Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-07 / 66. szám
1978. március 7., kedd Dunántúli napló bb szén kell, könnyebb munkával A korszerű gépek átformálják a bányaművelési Idén a Mecseki Szénbányáknak kétmillió-kilencszáztizenöt- ezer tonna szenet kell adni a népgazdaságnak, ami százezer tonnával többet jelent, mint 1977-ben. Az V. ötéves terv harmadik esztendeje tehát újabb erőpróba elé állítja a szénbányászokat. Korábban a túlműszakok szervezése volt a leqkézenfekvőbb, de a hétvégi pihenőnapokra építeni hosszútávon aligha lehet. A továbblépés záloga a bányabeli berendezések teljesítményének növelése. Ebben-az évben tíz—tizenöt százalékos teljesítmény növekedést kell elérni a jö- vesztő és vágathajtó berendezésekkel, hogy a feszített tervet teljesíthessék. Ez azt is jelenti, hogy elérése esetén pótolni képesek a nyugdíjba vonuló bányászokat. A gépi jövesztés tapasztalatai A Mecseki Szénbányáknál az elmúlt másfél évtized alatt számos berendezést kipróbáltak, hogy megnyugtatóan megoldják a gépi jövesztést. Szabó Rezső műszaki osztályvezető szerint talán most értek' el ahhoz a ponthoz, hogy kijelenthessék: végre hosszú .idő után megtalálták azokat a bányagépeket. amelyek teljesítménye, alkalmazkodóképessége megfelelő és megkímélhetik a bányász fizikai erejét. Ilyen technológia az air- breakeres, levegőjövesztéses eljárás, amit már nyolc esztendeje ismernek, de ebben az évben érik el, hogy valamennyi bányaüzem minden fejtése felszerelhető lesz ezzel a berendezéssel. Az airbreaker minden fejtésben használható, a geológiai adottságoktól függetlenül. Ebben az évben Béta- és Vasas-bánya közösen kap eqy ilyen berendezést. Az airbreaker alkalmazásával tíz— tizenkét százalékos teljesítménynövekedést értek el eddig. A Zobák-bányán és István- aknán beépített lengyel gyártmányú SOW 40 típusú önjáró berendezés hét tonna körüli fejtési teljesítményt biztosított műszakonként, ami legalább tíz százalékkal haladja meg a kéziművelés eredményeit. Ist- ván-aknán fél évig üzemelt a SOW 40, nemrég a felszínre hozták, mert egyelőre nincs olyan telep, ahol működhetne és felújítását is elvégzik. A vállalat annak az üzemnek adja majd a berendezést, amely a legmagasabb fejtési teljesítmény elérését ígéri a SOW 40- nel. Módosítás az ASCS-n Egy felmérés szerint a legújabb berendezések teljesítmény kihasználtsága megfelelőnek mondható, eléri a kilencven százalékot. Ugyanez nem mondható el az ASCS önjáróbiztosító és jövesztő berendezésről, amit már jól ismernek Béta-bányán és Zobákon is. Ezzel a géppel Zobákon 6,9 tonnás műszak átlagot értek el — a kézi jövesztés nem haladja meg ugyanitt az 5,5 tonnát - és eddig nagyrészt folyamatosan üzemelt. A Béta-bányán levő ASCS jelenleg nem működik, mert a művelés megszűnt a meredekdőlésű széntelepekben. Figyelemre méltó az a próbálkozás, amit a műszaki osztály kezdeményezett: eszerint a berendezést alkalTízszázalékos gépteljesítménynövelés 250 vájárt pótol A gépesítés kísérletei lényegében befejeződtek Burgonyagumószaporítás A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem víruskutató és burgonyanemesítő osztályán speciális eljárást dolgoztak ki az új, magas biológiai értékű burgonyagumók szaporítására. Ez- ideig évtizedek kellettek ahhoz, hogy egy-egy kiváló egyedből a köztermesztésnek megfelelő vetőgumót tudjanak előállítani. Az új eljárással egyetlen burgonyából — egy te- nyészidő alatt — megközelítően 20 ezer gumót lehet szaporítani. Az eddigi 10— 12 éves gyakorlat helyett — ezzel a szaporítási eljárással — egy—két év alatt meg tudják állapítani egy- egy kiváló egyed kórtani és biológiai értékét. A MÉM és az OVH jóváhagyta r Uj terv szerint épül a mohácsi öntözőfürt Bédára helyezték a fömííwet 200 millióval olcsóbb 21 ezer hektár lesz öntözheti» Nagy lökést adott a régen tervbe vett, de a középtávú tervekből eddig rendre kimaradt mohácsi öntözőfürt ügyének egy váratlan fordulat: a fő vízkivételi mű ‘helyének merész megváltoztatása. Az eredeti terv szerint a vízmű Mohácson, a Duna I. főmű szomszédságában épült volna meg. Erre a hatvanas évek elején kialakult felfogásra alapozva, a 19 800 hektár terület öntözésére alkalmas mohácsi fürt beruházási költmassá kellene tenni a laposabb dőlésű telepek lefejtésére is. Eddig három darpb készült el a módosított biztosító szerkezetből, amit a Bányászati Kutató Intézettel közösen alakítottak át. A műszakiak bíznak afc^ban, hogy a módosított ASCS-vel ebben az évben dolgozhatnak. A feltáró munkahelyeken használatos nagyteljesítményű, finn gyártmányú fúróberendezés általános alkalmazásának eddig gátat szabott, hogy csak 12,5 négyzetméteres szelvényeket harántolhattak vele. A bányahatóság a közelmúltban a harántolást húsz négyzetméterig engedélyezte. Érdekeltség az üzemeknél A BÚR típusú szovjet fúrókocsiknál a szélesebb nyomtáv okozott gondot, ezért harmadik vágányt kellett lefektetni, ami a rövid vágatoknál jelentősen megnövelte a kihajtási költségeket. Az egyik berendezés most Zobákon dolgozik, a másik pedig Vasas-bánya V/A szintjén kezdi meg egy 1,5 kilométer hosszú irányvágat ki- hajtását. A már működő és a későbbiek során érkező bányagépek teljesítményének minél jobb kihasználásában a vállalat érdekeltté tette az üzemeket. Ha a berendezések teljesítményét legalább tíz százalékkal növelik, ez azt jelenti, hogy 250 bányász munkáját pótolják. Legalább ennyi embert átcsoportosíthatnak más munkaterületekre, ami szintén a produktív teljesítményeket növeli, A korszerű technológiák átformálják a bányák arculatát, megváltoztatják az eddigi jellemzőket, mert gyorsabbá válik a vágathajtás, emelkednek a fejtési teljesítmények, ami a kiszolgáló személyzet csökkenését is maga után vonja. Salamon Gyula Növekszik a szakosított telepek termelése A fejlődés gyorsabb az országos átlagnál 1980-ra 15000 tonna vágósertés Az elmúlt, ötéves tervben tíz kilóról hét kilóra csökkent hazánkban az egy főre jutó marha húsfogyasztás, a sertéshúsfogyasztás pedig 29,8 kilóról 41",1 kiióra emelkedett. Érdemes megemlíteni,- hogy az éyi 70,7 kiló- gramrn - ez 1975 óta tovább emelkedett — égy főre eső öíz- szes hús- és húskészítményből mindössze 2,7 kiló a hal, 15,3 kiló a bgromfi és 3,3 kiló a belsőség. Vagyis más húsféléből összesen nem fogyasztottunk annyit, mint a sertésből. Tehát sertéshúsfogyasztók vagyunk. Ám fogyasztásunk alakulását mindenkor a termelési háttér fejlődése határozza meg. Nos, ez a fejlődés bíztató, s megyénkben meghaladja az országos átlagot. Megyénk termelőlliH A Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai szakosított sertéstelepe A telep 1978-ban 20 000 db sertést bocsát ki szövetkezetei nagymértékben el- .kötelezték magukat a sertéstartás mellett. Amikor az elmúlt tervidőszakban 18 iparszerűen üzemeltethető szakosított sertéstelepet építettek - az ország e létesítményeinek 11,5 százaléka Baranya szövetkezeteiben épült fel. A szövetkezeti hizlaldákból az ötéves terv első évében 13,658 tonna vágósertést bocsátottak ki, ebből 9752 tonnát a szakosított telepekről. Azért „csak” ennyit, mert a rekonstrukció miatt három nagy telep nem, illetve csak részletesen üzemelt. A most folyamatban lévő rekonstrukciók, a tavaly elkészült 16 000 után, az idén újabb 16 000 malacutónevelő batéria áll rendelkezésre. Az állomány dinamikus fejlesztése eredményeként, az ötéves terv végére 17 682 tonna vágósertést bocsátanak ki a szövetkezeti hizlaldák, s ebből a szakosított telepek részesedése 15 000 tonna lesz. Ez azt jelenti, hogy míg országosan 9 százalékkal, addig megyénkben 14,2 százalékkal növekedik a sertéshústermelés, és e nagy fejlődés döntően az iparszerű telepeken következik be. Az első években sok problémával kellett megküzdeni ezeken a telepeken. Az utóbbi időben azonban a termelési, a termelékenységi és jövedelmezőségi mutatókban mind élesebben körvonalazódnak a ko’rszerű nagyüzemi tartásmód, a sertéshús iparszerűen történő előállításának előnyei. Egy közelmúltban végzett megyei felmérés adatai szerint a szakosított telepeken magasabb az egy kocára jutó malacszaporulat, több a napi súlygyarapodás, alacsonyabb az elhullás és kevesebb takarmányból állíthatnak elő egy kiló sertéshúst, mint a hagyományos telepeken. A jobb tenyésztési és hizlalási eredmények mellett kedvezőbb a szakosított telepek jövedelmezőségi rátája is: a szakosított telepeken 14,6 százalék, a hagyományosokban csak 5,1 százalék. Az egy kocára jutó éves árbevétel a hagyományos telepen 36 700 forint, a szakosított telepeken 44 144 forint, az évi nyereség kocánként 1774, illetve 5609 forint. A szakosított telepek termelési és jövedelmezőségi mutatói egyértelműen -igazolják, hogy a telepek létrehozása szakmailag és közgazdasági szempontból is indokolt volt. Az élőmunka termelékenységben mutatkozó jelentős különbség még inkább aláhúzza a szakosított telepek fölényét. Egy mázsa termék előállítására a hagyományos hizlaldákban 13 munkaórát, a szakosított telepeken 10,7 órát fordítanak. Egy óra alatt hagyományos körülmények között 7,7 kiló, iparszerű telepek 9,3 kiló terméket — sertéshúst — állítanak elő. Az egy órára jutó árbevétel 215, illetve 246 forint. Mindez az iparszerű telepek magasabb technikai felszereltségéből és a fejlettebb munkaszervezési eljárásokból adódik. Nem jelenti ez azt, hogy a hagyományos telepeket máról holnapra fel kell számolni, üzemeltetésük mindaddig indokolt, amíg jelentősebb ráfordítás nélkül a termelőszövetkezeteknek megfelelő bevételt biztosítanak. — Rné — sége meghaladta volna a 630 millió forintot. A többszöri meghiúsulás oka is főként ezzel a túl magas költséggel magyarázható. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új ötlettel álltak elő, és ez az ötlet több mint 200 millió forint megtakarítást jelent. Mohácsról Bédára helyezték át a főművet, a Dunának arra a pontjára, ahol még a legald- csonyabb vízállás mellett is mindössze 4 szintkülönbségen kell a vizet a szivattyúknak átemelni, különben a víz kivétele a Dunából itt / gravitációs úton történhet. Mohácson kizárólag- gépi átemeléssel lehetett volna a tápcsatornát a Dunából feltölteni, és alacsony vízállásnál 30 méteres szintkülönbségen kellett volna szivattyúkkal átemelni a vizet. Az új terv Bédán a Duna holtágát is felhasználja, mint vízvezetőt. Több kilométeren át gyflkorlatilag a holtág lesz a tápcsatorna. A holtág 300 ezer köbméteres víztérfogata egyidejűleg napi vízkiegyenlítőként is szerepel. A holtágat átvágva az öntözőfürt fő tápcsatornáját a mohács—köl- kedi út sátorhelyi elágazásáig vezetik, itt épül az átemelő szivattyútelep, és innen ágazik el majd a főcsatorna a nyomásközpontok irányába, amelyekből a térségben hármat terveznek. A beruházás ezekig a nyomásközpontokig állami erőből valósul meg, ami az összes költség egyharmadát teszi ki. A nyomásközpontoktól a hid- ránsokig, illetve a szórófejekig már az érintett mezőgazdasági üzemek biztosítják — jelentős állami támogatás igénybevételével — a költségeket. A szántóföldi növények öntözésére 40 százalékos, a zöldségfélék és a vetőmagtermő területek öntözésére 70 százalékos támogatást ad az állam. További ösztönzést jelent, hogy zöldségnél és vetőmagnál a terület duplán számít. Ha 100 hektár ilyen kultúrát állít be az üzem, akkor 200 hektárra kapja a támogatást. Az új terv szerint a mohácsi öntözőfürt beruházása a korábbi 630 millióval szemben 332 millió, de mindenféle árváltozást is beszámítva legfeljebb 400 millió forintba kerül. Ebből az összegből a teljes fürt megvalósul, és ráadásul az öntözhető terület is több, a korábbi 19 800 hektárral szemben 21 000 hektár lesz. Az új tervet az Országos Vízügyi Hivatal jóváhagyta, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig már e terv alapján rendelte meg a szolnoki AGROBER-nél az agrárhasznosítási tervet. Ennek elkészülte után megkezdődhet az öntözőfürt műszaki kiviteli tervezése. Az építés több lépcsőben valósul meg, az első 6600 hektáros szakasza a hatodik ötéves tervben. Ebben a lépcsőben három üzem érintett; a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a mohácsi Új Barázda Tsz és a majsi Táncsics—Kossuth Termelőszövetkezet. A 6600 hektárból 4850 hektár felszín alatti „AC nyomócsöves” öntözőtelep lesz, 1750 hektáron pedig hordozható csövekkel oldják majd meg az öntözést. A generál kivitelező minden valószínűség szerint a DÉLVIÉP lesz. Az építéssel párhuzamosan az üzemi vízrendezési és meliorációs munkákat is el kell végezni. Ennek tervezése és kivitelezése a Mohácsi Víztársulatra vár.
