Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-31 / 89. szám

2 Dunántúli napló 1978. március 31., péntek Tanácskoztak a rend önkéntes segítői önkéntes rendőrök, a Pécs Városi és Járási Rendőrkapi­tányság segítői tanácskoztak tegnap délután Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjának ta­nácstermében. Az értekezlet résztvevőit — köztük dr. Kása Ferencet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetőjét és Orbán István ve­zérőrnagyot, a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetőjét — Kaluczky László ezre­des, a Pécs Városi és Járási Rendőrkapitányság vezetője köszöntötte, majd dr. Schroth Béla alezredes, a közbiztonsági osztály vezetője értékelte az el­múlt évi munkát. Többek között elmondta, hogy Pécsett és a járásban a városi és járási kapitányság állományának tagjai az önkén, tes segítőkkel együttműködve folytatták a bűnözés elleni har­cot, a közrend, a közbiztonság fenntartásáért. Az önkéntes segítők szolgála­tuk során évente csaknem 30 ezer órát segítenek a hivatáso­soknak. Tevékenységük elsősor­ban a megelőzésre koncentrá­lódik: jelzéseket adnak a bűn- cselekményeket előidézhető okokról, körülményekről. Külö­nösen jelentős az utca rendjét, a közlekedés biztonságát vi­gyázó munkájuk. Az elmúlt év­ben az önkéntes rendőrök húsz főt tetten értek bűncselekmény elkövetésén, különböző okok miatt előállítottak 75 főt és el­fogtak 8 körözés alatt álló sze­mélyt. Az önkéntes rendőrök becsülettel helytálltak vállalt feladataik teljesítésében, s a jövőben továbbra is arra kell törekedniük, hogy érvényt sze­rezzenek a törvényességnek, a közrend, a közbiztonság szilár. ditása érdekében. A beszámolót követő hozzá­szólásokban dr. Kosa Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott köszönetét az önkéntes rendőröknek, elisme­rően szólva a társadalom érde­kében vállalt munkájukról. A tanácskozás kedves szín­foltjaként a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola úttörő rendőrei köszöntötték az önkén­tes segítőket, majd Kaluczky László ezredes számos önkéntes rendőrnek tárgyjutalmakat adott át. Vonzóbbá kell fenn! a szakmát bányászat és a bá- nyászok helyzetére kettőzött figyelmet kell for­dítanunk. A szénbányászat helyzetéről és távlati murt- kaerő-ellátásáról minisz­tertanácsi határozat (1974) intézkedik, annak végre­hajtását korábban már alapos vizsgálatnak vetet­te alá a megyei népi el­lenőrzés. Most utóvizsgá­latot folytattak, milyen to­vábbi intézkedések szü­lettek 1976-ban és 77-ben a Mecseki Szénbányák­nál. Az összefoglaló jelentést tegnap dr. Koncsag Károly, a vizsgálat vezetője terjesztette a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ülése elé, amelyen Tol­ler László általános elnökhe­lyettes elnökölt. A népi ellenőrök igen ala­pos, elemző, tényfeltáró mun­kát végeztek, összefoglaló je­lentésük meghaladja egy tudó­sítás kereteit, így csak néhány főbb megállapításukról, amiről a vitában is szó esett. A Me­cseki Szénbányáknál a vájár és segédvájár létszám fokoza­tosan apad, egyre többen hagyják ott a szénfalat, a hiányzó föld alatti létszám ma is legalább 250 fő. A súlyos lét­számhiány ellenére, köszönhe­tően a gépesítés fokozásának, a jobb szervezésnek, a teljesít­mények kielégítően alakultak, ha az évi termelés nem is éri el a 3 millió tonnát (tavaly 2,925 millió tonna volt), a Me­cseki Szénbányáknak az elmúlt két évben már rendre sikerült teljesítenie éves termelési ter­vét. örvendetes a műszaki fej­Több gép a bányában Erőteljes műszaki fejlesztés lesztés erőteljes kibontakozása. Dr. Koncsag Károlyt idézzük: az elmúlt évben olyan mérvű volt a műszaki fejlesztés, mint az azt megelőző három évben eqyüttvéve. Jellemző adat: a sűrített levegővel jövesztett szén aránya az 1975. évi 8 szá­zalékról 1977-ben 22 százalék­ra növekedett, s ez a Mecsek közismerten nehéz földtani vi­szonyait figyelembe véve je­lentős sikerként könyvelhető el. A fejtések komplex gépesítésé­re tett erőfeszítéseikről adott számot — meghívottként - Jaz- binsek Vilmos, a Szénbányák termelési főmérnöke. A megol­dást a lengyel iövesztő beren­dezésekben látják, az első si­kerek már mutatkoznak, az em­berek szinte követelik ezt. Az idei évre újabb két berendezést rendeltek, remélik, a lenqyelek szállítani fogják. A gépesítés­nek egyébként a beszerzési for­rások szűkösséqe szab határt. Ugyanakkor qondot okoz eqyes gépek és berendezések qyenge minősége. Sűrűn elszakadnak a láncosvonszolók, a qumihe- vederek - ezek okozzák a leg­több veszteséaidőt a bányá­ban. Reklamálásuk a lengyelek­nél a kaoaróláncok gyenge mi­nősége miatt hatástalan ma­radt. Kínlódás a munka az öreg mozdonyokkal, alkatrész nincs, a csehek már nem szál­lítanak mozdonyokat, miután azok qvártását a KGST-ben a románokra profilírozták, ám ők egyelőre méqcsak kísérletezget­nek a gyártással. Dinamikusan fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek Baranyában a városokon kí­vül 66 kisközségben kapható naponta friss, pasztőrözött tej. Az elmúlt esztendőben 34 olyan településre is megkezdték a hús- és töltelékáru szállítását, ahova eddig soha nem jutott el efféle áru — állapították meg a MÉSZÖV tegnapi ülésén, ahol az áfészek 1977. évi mun­káját értékelték. A szövetkezeti kereskedelem dinamikus fejlődése elsősorban a tartós fogyasztási cikkek for­galmán mérhető le. Kétszer- annyi centrifugát, televíziót, há­romszor annyi villanybojlert, rá­diót, magnetofont értékesítettek, mint öt évvel ezelőtt. A keres­letet meghatározta az üzlethá­lózat bővítése is. Mohácson műszaki, Szigetváron vas- és barkácsboltot létesítettek. Az áfészek vendéglátóipari tevékenységét az ételforgalom növekedése jellemezte. Nőtt az előfizetéses étkeztetés. A szövetkezetek felvásárlási tevékenysége eredménnyel járt. Burgonyából, gyümölcsből és zöldségből elegendő mennyisé­get juttattak' a Zöldért üzle­teibe. Az árutermelésben ko­moly szerepet vállaltak a szak­csoportok, akiknek a munkáját valamennyi fogyasztási szövet­kezet segíti, támogatja. A takarékszövetkezetek betét- gyűjtési, hitelezési munkája köz­ismert. Az elmúlt év végéig 837 millió forintos betétállományt kezeltek és 23 ezer esetben nyújtottak kölcsönt mintegy 200 millió forintos értékben. E. K. Értékes hafimn cserepiiiiirflS Múltunk újabb szeletére vi­lágít rá az a leletmentés, amely a napokban kezdődött meg a Jókai tér 7. számú ház hátsó traktusában. A Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat az épület állagmegóvásán dolgo­zott, és ennek kapcsán kerül­tek elő az értékes kerámiale­letek. Feltárásuk és feldolgo­zásuk a régészt, Kárpáti Gá­bort és a néprajzkutatót, And- rásfalvi Bertalant érinti, ugyan­is az itt előkerülő kerámiák módot adnak a régebbi lelet­anyag tisztázására, és sok uta­lást tartalmaznak a népi faze­kasságra is. Kárpáti Gábor régész el­mondta, hogy a szóban forgó házat a 18. században emel­ték egy középkori épület he­lyén. A régi falmaradványokat betemették, magyarán szeme­tesgödörnek használták, tele­dobálták cserép- és üveg­anyaggal. Ez a cseréphalmaz pedig komoly leleteket tartal­maz a középkorból, a török időkből és a 18. századból. A szokatlanul nagy leletmennyi­ség: asztali készletek, étkezési és főzőedények, üvegek, tálak — mind arra utal, hogy kocs­ma működhetett a közelben, s a kocsmárosék hányhatták egybe a csorba edényeket. Tavalyelőtt az aknamélyítők vé­geztek már itt egy állagmeg­óvási akciót. Ekkor több mint 100 darab tizennyolcadik szá­zadi cserépedény került elő. Nemcsak a díszes, úri aszta­lokra, ünnepi alkalmakra ké­szült habán edények, hanem az egyszerű népi kerámiák is. A következő hetekben folyó leletmentés tudományos értéke jelentős: a néprajzkutató pár­huzamot vonhat a 18. századi habán cserepek és az eddig ismert népi kerámia között. Arra is lehetőség nyílik, hogy a Jókai téri anyaggal egybe­vetve tisztázzák a múzeumban levő rendkívül gazdag Zsol- nay-féle népi kerámia gyűjte­mény darabjainak eredetét is. Ez az anyag a múlt század második feléből származik, Zsolnayék tervezői ezekből a régi edényekből merítettek nem­egyszer ihletet. Az egyes da­rabok eredete azonban isme­retlen. A leletmentésnél dol­gozó régész pedig tisztázhat egy kronológiát az előkerülő rétegekből, s elválaszthatja a törökkori és korábbi munkákat a 18. századiaktól. Ez igen lényeges feladat, mivel a Kár­pát-medencében még nem dolgozták fel a kor kerámiá­ját, s erre a feladatra a gaz­dag leletanyag most lehető­séget ad. A munka jelentősé­ge túlnő tehát a gödörből elő­kerülő leletek megismerésén. Helytörténeti, néprajzi vonat­kozásai vannak a népi hasz­nálati eszközöket illetően, a leletanyag tisztázása pedig az egész Kárpát-medencére szóló adatokkal szolgálhat. A kuta­tások eredményéből még ez évben változatos és gazdag anyaggal fölvonuló kiállítást láthatnak majd az érdeklődők. G. O. A NEB-jelentés megállapítja, a Mecseki Szénbányáknál a fi­zikai munka megkönnyítésén, a munkakörülmények javításán túl az elmúlt években számos in­tézkedéssel igyekeztek megtar­tani a létszámot, vonzóbbá ten­ni a bányászkodást. Más kér­dés, milyen sikerrel. Bérfejlesz­tésük éve óta átlagosan 4,5-5 százalék, annyi, mint bármely más vállalaté. Ez messze nem elegendő sem a meglevő lét­szám stabilizálására, sem új munkaerő szerzésére. A legna­gyobb a mozgás a fiataloknál. A felemelt hűségjutalom sem bizonyult ösztönző hatásúnak, a vállalat végül is az új mun­kaerő beállításánál a katonai szolgálat alóli részbeni felmen­téssel, a belépők részére szer­ződésileg biztosított lakással tud - kielégítőnek egyáltalán nem mondható - eredményt elérni. Fokozottabb anyagi el­ismeréssel kellene vonzóbbá tenni a szakmát. Miklósvári Jól gazdálkodott a város Tanácsülés Komlón Elismerés a legjobb társadalmi munkásoknak Március 5-én voltak az idő­közi tanácstagi választások Komlón is. Négy választókerü­let lakossága választott tanács­tagot — Huszka Gábort, Ács Mihálynét, Oszvald Pétert és Feiner Istvánnét — akik ta­nácstagi minőségükben tegnap mutatkoztak be a komlói ta­nácsülésen. A tanács új vég­rehajtó bizottsági tagot is vá­lasztott Simon Miklós szemé­lyében, aki megválasztása után mindjárt letette a tisztséggel járó hivatali esküt is. A tanács megvitatta és elfo­gadta a város elmúlt évi költ­ségvetési gazdálkodásáról szó­ló jelentést, amelyből kiderült, hogy a költségvetés anyagi esz­közeivel tavaly jól gazdálkod­tak. A tanácsülés utolsó ün­nepélyes — napirendi pontja­ként Morber János tanácselnök tájékoztatta a tanácsot a ta­valy végzett társadalmi munká­ról, a munkaverseny eredmé­nyeiről. A versenyben helyezést elért személyeket és kollektívá­kat kitüntették. A legtöbb tár­Munkavédelmi kiállítás nyilt tegnap délelőtt Pécsett, a KI- SZOV-székházban. Audiovizuális oktatóeszközök, védőfelsze­reléseket mutatnak be, $ a kiállított tablókból az is kiderül, hogyan alakult az elmúlt évek baleseti statisztikája, a kiesett munkanapok száma. A balesetelhárítási oktatás színvonalá­nak emelését kívánja elősegíteni a délelőtt 10 órától dél­után 18 óráig megtekinthető kiállítás. A bemutató április 7- én zárul. Befejeződött a rendezvénysorozat Magyar—NDK barátsági gyűlés Mázaszászváron A tavaszi békehónap kereté­ben megrendezett magyar— NDK barátsági napok záró rendezvényeit tegnap három helyen: Sásdon, Komlón és Mázaszászváron tartották. * Sásdon az általános iskolá­ban Bernd Kiesewalter, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese megnyitotta Az NDK bemutat­kozik című kiállítást, majd Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkár­helyettese társaságában felke­reste a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sásdi kör­zeti üzemét. Tájékoztatót tar­tott a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokról, majd a jelen­lévő szocialista brigádtagok­kal, a nagyközség állami, tár­sadalmi és tömegszervezeti vezetőivel baráti beszélgetést folytatott és válaszolt kérdé­seikre. * Komlón, a Zobák-bányaüzem klubjában kedves ismerősként fogadták Dieter Henzét, az NDK Kulturális és Tájékozta­tó Központ igazgatóját és Krasznai Antalt, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának tit­kárát. Az üzem gazdasági, párt- és tömeg szervezeti veze­tői, a zobáki Ernst Thälmann és a Carbon Könnyűipari Vál­lalat Klara Zetkin szocialista brigádjainak tagjai és a ven­dégek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást: az októberi ta­lálkozás óta milyen eredménye­ket értek el. * Mázaszászváron a szászvári Jószerencsét Művelődési Ott­honban gyerekek és felnőttek várták az NDK kultúra vezető­jét és helyettesét, valamint Krasznai Antalt és helyettesét. Potyondi János tanácselnök tájékoztatta vendégeit a nagy­község életéről, fejlődéséről. Fél hatkor a helyi úttörő­zenekar adott térzenét a mű­velődési otthon előtt, jelezve az érkező helybélieknek, nemso­kára kezdődik a nagygyűlés. A magyar és német himnusz után Pál Lajos, a HNF nagy­községi bizottságának elnöke üdvözölte a vendégeket és a mozitermet megtöltő helybelie­ket, majd a gyerekek követ­keztek. Az óvodások gyermek- játékokat mutattak be, az ál­talános iskolások — félezren vannak, majdnem a fele néme­tet tanul — magyar és német nyelven énekeltek, népi játéko­kat és verset adtak elő. Dieter Henze köszöntötte a gyűlés résztvevőit, megköszön­te a kedves fogadtatást és a két nép barátságát éltette. M. L. sadalmi munkát a vállalatok közötti versenyben a Városgaz­dálkodási Vállalat végezte, munkájuk értéke meghaladta az egymillió forintot. Őket kö­vette a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzeme és a Dél­dunántúli Kőbánya Vállalat komlói kőbányája. A szocialista brigádok közöt­ti versenyben a Baranya me­gyei Vízmű Vállalat Zalka Má­té szocialista brigádja lett az első, a Mecseki Szénbányák Szénelőkészítő üzemének Kan­dó Kálmán szocialista brigádja és a Pécsi Hőerőmű Vállalat komlói hőerőművének Kandó Kálmán szocialista brigádja előtt. Az iskolák közötti versenyben az 501-es Szakmunkásképző végzett az első helyen. A má­sodik helyen a Kisegítő Iskola, a harmadik helyen pedig a vá­rosi Úttörő- és Ifjúsági Ház kollektívája végzett. Versengtek a tanácstagi cso­portok is egymással, hogy me­lyik tesz többet a városért. Eb­ből a versenyből a dávidföldi tanácstagi csoport került ki győztesen, a kökönyös-keleti és a mecsekjánosi csoportok előtt. Persze, ahogyan a meleg hangú köszöntő szavak az okleveleket átvevőknek szólva elhangzottak, abból kiderült, hogy ennek a versenynek vesztese nincs, itt mindenki nyer, mindenki kap valamit, aki szereti városát.- kp ­Takács Dezső kiállítása Az utóbbi évek grafikai kí­sérletei, a Pécsi Grafikai Mű­hely nyomó- és présgépein ké­szült nagyméretű, és a dekora- tivitás eszközeit egyre inkább igénybe vevő grafikák merőben más irányát jelölik Takács De­zső alkotóútjának. Az elmúlt több mint egy évtized alatt, amióta a sokszorosító grafiká­val foglalkozik, főként metsze­teket (fa, linó) készített, műfa­jilag az ex librisek és alkalmi grafikák alkották munkája ge­rincét. A sokszorosító grafika technikai és műfaji kiszélesedé­se, a dekoratív építkezésekben rejlő lehetőségek kimunkálása az utóbbi évek kísérleteinek eredményét jelzik. Többek kö­zött ezeket a színes nyomatait ■is láthatjuk Takács Dezső teg­nap megnyílt kiállításán. Takács Dezső legutóbb 1975 ben állított ki Pécsett. Számos hazai szereplésén túl külföldre is eljutottak metszetei. Grafikai munkássága elismeréseképpen 1974- ben Rudnay-érmet kapott, 1975- ben grafikai nívódíjban részesült. Kiállításának megnyitójára tegnap este 6 órakor került sor a BARANYAKER Új Tükör klub­jában. Megnyitót mondott dr. Vastagh Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár. A kiállítást áp­rilis végéig tekinthetik meg az érdeklődők. P. L. Komlói farmerruhák New Yorkban Március 30-tól április 4-ig tart az a konfekciókiállítá New Yorkban, ahol a Komló Carbon Könnyűipari Vállalat i bemutatja termékeit. A HUN GAROTEX Külkereskedelm Vállalat által rendezett bemu tató célja a piackutatás. komlóiak elsősorban szabac idő ruhákat: dzsekiket, sporto kabátokat és farmeröltönyö' mutatnak be. Ezen a kiállí son debütál a nyersszínben szült könnyű, műszálas dzsek és a Parkasz autóskabót. Leletmentés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents