Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-26 / 85. szám

1978. március 26., vasárnap Dünanttllt Tlaplö Jo gazdálkodás töretlen fejlődés Ötmilliárd forintot meghaladó termelési érték a baranyai termelőszövetkezetekben Baranya megyében 64 termelőszövetkezet és négy szövetkezeti társulás — ME- CSEKTEJ, BARANYAMÉK, Pécsváradi TÖVÁLL és a Harkányi ÜKV tartotta meg január 23. és február 18. között az 1977-es évet le­záró zárszámadási közgyű­lést. A közgyűléseken több, mint 22 500 szövetkezeti tag, a dolgozó tagság több, mint 85 százaléka jelent meg. A Baranya megyei Tsz Szö­vetség a zárszámadási közgyű­lések adatai alapján elkészí­tette a tagszövetkezetek gaz­dálkodásának 1977. évi gyors­mérlegét. E szerint a szövetke­zetek átlagos állományi létszá­ma az előző évi 24 117 főröl 23 940-re csökkent. De nem- ásak a mérlegkészítés alapjául szolgáló átlag állományi lét­szám, hanem a tsz-tagok szá­ma is csökkent, mivel 1980-ig évente két korosztály, az össz- tagság 2—2,5 százaléka megy nyugdíjba. A termelőszövetkezetek az országos átlagot meghaladva mintegy 12 százalékkal növel­ték a termelést. Az összes üze­mi termelési érték először lép­te túl, illetve haladta meg 270 millió forinttal az ötmilliárdot. A szövetkezeti bruttó jövede­lem egy év alatt 25,5 százalék­kal emelkedett és meghaladta az 1.3 milliárd forintot. Kedve­zően alakult a nyereség is. Az 1976. évi 332 millióval szemben 533 millió forint nyereséget ér­tek el a termelőszövetkezetek, ami 60.4 százalékos eredmény javulásának felel meg. Ezzel szemben felére csökkent a vesz­teség összege. Az előző évi 19 millióhoz mérten 1977-ben me­gyei szinten mindössze 9,1 mil­lió forint veszteség volt, s mér­leghiány miatt csupán egyetlen termelőszövetkezetet kell sza­nálni. Az előző évinél lényege­sen, 47,3 százalékkal nagyobb fejlesztési alapot képeztek a tsz-ek, melynek összege meg­haladja a 227 millió forintot. A 88 millió forintos részesedési alap ugyanakkor csak 7,6 szá­zalékkal haladja meg a bázis éveit. Kedvezően alakult az árbe­vétel is. Az 5,4 milliárdot meg­haladó összeg 14,5 százalékkal magasabb az előző évinél. Kü­lönösen szembetűnő, hogy az összes árbevételhez, a növény- termesztés és az állattenyésztés egyenlő arányban járult hoz­zá. A korábbi években a nö­Növekedett a háztájiban a termelés Emelkedett a tagok személyi jövedelme vénytermesztés lényegesen na­gyobb árbevételeket hozott, s az ágazat tavaly sem stagnált, 8,3 százalékkal teljesítette túl az előző évi árbevételi szint­jét. Ám az állattenyésztési ár­bevételek ezt meghaladó mér­tékben, 14,7 százalékkal nőttek. Az eredményt az állam által adott támogatások 237,3 millió forinttal növelték, az előző év­ben ez csak 193 millió volt. Legnagyobb támogatási tétel 1977-ben a tejprémium, ami a tsz-ekben 95,9 millió forintot tett ki. Ezt a magas összeget a tejtermelés ugrásszerű növelé­sével érdemelték ki a szövetke­zetek. A termelőszövetkezeti beru­házások az előző évi félmilliárd forintos szintről 637 millió fo­rintra emelkedtek. Ennek a ma­gas összegnek több mint 50 százalékát a népgazdasági cé­loknak megfelelően — gépbe­ruházások tették ki. Gép- és járművásárlásra az előző évi­nél mintegy 25 százalékkal töb­bet, több mint 376 millió forin­tot fordítottak a tsz-ek. A népgazdasági érdekkel összhangban, nagymértékben növelték a háztáji árutermelést a szövetkezeti tagok, amiben főként a közös gazdaságok se­gítőkészsége, támogatása feje­ződik ki. A termelőszövetkeze­tek tavaly 178 millió forint ér­tékű terményt, terméket és ál­latot, ezen felül 38 millió fo­rint értékű szolgáltatást juttat­tak a háztáji gazdaságoknak. A háztájiban megtermelt áru értéke meghaladta a 670 mil­lió forintot, szemben az előző évi 512 millióval. Különösen szembetűnő a háztájiban elő­állított hízott sertés mennyisé­ge, ennek értéke 277 millió volt, 120 millióval több, mint az elő­ző esztendőben. A TESZÖV gyorsmérlegének adatai szerint a Baranya me­gyei termelőszövetkezetek min­den tekintetben igen eredmé­nyes évet zártak. Emelkedett a tagok személyes jövedelme is. Az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés az előző évi 131 forintról megyei átlagban 144,4 forintra nőtt. Az egy át­lagos állományi létszámra ju­tó éves részesedés 33 989 fo­rintról 36 837 forintra emelke­dett átlagosan. A szóródás itt még eléggé nagy, a termelő- szövetkezetek között, 22 000 forint és 48 000 forint között ingadozik. Az egy átlagos állományi létszámra jutó ter­melési érték 220165 forint volt, 33 500 forinttal magasabb, illetve 11,4 százalékkal jobb a korábbinál. A gyorsmérleg adatai is jel­zik, hogy a megye termelőszö­vetkezetei tavaly jól gazdálkod­tak, s töretlenül fejlődtek to­vább. De az egyes tsz-ek köz­ti differenciálódás nem mérsék­lődött, sőt, nőtt. — Rné — A pécsi Elektronikai Gyár új termékei Műanyag világítótest és robbanás­mentesítő féműv Mióta az Egyesült Izzóhoz került a volt Pécsi Fémipari Vállalat, az üzem fejlődése töretlen. A ma Elektronikai Gyár névre hallgató vállalat ebben az esztendőben több mint húszmillióval növeli ter­melési értékét és a műszaki fejlesztésnek köszönhetően idén újabb termékekkel jele­nik meg a piacon. Hajnalka utca — kérdőjellel Ujmecsekalja Egy új módszer kísérlete 350 köbméter napi teljesítménnyel dolgozik naponta a Baranya megyei Építőipari Vállalat betonüzeme. Képünkön a 6 köbméte­res keverőkocsit töltik. Újsághír: A vízvezetékek fek­tetésével megkezdődött a Haj­nalka utcai bányászlakások építése. 1979-ig 73 család ott­hona készül itt el. Néhány hónapja megírtuk már, hogy a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat szokatlan szervezési módszerrel kezd újabb bányászlakások építésé­hez. A Pécsi Építőipari Szövet­kezet alagútzsalus technológiá­val elkészíti a ház szerkezetét, a belső szerelési munkákat pe­dig a MÉV saját kapacitásával végzi el. Időarányosan A Hajnalka utca csak egy része a bányászlakás-program- nak, de lehet, hogy idővel egy módszer kísérleteként emleget­jük. Tekintsük át a MÉV bányász- lakós-építési programját! Ezt az is indokolja, hogy lassan az akció félidejéhez érünk. Mint ismeretes, a kormányzat a bá­nyászat munkaerőhelyzetének javítására, a bányászok letele­pítésének érdekében tízezer bá­nyászlakás építését teszi lehe­tővé ebben a tervidőszakban. A keretszámot a nagy bánya­vállalatok között felosztották, s így részesült abból 700 lakás erejéig a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat is. A 700 lakás így oszlik meg: 60 tanácsi beruházásból, 160 OTP-beruházásból, 480 pedig családi házként valósulhat meg. A tervidőszak első két évében 23 tanácsi bérlakást kapott a vállalat a várostól, 85-öt pedig az OTP finanszírozásával épü­lő lakásokból. E két kategóriá­ban tehát nincs semmi baj a bányász-program időarányos teljesítésével. — De ehhez az is hozzátar­tozik, hogy vállalatunk sem 1976-ban, sem 1977-ben nem kapott a tanácstól munkásla­kást — egészíti ki az adatokat ezzel a magyarázattal dr. Szik­szói Géza, a MÉV lakástámo­gatási bizottságának elnöke. — A bányász-program kifejezet­ten a föld alatti dolgozókra vonatkozik, azaz a klasszikus értelemben vett bányamunká­sokra. A 9/1975. (XII. 29.) NIM Megépül-e négyszáznyolcvan bányász-családiház a MÉV-nél-ÉVM-PM-MDM együttes ren­delet melléklete felsorolja azo­kat a munkaköröket, amelyekre a program értelmezhető. Hi­ányzik belőle egy sereg olyan munkakör, ami speciálisan a mi vállalatunknál található, s amelyek nélkül egyszerűen el­képzelhetetlen lenne az urán­bányászat. 17 termelést közvet­lenül irányító műszaki és 7 munkás munkakör van nálunk, amelyekre még vonatkoztatni kellene a rendeletet: operáto­rok, figuránsok, dozimetrikusok, csillemérők stb. Ha ők a bá­nyász-programból nem része­sülhetnek (bár megilletné őket), a másik kedvezményre, a munkáslakásra azért jogosul­tak. Nincs telek És a bányász-családiházak? A lehetőség 480-ra szól, a MÉV eddig 73-ra utalt ki támoga­tóst. Időarányos teljesítésről te­hát szó sincs. Ebből pedig a jövőre is következtethetünk.- Kizártnak tartom a 480 családi ház megvalósulását — állapítja meg dr. Szikszói Gé­za. — 170-180-nál több semmi esetre sem épül meg. És eb­ben nemcsak az érdeklődés hiánya játszik szerepet - a mi bányászaink szívesebben köl­töznek lakótelepre —, hanem a telekhiány is. Pellérden tud­tunk 50 építési telket biztosíta­ni, a pécsi városi tanács pedig Nagyárpádon kínál további 50- et. Ez minden .. . Ha tehát nem megy családi házként, más formában kell csinálni. Szerencsére kapott er­re lehetőséget a MÉV, ezért adhat meg minden támogatást az Ércbányász Munkáslakásépí­tő és Fenntartó Szövetkezetnek újabb lakások építésére. A szö­vetkezet égisze alatt ezután ve­gyesen épülnek bányász- és munkáslakások. A Hajnalka ut­cai is ilyen vegyes építkezés lesz: az első ütem 73 lakásá­ból 35-öt kapnak a föld alatt dolgozó bányászok. Lvov-Kert- városban is épül 126 lakás a szövetkezet gondozásában, eb­ből 70-et kapnak a bányászok. Végezetül: mi lenne a Haj­nalka utcai kísérlet? Mint em­lítettük, az alagútzsalus házak befejező munkáit a MÉV saját építőipari kapacitását felhasz­nálva végezné el. önkéntes je­lentkezés alapján szabad szom­batokon végzett munkáról len­ne szó. Az erre járó munkabér elszámolása okoz gondot. A MÉV olyan megoldást szeret­ne, hogy ez a munkabér ne jelentkezzen a bértömegében, ezért kb. másfél millió forint összegű bérkiáramlásra kért lehetőséget. A NIM, a MŰM, a PM és az OT illetékesei ál­tal tartott tárcaközi megbeszé­lésen még októberben kedvező állásfoglalás született, s a munkaügyi miniszter a Megyei Pártbizottságnak küldött leve­lében a helyes kezdeményezés kísérleti alkalmazásával egyet­értett. A jogszabályon múlik? Most mégis problémák me­rültek fel, mert — úgymond — ilyesmire nincs érvényes jog­szabály, egy rendelet módosí­tása pedig évekbe telik. A Haj­nalka utcában viszont idén építkeznek, a lakásokat jövőre át akarják adni. A bérkiáram- lási lehetőség nemcsak a Haj­nalka utcai építést segítené; ha beválik, intézményesíteni le­hetne az építőipari kapacitás­sal rendelkező nem építőipari vállalatok közreműködését a la­kásépítésben. Hársfai István A termelés kétharmadát ugyan a különböző elektroncsövek előállítása alkotja, ám az üzem vezetői legalább annyi­ra fontosnak tartják a hagyo­mányos profilnak tekintendő műanyag-részleg munkáját is. Mindez annak köszönhető, hogy az EIVRT vezetői is fan­táziát láttak <a műanyagban. Sőt, arra biztatják a pécsi elektronikásokat, hogy bátran kezdeményezzenek e terüle­ten: mondhatnánk, ez egyben azt is jelentheti, hogy o György-aknai üzem a Tungs­ram műanyag-bázisává fej­lődhet. A pécsi Elektronikai Gyár az év eleji tervtárgyaláson feladatul kapta, hogy oldja meg a műanyagból készíten­dő fénycső gyújtótokok gyár­tását. A kísérleti szerszám már el is készült, ennek segítségé­vel több tízezer darab speci­ális „sapkát" állítottak elő. A sorozatnyártás egyébként ak­kor kezdődhet meg, ha nagy­teljesítményű szerszámra cse­rélik a jelenlegit. Az Egyesült Izzó idén egyébként hárommil­lió gyújtótojc előállítását kéri a pécsi gyártól, amelyeket o fénycsőrendszerekbe szerelnek be. Az említett kísérletekkel szin­te egyidőben kezdték György- aknán az úgynevezett vonal­világító — linestra — előál­lítását. Tulajdonképpen, a falra szerelhető világítótest műanyag talpát készítik itt, amit a szerelvényezés után külföldre szállít az EIVRT. A kapacitás ebben az esztendő­ben mintegy kétszázezer vilá­gítótest fröccsöntését és szere­lését teszi lehetővé, de már ez is mutatja a toyábbfejlő- dés irányát. Ugyancsak új terméknek számít a televíziókba szerelen­dő robbanósmentesítő fém- övek gyártása. A mintada­rabokat még az elmúlt évben küldték el a Philips számára, és a világhírű cég mintegy nyolcezer darabot rendelt 1978-as szállítással. A sorozat- gyártás megkezdődött és az Elektronikai Gyár tizenötezer fémövet állít elő ebben az esztendőben. Rekonstrukció a BVM komlói telepén A Beton és Vasbetonipari Művek a Minisztertanács 1974. évi határozata alapján a ter­melési struktúra célszerű meg­változtatására nagyarányú re­konstrukciós munkába kezdett. Ezen belül került sor a duna­újvárosi gyár pécsi gyáregysé­ge komlói telepén a technoló­giával kapcsolatos rekonstruk­cióra, melynek során 120 000 négyzetméter UNIVAZ falpanel gyártására kellett felkészülni úgy, hogy az eredeti termelést a rekonstrukció alatt fenn kell tartani. A tervezés 1974-ben indult, a megvalósítás 1975 tavaszán kezdődött. Másfél év múlva már megindult az l-es gyártó­soron a munka, ideiglenes meg­oldásokkal ugyan, de elérték a régi termelést. 1976—77. évben megépült a ^90 méter hosszú, 15 méter széles, 9 méter ma­gas gyártócsarnok. A próbaüzemelés után 1978. február 13-án mindkét gyártó­soron három műszakban meg­kezdődött a munka. Jelenleg azonban 15—20 fő hiány van, ezt üzemen belüli átszervezés­sel, új dolgozók felvételével igyekeznek megoldani, melyben a komlói tanács is segítséget nyújt. Most van folyamatban az átszervezés az új technoló­giára.

Next

/
Thumbnails
Contents