Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-25 / 84. szám
2 Dunántúli napló 1978. március 25., szombat Vígét Máz •i^zágüyillÉs iavráézi iiiéssialia (Folytatás az 1. oldalról) tadalomtól a megbecsülést, ha a korábbiakban nem állapítottak meg javára kártérítési járadékot, illetve, ha az igénye elévült. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az illetékes minisztériumok felkarolták az ügyet, s a közelmúltban a Minisztertanács módosította a jogszabályt. A gazdasági perek tapasztalataival kapcsolatban dr. Szakács Ödön kiemelte: több tájékoztató jelentést juttattak el a Minisztertanácshoz, az illetékes miniszterekhez és más érintett főhatóságokhoz. E perek ugyanis tükrözik a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban még fellelhető hiányosságokat, együttműködési zavarokat, sőt az indokolatlan érdek- ellentéteket is. A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásai iránymutatóak A Legfelsőbb Bíróság működését, ítélkező és elvi irányító tevékenységét továbbra is a törvények és a népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk — mondotta befejezésül —, hogy hazánkban tovább szilárduljon a törvényesség. Az országban változatlanul egységes és szilárd legyen a jogalkalmazás valamennyi területe. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójához két képviselő jelentkezett szólásra. S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszólalásában rámutatott: bíróságaink ítélkezése a társadalom egyetértését és támogatását élvezi. Az elmúlt években gazdagodott népünk jogismerete, jogérzéke, s a közvéleményt leginkább az erőszakos cselekmények nyugtalanítják. A bűncselekmények többsége jórészt az elmaradottságból, a generációkon át ható felelőtlen életvitelből fakad. Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása ezért elsősorban társadalmi feladat. Kitért arra is, hogy súlyos közérdekű gond a közlekedési bűncselekmények nagy száma. Ezeknél is a személyi és társadalmi felelőtlenség a bajok forrása — mondotta —, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisebb rendbontások, rongálások, lopások visszaszorítása érdekében szükség lenne a szabálysértési eljárás egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére. Mófay Pál (Fejér m. 3. vk.), megyei főügyész egyebek között azt hangsúlyoztp: hasznos volt, hogy a legutóbbi idők új, jelentős törvényének hatálybalépésével szinte egyidejűleg történt meg az új rendelkezések egységes értelmezését biztosító elvi iránymutatások kidolgozása, s beszélt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásainak nemcsak a bíróságok előtt van nagy tekintélyük, hanem minden jogalkalmazó réteg körében, s hatással vannak mindennapi életünkre, az állampolgári magatartásra is. A Legfelsőbb Bíróság elnöke zárszavában örömmel nyugtázta, hogy a bírák, ügyészek, jog- alkalmazók elfogadják a bíróságok elvi irányító testületének iránymutatásait, jóllehet az elvi döntések nem mindig kötelező erejűek. Szakács Ödön egyetértett a közlekedési bűncselekmények kapcsán felvetett aggodalommal, s hozzáfűzte: érthető a közvélemény követelése, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőit szigorúbb ítélettel sújtsák. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját és a hozzászólásokra adott választ egyhangúlag tudomásul vette, majd a külügyminiszter beszámolója következett. Púja Frigyes expozéja a kormány külpolitikai tevékenységéről Púja Frigyes expozéjában egyebek között hangsúlyozta: a békés egymás mellett élés politikáját, a béke és biztonság megszilárdítását, a nemzetközi együttműködés kiszélesítését ma már nemcsak a szocialista országok kormányai és népei tartják nélkülözhetetlenül szükségesnek, hanem a fejlődő országok és a fejlett tőkésországok sok százmilliós tömegei is. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy a béke és biztonság ellenfeleinek erősödő tevékenysége bizonyos lassulást idézett elő az enyhülési folyamatban. Ismételt kísérletekkel találkozunk, amelyeknek célja az égetően időszerű nemzetközi problémák rendezésének halogatása, a szocialista országok előremutató javaslatainak meghiúsítása, a szocialista és más haladó országok pozícióinak gyengítése és a nemzetközi feszültség növelése. Ilyen körülmények között — mutatott rá a miniszter — a szocialista közösség országainak, köztük hazánknak még szívó- sabb, még kitartóbb küzdelmet kell folytatniuk az enyhülés irányzatának térnyeréséért. Kormányunk az elmúlt időszakban is az MSZMP XI. kongresszusának útmutatásai alapján tevékenykedett a nemzetközi színtéren. Külpolitikai tevékenységünkben nagy figyelmet szenteltünk néhány, az enyhülés szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi kérdésnek: a leszerelés problémakörének, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya végrehajtásának és ennek kapcsán a külügyminiszterek megbízottai belgrádi találkozójának, valamint a különböző válsággócoknak. Az elmúlt években a leszerelés egyes részterületein már fontos megállapodások is születtek. Tagadhatatlan azonban, hogy a leszereléssel kapcsolatos tárgyalások lelassultak. Ez veszélybe sodorhatja az enyhülés eddigi eredményeit is. Az utóbbi időben a hadiipari monopóliumok képviselői fokozzák erőfeszítéseiket, hogy új, minden eddiginél költségesebb fegyverkezést kényszerítsenek az emberiségre. A NATO-államok szavakban ugyan elismerik az egyenlő biztonság elvét, a valóságban azonban egyoldalú előnyökre szeretnének szert tenni. A neutronbombával való fenyegetőzés nemcsak a feszültség világméretű növekedését és a fegyverkezés új hullámát eredményezheti, de kockára teheti az eddig elért pozitív eredményeket is. Úgy véljük — hangoztatta Púja Frigyes —, hogy a szocialista országok kormányai által kidolgozott és a genfi leszerelési bizottságban beterjesztett szerződéstervezet nyugati részről történő elfogadása megfelelően rendezné ezt a problémát. Hazánk a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival együtt kitartóan küzd a leszerelés napirenden levő, égető kérdéseinek megoldásáért. A szocialista országok a belgrádi találkozót kezdettől fogva az enyhülési folyamat fontos állomásának tekintették, s ennek megfelelően készültek arra. Ebben a felfogásban tevékenykedett hazánk küldöttsége is. Számos javaslattal járult hozzá a találkozó munkájához. Végül is teret nyert Belgrádban a józan megfontoAz országgyűlés második napja. Púja Frigyes külügyminiszter beszél. lás és a találkozó kielégítő eredménnyel zárult. Kormányunknak továbbra is az a véleménye, hogy a helsinki záróokmány ajánlásait maradéktalanul valóra kell váltani. Ezt a dokumentumot továbbra is hosz- szú távú programnak tekintjük. A belgrádi tapasztalatokból levonjuk a megfelelő következtetéseket és megtesszük a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. A kormányok megnövekedett felelőssége a civilizáció sorsáért * A miniszter ezután részletesen szólt az arab népek igazságos harcáról, az „Afrika szarva” térségében kialakult helyzetről, majd rámutatott: bár sok a gond és a probléma a nemzetközi színtéren, pesszimizmusra nincs okunk. Meggyőződésünk, hogy — a meglevő és a várható nehézségek ellenére — a szocialista közösség országai, a világ haladó és békeszerető erőivel és a fejlett tőkésországok reálisan gondolkodó politikusaival együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az enyhülés irányzatának érvényesülését, sőt annak kiterjesztését is. Bizonyos, hogy az enyhülés alapjának, a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás javára való eltolódása folytatódik, és ez szükségszerűen tükröződik majd a nemzetközi politikában is. Végül a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülést, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését nagyban befolyásolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya, amely jelentősen kihat a nemzetközi légkörre, előmozdíthatja vagy lassíthatja az enyhülés folyamatát. Az utóbbi időben e két nagy ország viszonyának normalizálásában a korábban elért jelentős eredményeket az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyes befolyásos körei megkísérlik kisebbíteni és gyengíteni. Szovjetellenes propaganda-kampányaikkal, a Szovjetunió ellen irányuló politikai mesterkedéseikkel azt a konstruktív nemzetközi együttműködést veszik célba, amely hosszú évek kitartó erőfeszítése nyomán alakult ki. Szeretnénk, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi, nem kielégítő alakulását belátható időn belül ismét előremutató szakasz váltaná fel. Ez a béke és a biztonság megszilárdításának a kilátásait is nagyban javítaná. A külügyminiszter beszámolóját követő vitában Erdei Lászlóné (Szabolcs megye, 16. vk.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke egyebek között azt hangoztatta, hogy a jelenlegi világhelyzetben rendkívül megnövekedett a kormányok felelőssége civilizációnk sorsáért. A mi diplomáciánk, a szocialista országok összehangolt diplomáciája a békés együttműködés mellett száll síkra, s az utóbbi években a politikai és ideológiai különbségek ellenére — mind újabb rétegek és csoportok találják lehetségesnek és szükségesnek a közös fellépést. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a különböző politikai, szakmai és vallási alapon álló nőszervezetek együttműködésének gyakorlata is azt tanúsítja: terjed a felismerés, hogy béke nélkül nincs fejlődés, miként fejlődés nélkül sem teremthetők meg a női egyenjogúság alapfeltételei. A szocialista országok a békéért, az enyhülésért szállnak síkra Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap fő- szerkesztője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy alig néhány hét telt el a helsinki záróokmányt aláíró államok nagyköveteinek belgrádi értekezlete óta. A tanácskozás eredményességéről elsősorban azért oszlanak meg a vélemények, mert egyes aláírók megkísérelték a záróokmány tartalmának meghamisítását, leszűkítését. Ez a kísérlet azonban nem sikerült. A szocialista országok változatlanul a béke és a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai kezdemé- nyezően, konkrét javaslatokkal harcolnak a leszerelésért, a népek békés együttműködéséért, a nemzetek függetlenségéért, önrendelkezési jogáért az élet minden területén. Változatlanul arra törekszenek, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel párosuljon, és ily módon megbízhatóan kizárható legyen a világháború veszélye. Boros Béla (Budapest, 6. vk.) felszólalásában egyebek között arra mutatott rá:a Kínai Népköztársaság kormányának politikája is nehezíti a nemzetközi légkör további javítását, a békés egymás mellett élés térhódítását. Ezt jelzi, hogy durván visszautasítja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a kapcsolatok normalizálására tett javaslatait és figyelmen kívül hagyja az atomsorompó- egyezményt. Kína legutóbbi légköri atomrobbantása világszerte nyugtalanságot keltett a haladó és békeszerető erők körében, s arra figyelmeztet, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának külpolitikája súlyosan veszélyezteti a világbékét. A felszólalásokat követően — miután a szót kért képviselők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügyminiszternek a kormány külpolitikájáról megtartott beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszteri beszámoló vitája közben a földszinti páholyban helyet foglalt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte: — örömünkre szolgál — mondotta —, hogy a magyar törvényhozás házában üdvözölhetjük a Német Szociáldemokrata Párt elnökét és kíséretét, majd kérte Will” Brandtot, hogy hazatérve adja át a magyar országgyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének. Képviselők interpellációja Ezután — napirend szerint — az interpellációk következtek. Petrovics Emil Kossuth-díjas a Zeneakadémia régi otthona — amelyet jelenleg a Tannimpex birtokol — eredeti funkciójának visszaállításáért interpellált a kulturális és a külkereskedelmi miniszterhez. Pozsgay Imre válaszában — a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - elmondta: a Kulturális Minisztérium arra törekszik, hogy tárgyalásokat kezdjen a Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanításának, Bartók Béla első hangversenyének otthont adó épület visszaszerzéséről. A helyiséggazdálkodás szerveivel együttműködve megfelelő eszközöket tudnak latba vetni azért, hogy újra a zenei életet szolgálják a 30 évvel ezelőtt elvesztett tantermek és a 250—300 személyes hangversenyterem. Bart ha István (Hajdú megye, 1. vk.), a Debreceni városi Párt- bizottság titkára arra kért választ, hogy a Nehézipari, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal milyen együttes intézkedést tervez Debrecen hőellátásának fejlesztésére. Simon Pál nehézipari miniszter az építésügyi és város- fejlesztési miniszterrel, valamint az. Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elmondta: Debrecen 1981 utáni hőellátásának biztosítására két lehetőség van. Az egyik a debreceni erőmű bővítése, amely a hőellátást egyidejű villamosener- gia-termeléssel oldja meg. A másik elképzelés szerint csak a hőellátás biztos'tására épülne forróvíz-lkazán. A Nehézipari Minisztérium a fejlesztési elképzeléseket ez év végén terjeszti az Állami Tervbizottság elé, s a döntések alapján bármelyik terv valósul meg, a város hőellátása 1981-et követően is biztosított lesz. Káli Ferenc (Fejér megye, 13. vk.) gimnáziumi igazgatóhelyettes a kedvezményes MÁV utazási igazolvány érvényesítésének egyszerűsítése ügyében interpellált a közlekedés-, és postaügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy a több mint egymillió arcképes igazolványt két hónapon át 100 dolgozó érvényesíti fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter egyetértett abban, hogy túlzott az adminisztráció, s bejelentette, hogy a Pénzügyminisztériummal és a MÁV-val egyetértésben jövő év januárjától már a munkahelyeken érvényesítik a kedvezményes utazási igazolványokat. Miniszteri válasz a lakossági áramdíjak egységesítéséről Tausz János (Pest megye, 22. vk.), az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója a főváros környéki községek telefonellátásának javítását kérte a közlekedés- és postaügyi minisztertől. Az interpellációra adott válaszában Pullai Árpád elmondta, hogy a telefonhálózat, a központok túlterheltségére, elavultságára vonatkozó észrevételek helytállóak. Az interpelláló képviselő választókerületében azonban az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet. A kérdéses településeket több fővonal köti össze a budapesti hálózattal, bár a telefonellátás javítására vonatkozó igények itt is jogosak. A kisebb településeken - a Budapest környéki agglomerációban is — ebben a tervidőszakban csak szerény javulás várható, s megnyugtatóan csak 1983-ra tudnak gondoskodni a kisközségek elavult telefonhálózatának korszerűsítéséről. A hiányzó segélykérő telefonokat azonban egy hónapon belül fölszerelik. Sándor Dezső (Borsod megye, 15. vk.) tanácselnök az egészségügyi minisztertől kérdezte: mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesznek a borsodi 15. választókerület betöltetlen körzeti és üzemorvosi állásainak ügyében. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszában elismerte, hogy a- lakosság joggal türelmetlen, és a megoldáshoz központi és helyi intézkedésekre is szükség van. Elmondta, hogy a kis települések egészségügyi ellátásának javítására még az idén rendeletet adnak ki és lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az üres orvosi állások betöltésére „vezényléssel” irányítsanak szakembereket. Pozsgay Imre, Simon Pál, Pullai Árpád és Schultheisz Emil válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Sándor Dezső ezután a nehézipari miniszterhez is interpellált. Azt kérdezte: mikor intézkednek a lakossági áramdíjak egységesítéséről és mikor jut több, a kedvezményes éjszakai áram használatát biztosító kapcsolóóra a falun élőknek. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában egyebek között kifejtette: árcsökkentésre nincs mód, hiszen tavaly is csaknem 1 milliárd forint állami támogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. Az említett kapcsolóórák használata viszont a népgazdaságnak is előnyös, de ezekből az árammérőkből kevés van, jóllehet már tízezret importáltunk belőlük. És még kétszer ennyi behozataláról is tárgyalnak. Növelik a hazai gyártást is, óm a jelenlegi „sorbanállás" várhatóan csak jövő év végére, 1980 elejére szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés négy ellenszavazattal tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek második napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet - ezzel véget ért
