Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-07 / 66. szám

1978. március 7., kedd Dunántúli napló bb szén kell, könnyebb munkával A korszerű gépek átformálják a bányaművelési Idén a Mecseki Szénbányák­nak kétmillió-kilencszáztizenöt- ezer tonna szenet kell adni a népgazdaságnak, ami százezer tonnával többet jelent, mint 1977-ben. Az V. ötéves terv harmadik esztendeje tehát újabb erőpróba elé állítja a szénbányászokat. Korábban a túlműszakok szervezése volt a leqkézenfekvőbb, de a hétvégi pihenőnapokra építeni hosszú­távon aligha lehet. A továbblé­pés záloga a bányabeli beren­dezések teljesítményének nö­velése. Ebben-az évben tíz—ti­zenöt százalékos teljesítmény növekedést kell elérni a jö- vesztő és vágathajtó berende­zésekkel, hogy a feszített ter­vet teljesíthessék. Ez azt is je­lenti, hogy elérése esetén pó­tolni képesek a nyugdíjba vo­nuló bányászokat. A gépi jövesztés tapasztalatai A Mecseki Szénbányáknál az elmúlt másfél évtized alatt számos berendezést kipróbál­tak, hogy megnyugtatóan meg­oldják a gépi jövesztést. Sza­bó Rezső műszaki osztályveze­tő szerint talán most értek' el ahhoz a ponthoz, hogy kije­lenthessék: végre hosszú .idő után megtalálták azokat a bá­nyagépeket. amelyek teljesít­ménye, alkalmazkodóképessé­ge megfelelő és megkímélhe­tik a bányász fizikai erejét. Ilyen technológia az air- breakeres, levegőjövesztéses eljárás, amit már nyolc eszten­deje ismernek, de ebben az évben érik el, hogy valamennyi bányaüzem minden fejtése fel­szerelhető lesz ezzel a beren­dezéssel. Az airbreaker min­den fejtésben használható, a geológiai adottságoktól füg­getlenül. Ebben az évben Bé­ta- és Vasas-bánya közösen kap eqy ilyen berendezést. Az airbreaker alkalmazásával tíz— tizenkét százalékos teljesít­ménynövekedést értek el eddig. A Zobák-bányán és István- aknán beépített lengyel gyárt­mányú SOW 40 típusú önjáró berendezés hét tonna körüli fejtési teljesítményt biztosított műszakonként, ami legalább tíz százalékkal haladja meg a kéziművelés eredményeit. Ist- ván-aknán fél évig üzemelt a SOW 40, nemrég a felszínre hozták, mert egyelőre nincs olyan telep, ahol működhetne és felújítását is elvégzik. A vál­lalat annak az üzemnek adja majd a berendezést, amely a legmagasabb fejtési teljesít­mény elérését ígéri a SOW 40- nel. Módosítás az ASCS-n Egy felmérés szerint a leg­újabb berendezések teljesít­mény kihasználtsága megfele­lőnek mondható, eléri a kilenc­ven százalékot. Ugyanez nem mondható el az ASCS önjáró­biztosító és jövesztő berende­zésről, amit már jól ismernek Béta-bányán és Zobákon is. Ezzel a géppel Zobákon 6,9 tonnás műszak átlagot értek el — a kézi jövesztés nem ha­ladja meg ugyanitt az 5,5 ton­nát - és eddig nagyrészt folya­matosan üzemelt. A Béta-bá­nyán levő ASCS jelenleg nem működik, mert a művelés meg­szűnt a meredekdőlésű szén­telepekben. Figyelemre méltó az a próbálkozás, amit a mű­szaki osztály kezdeményezett: eszerint a berendezést alkal­Tízszázalékos gépteljesítmény­növelés 250 vájárt pótol A gépesítés kísérletei lényegében befejeződtek Burgonyagumó­szaporítás A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem víruskutató és burgonyanemesítő osz­tályán speciális eljárást dolgoztak ki az új, magas biológiai értékű burgonya­gumók szaporítására. Ez- ideig évtizedek kellettek ahhoz, hogy egy-egy ki­váló egyedből a közter­mesztésnek megfelelő vető­gumót tudjanak előállíta­ni. Az új eljárással egyet­len burgonyából — egy te- nyészidő alatt — megköze­lítően 20 ezer gumót lehet szaporítani. Az eddigi 10— 12 éves gyakorlat helyett — ezzel a szaporítási eljárás­sal — egy—két év alatt meg tudják állapítani egy- egy kiváló egyed kórtani és biológiai értékét. A MÉM és az OVH jóváhagyta r Uj terv szerint épül a mohácsi öntözőfürt Bédára helyezték a fömííwet 200 millióval olcsóbb 21 ezer hektár lesz öntözheti» Nagy lökést adott a régen tervbe vett, de a középtávú tervekből eddig rendre kima­radt mohácsi öntözőfürt ügyé­nek egy váratlan fordulat: a fő vízkivételi mű ‘helyének me­rész megváltoztatása. Az eredeti terv szerint a vízmű Mohácson, a Duna I. főmű szomszédságában épült volna meg. Erre a hatvanas évek elején kialakult felfogás­ra alapozva, a 19 800 hektár terület öntözésére alkalmas mohácsi fürt beruházási költ­massá kellene tenni a lapo­sabb dőlésű telepek lefejtésé­re is. Eddig három darpb ké­szült el a módosított biztosító szerkezetből, amit a Bányászati Kutató Intézettel közösen ala­kítottak át. A műszakiak bíz­nak afc^ban, hogy a módosított ASCS-vel ebben az évben dol­gozhatnak. A feltáró munkahelyeken használatos nagyteljesítményű, finn gyártmányú fúróberende­zés általános alkalmazásának eddig gátat szabott, hogy csak 12,5 négyzetméteres szelvénye­ket harántolhattak vele. A bá­nyahatóság a közelmúltban a harántolást húsz négyzetméte­rig engedélyezte. Érdekeltség az üzemeknél A BÚR típusú szovjet fúró­kocsiknál a szélesebb nyomtáv okozott gondot, ezért harma­dik vágányt kellett lefektetni, ami a rövid vágatoknál jelen­tősen megnövelte a kihajtási költségeket. Az egyik berende­zés most Zobákon dolgozik, a másik pedig Vasas-bánya V/A szintjén kezdi meg egy 1,5 ki­lométer hosszú irányvágat ki- hajtását. A már működő és a későb­biek során érkező bányagépek teljesítményének minél jobb ki­használásában a vállalat ér­dekeltté tette az üzemeket. Ha a berendezések teljesít­ményét legalább tíz százalék­kal növelik, ez azt jelenti, hogy 250 bányász munkáját pótol­ják. Legalább ennyi embert átcsoportosíthatnak más mun­katerületekre, ami szintén a produktív teljesítményeket nö­veli, A korszerű technológiák át­formálják a bányák arculatát, megváltoztatják az eddigi jel­lemzőket, mert gyorsabbá vá­lik a vágathajtás, emelkednek a fejtési teljesítmények, ami a kiszolgáló személyzet csökke­nését is maga után vonja. Salamon Gyula Növekszik a szakosított telepek termelése A fejlődés gyorsabb az országos átlagnál 1980-ra 15000 tonna vágósertés Az elmúlt, ötéves tervben tíz kilóról hét kilóra csökkent ha­zánkban az egy főre jutó mar­ha húsfogyasztás, a sertéshúsfo­gyasztás pedig 29,8 kilóról 41",1 kiióra emelkedett. Érdemes meg­említeni,- hogy az éyi 70,7 kiló- gramrn - ez 1975 óta tovább emelkedett — égy főre eső öíz- szes hús- és húskészítményből mindössze 2,7 kiló a hal, 15,3 kiló a bgromfi és 3,3 kiló a bel­sőség. Vagyis más húsféléből összesen nem fogyasztottunk annyit, mint a sertésből. Tehát sertéshúsfogyasztók vagyunk. Ám fogyasztásunk alakulását mindenkor a termelési háttér fejlődése határozza meg. Nos, ez a fejlődés bíztató, s me­gyénkben meghaladja az orszá­gos átlagot. Megyénk termelő­lliH A Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai szakosított sertéstelepe A telep 1978-ban 20 000 db sertést bocsát ki szövetkezetei nagymértékben el- .kötelezték magukat a sertéstar­tás mellett. Amikor az elmúlt tervidőszakban 18 iparszerűen üzemeltethető szakosított ser­téstelepet építettek - az or­szág e létesítményeinek 11,5 százaléka Baranya szövetkeze­teiben épült fel. A szövetkezeti hizlaldákból az ötéves terv el­ső évében 13,658 tonna vágó­sertést bocsátottak ki, ebből 9752 tonnát a szakosított tele­pekről. Azért „csak” ennyit, mert a rekonstrukció miatt há­rom nagy telep nem, illetve csak részletesen üzemelt. A most folyamatban lévő re­konstrukciók, a tavaly elkészült 16 000 után, az idén újabb 16 000 malacutónevelő batéria áll rendelkezésre. Az állomány dinamikus fejlesztése eredmé­nyeként, az ötéves terv végére 17 682 tonna vágósertést bo­csátanak ki a szövetkezeti hiz­laldák, s ebből a szakosított te­lepek részesedése 15 000 ton­na lesz. Ez azt jelenti, hogy míg országosan 9 százalékkal, addig megyénkben 14,2 százalékkal növekedik a sertéshústermelés, és e nagy fejlődés döntően az iparszerű telepeken következik be. Az első években sok problé­mával kellett megküzdeni eze­ken a telepeken. Az utóbbi idő­ben azonban a termelési, a ter­melékenységi és jövedelmezősé­gi mutatókban mind élesebben körvonalazódnak a ko’rszerű nagyüzemi tartásmód, a sertés­hús iparszerűen történő előállí­tásának előnyei. Egy közelmúlt­ban végzett megyei felmérés adatai szerint a szakosított te­lepeken magasabb az egy ko­cára jutó malacszaporulat, több a napi súlygyarapodás, alacso­nyabb az elhullás és kevesebb takarmányból állíthatnak elő egy kiló sertéshúst, mint a ha­gyományos telepeken. A jobb tenyésztési és hizlalási eredmé­nyek mellett kedvezőbb a sza­kosított telepek jövedelmezőségi rátája is: a szakosított telepe­ken 14,6 százalék, a hagyomá­nyosokban csak 5,1 százalék. Az egy kocára jutó éves árbe­vétel a hagyományos telepen 36 700 forint, a szakosított tele­peken 44 144 forint, az évi nye­reség kocánként 1774, illetve 5609 forint. A szakosított telepek termelé­si és jövedelmezőségi mutatói egyértelműen -igazolják, hogy a telepek létrehozása szakmailag és közgazdasági szempontból is indokolt volt. Az élőmunka ter­melékenységben mutatkozó je­lentős különbség még inkább aláhúzza a szakosított telepek fölényét. Egy mázsa termék elő­állítására a hagyományos hiz­laldákban 13 munkaórát, a sza­kosított telepeken 10,7 órát for­dítanak. Egy óra alatt hagyo­mányos körülmények között 7,7 kiló, iparszerű telepek 9,3 kiló terméket — sertéshúst — állíta­nak elő. Az egy órára jutó ár­bevétel 215, illetve 246 forint. Mindez az iparszerű telepek ma­gasabb technikai felszereltségé­ből és a fejlettebb munkaszer­vezési eljárásokból adódik. Nem jelenti ez azt, hogy a hagyományos telepeket máról holnapra fel kell számolni, üzemeltetésük mindaddig indo­kolt, amíg jelentősebb ráfordí­tás nélkül a termelőszövetkeze­teknek megfelelő bevételt biz­tosítanak. — Rné — sége meghaladta volna a 630 millió forintot. A többszöri meghiúsulás oka is főként ez­zel a túl magas költséggel magyarázható. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új ötlettel álltak elő, és ez az ötlet több mint 200 millió fo­rint megtakarítást jelent. Mo­hácsról Bédára helyezték át a főművet, a Dunának arra a pontjára, ahol még a legald- csonyabb vízállás mellett is mindössze 4 szintkülönbségen kell a vizet a szivattyúknak át­emelni, különben a víz kivéte­le a Dunából itt / gravitációs úton történhet. Mohácson ki­zárólag- gépi átemeléssel le­hetett volna a tápcsatornát a Dunából feltölteni, és ala­csony vízállásnál 30 méteres szintkülönbségen kellett volna szivattyúkkal átemelni a vizet. Az új terv Bédán a Duna holtágát is felhasználja, mint vízvezetőt. Több kilométeren át gyflkorlatilag a holtág lesz a tápcsatorna. A holtág 300 ezer köbméteres víztérfogata egyidejűleg napi vízkiegyenlí­tőként is szerepel. A holtágat átvágva az öntözőfürt fő táp­csatornáját a mohács—köl- kedi út sátorhelyi elágazásáig vezetik, itt épül az átemelő szivattyútelep, és innen ága­zik el majd a főcsatorna a nyomásközpontok irányába, amelyekből a térségben hármat terveznek. A beruházás ezekig a nyomásközpontokig állami erőből valósul meg, ami az összes költség egyharmadát te­szi ki. A nyomásközpontoktól a hid- ránsokig, illetve a szórófeje­kig már az érintett mezőgaz­dasági üzemek biztosítják — jelentős állami támogatás igénybevételével — a költsé­geket. A szántóföldi növények öntözésére 40 százalékos, a zöldségfélék és a vetőmag­termő területek öntözésére 70 százalékos támogatást ad az állam. További ösztönzést je­lent, hogy zöldségnél és vető­magnál a terület duplán szá­mít. Ha 100 hektár ilyen kul­túrát állít be az üzem, akkor 200 hektárra kapja a támoga­tást. Az új terv szerint a mohácsi öntözőfürt beruházása a ko­rábbi 630 millióval szemben 332 millió, de mindenféle ár­változást is beszámítva legfel­jebb 400 millió forintba kerül. Ebből az összegből a teljes fürt megvalósul, és ráadásul az öntözhető terület is több, a korábbi 19 800 hektárral szem­ben 21 000 hektár lesz. Az új tervet az Országos Vízügyi Hi­vatal jóváhagyta, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium pedig már e terv alapján rendelte meg a szol­noki AGROBER-nél az agrár­hasznosítási tervet. Ennek el­készülte után megkezdődhet az öntözőfürt műszaki kiviteli ter­vezése. Az építés több lépcsőben valósul meg, az első 6600 hek­táros szakasza a hatodik öt­éves tervben. Ebben a lépcső­ben három üzem érintett; a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát, a mohácsi Új Barázda Tsz és a majsi Táncsics—Kos­suth Termelőszövetkezet. A 6600 hektárból 4850 hektár felszín alatti „AC nyomócsö­ves” öntözőtelep lesz, 1750 hektáron pedig hordozható csövekkel oldják majd meg az öntözést. A generál kivitelező minden valószínűség sze­rint a DÉLVIÉP lesz. Az építéssel párhuzamosan az üzemi vízrendezési és me­liorációs munkákat is el kell végezni. Ennek tervezése és ki­vitelezése a Mohácsi Víztársu­latra vár.

Next

/
Thumbnails
Contents