Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-26 / 85. szám

1978. március 26., vasárnap Dunantmi napló 13 Jasszer Arafat nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) nőni területekről, bár bejelen­tette, hogy egy héten belül ki vonul. A várható részleges ki­vonulásra is csak azért kerül hét sor, mert a nemzetközi köz­vélemény, a szocialista orszá gok, sőt még Izrael támogatói közül is sokan, keményen el­ítélték a polgári lakosság el­len intézett barbár légitáma­dásokat, a vérontást, amely sok ezer halálos áldozatot kö­vetelt, és amellyel az izraeliek számos dél-libanoni települést letöröltek a föld színéről. Arafat a továbbiakban kije­lentette: Szádot egyiptomi el­nök kapituláns tervét ez a meg­szállás, valamint a haladó erők helytállása végérvényesen elsöpörte. A washingtoni Car- ter-Begin tárgyalásokon fel­merült állítólagos amerikai- izraeli ellentéteket pedig Ara­fat egyszerűen „politikai szín­játéknak” nevezte. Rámutatott: Izrael az Egyesült Államok politikai, gazdasági és katonai támogatása nélkül nem folytat­hatna agresszív politikát a tér­ségben. A Dél-Libanonban ideiglene­sen állomásozó ENSZ-erőkről szólva Arafat kijelentette, hogy noha szerepüket az érintett fe­lek többféleképpen értelmezik,, alapvető feladatuk, hogy előse­gítsék és ellenőrizzék a meg­szálló izraeli csapatok azonna­li és teljes kivonását Dél-Liba- nonból. A dél-libanoni izraeli ag­resszió megszüntetése szem­pontjából Arafat különleges fontosságot tulajdonított a szo­cialista országokkal kialakított együttműködésnek, valamint a haladó erők gyakorlati és tény­leges összefogásának, és nagy­ra értékelte a Szovjetunió, il­letve a többi szocialista ország, közöttük Magyarország támo­gatását, szolidaritását. A vál­ság megoldását a PFSZ elnöke a következőkben látja: az iz­raeli csapatokat azonnal és feltétel nélkül ki kell vonni Dél- Libanonból, biztosítani kell a palesztin mozgalom hivatalos okmányokban és megállapo­dásokban rögzített jogait, s el kell érni a nemzeti megbéké­lést a különböző libanoni poli­tikai erők között. TESTVÉR­LAPJAINK ÍRJÁK AbBOBCltCKfV npaBüa Múzeum-szobát rendeztek be hely- történeti érdekességekből a szvirzs- szkoji középiskolában. Elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom helyi vonatkozású anyagait gyűj­tötték össze és állították ki. A beve­zető részben korabeli dokumentumok, fotókópiák bemutatásával érzékelte-, tik, hogy Oroszországban miként ter­jedt el a marxizmus, hogyan alakult meg a kommunista párt. Legnagyobb terjedelemben a proletárforradalom győzelmével, a szovjet hatalom győ­zelmeivel foglalkoznak. Még nem teljes az a kiállító-rész, ahol a Szvirzs forradalmi, munkás és harci hagyo­mányait, emlékeit illusztráló, felvá­zoló helytörténeti dokumentumokat állítják ki: ugyanis az anyag gyűj­tését folyamatosan végzik a táj- és múltkutató szakkör tagjai. GAZETA E5ED zachodnia OZJENNIK POLSKI EJ ZJEDNQCZONEJ PARTI Közeledik a Poznani Nemzetközi Vásár kezdésének időpontja. Az idén ötvenedik évfordulóját ünneplő vá­sár előkészítő bizottsága gondosko­dott a több ezer vendég informálásá­ról. A vásár ideje alatt 30 turisztikai, információs hely lesz. Az országról, a városról és természetesen a vásár­ról kapnak széles körű, többnyelvű információt a vendégek ezeken a he­lyeken. Újra kiadják több ezer pél­dányban a Poznan és környéke, a Poznan kis turisztikai térképe, a Kul­turális programok Poznanban, Infor­mátor a szolgáltatásokról (különö­sen az étkezési lehetőségekről), va­lamint a sport- és egyéb szórakozási lehetőségek kiskönyvét. Május végéig a városban található összes turisz­tikai információs táblát felújítják, va­lamint 8 új kivilágított várostérképet szerelnek fel. A „kéksisakos” ENSZ-katonák elfoglalják állásaikat Dél-Libanon­ban. Képünkön: áthaladás a szimi hídon. ♦ HANOI: Ho Si Minh-vá- ros népi bizottsága március 23-i hatállyal döntést hozott a tőkés kereskedelem felszámolá­sáról és a burzsoá kereskedői réteg termelő réteggé való át­alakításáról. A burzsoá keres­kedő réteg tevékenységét Dél- Vietnam összes tartományában és városában felszámolják. + LONDON: London központ­jából az aldermastoni atomku­tató intézetig tartó húsvéti neutronfegyver-ellenes békeme­nettel ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a „Nuk­leáris leszerelési kampány" el­nevezésű angol mozgalom. + WASHINGTON: Az ame­rikai rendőrség pénteken Wa­shingtonban letartóztatott 23 tüntetőt, akik tiltakoztak az újabb nukleáris fegyverek és a katonai kiadások emelkedése miatt. + LÖNEBURC: Egy nyugat­német szélsőjobboldali félkato­nai szervezet ki akarta szaba­dítani Rudolf Messt, a Berlin— Spandau-i börtönben életfogy­tiglani börtönbüntetését töltő háborús bűnöst, Hitler egykori helyettesét — jelenti megbíz­ható forrásokra hivatkozva a DPA nyugatnémet hírügynök­ség. Mint a rendőrség utólag megállapította, az újfasiszta szervezet tagjai több, látványos akció végrehajtását tervezték, s az ezekhez szükséges fegy­vert és pénzt rablás útján pró­bálták megszerezni. + PÁRIZS: A demokratikus szervezetek elleni banditaak­cióiról hírhedt delta kommandó támadást hajtott végre La Ggr- de városban: betört a Francia Kommunista Párt helyi szerve­zetének irodájába és szétrom­bolta a berendezést. Az anya­gi kár jelentős. + LAHORE: Bhutto, volt pa­kisztáni miniszterelnök szomba­ton országa legfelső bíróságá­nál megfellebbezte a lahorei bíróság március 18-i döntését, amely összeesküvésben és po­litikai gyilkossági kísérletben való részvétel miatt halálra Ítélte. A fellebbezést a volt mi­niszterelnök ügyvédei juttatták el a legfelsőbb bírósághoz. Zsarolás Elkeseredés, felháborodás, szo­lidaritás vegyül abban a maga­tartásban, amelyet Franciaország mutat az Amoco Cadiz libériái kőolajszállító hajó elsüllyedése, a hajó által szállított 233 ezer tonnányi arábiai olaj tengerbe ömlése, s az ezzel kiváltott nagyarányú környezetszennyező katasztrófa után. A felháborodást egyrészt az váltja ki, hogy ma már világos: a tragédiát el lehetett volna ke­rülni. Az Amoco Cadiz amiatt futott zátonyra, hogy a mentésé­re - vagy inkább a tengeri far­kastörvény értelmében, megzsa- rolására — siető vontatóhajóval alkudozott órákon át, és nem kért segítséget a hatóságoktól. ♦ NEW YORK: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára ismé­telten felszólította a világköz­véleményt arra, hogy az apart­heid elleni harc idei nemzet­közi évében küzdjön kettőzött erőfeszítéssel a faji megkülön­böztetés fölszámolásáért. ♦ TOKIÓ: Röviddel felszál­lása után a rangooni repülő­tér közelében szombaton lezu­hant a burmai légitársaság re­pülőgépe. A katasztrófa követ­keztében a gép fedélzetén tar­tózkodó 44 utas és a négy fő­nyi személyzet életét vesztette. Lövöldözés Empain elrablóival Lövöldözés tört ki pénteken Párizstól tíz kilométerre dél­re, az autópályán, a francia rendőrség és Empain báró ál­lítólagos elrablói között, akik a nyolc hete fogságukban lé­vő báróért 17 millió svájci frank (8 millió dollár) vált­ságdíjat akartak felvenni. Az emberrablókkal Empain egyik alkalmazottja vette fel a kapcsolatot, s a megálla­podás szerint a váltságdíjat hozó autónak az országúton, Arcueil közelében, egy tele­fonfülkénél kellett megállnia, hogy az emberrablók itt ad­janak Empain képviselőjének további utasítást a váltságdíj átadásának módjáról. Az Empain-csoport értesí­tette a rendőrséget a készü­lő akcióról, amikor a fegy­veres banditák észrevették, hogy a képviselő helyett rend­őrök várnak rájuk, tüzet nyi­tottak. Az öttagú banda egyik tag­ja a lövöldözésben életét vesztette, egy másik köny- nyebben megsérült, hármuk­nak sikerült elmenekülni. A tűzharcban két rendőr is köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Alain Caillol, Empain báró egyik elrablója, a kihallgatás során beismerte részvételét a terror-akcióban. Állítólag „to­vábbi részleteket” is közölt az emberrablással kapcsolatban, ezeket azonban a nyomozás érdekében egyelőre nem hoz­zák nyilvánosságra — közöl­te szombaton a vizsgálat ve­zetője. A 40 éves Jean Empain bá­rót, a nukleáris iparban érde­kelt francia—belga Empain— Schneider-csoport elnökvezér­igazgatóját — mint ismere­tes — január 23-án rabolták el párizsi lakása közeléből, sorsáról azóta semmi biztosat nem tudni. Etióp-kubai közös közlemény „Az etióp és a kubai külügy­miniszter nagy megelégedésé­re szolgál a két nép és a két kormány közötti baráti kapcso­latok kialakulása és elmélyíté­se abban a közös harcban, amelyet a két nemzet az im­perializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a faji meg­különböztetés bármilyen formá­jával szemben vív, a világ né­peinek társadalmi haladása és a béke megszilárdítása érde­kében folytat” - hangoztatja az a pénteken Havannában nyilvánosságra hozott közös közlemény, amelyet Isidoro Malmierca Peoli kubai külügy­miniszter Etiópiában tett hiva­talos látogatása után írtak aló. A felek elítélték az imperia­lizmust és a reakciós arab re- zsimeket, amelyek a moga- dishui kormányzattal összefog­va vettek részt az Etiópia elle­ni agressziós háborúban. Mind­két fél teljes mértékben egyet­értett abban, hogy Afrika szarva térségében a tartós bé­ke csak azután jöhet létre, ha Szomália a nyilvánosság előtt is lemond az Etiópiával, Ke­nyával és a Dzsibuti Köztársa­sággal szemben támasztott te­rületi követeléseiről és a be­avatkozás politikájáról. A két ország kapcsolatáról, helyzetéről folytatott megbe­szélésekről szólva a közös köz­lemény kiemeli, Kuba teljes tó. mogatásáról biztosította az etióp forradalmat, az ország területi sérthetetlenségét, az etiópiai nép azon jogát, hogy bármiféle külső agresszióval szemben megvédje magát. Etiópia külügyminisztere elis­meréssel beszélt a tárgyaláso­kon Kuba internacionalista po­litikájáról. A Kubai Köztársaság külügy­minisztere Etiópiában tett látó. gatásakor körutat tett az óga- deni felszabadító harcok front­városaiban, Hararban, Jijigá- ban és Diredawában. A hiva­talos tárgyalások végeztével a két külügyminiszter megállapo­dást írt alá a kulturális együtt­működésről is. + MOSZKVA: A görög nép március 25-én ünnepli függet­lensége kivívásának 157. év­fordulóját. Százötvenhét évvel ezelőtt az idegen uralom elle­ni harc jelszavával forradalom kezdődött Görögországban a nemzeti felszabadításért és a független görög állam megte­remtéséért. Harcában a görög nép Oroszország segítségét és támogatását élvezte. Több ezer orosz katona hullatta vérét a Hellasz szabadságáért és füg­getlenségéért vívott ütközetben. A TASZSZ szovjet hírügynökség kommentárban méltatja a hel­sinki tanácskozás óta pozitívan fejlődő görög—szovjet parla­menti és kormányközi kapcso­latokat. ♦ MONTREAL: Két „vete­rán" kanadai rendőr, miután három „civil" tettestársával együtt több mint egymillió ka­nadai dollárt lopott egy pán­célautóból, rendőri jelvényét felhasználva menekült el a tett színhelyéről — jelentette egy montreali rendőrségi szóvivő. A rendőrökből lett tolvajokat tár­saikkal együtt letartóztatták. + CARACAS: Peking folytat­ja az együttműködést a de­mokratikus szabadságjogokat és emberi jogokat durván el- tipró chilei fasiszta rendszer­rel. A santiagói „El Mercurio” című lap szerint Kína az idén nagy mennyiségű rezet vásárolt a chilei rezsimtől. A san-anto- niói kikötőbe máris megérke­zett az első, 4,5 ezer tonna rézszállítmány, amelyet Sang­hajba címeztek. A chilei lap azt is jelenti, hogy kínai ko­sárlabdázók „baráti turnén" tartózkodnak Chilében. Külpolitikai összefoglaló HÉTFŐ. A francia választások második fordulójának eredménye: a jobb­oldal megőrzi többségét, de a baloldal növeli mandátumainak számát. — Közzéteszik a kínai országos népi gyűléshez intézett szovjet tárgya­lási javaslatokat. Peking elutasítja az ésszerű kezdeményezéseket. KEDD. Kádár János meghívására hazánkba érkezik Willy Brandt, nyu­gatnémet szociáldemokrata pártelnök. — Szófiában Todor Zsivkov fo­gadja Púja Frigyest. — Ismét Suhartot választják meg Indonézia elnö­kévé. SZERDA. A tűzszünet bejelentése után csendesednek a harcok Dél- Libanonban, megérkeznek a helyszínre az ENSZ erők első egységei. CSÜTÖRTÖK. Véleménykülönbségek jegyében ér véget Washingtonban o Carter—Begin találkozó. — Szovjet—amerikai leszerelési konzultációk Genfben. Világszerte bírálják az amerikai elnök kardcsörtető beszédét. PÉNTEK. A külügyminiszter beszámolója parlamentünk tavaszi üléssza­kán. Az Afrikai Egységszervezet Nyugat-Szaharáról tanácskozik. — A francia baloldali pártok elfogadják az elnök meghívását egy általános eszmecsere megkezdésére. SZOMBAT. Újabb kambodzsai provokációk a vietnami határon. — Callaghan Washingtonban. — A visszafoglalt Ogadenben konszolidáló­dik a helyzet. Nemzetközi tevékenységünk A megnövekedett külpolitikai aktivitásnak jegyében értékelte a nemzetközi helyzetet és nem­zetközi helyzetünket az elmúlt napokban az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, valamint az or­szággyűlés. Az időszerű problé­mák s nem utolsó sorban a mi­előbbi orvoslást sürgető vál­sággócok fényében, ismét fel­hívták a figyelmet napjaink ta­lán legfontosabb sajátosságá­ra. Arra, hogy egyrészről to­vábbra is az enyhülés képezi világunk alapvetően meghatá­rozó folyamatát (s ez nem kí­vánság vagy óhaj kérdése, ha­nem az erőviszonyokból faka­dó objektív tényező) ugyanak­kor jelentős ellenerők sorakoz­tak fel, amelyek mindent elkö­vetnek az enyhülés fékezésére, sőt visszavetésére. Különösen éles összeütközésekre került és kerül sor a katonai enyhülés, a fegyverzetcsökkenés ügyeiben; Afrika szarvának és a közel- keleti térségnek fegyverzajjal is összekapcsolódó vitáiban; s heves polémiákra vezetett Belg- rádban az imperialista kísérlet, hogy az emberi jogok védel­mének ürügyén megpróbálja­nak beavatkozni a szocialista országok belső ügyeibe. Ilyen körülmények között a szocialista közösség országainak fontos feladata, hogy elhárítsák az enyhülés útján tornyosuló aka­dályokat, visszaverjék a táma­dásokat s folytassák azt a poli­tikát, amelyben az elvi hatá­rozottság párosul a rugalmas kezdeményezőkészséggel. A Központi Bizottság közle­ménye és a külügyminiszteri be­számoló jól tükrözte kipróbált külpolitikánk folyamatosságát, amelyet mindenekelőtt elkötele­zettségünk jellemez a béke és a társadalmi haladás iránt. Ezért külpolitikánk alapja a szi­lárd egység a Szovjetunióval és a szocialista közösség országai­val s éppen ez segít bennünket, hogy cselekvő szolidaritást vál­laljunk a fejlődő világ antiim- perialista erőivel, illetve a bé­kés egymás mellett éléstől ve­zérelve fejlesszük kapcsolatain­kat a más társadalmi berende­zésű országokkal is. Bírálják Carter salemi beszédét Salem nevéhez mindeddig a boszorkányokat kapcsolta a képzettársítás, az emlékezetes Miller-dráma címét idézve. Azaz amerikai városka egyetemén el­hangzott elnöki megnyilatkozás viszont a fegyverkezési verseny és a feszültség mértéktelen nö­vekedésének kísérletét keltette fel. Carter az Egyesült Államok „katonai stratégiájának átérté­keléséről” beszélt s, hogy ne hagyjon kétséget ennek iránya felől, új fegyverrendszerek ki- fejlesztését hirdette meg. (A szárnyas rakétákra, a mozgat­ható kilövőállásról indítható MX rakétáról, a Trident atom- tengeralattjárók családjáról van szó s természetesen a neut­ronfegyverről, amelynek vitá­ját a múlt szerdán ugyan elna­polta a NATO-tanács, de nem került le a napirendről.) Nem titok, hogy a két nagy­hatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között alapvető katonai egyensúly áll fenn, elég magas fegyverértékkel. Ez utób­bi szintet kívánja szabályozni, majd csökkenteni a SALT-tár- gyalások egymásutánja. Mind­ez csakis az egyenlő biztonság alapján képzelhető el: ha ez a stratégiai egyenlőség realitás a gyakorlatban, hogyan lehetne a tárgyaló asztal mellett1, ügyeskedésekkel vagy más úton felülvizsgálni? Az Egyesült Álla­mok azonban újra és újra ezt kívánja tenni, s még nem is vol­tak képesek aláírni a SALT—2. megállapodást, amikor az új fegyverrendszerek meghirdeté­sével tovább bonyolítják a vitá­kat. Lehet új fegyvereket fejlesz­teni és tárgyalni, de illúzió len­ne azt hinni Washingtonban, hogy ezek monopóliuma kizáró­lag az amerikaiaké lesz, s meg­változhat az alapvető egyensúly. Csupán azt érhetik el, hogy megnehezülnek a tárgyalások, veszélyesebbé válik a helyzet s a fegyverkezési verseny új út­jai nyílhatnak. Ezért fogadta a világ olyan érzékenyen, s ezért bírálja olyan keményen az el­nök salemi szavait R közel-keleti válság Gyors ütemben foglalják el állásaikat Dél-Libanonban az ENSZ-egységek. A négyezer fő­ből álló, új kéksisakos alakula­tok a Biztonsági Tanács hívta életre, első hathónapos mű­ködése 68 millió dollár költsé­get emészt majd fel. Az állá­sok elfoglalása nem mindig megy könnyen, a dél-libanoni tűzszünetet időnként bombák dö­reje és rakétapárbajok zaja sza­kítja meg. Az izraeli csapatok egyelőre csak nagy általános­ságban nyilatkoztak visszavonu­lási hajlandóságukról, a palesz­tinok pedig fenntartásaikat hangoztatják egy időleges tűz­szünettel kapcsolatban, ha az nem jár együtt igazi rendezés­sel. Közben megélénkült a diplo­mácia — nem is egy fronton. Damaszkuszban a szilárdság front tartott miniszteri szintű összejövetelt, de a jelek szerint nem tudtak minden kérdésben teljes egységre jutni. Kairóból felhívást intéztek Szádot poli­tikájának ellenzőihez, hogy pró­báljanak meg valamit közösen tenni, de ennek inkább szólam- értéke volt. Az arab ellentétvo­nalak tehát változatlanul fenn­állnak, ugyanakkor az eddigi legsúlyosabb nézeteltérések rob­bantak ki Washington és Tel Avív között. A Carter—Begin megbeszéléseken annyira ütköz­tek az Egyesült Államok globá­lis érdekei (ehhez tartozik az arab országok besorolása egy amerikai rendezés kereteibe), valamint Izrael sajátos érdekei (amelyeket Begin személy sze­rint is igen mereven és szélső­ségesen képvisel), hogy közös közleményt sem tettek közzé. Az amerikai sajtóban egyre több találgatás utal arra :■ Washing­tonban nem bánnák Begin bu­kását, hogy olyasvalaki kövesse a kormányfői poszton — pél­dául Weizman hadügyminisz­ter — akivel jobban szót tud­nak érteni. A Fehér Ház hiva­talosan cáfolt, de valahogyan ez nem volt igazán meggyő­ző...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents