Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-08 / 67. szám

s Dunantmi napló 1978. március 8., szerda Fogási eredmények 1977-ben Megyénk horgászlétszáma az elmúlt év 11 százalékos emel­kedésével elérte a 7311 főt. E létszámnak még mindig csak a 87 százaléka tett eleget an­nak a kötelezettségnek, hogy fogási eredménynaplóját a ki­tűzött határidőre egyesületé­nél leadja. A 24 egyesületből csak a Sellye és Vidéke HE és a Sásdi Vízgazdálkodási HE tagjai tettek eleget fel­adatuknak. Az ellenpóluson viszont az újpetreiek vannak, mivel náluk a tagoknak csak Fantasztikum az űrkutatásban Verne Gyula születésének 150. évfordulója alkalmából március 10-én bocsátja forga­lomba a magyar posta a Fan­tasztikum az űrkutatásban el­nevezésű hét címletből álló 16 forint össznévértékű bélyegso­rozatot. Valamennyi bélyegkép kettős, keskeny, fekete keret­ben helyezkedik el, amelyen belül-a felső sarokban a bé­lyeg elnevezése, lent „légi­posta" szöveg, majd a legalsó sarokban „magyar posta” és az értékjelzés, a kereten kívül balra 1978, jobbra Varga Pál tervezőművész neve fekete színnel olvasható. A 40 filléres „hold állomás", a 60 filléres „luna-űrtelep", az 1 forintos „phobos”, a 2 forintos „felderítő az aszteroi­dán”, a 3 forintos „a mars vonzásában", a 4 forintos „Szaturnusz gyűrű", az 5 forin­tos pedig „jupiter-3" felirattal egy-egy tudományos, fantasz­tikus, elképzelt helyzetet, illet­ve szerkezetet ábrázol a vi­lágűrben, több színnel. A bélyegsorozat 462 000 fo­gazott és 8 300 fogazatlan pél­dányban, több színű ofszet­nyomással az Állami Nyomdá­ban készült. Hallottuk — olvastuk • Szórakoztató, a bélyeggyűj­tést népszerűsítő színes, kis ecskével lepte meg a a a fiatalokat, -dves rajzaival 'Mönböző motí- mutatja be rö- yelemfelkeltően a ki- Igen érdekes az ä cik- ' amelyből prof. dr. Soó Rezső akadémikus gyűjtési te­rületeivel ismerkedhet meg az ifjú olvasó. Az utóbbi időben a külföldi lapokban mind több hirdetés jelent meg, amelyben a keres­kedők bélyegcserét ajánlottak olyan formában, hogy bélye­gért különféle cikkeket, sőt ék­szert is adnak. Ausztráliában az egyik benzinvállalat olaj- kútjainál minden vevő kis bé­lyegcsomagot kap. Sokszor állítják a bélyeget a hírverés szolgálatába. Ismert tény, hogy az annol királynő, aki egyébként a világ legna- nvobb bélye^nyűjteményének tulajdonosa, meglátva a világ­híres halasi csipkéket bemuta­tó bélyegsorunkat, nagy csip­kerendelést adott fel. Közérde­kű szolgálatot teljesített az a bélyegkép 1954-ben, amikor a magyar posta, sort adott ki a mezőgazdaságra kártékony ro­varok ábrájával, hogy felisme­résüket és ezzel irtásukat elő­segítse. Igen nagy sikerük van a karácsonyi és újévi bélye­geknek, amelyek gyakran a hozzájuk tartozó szelvényen a jókívánságokat is feltűntetik. Hasonlóak a skandináv álla­mokban újévkor megjelenő bé­lyegek, amelyeket nem posták, hanem jótékonysági társaságok bocsátanak ki. Az eladásukból származó bevétel pedig szoci­ális célokat szolgál. Az I. és a II. világháborúban a bélyege­ket a kémkedés szolgálatába is állították. Mint emlékiratok, beszámolnak róla, hátoldaluk­ra különleges vegytintával je­lentéseket írtak s így az ártöt- lan szövegű üdvözlő képeslap nagy fontosságú titkokat to­vábbított. » Befejeződött a szezon Megyénk vadásztársaságai március elejére eredményes vadászati szezon végéhez ér­tek. A vadászterületek fácáno­saiban elcsendesedett a va­dászfegyverek zaja és azok a tavaszi szezon kezdetéig — amely a szalonkahúzással kez­dődik, majd a dúvadapasztás- sal folytatódik — a fegyver- tartó szekrények mélyére ke­rültek. Ezzel egyidőben va­dásztársaságaink megtartották a szezonvégi beszámoló köz­gyűléseket és értékelték az el­múlt év vadászati és vadgaz­dálkodási eredményeit. A vadászati tervek elsősor­ban a nagyvad vonatkozásá­ban túllettek teljesítve. Szarvasból 1100, őzből 2600, vaddisznóból ugyancsak 1100 nagyvád került terítékre. Ap­róvadból egyedül a fácán­ra folytatunk tervszerű nagy­vadászatot, amelyből 34 ezer fácánkakas került lelövésre. Említésre méltó még a vadré­ce vadászata, amelyből az el­múlt évben 3100 db-ot lőttek vadászaink. A terítékre hozott lőttvad- mennyiséget nagyvadból több mint 80 százalékos arányban értékesítették. Ez az apróvad- értékesítéssel, valamint a kül­földi vadásztatással együtt 10 millió Ft bevételt jelentett va­dásztársaságaink pénzgazdál­kodásában. A vadgazdálkodási és fenntartási kiadások után így megyénk vadásztársaságai 7 millió Ft-os biztonsági ala­pot képeztek az új gazdasági évre. VaÉÉsztársasógaink a tava­szi ^^niyári vadászpti holtsze­zonban a gazdálkodó szervek­kel kötött együttműködésük alapján továbbra is biztosíta­ni kívánják ez év vadászati é% vadgazdálkodási jó eredmé­nyeit. Farkas János Kánavirág termesztése Virágoskertek, díszkertek el­engedhetetlen virága a Kána (Canna indica). Kecses meg­jelenése, nagy hosszúkás le­velei, folytonnyíló virágai mi­att méltán kedvelt nyári virá­gunk. Legismertebb a zöld levelű piros virágú „Tűzmadár” faj­ta, de az utóbbi évtizedben sok új nemesített változat ke­rült forgalomba. Legismerteb­bek: a lazacpiros Délibáb, narancssárga Aranyálom, krém­sárga Centenárium, világospi­ros Csaba. A Canna fagyérzékeny nö­vény, ezért ősszel a talaj­menti fagyok beállta előtt a földből fel kell szedni, levele­it a tő felett 10—15 cm-re le kell vágni. Tárolásra legalkal­masabb az 5—10 C°-Os pince vagy helyiség. Kissé nyirkos helyiség a jó, mert nedves környezetben kirothadhad, szá­raz helyiségben pedig kiszárad a gyöktörzs. Szaporítása kétféleképpen történik: Amennyiben korán szeret­nénk virágot, akkor fűtött, vi­lágos helyiségben (üvegház, fólia vagy lakásban ablakhoz, meleghez közel) hajtatjuk. Amennyiben az előhajtatásra nincs mód, közvetlenül szabad­földbe ültetjük ki a töveket. A HAJTATÁSRA a gyöktör­zset (rhizómát) az előző évi gyökerektől, valamint a vissza­maradt szárrészektől megtisztít­juk. Amennyiben a gyöktörzs nagy, esetleg kétfelé vágjuk úgy, hogy mindkét darabon maradjon rügykezdemény. A vágás, sérülés helyét faszén­porban kell megforgatni, ami megakadályozza a keletkezett seb helyén a gombafertőzést. Hajtatásra február végén, március elején kerül sor. Ek­kor a gumókat 12—14 cm-es átmérőjű cserepekbe ültetjük. 1 cserépbe 2, esetleg 3 gyök­törzset tegyünk 4—5 cm mé­lyen. A Canna tápanyagigé­nyes növény, jó talaj esetén dús gyökérzetet és levelet fej­leszt. A melegágyi földet, komposztföldet meghálálja. Ki­válóan megfelel 3 4 rész jó minőségű rostált kertiföld és 1/4 rész teljesen kiérett mar­hatrágya keveréke. Trágya hi­ányában morzsalékos kertiföld is megfelel fejtrágyázással. * Cserepezés után rendszeresen öntözzük. Amíg az első levél meg nem jelenik, csupán a meleg a fontos, (18—23 C°) a levelek megjelenése után vi­lágos, napos helyen neveljük tovább. Május 10—15. után (fagyosszentek) ültethető ki végleges helyére. A Canna melegigényes vi­rág. HAJTATAS NÉLKÜL a szabadföldbe végleges helyére csak a talaj felmelegedésekor, április közepén ültethetjük ki a töveket. Nyári kezelése rendszeres öntözésből, kapálásból áll. Az elvirógzott szárakat vágjuk le, hogy újakat hozhasson és magképzésre ne fogyassza energiáját. Hálós növény a fagyokig virágzik. A következő év érdekében a töveket ne szedjük ki kora ősszel, csak október végén, az első talaj­menti fagy alkalmával, ugyan­is a gyöktörzse október végére fejlődik ki méretesre. Télen a szabadban bármilyen takarás esetén is elfagyna, ha felsze­déséről elfeledkezünk. Magvetéses szaporítással ne kísérletezzünk. Kalla Gábor az 59 százaléka tett eleget leadási kötelezettségének. Az ellenőrzött fogási nap­lók adatai szerint megyénk­ben 153 016 kilogramm hal került horgászszákba. Az egy főre eső megyei fogási átlag 24,1 kilogramm hal. Az egye­sületekre eső fogási átlagokat tekintve: 1. a lánycsóki HE (120 fő): 45,9 kilogramm hal átlaggal, 2. Pogányi Tavasz HE (144 fő) 38 kilogramm hal, 3. Komlói Bányász HE (255 fő): 37,9 kilogrammal. A fogott halmennyiség a horgászott vizek szerint a kö­vetkezőképpen oszlik meg: 1. A Duna: 397 mázsa; 2. Pécsi­tavak: 325 mázsa; 3. Dráva: 173 mázsa; 4. Pogányi tó: 75 mázsa; 5. Balaton: 67 má­zsa. A fogott halak közül a ponty kifogott mennyisége 130 mázsával emelkedett 1976-hoz viszonyítva. Emelkedett a ba­lin és harcsa fogás is. Viszont valamivel kevesebb volt a 976- os fogásnál a süllők száma. Erősen apadt legértékesebb halunknak, a csukának a szá­ma, csupán 85 mázsa került kifogásra, szemben a 976. évi 115 mázsával. Keszegből 496 mázsa volt a zsákmány. Egyesületeink taglétszáma növekedett, csupán a négy drávai egyesületnél volt össze­sen 17 százalékos létszámapa­dás. Ezt az apadást valószínű­leg a vízmegközelítési nehéz­ségek okozhatják. Az eddigi 24 égésűiét he­lyett 978-ban már újabb két egyesület alakulásával 26-ra emelkedett megyénk horgász­egyesületeinek a száma. Re­méljük, hogy az előttünk álló 978-as horgászidényben a lét­számmal arányosan a fogási eredmények is emelkednek. Ehhez kívánunk minden hor­gásztársunknak sok sikert! Hírek — Várakozáson felül jól sikerültek a téli horgászelőadások. Az egye* sületeknél háromezerötszázan, míg az IB négy előadásán kétezren vet­tek részt. Az IB febr. 26-i utolsó elő­adásán dr. Galabár Tibor, a ME- DOSZ alelnöke, az IB elnöke mon­dott záróbeszédet. Ismertette a Pécs környéki horgászvizekkel kapcsolatos feladatokat. Bejelentését, mely sze­rint a TRIAL a folyó évben nyolc vanezer forintért importálhat hor­gászcikkeket, — s így megvan a remény, ho^y ebben az évben jobb lesz a keresett cikkekből az ellátá­sunk, — a jelenlévők nagy örömmel fogadták. * — Az Intéző Bizottság döntése - szerint’ a Pécsi-tavpn a víz leenge­dés miáA hotfogó Versenyt nem en­gedélyeink. Azok az egyesületek, amelyek nem rendelkeznek saját horgászvízzel, Jépjenek érintkezésbe azokkal <3z egyesületekkel, akiknek van saját vizük, s kérjenek ott en­gedélyt versenyük megrendezésére, vagy rendezzék meg versenyüket a Dunán. — Az IB úgy döntött, hogy ápri­lis 3-án és 4-én, valamint 30-án a Pécsi-tavon engedélyezi az éjszakai harcsázást. A horgászhelyeket ter­mészetesen mind csónakban, mind a parton, erős fehér fénnyel ki kell világítani. Akik 10 kg-on felüli har­csát fognak, és a fogást a halőrrel hivatalosan igazoltatják, az 1979-re ingyenes területjegyet kapnak jutal­mul az IB-től. * — Az egyesületekben az ifjúsági vetélkedőket 1978. március 31-ig kell befejezni. Az egyesületek vezetősé­gei a Magyar Horgász-ban közzé­tett felhívásnak megfelelően járja­nak el. A kérdéseket „Amit a hor­gásznak tudni kell” című kiadvány­ból állítsák össze. A vetélkedésből ne hiányozzanak á barkácsolási fel­adatok. A két ifi korcsoport 1—3. helyezettjeit nevezzék be a megyei vetélkedőre. * — Ebben az évben 43 ifi hor­gászt tud az IB táboroztatni. A tá­borok részben Balatonszepezden, részben Velencén lesznek. Az egye­sületek vezetőségei már most kezd­jék kiválogatni azokat az ifjúsági horgászaikat, akiket végzett munká­juk jutalmául táborba kívánnak majd küldeni. — A „csillagászati tavasz” bekö­szöntővel benépesültek horgász­vizeink partjai. A horgászok nagy többségükben nem is panaszkodhat­tak, mert bőven volt fogásuk, kü­lönösen a Pécsi-tavon, ahol még a ,,mazsolák” is 3 db ponttyal térhet­tek haza. De volt árnyoldala is a szórakozásnak. Volt ugyanis olyan horgász is, akinek első kiruccaná­sa némi szabálysértések miatt gyá­szosan zárult, elvették a tóra szóló éves területi jegyét. Az ellenőrzők szomorúan látták, hogy többen nem használják a kiemelőszákot és rá­adásul a retúrhalat durván kezelve dobták és nem „engedték” simán vissza a tóba. Szuchovszky Bertalan Amatőr képző­és iparművészek figyelmébe Pályázati felhívás Magas összegű díjak A X. Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás Tatán, a Komárom megyei Művelődési Központban ke­rül megrendezésre 1978. június 18—július 16-ig. A ki­állítás áttekintést kiván ad­ni az amatőr képzőművé­szet és iparművészet külön­böző szemléleti és műfaji törekvéseiről, az utóbbi években történt változások­ról. A pályázatra az utóbbi Három évben készített mun­kák küldhetők be (fest­mény, szobor, grafika, ipar­művészet, esetleg környe- zetalakitási tervek, maket­tek, a megvalósult munkák esetében ezek fotója.) A legkiemelkedőbb telje­sítmények díjazása: Szak­köri és stúdió kollektívák­nak: I. díj 1 db 10 000 fo­rint, II. dij 2 db 7000—7000 forint, III. díj 2 db 5000— 5000 forint. Szakkörvezetők­nek: 10 db 2000 forint. Egyéni díj 14 alkotónak 1000—1000 forint. A VIT gondolatát legjobban kife­jező alkotás különdíjban ré­szesül). A 15. életévüket betöltött szakköri tagok, illetve egyé­ni amatőrök személyenként és műfajonként maximum 3 darab, egy-egy szakkör, legfeljebb 40 darab pálya­munkát küldhet be. (Ezek kiállításra alkalmas formá­ban; a grafikák 50x70 és 70x100-as paszpartuba üveg nélkül), a fotók kasí­rozva 50x60 és 70x100-as méretben küldhetők.) Minden beküldött tárgyon fel kell tüntetni: a készítő nevét, foglalkozását, élet­korát, a mű cimét, tech­nikáját, méretét, a kör és fenntartó szervek nevét. (Mivel ezen adatok hiánya a korábbi kiállításokon is sok gondot okozott, csak az. adatokkal ellátott műveket tudjuk zsűri elé bocsájtani.) A beküldött munkák vá­logatását a rendezőszervek által felkért bíráló bizott­ság végzi. Az. oda-vissza szállítást célszerű, ha azt a megyei művelődési központ (népművelési tanácsadó) végzi, illetve közvetlenül a szakkörök és egyéni alko­tók bonyolítják. Tokajban, a művésztelep fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából július 20-tól augusztus 20-ig az orszá­gos kiállítás egy része be­mutatásra kerül. Ezért a visszaszállítás időpontja Ta­táról — a Tokajból vissza­került anyaggal együtt! — augusztus 25-től 31-ig tör­ténhet. A pályamunkákat Tatára 1978. április 24—26. között kell eljuttatni a Komárom megyei Művelődési Központ (Tata I., Váralja u. 4.) cí­mére. A zsűri időpontja áp­rilis 27—28. Népművelési Intézet, A KISZ Központi Bizottsága. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Komárom megyei Tanács V. B.

Next

/
Thumbnails
Contents