Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-28 / 86. szám
Március 27.z színházi világnap Áhítatot parancsoló Várszínház Hernádi Gyula: ján. „Bajcsy-Zsilinszky Endre” c. darabjának próbáAz előcsarnokban, kétoldalt még üresek a fülkék, a hírek szerint két szobor kerül oda: az egyik a hajdani tervezőé, Kempelen Farkasé lesz, a másik — no, nem az új Várszínház Ybl-díjas tervezőjéé, Kékesi Lászlóé, hanem az első magyar színjátszó társulat vezetőjéé, Kelemen Lászlóé. Odabent márvány és vörösréz csillogásé minden. Az előcsarnokból felpisloghatunk a falak mentén a nézőtérre. Az előcsarnok hófehér, itt is tartanak előadásokat — öt helyen játszanak ebben a színházban, persze, nem egy időben, ezt lehetetlenné teszi az áthallás. A klastrom hajdani kerengőjében egyszemélyes darab megy, a Szókratész védőbeszéde, a görög márvány padlójú előcsarnokban a Pokoli disznótor, a próbateremben, három szinttel feljebb a Homokláda című abszurd dráma, amelyet a „nagy" előadás után tekinthetnek meg negyvenen. Az ember ennyi gyönyörűség láttán zavarba jön. Azon tűnődik, hogy mire figyeljen: Tóbiás Áron szakszerű kalauzolására vagy II. Józsefről, a „Kalapos királyról" képzelegjen? Ő volt az, aki ebből a templomból színházat csináltatott Kempelennel, s a klastrombái kaszinót — nemcsak felvilágosult uralkodó volt, értett a bosszantáshoz is... De sok egyéb gondolkodnivalót is kínál ez a szép új színház. A templom hajdani terében „úszik" egy vasbetonteknő, ez fogja ölre a nézőteret. A nézőtér két részből áll, alsó része 162 ülést, felső része 102 ülést foglal magában. Első figyelmeztetés: érdemes legalább egyszer felmenni új színházunkba. Jegyet sokfelé kaphatnak, például a Moszkva téri pavilonban naponta 11—19 óra között, a Várszínház pénztárában, délutánonként, s a Központi Jegyirodában is. A színházi nézőtér kivételével a helyfoglalás abszolút demokratikusan, az érkezés sorrendjében történik. Második figyelmeztetés: az építész szép munkáját mások is segítették. Farkas Kis Gyula főstatikus, Réfy Imre főgépész, Sziráky Zoltán elektromos tervező, Vajda Ferenc szcenikus és Karsai Elekné akusztikus. A kivitelezés a Középületépítő Vállalat szép munkáját dicséri. A beruházó a Budavári Palota Beruházási Iroda volt. Harmadik figyelmeztetés: ennek az új színháznak — mindenkit beleszámítva — csaknem négyszáz dolgozója van. Ebből mintegy százhatvan színész. Óriási feladatot ró ez a színház gazdasági és művészeti vezetésére egyaránt. Már az is nagyszerű, hogy akadtak, akik vállalták ... Köszönet mindenkinek szép új létesítményünkért. Kampis Péter ...az utcáról hívták be... Fodrász modellek Varjasné Leipán Éva szőkésbarna, félhosszú, keményszálú haját egy bemutató fésülésen fedezte fel Novák Méda. Sassonvágással készült frizurája vörös színű, barnásba hajló árnyalattal, a legutóbbi edzésen készült. Versenyek előtt heti háromszor is Méda székébe ül, egy-egy alkalommal három órára. Főszereplő a fodrász és a modell haja, de a jó modell nem csak a haját adja. Az edzéseken tanácsot ad, a versenyen merev fejjel tűri a mesterkedést, közben a két kezével zsonglőrködik, adogatja az éppen soron lévő szerszámokat és kellékeket a mesternek. — A zsűrizés a legnehezebb, beállított pózban, teljes mozdulatlanságban kell elviselnem. A zsűri néma, csak összesúgásaik- ból, kémlelő tekintetükből következtetem, hogy sikerült-e a versenyfrizurám, megérte-e a fáradozást. Másfél éve jár bemutatókra, néhány hónapja modellként, kétszer volt versenyen. Nézőként sokkal nyugodtabb volt. Egy versenynapra 150 forintot kap és kölcsönruhát — esetleg a sajátjában szerepel. Tudja, sokáig nem modelleskedhet, mert megsínyli a haja. Mégis szereti. Almássy Pált markáns arca, eléggé kemény szálú és sűrű, őszes fekete haja miatt már sok fodrász megkörnyékezte. Legutóbb Pesten az utcáról hívták be egy szalonba és kérték, legyen a modelljük. Másfélezer forint beígérésével érveltek, mégis nemet mondott. Tény: leesett a mester álla, mikór közölte vele, hogy fél évtizede modell Pécsett, néhány éve Fischer Imrénél... és nem is pénzért. Együtt tervezik a munkafázisokat, ő méri a részidőket. A versenyek alatt segít, véleményt mond és természetesen szurkol is. Szeret nyerni. Imrével — aki válogatott kerettag — minden valamire való hazai versenyen indult, jártak külföldön is. Tavaly elsők lettek Berlinben a Barátság Kupán, idén Linzben másodikak. (A Linzben bemutatott frizurával itthon még helyezést sem értek el, a próféták sorsa kísértette őket...) Számára a modellség hobby és sport. Anyagilag nem érdekli, a napldíjból ajándékokat vásárol két gyerekének. Imrével összeszokott, máshoz nem menne. — Miatta vállalom. Nagyon rendes, szakmaszerető, tisztelem a tehetségét. Ha leáll... abbahagyom. Murányi László Hazánkban kétmillió embernek magas a vérnyomása Gyógyítható * Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az 1978-as évet a magas vérnyomás elleni küzdelem évének nyilvánította. — Mi indokolta a WHO-nak ezt a döntését? — kérdeztük dr. Tényi Istvánt, a POTE I. Belklinika adjunktusát, akinek kutatási területe a magas vérnyomást kiváltó tényezők felderítése és a magas vérnyomással rendelkező betegek gyógyítása. — Az utóbbi 10 évben az egész világon ugrásszerűen megnőtt az ilyen megbetegedések száma. Jelenleg a Föld lakossága 20 százalékának magas a vérnyomása, Magyarországon ez kétmillió embert jelent. A betegség ilyen nagy arányú kialakulásának oka lehet például a felfokozott életritmus, a modern életforma, — az embert munkahelyén, otthon, az utcán, a járműveken, nap mint nap érik stress-hatások, — a helytelen táplálkozás, a túlzott testsúly. (A kövér emberek 50 százalékának magas vérnyomása van.) — Mit tart a magas vérnyomás elleni küzdelem legfontosabb leiadatának? — Elsősorban a betegek kiszűrésének megszervezését. Sajnos, ez a betegség az első időszakban tünetmentes. 5—6 évig élhet valaki 200 Hgmm-es vérnyomással (az egészséges ember vérnyomása 120/80 Hgmm), anélkül, hogy tudna róla, vagy különösebb panaszai lennének. Legtöbbször már csak a szívinfarktus vagy agyvérzés során derül ki. A szív és az érrendszer számára nem közömbös, hogy 200 vagy csak 120 Hgmm nyomásnak kell ellenállnia. Nemzetközi statisztikai adatok szerint a magas vérnyomásban szenvedők közül 60 százalék különböző szívkomplikáció,, 20 százalék agyvérzés, 10 százalék veseelégtelenség miatt hal meg. — Ezen súlyos következmények elkerülése érdekében az üzemi orvosoknak, a körzeti orvosoknak rendszeresen kellene vérnyomósellenőrzést végezni, enélkül egyetlen betegnek sem lenne szabad a rendelőt elhagyni. Nagy segítséget jelent a TBC-szűrőóllomások tevékenysége, ahol vérnyomást is mérnek a szűrésre berendelt dolgozóknál, az eredményről a vizsgált személyt és körzeti orvosát tájékoztatják. — A másik nagy gond az emberek könnyelműsége a saját betegségükkel szemben. Ma már kiváló gyógyszerkészítmények állnak rendelkezésünkre, rendszeres szedésük mellett a magas vérnyomás gyógyítható. És itt a probléma: a rendszeres gyógyszerszedés! A betegek nagy többsége nyűgnek tartja, hogy évekig rendszeresen gyógyszert szedjen. Sokan már a kezelés megkezdése után abbahagyják. Ennek oka, hogy az átállási időszakban kellemetlen panaszok — rosszullétek, szédülés, fejfájás, fáradékonyság — jelentkezhetnek, melyek azonban néhány hét múlva megszűnnének. Mivel a külső környezeti okok nem minden esetben szüntethetik meg a magas vérnyomást, tartós csökkentése csak rendszeres gyógyszerszedéssel érhető el. — Az eddig elmondottak alapján talán kijelenthetjük, hogy a magas vérnyomás a XX. század második telének népbetegsége. A betegség gyógyítása társadalmi feladat is? — Természetesen, hiszen a 25—30 éves korban elhanyagolt, nem gyógyszereit magas vérnyomással rendelkező beteg 40—50 éves korára esetleg munkaképtelenné válhat, sőt, infarktus, vagy agyvérzés korai halálát is okozhatja. A magas vérnyomás elleni küzdelemben fontos feladat az egészséges ember számára a stress-hatások lehetséges kerülése, a kövérség tudatos megelőzése, a vérnyomás gyakori ellenőriztetése. Sarok Zsuzsa Baranya egyetlen vándorkosárfonója és fűzvágója A rekettye- és a kecskefüzekkel tér aludni pontosan negyven éve, amikor az alkony végleg eltűnik és az összes csillag már kiül. Ekkor megnézi állásukat, fényüket: ha tömötten, fakón fénylenek, akkor éjfélre már megjön az eső, ezért sátrat is von vacka fölé. Ha ritkán és a gyémántnál is fényesebben pompáznak, akkor elég leteríteni a vesszőnya- lóbokat, rá a megviselt, de tartós öreg kabátokat, tetejébe a paplant és tán a dunyha se kell. így tér nyugovóra mindig Orsós György, aki 45 éves, Baranya megye egyetlen vándor-kosárfonója, fűzvágója. Igazi otthona nincs, állandó lakhelye a bőr- és műanyagsátra és ha kiköt egy füzesben, egy rekettyésben, a helyi rendőrségen engedélyt kér erre. Kísérője felesége és 12 éves fia. Lánya A rekettyefüzesekben alszik negyven éve is vándorolt velük, de házassága óta letelepett Ke- szüben. Estére mintha meghojlaná- nak a füzek, leveleik megpöndörödnek oválisra, ez biztosabb időpontot mutat a legjobb kakukkosóránál is. Feje alá fekteti a súlyos fejszét, a fényes pilingájú két kést, melyek nyele szarvasagancsból. Maga formázta mindegyiket, kivéve a bajo- nett-formájút, amit apjától kapott, aki szintén kosarakat font, akitől a mesterségét is tanulta. Meg is szólta érte az ő világa, hogy rendszeres munkára vetemedett. Most Pécsett, a Melinda utca végében, a lőtéri dombok tövében sűrűsödő füzesben, csalitosban tanyázik tíz napon át. Míg el nem szuny- nyadnak, nagy tüzet raknak rókák, baglyok, denevérek örömére, persze maguk kedvére is: három lábosban pillanatok alatt kész a legíze- sebb vacsora. Pellérd alól indult, ahogy évtizedek óta, akár a madarak vándorútra; ahogy beérik, bebarkásodik a fűz, úgy ered nyomába. Északnak tart, Pécsvárad, Vasas, Oroszlónak, aztán hónapok múlva keletnek veszi irányát és késő őszre ismét az ormánsági laposokban kezdi élőiről. Nyáron csak fon, mert akkor nem idomul a fűz, nem kecses, csak a héja feslik le és fehér, mint egy kipusztult csigaház. Készít 20— 40—60 kilós vékákat, nem megy piacra velük, elég egyszer elkurjantani magát egy utcában, csőstül futnak be a megrendelések. Apró, művészi formájú kézi kosarakat is alakít ki, még cifra rózsaformákkal is teliaggatja őket. A telet Királyegyházán töltötte egy földbe mélyített, jól beszíjazott, vastag oldalú sátorban és megindult január közepén, amikor már feslettek a barkák. Délben sose hasítja le a vesszőket, mert akkor csak süstörögnek, sírnak, alig hajlanak meg. A szívében az egész nagy természet, most a rügyek ízeiről, illatairól beszélt, a hajnali és az alkonyi madarak zajáról, hogy nagyon korán itt a tavasz. Csuti J. Orosz anyanyelvű - magyar színésznő Olga Színésznő vagyok. Most már igazi színésznő vagyok, élvezettel, elragadtatással játszom, megmámorosodom a színpadon, és csodaszépnek érzem magam. És most, amióta itt lakom, folyton csak járkálok, barangolok, gondolkodom ... (Csehov). Beregszászi Olga mindössze négy éve él Magyarországon, s színésze a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. Orosz anyanyelvű. Amit csinál, orosz és szovjet írók, költők művei magyarul — oroszul — merészség. — Több mint merészség! — ismétli elgondolkozva. — De imádom ezt a pályát. Moszkvában végeztem a Színművészeim, anyám is színésznő volt, míg apám el nem vitte Beregszászra. (Innen a nevem.) Beregszászon nincs színház, én mégis... Anyám sorsa ismétlődött meg bennem. Moszkvában mint végzős főiskolás nagyszerű ajánlatokat kaptam: dzsesz-show — imádok táncolni. — És Magyarországon? — A szerelem, a férjem hozott Magyarországra. Drámai szerepet még nem kaphatok, azt mondják, egyenlőre lehetetlen. A kiejtésemmel logopédus, nyelvtanár foglalkozik. — Az eredmény? — Szerepek az Állami Áruházban, a Sipovban, a Mágnás Miskában, kisebb beugrás az Ivanovban. Persze, nincs kis szerep meg nagy szerep. Kis szerepből is lehet gyöngyszemet csinálni. — A filmekkel hogy áll? — Rosszul. A nyelv miatt elestem a Feketegyémántok, a Ballagó idő szerepeitől... Mindenhol a nyelv, a nyelv — sóhajtja Olga tréfás komolysággal, miközben ámulva idézem föl az imént hallott Jeszenyin- vers, a Lombtalan juharfa tökéletes magyarsággal és mély átéltséggel mondott sorait: — Fának láttam magam én is, juharfának, de nem zuzma- rásnak — csupalomb sudórnak... Olga magához vonja gitárját, mintha juhart ölelne. Égő berkenyék című összeállítását, mely válogatás az orosz és szovjet lírából: Jeszenyin, Lermontov, Csehov, Puskin, Cveta- jeva, Paszternák verseiből, egy éve adja elő bátyja rendezésé, ben. Társa egy gitár, egy rojtos kendő s a reflektor. Scipiades Erzsébet „Nem iszom, nem dohányzom, szeretem a gyümölcsleveket” Révész és a Piramis inamikus, vonzó egyéniség. Milyen sokszor mondjuk ezeket a szavakat! Révész Sándor kapcsán azonban visszanyerik eredeti és igazi értelmüket. Ennek a huszonéves fiúnak, a Piramis együttes énekesének, „Alexnek" ugyanis légköre van: vibrál körülötte a levegő. — A privát életemben is lendületesen élek. 1953. június 24- én születtem Budapesten, öthat éves koromban, mint általában minden gyerek a család szórakoztatására én is különböző számokat énekeltem Aradszky Lászlótól, Payer Andrástól . Később egy Szivárvány nevű együttesben, majd az Echóban énekeltem. — A következő állomás a Pi ramis ... — Igen. Megvallom őszintén életem egyik legeredményesebb vállalkozásának érzem a Pira mist. Ismervén a többi magyar zenekart, nyugodtan mondhatom, hogy nálunk a legjobb légkör. — Sokakat érdekel, hogy miért ilyen magas a hangod. Vi gyázol erre a különleges ké pességedre? — Természetesen. Példáu abszolút nem iszom. — Sört sem? se nagyon. Különösen a szénsavas italok nem tesznek jót a toroknak, a hangnak. Sze retem a természetes gyümölcs leveket: a narancs-dzsúzt, a: őszibaracklét... — Dohányzol? — Nagyon ritkán. — Amikor nem zenével fog lalkozol, mit csinálsz? — A zenén kívül egyébkén engem is a szokásos dolgo kötnek le. Rengeteg nagyszeri barátom van. Nemcsak zene berkekből, hanem máshonna is, például csillagászok. — Mit jelent számodra a ki zönség? — Hatalmas nagy tömi akikkel lehet játszani. Érti amit akarunk, viszontjátszana lelkesednek. A fontos: érezzü jól magunkat valamennyien Csapó Ida
