Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-08 / 67. szám

1978. márcttw 8., szerda Dúnantoit napló Ój rendszerű területi pétiek 8 baranyai pedagégnsnicnak B aranya közismerten sajátos, aprófalvas településrendszere sokrétű, sokirányú gondok forrása a megye oktatásügyi szer­vei számára. A tengernyi problémából sokat megol­dottak már és meg is fog­nak oldani a körzetesítés­sel. Amíg azonban e nagy­arányú, tervszerűen végre­hajtandó folyamat le nem zárul, számos olyan ellent­mondást is szem előtt kell tartani, ami nem közvetle­nül függ össze az oktató­nevelő munka színvonalá­val. Háromnegyed millió lorintos bérkiegészítés Jelentős segítség az aprófalvakban dolgunknak A következő évtől újabb háromnegyed millió Ilyen például az, hogy a nehezebb tereRen dolgozó pe­dagógusok — a munkaterüle­tüknek megfelelő többletválla­lásuk arányában — részesül­jenek nagyobb anyagi meg­becsülésben; Most a Baranya megyei Tanács kidolgozta en­nek .rendszerét és egyben je­lentős összeqet biztosított az új rendszerű területi pótlék költségfedezetére. A megyében dolgozó peda­gógusok egyharmadát érintő intézkedésről Lantos József,' a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezető-he­lyettese tájékoztatott. Az elmúlt év egyik legjelen­tősebb bérpolitikai intézkedé­se a pedagógusok bérének (a 6/1977. OM számú rendelet alapián, szeptemberi hatállyal megtörtént) rendezése volt. A rendelet a területi pótlék rend­szerének felülvizsgálatát is elő­írta. Korábban a vasútállomá­sok közelsénét-távolságát vet­ték figyelembe a bérpótlék megállapításakor, napjainkban azonban ez már nyilvánvalóan nem lehet mérvadó. A Megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógusok Szakszerve­zete Baranya megyei Bizott­sága együttesen végezte el az elavult szempontok felülvizsgá­latát. Ennek alapján született meg a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának 1978. február 22-én megtartott ülésén az új területi pótlék megállapításáról és annbk költségfedezetéről szóló hatá­rozat. Az új területi pótlék a me­gyében dolgozó nedagóausok egyharmadát, csaknem 1200 személyt érint, összege 200 fo­rinttól 800 forintig terjed, an­nak megfelelően, hogy a mű­ködési terület milyen messze esik a közlekedéstől, illetve milyen méretű településről van szó. 1978. február elsejei ha­tállyal havi 60 400 forintot for­dít a Megyei Tanács erre a célra. Éves összege ennek 664 ezer forint. A következő év ja­nuárjától ehhez újabb évi 724 ezer forint adódik, íqv a te­rületi pótlékokra kifizetendő összeg 1 millió 388 ezer forint lesz. Ez pedig újabb komoly bér- politikai intézkedésnek tekint­hető, aminek különös értéket az ad, hogy helyi erőből tör­tént. A területi pótlékra jogo­sult pedagógusok esetében az összeg átlagosan újabb négy százalékos bérfejlesztést jelent a tavalyi országos érvényű bér­rendezésen felül. Ezáltal a ba­ranyai pedagógusok az orszá­gos átlaghoz viszonyított, gyak­ran emlegetett fizetésbeli hát­ránya is jelentős mértékben csökken. A területi pótlék differenci­álása, mértékének megállapí­tása a járási -szakszervezeti bi­zottságok és a járási művelő­désügyi osztályok javaslatai alapján — demokratikusan történt. A legnagyobb összegű területi pótlékokat ennek meg­felelően a Mohács-sziget és a sásdi járás egyes kisebb tele­püléseinek pedagógusai kap­jak; 800 forintos pótlék pedig a sziaetvári járásban, Mere- nye—Cegléden tevékenykedő­ket illeti meg. A legkedvezőt­lenebb helyzetben a pécsi já­rás területén dolgozók vannak — így néhány itteni telepü­léstől eltekintve, az alsó ha­tárértéket képező 200 forintos pótlékot az ebben a járásban tevékenykedők kapják. Persze 400 forintos pótlék itt is van, például Gerdén, Óbányán, Ófalun és Apátvarasdon. Bebesi K. Magyar könyvek kiállítása Jugoszláviában Mintegy félezer gyermek és ifjúsági kötetből különböző szaktudományok kézikönyvei­ből és házikertekkel, háztáji gazdaságokkal foglalkozó, a közelmúltban megjelent mező- gazdasági szakkönyvekből ren­dez kiállításokat a közeljövő­ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Horvátországi Magyarok Szö­vetségének felkérésére Jugo­szláviában. Az első könyvtárlat március 10-én nyílik Vörösmar­ton. Ezt követi március 13-án a Lászlón megnyíló bemutató, s március 15-én Kopácson mutatkoznak be a magyar könyvek. ff Lefaragnak” a hátrányokból gyetemi előkészítők Egyenlő esélyekkel a felvételiken Néhány évvel ezelőtt oktatá­si berkekben élénk vita folyt arról, kit kell hátrányos hely­zetűnek tekinteni: csak és ki­zárólag a fizikai dolgozók gyer­mekeit, vagy egyéb társadalmi rétegekből kikerülő fiatalokra is ráilleszthető ez a meglehető­sen szomorú kategória. A vita azóta eldőlt. Bebizonyosodott, hogy alkalmazotti, szellemi fog­lalkozású rétegekből is kerül­hetnek ki hátrányos helyzetű fiatalok, ahogy az sem egészen törvényszerű, hogy a fizikai Tizenegyezer iskolás részesül gyógyüdültetésben Tizenegyezer iskolás gyerek vehet részt az idei tanévben a SZOT által szervezett gyógy­üdültetésben. A diákok az üdülés 23 napja alatt az is- -kolaihoz hasonló, szervezett foglalkozás keretében naponta 3 órát tanulnak, így bősége­sen jut idejük a gyógyulásu­kat segítő sétákra, játékokra, kirándulásokra. Az ország leg­szebb helyein — a többi kö-' zött Párádon, Parádsasváron, Kőszegen, Vajtán, Ormánd-’ pusztán — lévő üdülőkbe az iskolaorvosok és a pedagógu­sok javasolják a gyerekeket, azokat, akik visszamarcrdottak a fejlődésben, vérszegények, a szervezetük valamely beteg­ség nyomán legyengült, illet­ve olyanokat, akik levegővál­tozásra szorulnak. A gyógy- üdülés lehetővé teszi, hogy a tanulás mellett erősödjenek, fejlődjenek. fi palyaíranyítas két eve Doktorrá avatás a Pécsi Tudományegyetem jogtudományi karán K étszer tettek esküt fiatal jogászok, kétszer hang­zott el a „doktorrá fo­gadom” azóta, hogy megjelent a Minisztertanács határozata egyes szakmák pá­lyakezdő fiataljainak kötelező pályairányításáról. Az igazság­ügy-miniszter most, január vé­gén, jó egy évvel az alapren­delkezések megszületése után szabályozta részletesen a jo­gászok elhelyezkedését. Ami elveszett a tavalyi bizonytalan­ság, "ad hoc, intézkedések ré­vén, megtérült a tapasztalatok vámján: az igazságügy-minisz­teri rendelet az eddigieknél ra­cionálisabban állapítja meg a határidőket, s valamelyest eny­hít a koráöbi, többször módosí­tott rendelkezések szigorúsá­gán. Lehetővé teszi például, hogy a munkáltatók névre szóló pá­Kezdő jogászok Elképzelésekés lehetőségek rato^r.-ínyaf I Zenés irodalmi est Az egyik arcélet, tatárosat, gyanakvót, ravaszkásat, mégis emberit — az egykori Petőfi Színházban láthattuk először, a pesti Hevesi téren, ahol ma a Nemzeti honol. Az Espresso Bongo című musicalban játszott Holl István, meg táncolt, éne­kelt és majdnem úgy maradt meg a magyar színházi világ és közönség emlékezetében, minta musical új magyar játékstílusá­nak egyik arcéle. Majdnem. Mert nem sokkal utána eljött Pécsre és az itteni színházban a magyar drámai színészetbe lépett át, Dózsa György, Caligula, Peer Gynt gondolathordozójává. Kirándult azért olykor — néhány éve — operettbe, musicalbe is, lazíta­ni. Most — zenés önálló iro­dalmi esttel jelentkezett, észak­amerikai költők műveivel, a jazz világába átültetett irodalommal. A drámai hős, úgy tetszik, köny- nyed mozgású világban akart találkozni közönségével. Lázító szinészegyénisége, a jazz-es, va- gányos könnyedségben akart le­begni és — tévedett. Tévedett a szó legnemesebb művészi ér­telmében. Mert Holl István, a pécsi es ezzel az egyetemes magyar drámai színész soha­sem tud már súlytalan lenni, még formavilágával sem. Tán- cos-jazz-es kultúrája máig él, de a gondolatok — néger köl­tők veretes rímeinek közvetíté­sével — vesébe vágnak, lází- tanak. Az emberi sorskutatás, az igazságért-kiáltás szenvedé­lye süt ki Holl István lényéből, akkor is, amikor a lágy jazz szól. A színész arcéle ezzel meg­határozta a zeneszerző arcélét is. Papp Zoltánt a néger szo­morúdal; a blues műfajban ih­lette meg a rímek Holl István felfedezte világa. A muzsikát ugyanis — érezhetően — nem­csak gondolatokra, meg érzé­sekre, hanem színészre is írta. Megérezte, hogy drámai súlyo­kat néha nehéz jazz-szel illuszt­rálni. Ezért zenéje a dramaturgiai ellentét szerepét vállalta. A blues halk, lágy muzsikája így húzta alá a nehézveretű gon­dolatokat. önálló alkotóvilág persze Papp Zoltán zenéje. Szín önmagából. Jellemző, mégis egyedi. A pódiumról, színpadról áradó hangokból kitárul a kö­zönség előtt az alkotó arcéle: az érzelmi mélység, a bújkáló fájdalom kontúrjai, amit kicsit elfed a jókedv vágya és a hu­mor. Két arcéi a zenés irodalmi est színpadáról. Mellettük még három arc: Járóka József (zon­gora), Bozsó László (dob) és Kovács József (gitár). A könnyű­zene biztos tudású játékosai, akik a show-műfajt is segítet­tek megteremteni az előadás­ban. A látványt a hangok mel­lé, fényekkel, sok mindennel. Segítették a Pécsi Nemzeti Szín­ház nagy lehetőségének, a sok színpadi műfaj hatáselemeiből összeszőtt művészetnek egyik kiváncsi kutatását. Ez növeli az előadás értékét: a törekvés pél­dája. Földessy Dénes Irezotot-irianok ki, ha a végzős hallgflK* lakása szakember­hiánnyal küzdő városban van, f akkor is, ha a pályakezdő házastársa lakik a névszerinti pályázatot meghirdető mun­káltató székhelyén. Alapot ad erre a lehetőségre a korábban kötött munkaszerződés, vagy az egyetemi évek alatt létrejött szakmai kapcsolat is. (Ha a pályakezdő fiatal nem fogadja el a névre szóló felhívást, arra természetesen más is jelentkez­het.) A jogszabály e rendelke­zése,^! ^családvédelmi és egyéb meg^HP>Tósokon túl feltehető­leg azt a célt is szolgálja, hogy az érdeklődés a kiskapuk­tól a nagyobbak felé fordul­jon. Figyelemre méltó változtatás a korábbiakhoz képest az, hogy a betöltetlenül maradt ál­lásokat az illetékes tárca hiva­talos lapjában újra meg lehet hirdetni, s azokra az eddig si­kertelenül pályázók, valamint a már munkaviszonyban állók je­lentkezhetnek. Ez utóbbiak a jogi karok közreműködése nél­kül nyújthatják be kérelmüket a munkáltatóhoz! A pályázat nélkül történő elhelyezkedés­hez — ez továbbra is csak ki­vételes esetben történhet — változatlanul az érdekelt mi­nisztériumok egyetértése szük­séges. Az 1977/78-as tanévben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 107 hallgató szerezte meg az ab­szolutóriumot, vagyis ennyien kezdhették meg államvizsgái­kat. Negyvenöt diák társadal­mi ösztöndíjjal már az egye­tem alatt elkötelezte magát új munkahelyének, így csupán hatvankét hallgatónak kellett pályáznia. Az egyetemre össze­sen 391 pályázati felhívás érke­zett, ezek területi megoszlása a következő: pécsi 5, baranyai 8, budapesti 98, dunántúli 95, egyéb 18|. (Ezeket a helyeket á másiklret jogi karon is meg­hirdették, -így a választék bő­sége csali látszólagos.) A pá­lyázatok többsége vállalatoktól és bíróságoktól érkezett, de — amint az adatokból kitűnik — a tanácsok jogász-szükséglete is nagy. Érdekesen alakultak a jelent kezések (egyszerre három hely re lehetett pályázni): az öt pé esi álláshelyre tizenkilencen Dunántúlra nyolcvanketten Budapestre húszán, az ország egyéb vidékeire tizenkilencen jelentkeztek. Viszonylag arányosan oszlot­tak meg a pályázatok a bíró­ságok, vállalatok és a tanácsok között, de például ötször any- nyian jelentkeztek ügyvédnek, mint ügyésznek. Az első két „fordulóban" ötvenkét jogász­nak sikerült elhelyezkednie. Öten egyáltalán nem találtak megfelelő állást, öt fiatal jo­gász szerződéskötése folyamat­ban van. Az elképzelések és a lehető­ségek nem mindig találkoztak. Vállalathoz és bírósághoz ke­rültek a legtöbben, tanácsra hatan, ügyvédi munkaközösség­be mindössze hárman mennek. Az ügyészségi arány a legjobb: három pályázat — három mun­kaszerződés. Végül tekintsük át a betöl­tött állások területi megoszlá­sát: öten maradnak Pécsett, hárman fognak Budapesten dolgozni, huszonötén a Dunán­túlon és heten az ország többi részében. H. J, származás intellektuális hát­rányt jelent. Az mindenesetre tény, hogy ma még, az esetek túlnyomó többségében az „F” a továbbtanulásban jelentős negatív tényező. Ennek az sem mond ellent, hogy a felsőokta­tási intézmények nappali tago­zatán tanuló diákok országos aránya 30-40 százalék, sőt egyes intézményekben még en­nél is nagyobb. Az arány per­sze szakmánként is változik — vannak még hagyományosan értelmiségi orientációjú karok, szakok —, de az utóbbi évek­ben igen színvonalasan műkö­dő felvételi előkészitő tanfolya­mok előbb-utóbb megszüntetik majd a különbségeket, s a hát­rányból is mind többet és töb­bet segítenek lefaragni. Az egyetemek és főiskolák az Állami Ifjúsági Bizottság ál­tal finanszírozott ún. stúdium generálék keretében készítik fel a hátrányos helyzetű közép- iskolásokat a felvételire. A munkát közvetlenül a Felvételi Előkészítő Bizottság irányítja, amely oktatási ágazatonként központokra oszlik. A felsőok­tatási intézményekben oktatók­ból és hallgatókból álló szerve­ző bizottság fogja össze az előkészítő munkát, amelynek gyakorlati részét szinte kizáró­lag a diákok végzik. A stúdium generálék leg­hasznosabb, leghatékonyabb - és tegyük hozzá: legélveze­tesebb — módszere a tavaszi és nyári bentlakásos tábor. A tanárképzősök és a műszaki főiskolások Pécsett, a jogászok Zalaegerszegen gyűjtik össze az intézményükbe jelentkezett végzős középiskolásokat. Elő­adásokon, gyakorlatokon, esti vitákon „gyúrják át” a felvételi tárgyak anyagát, s a tábor vé­gén ugyanolyan tesztet írnak, mint amilyenre a felvételin számíthatnak. Az egyetemisták lelkes, és pótolhatatlan segítsége mellett elsősorban mégis a -középisko­lák dolga a diák felkészítése a továbbtanulásra. Azt már bölcs és régi tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a sikeres felvé­telihez pusztán a gimnáziumi, szakközépiskolai anyag tudása kevés. Hát még ha valaki a módszereket és lehetőségeket tekintve is hátrányban van! A baranyai középiskolák tanórai havonta harminc fizetett kü­lönórát szánhatnak a felvételi tárgyak korrepetálására. A legnagyobb számban matema­tikából és fizikából kerül erre sor, hiszen igen sok felsőokta­tási intézménybe az e tárgya­kon aratott diadalon keresztül visz az út. A megye központi fizikai szakköre is kiveszi a részét a előkészítésből; havonta tarta­nak foglalkozást a megye hát­rányos helyzetű középiskolásai számára. Nagyon gyakran fo­lyik korrepetáció felvételi tár­gyakból az órák utáni „tanuló­szobák" alkalmával is. A származás ma már - sze­rencsére — önmagában nem dönti el a felvételi vizsgát; ott csak a tudás számít. Az elő­készítők nem privilégiumot biz­tosítanak, csupán azt a célt szolgálják, hogy a versenyben mindenki egyenlő eséllyel in­duljon. A számok azt bizonyit- .ják, hogy Baranyában sikeres a hátrányos helyzetű diákok felvételi előkészítése: tavaly, a pécsi egyetemekre, főiskolákra, jelentkező - előkészítőn részt vett — középiskolások 76 szá­zaléka sikeresen felvételizett. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents