert hivalkodó, részben pedig a lom­bozat nagy részét úgyis elta­karja. Az építménynek kivehető­nek kell befuttatás után is len­nie, mely biztonságos hátteret ad a laza, mozgalmas növény­zetnek. A rácsozatot egy síkban cél­szerű kialakítani, törésekkel el­aprózni nem helyes. A síkból maga a növény játékos laza­sággal úgyis kilép. „ A virágrács, lugas, pergola anyagára nagy gondot kell for­dítani. Legtermészetesebb a fa, ridegebb a fém (vaspálcák, csövek, szögvas, dróthuzal stb.), (műanyagcső, műanyaghuzal). A műanyaggal bevont huzalok tartósak. Használatuk esetén a semleges és szolid színek mel­lett döntsünk. A lugas anyaga, építésmód­ja és a reá kúszó növényeknek összhangban kell lennie. Erős, vaskosabb építményre (pl. vé­kony gömbrúdból ácsolt) nagy­levelű, nagytömegű lombot ho^ zó növény illik. Pl. Vitisek = szőlőféleségek. Karcsú, kecses lécekre pedig finomlevelű, köny- nyed növények illenek, pl. Cle­matis montana = hegyi isza­lag. Hántolt rönkből össze­ácsolt szerkezethez, vadabb megjelenésű, míg gyalult, má­zolt vagy lakkozott lécekhez kerti, nemesített növények ille­nek. Szabadon álló lugasok, rá­csok magasságát a tér mére­tei, míg a falra szerelt rácsok nagyságát az épület jellege ha­tározza meg. A szabadon álló építmények hnéretei az emberi léptékhez igazodnak: 2,5—3,0 m magasak, de a legalacsonyabb se legyen 2,0—2,20 m-nél ki­sebb. (Folytatása következik) Kalla Gábor FAOSZLOPOK RÖGZÍTÉSE. Bélyeg Március 31-én került forga­lomba a Képző- és Iparművé­szeti Szakközépiskola fennállá­sának 200. évfordulójáról meg­emlékező 1 forintos bélyeg 4 234 000 fogazott és 4000 fo- gazatlan példányban. A bélyeg a szakközépiskola homlokzatát több színnel, felette 1778 és 1978 évszámokat sárga és kék díszítéssel, fekete színnel, lent jobbra a szakközépiskola jelle­gére utaló legfontosabb tantár­gyak jellemző eszközeit (festő­paletta, ecset, ceruza és min­tázófa) több színnel ábrázolja. A bélyegkép körül „200 ÉVES A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA”, lent MA­GYAR POSTA felirat és az ér­tékjelzés kék kontúrral, fekete színnel, legalul balra a terve­zőművész Vertei József neve, jobbra 1978 évszám fekete szín­nel olvasható. Április 1-én pedig a magyar kommunista ifjúsági mozgalom 60. évfordulójáról emlékezett meg a posta egy 3 -f 1,50 fo­rintos címletű bélyeggel, amely a XIV. országos ifjúsági bélyeg­kiállítás megnyitásának napján jelent meg 319 000 fogazott és 4400 vágott példányban. Ugyan­ezen a napon jelent meg a ki­állítást s rendező városát, Hat­vant köszöntő levelezőlap is 100 000 példányban. A bélyeg ezüst alapon vörös kontúrral női fejet ábrázol. A felső részén „60 éves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom" szöveg fekete, a jobboldali füg­gőleges széllel párhuzamosan IFJÚSÁG, lent MAGYAR POS­TA felirat fehér, a jobb sarok­ban az értékjelzés vörös, a bé­lyegkép alatt balra 1978, jobb­ra Szabados Margit tervezőmű­vész neve ezüst színnel olvas­ható. Itt említjük meg, hogy a kiállításon a pécsi 508-as Szak­munkásképző Intézet bélyeg- gyűjtő szakköre is szerepelt egy tanulmánygyűjteménnyel, az el­ső forint-filléres forgalmi bélye­gek eltéréseiről. Filatelíai Hírek A Luxemburgban április 6— 10-ig tartó JUPHILEX 78 nem­zetközi ifjúsági bélyegkiállításon is szerepelt a pécsi 508-as Szak­munkásképző Intézet szakköre, Tóth József tanulmánygyűjtemé­nyével. * A pécsi és az eszéki bélyeg- gyűjtők közös bélyegkiállítását április 15-21-ig Pécsett, a Fegy­veres Erők Klubjában rendezik meg. Az ottani alkalmi posta- hivatalnál emlékbélyegzés és emlékboríték is lesz. * Április 16-án (vasárnap) 10 órai kezdettel Pécsett, a KPVDSZ Művelődési Házban, a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör összejöveteli helyiségében ZBO- RAY BÉLA, a MABÉOSZ motí- vum-filatéliai szakosztályának tanácsadója közérdeklődésre számot tartó előadást tart a motívumgyűjtésről és a motí­vumgyűjtemények feldolgozásá­ról. Érdekes cikket olvastunk a Filatéliai Szemle április havi számában L. S. Ettre (Norwalk, USA) tollából a díjjegyes, fe­lülnyomott postai nyomtatvá­nyok baranyai vonatkozásairól. A MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága április 23- án (vasárnap) 10 órai kezdettel Pécsett, a KPVDSZ Művelődési Házban tartja meg az 1977. évi beszámoló értekezletét Bara­nya, Somogy és Tolna megye köri küldöttei részére. * Már most említjük meg, hogy ugyancsak Hatvanban rendezik meg május 7-én a KlSZ-kor- osztályú ifjú filatelisták vetélke­dőjének országos döntőjét, mely­nek egyik résztvevője a pécsi 508-as Szakmunkásképző Inté­zet szakkörének Boksa Árpád, Nagy Ernő és Peischer Péter összetételű csapata. * SZOCFILEX 78 címmel nem­zetközi bélyegkiállítás kezdődik május 7-től Szombathelyen, melynek rendezvényei során pos­tai értekezletre, filatelista szer­vezetek és újságírók tanácsko­zására is sor kerül. Ennek rész­leteire rovatunkban még visz- szatérünk. Olvastuk, hallottuk Baranyáról A Népszabadság március 24-i számában olvastuk, hogy a Pécsi Bőrgyárban előregyár­tott, úgynevezett konfekcionált cipőalkatrészeket készítenek, és lehetővé teszik, hogy a cipő­gyárakban mind termeléke­nyebb összeszerelő módszere­ket vezessenek be a gyártás­ba. Szállítanak kiszabott talp­béléseket, sőt kész bőrtalpakat is. Az így jelentkező lényege­sen kevesebb hulladékot nyom­ban felhasználhatják például a cipők kérgének előregyártá- sánál. Számszerint évi nyolc­millió pár cipőkéreg előregyár- tásáról van szó, s a gazdasá­gos termelés lehetővé tette a szükséges üzemrészek bővíté­sét is. Céljuk a termelés és ér­tékesítés összhangjának javí­tása, gazdaságosság, takaré­kosság nagyfokú bevezetése. * Pécsi mozaik címmel e hó 5-én este 20.30-kor a Petőfi rádió sugározta Pécsett ké­szült műsorát. Megyei, városi vezetők, közéleti személyiségek szóltak a város gondjairól, ter­veikről. A riporter bemutatta a Széchenyi tér szépségeit, szó volt a lakásgondokról, elláto­gattak a „múzeum utcába”, a pécsi tv-stúdióba. Diófási La­jos a pécsi borokról, mások a Mecsek éghajlatáról, gazdag, egyedülálló növényvilágáról szóltak. Megismerhette az or­szág a pécsi balettegyüttes terveit, a pécsi nyári színház programját. * Megvalósul a mohácsi ön­tözőfürt. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság új tervek alapján indítja meg az erede­tileg nagy beruházási költsé­gek miatt halasztást szenve­dett mohácsi öntözőfürt építé­sét — olvastuk a Népszabad­ságban. Ez csaknem 20 ezer hektár jóminőségű termőföld öntözésére készül, s a beruhá­zás költségei az eredeti ter­vek szerint csaknem elérik a 700 millió forintot. Most ésszerűbb és takaré­kosabb terveket dolgoztak ki. Ezek szerint a Duna egyik holt­ágát átvágva alakítják ki az öntözőfürt tápcsatornáját: így elmaradhat egy vízkivételi mű építése, mert a csatornán ter­mészetes eséssel áramlik az öntözővíz, csupán egy átemelő szivattyútelepre van még szük­ség, amely a csatornából a vizet az öntözőfürtökbe juttat­ja. Ez a szivattyútelep azonban sokkal kisebb teljesitményű le­het, mert az új megoldással csökkentették a vízszintkülönb­ségeket is. Mindezzel több mint 200 millió forinttal mér­sékelték a beruházási költsé­geket, miközben mintegy ezer hektárral növelik az öntözött terület nagyságát. Az öntöző­fürt építése több lépcsőben va­lósul meg. * Dr. Tóth Imre, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem pártbi­zottságának titkára nyilatko­zott a Népszabadságnak. A holnap orvosairól, s arról a merész oktatási reformról be­szélt, amelynek lényege, hogy az orvosképzést közelebb hoz­ta a gyakorlathoz. Észrevették, hogy a középiskolákban a fel­színes memorizáláshoz szokott hallgatók közül elég sokan jobban szeretnek biflázni, semmint értelmesen tanulni. Az orvostudományok rohamos fej­lődése révén igy olyan ismeret­halmazt kellene a hallgatók agyába préselni, mely megha­ladja a legjobbak szellemi ka­pacitását is. Elsőrendű köve­telmény a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők igen ésszerű és megfontolt felhasz­nálása, a meglévő eszközök, drága műszerek okos felhasz­nálása. Az egyetem hallgatói voltaképpen minden nap vizs­gáznak, a vizsgákon nemcsak „felelnek", de tanulnak is. En­nek lényege, hogy a szükséges alapismeretek megszerzése után nemcsak könyvek, jegy­zetek, laboratóriumok világá­ban élnek és fejlődnek, ha­nem a betegágyaknál is. Lipóczki József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents