Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-10 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 69. szám 1978. március 10., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A művezető malomkövei Aligha kettő van ezekből, bár annyi is elég a — megörölte- téshez. Számítások szerint a termelő ágazatokban meghaladja a százezer főt azok tábora, akik az irányítás első szintjét, ha úgy tetszik, frontvonalát alkotják, s bár tisztségük megjelölése váltakozó, valójában feladatkörük a művezetéssel azonos. Szó sincs tehát arról, hogy csakis az ipar gondja a művezetők felemás helyzete, munkájuk megkönnyítése. Az igazi gond a követelmények, s azok teljesítése feltételeinek különbözősége. Elsőként a Könnyűipari Minisztérium vállalkozott arra, hogy felmérje — a textil- és a ruházati iparban — a művezetők helyzetét, az irányításban elfoglalt tényleges és kivánatos szerepkörét. Napjainkban az úttörőnek számitó kezdeményezésnek már jó néhány követője van más ágazatokban. Figyelmeztető jelek sokasága intett ennek az útkeresésnek szükségességére. Némely iparterületen kötéllel fogják a művezetőket, annyira nincs önként vállalkozó, s az sem szabályt erősítő kivétel, hanem tipikus eset, amikor a művezető föladva tisztségét, ismét munkás lesz, mert így többet keres, kevesebb a gondja, kisebb a felelőssége. Ez utóbbira bizonyitékok garmadáját szolgáltatja a sütőipar, a textil- ruházati ipar, a tartósítóipar. A művezető — kérdőíves felmérések mutatták — gyakran postásnak, utasítások mechanikus továbbítójának érzi magát, olyasvalakinek, akit bármikor bűnbakká lehet tenni az anyag- és szerszámellátás zavaraiért éppúgy, mint a műhely tisztaságáért, a tűrt selejt meghaladásáért, a védőfelszerelések használatának elmulasztásáért. A felelősségnek ilyesfajta kiterjesztése mindenre, valójában a tényleges felelősség elillanása, ámde a lehetőség, hogy bármikor, bármiért bekövetkezhet fejmosás — és fegyelmi, prémiummegvonás —, azoknak is kedvét szegi, akik tisztességgel és hozzáértéssel csinálnák művezetői munkájukat. Furcsa helyzet valóban, nem a művezető veszi fel, helyezi át és küldi el beosztottjait, de ö felel munkájukért, hozzáértésükért, fegyelmezettségükért. Nem a közvetlen irányító szabja meg az órabért, a béremelés mértékét, a jutalom összegét, de ő követeli a teljesítményt, a feladat végrehajtását. Igaz, hiba lenne elhallgatni néhány — sajnos, valóban csak néhány — nagyvállalatnál megpróbálkoztak a mai követelményeknek megfelelő művezetői jog- és feladatkörök kialakításával, s nagyszerű eredményeket könyvelhettek el. A példa azonban lassan talál követőkre, jóllehet egy-egy részintézkedés eredményeit sem szabad lebecsülni — így az önálló bérmegállapítás joga jótékony hatással van a teljesítményekre —, a megnyugtató, hosszú távú rendezés azonban a vállalati szervezet egészének kritikus elemzésével együtt érhető el. A művezetők malomkövei fontos jelzői annak, hogy általában gond az irányítás hatásossága, célratörősége, csak éppen legélesebben ez a művezetőknél rajzolódik ki. Döntés az 1978. évi Állami és Kossuth-díjak odaítéléséről, határozat Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek adományozásáról A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Külkereskedelmi Miniszter jelentést teti a szocialista országokkal kötött 1978. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek létrehozásáról, a végrehajtásra teendő intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1977. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A legfőbb ügyész tájékoz• • ülést tartott a Minisztertanács tatta a Minisztertanácsot a bűnözés 1977. évi helyzetéről és az ügyészi tevékenység során' szerzett fontosabb tapasztalatokról. A kormány tudomásul vette a beszámolót. A Minisztertanács döntött az 1978. évi Állami és Kossuth- díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter javaslatára a kormány határozott a Kiváló és az Érdemes művész kitüntető címek ez évi odományozásáról. A Minisztertanács jóváhagyta a Magyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János látogatása a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba látogatott. Elkísérte Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője és Ná- dasdi József, a VII. kerületi pártbizottság első titkára. Kádár János a tárca vezetőivel közvetlen hangulatú eszmecserét folytatott, amelyen részt vett Pullai Árpád miniszter, Urban Lajos államtitkár, Földvári László, Horn Dezső, Kiss Dezső, Klézl Róbert miniszterhelyettesek, Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Győrffy József, a minisztérium pártbizottságának titkára. Pullai Árpád tájékoztatót adott a KPM tavalyi munkájáról, az idei legfontosabb feladatokról és a tárca fejlesztési terveiről. Egyebek között beszámolt arról, hogy a szállítás és a hírközlés területén dolgozók teljesítették a tavalyi terveket. A személyszállításban a korszerűbb autóbuszok forgalomba állításával enyhült a zsúfoltság. Az áruszállításban kielégítették a megnövekedett igényeket, amiben jelentékeny szerepe volt annak, hogy javult a vállalatok közötti együttműködés. 1978-ban a tárca mintegy 380 ezer dolgozójára az előző évinél is nagyobb feladatok megoldása vár. A cél az utazási körülmények további javítása, az áruszállítási igények mind teljesebb kielégítése, a közutak és a vasúti pályák korszerűsítése, az országos főúthálózat fokozatos kiépítése. Kádár János elismerését fejezte ki a tárca vezetőinek, a közlekedés és a posta dolgozóinak helytállásukért, a nehéz körülmények között végzett jó munkáért, amellyel a múlt évi feladatokat teljesítették. A beszélgetés során szólt az ország előtt álló idei feladatokról, amelyek egész népünk, ezen belül a közlekedés- és a posta dolgozóinak odaadó munkájával eredményesen megoldhatók. Végül további sikereket kívánt az idei esztendő terveinek teljesítéséhez. Tito Washingtonból Angliába utazott Washington: A hivatalos látogatáson Amerikában tartózkodó Jo- szip Broz Tito jugoszláv elnök szerdán kongresszusi vezetőkkel tanácskozott, majd az Egyesült Államok alelnöke, Walter Mondale ebéden látta vendégül. A külügyminisztériumban rendezett ebéden jelen volt Cyrus Vance külügyminiszter is, és itt folytatódtak a politikai tárgyalások a jugoszláv államelnök, kísérete, illetve az amerikai kormányférfiak között. Tito ugyanaznap a szállásán találkozott az amerikai törvényhozás vezetőivel. Tito csütörtökön folytatja tárgyalásait vendéglátójával, James Carter elnökkel, ezúttal kétoldalú kérdésekről. Az eredeti terveknek megfelelően washingtoni tárgyalásait befejezve a jugoszláv államfő csütörtökön este Nagy- Britanniába utazott. A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola első éves tanulói a kéménypillérezést tanulják gyakorlati foglalkozásként tanműhelyükben. Az egyik legfontosabb feladat, hogy _füg- gőzsinórral teljesen szabályos építményt képezzenek ki. Fotó: Erb János Műszaki és közgazdasági tudományos hetek A Pécsi Tudományegyetem aulájában tegnap délután ünnepélyes keretek között nyílt meg a Baranya megyei műszaki és közgazda- sági tudományos hetek. Képünkön: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára üdvözli a megjelent közgazdászokat és műszakiakat. ■ ■ ünnepi megnyitó q Pécsi Tudomany- egyetem aulájában Ur. Bognár József akadémikus előadása Elörelátóbbnak kell lenni az emberiségnek Hagyomány, hogy minden év tavaszán a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete heteken át tartó rendezvénysorozatra invitálja megyénk műszaki és közgazdász szakembereit. Idén tizenharmadik alkalommal rendezik meg a műszaki és köz- gazdasági tudományos heteket, melynek tegnap délután tartották az ünnepélyes megnyitóját, a Pécsi Tudományegyetem aulájában. A március végéig tartó rendezvénysorozatot dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy a. műszaki és közgazdasági szakemberek e nagyszabású találkozója minden évben új, következésképp a legidőszerűbb témákat választja feladatul. A tudományos eredmények megvitatásán túl a mindennapi gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik az a több mint hatvan előadás és konzultáció, amit a négy héten át tartó program felölel. így többek között a termékszerkezet átalakítással, az intenzív fejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással, az ipari struktúra megváltoztatásának kérdéseivel, továbbá számos műszaki vonatkozású témával ismerkedhetnek meg a szakemberek, s hadd tegyük mindjárt hozzá: sokkal elmélyültebben, mint a korábbi években, tehát magasabb színvonalon. Dr. Nagy József elmondta, hogy a korábbi években mintegy negyvenezer érdeklődő vett részt a különböző programokon és a rendezők idén is számítanak a megye lakosságának érdeklődésére. Végezetül arra utalt, hogy a világgazdaságban bekövetkezett változások meghatározók hazánk, így többek között Baranya fejlődését tekintve: ezért is határoztak úgy a rendezőszervek, hogy a műszaki és közgazdasági tudományos hetek megnyitó előadásában éppen e kérdésekről kapjanak tájékoztatást a jelenlevők. A rendezvényen megjelent és az elnökségben foglalt heiyet többek között dr. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója — aki a bevezető előadást tartotta -, Horváth Lajos, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Megyei Tanács elnöke, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Jaz- binsek Vilmos, az MTESZ Baranya megyei Szervezetének elnöke, dr. Kisvári András, az MKT Baranya megyei Szervezetének elnöke, valamint a házigazda tisztét betöltő dr. Földvári József, a Pécsi Tudomány- egyetem rektora. A megnyitót követően dr. Bognár József akadémikus előadását hallgatták meg a zsúfolásig megtelt aulában helyet foglalók. A téma, manapság a legizgalmasabbak egyike: a világgazdasági változások hatása a műszaki fejlődésre. — A világgazdasági korszakváltás olyan döntések sokaságát érleli majd meg, amely a nemzetgazdaságokat, az emberiséget új következtetések levonására készteti — mondotta többek között, majd igy folytatta: — A világgazdaság fejlődését számos tényező befolyásolja, amit korábban nem vett figyelembe az emberiség. A továbblépés érdekében tehát hosszú távon kell meghatározni a gazdasági fejlődés feltételrendszerét. — Nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezetvédelemmel összefüggő dolgokat, hiszen a bio. és hidroszféra egyensúlyának meqbontása az emberiség tragédiájába torkollhat. Mind szoritóbb gond (Folytatás a 2. oldalon) Lázár Gábor
