Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-25 / 84. szám

2 Dunántúli napló 1978. március 25., szombat Vígét Máz •i^zágüyillÉs iavráézi iiiéssialia (Folytatás az 1. oldalról) tadalomtól a megbecsülést, ha a korábbiakban nem állapítot­tak meg javára kártérítési jára­dékot, illetve, ha az igénye elévült. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és az illetékes minisztériumok felkarolták az ügyet, s a közelmúltban a Mi­nisztertanács módosította a jogszabályt. A gazdasági perek tapasz­talataival kapcsolatban dr. Szakács Ödön kiemelte: több tájékoztató jelentést juttattak el a Minisztertanácshoz, az il­letékes miniszterekhez és más érintett főhatóságokhoz. E pe­rek ugyanis tükrözik a gazdál­kodó szervezetek kapcsolatai­ban még fellelhető hiányossá­gokat, együttműködési zavaro­kat, sőt az indokolatlan érdek- ellentéteket is. A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásai iránymutatóak A Legfelsőbb Bíróság mű­ködését, ítélkező és elvi irányí­tó tevékenységét továbbra is a törvények és a népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk — mondotta befejezésül —, hogy hazánk­ban tovább szilárduljon a tör­vényesség. Az országban válto­zatlanul egységes és szilárd le­gyen a jogalkalmazás vala­mennyi területe. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolójához két kép­viselő jelentkezett szólásra. S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszólalásában rámutatott: bí­róságaink ítélkezése a társa­dalom egyetértését és támo­gatását élvezi. Az elmúlt évek­ben gazdagodott népünk jog­ismerete, jogérzéke, s a köz­véleményt leginkább az erősza­kos cselekmények nyugtalanít­ják. A bűncselekmények több­sége jórészt az elmaradott­ságból, a generációkon át ha­tó felelőtlen életvitelből fakad. Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása ezért elsősorban társadalmi feladat. Kitért arra is, hogy súlyos közérdekű gond a közlekedési bűncselekmények nagy száma. Ezeknél is a sze­mélyi és társadalmi felelőtlen­ség a bajok forrása — mon­dotta —, s felhívta a figyel­met arra is, hogy a kisebb rendbontások, rongálások, lo­pások visszaszorítása érdeké­ben szükség lenne a szabály­sértési eljárás egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére. Mófay Pál (Fejér m. 3. vk.), megyei főügyész egyebek kö­zött azt hangsúlyoztp: hasznos volt, hogy a legutóbbi idők új, jelentős törvényének hatályba­lépésével szinte egyidejűleg történt meg az új rendelkezé­sek egységes értelmezését biz­tosító elvi iránymutatások ki­dolgozása, s beszélt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalásainak nemcsak a bírósá­gok előtt van nagy tekintélyük, hanem minden jogalkalmazó réteg körében, s hatással van­nak mindennapi életünkre, az állampolgári magatartásra is. A Legfelsőbb Bíróság elnöke zárszavában örömmel nyugtáz­ta, hogy a bírák, ügyészek, jog- alkalmazók elfogadják a bíró­ságok elvi irányító testületének iránymutatásait, jóllehet az elvi döntések nem mindig kötelező erejűek. Szakács Ödön egyet­értett a közlekedési bűncselek­mények kapcsán felvetett ag­godalommal, s hozzáfűzte: ért­hető a közvélemény követelé­se, hogy a súlyos bűncselekmé­nyek elkövetőit szigorúbb íté­lettel sújtsák. Az országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének beszá­molóját és a hozzászólásokra adott választ egyhangúlag tu­domásul vette, majd a külügy­miniszter beszámolója követke­zett. Púja Frigyes expozéja a kormány külpolitikai tevékenységéről Púja Frigyes expozéjában egyebek között hangsúlyozta: a békés egymás mellett élés po­litikáját, a béke és biztonság megszilárdítását, a nemzetközi együttműködés kiszélesítését ma már nemcsak a szocialista or­szágok kormányai és népei tart­ják nélkülözhetetlenül szüksé­gesnek, hanem a fejlődő orszá­gok és a fejlett tőkésországok sok százmilliós tömegei is. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy a béke és biz­tonság ellenfeleinek erősödő tevékenysége bizonyos lassulást idézett elő az enyhülési folya­matban. Ismételt kísérletekkel találkozunk, amelyeknek cél­ja az égetően időszerű nemzet­közi problémák rendezésének halogatása, a szocialista orszá­gok előremutató javaslatainak meghiúsítása, a szocialista és más haladó országok pozíciói­nak gyengítése és a nemzetkö­zi feszültség növelése. Ilyen körülmények között — mutatott rá a miniszter — a szo­cialista közösség országainak, köztük hazánknak még szívó- sabb, még kitartóbb küzdelmet kell folytatniuk az enyhülés irányzatának térnyeréséért. Kor­mányunk az elmúlt időszakban is az MSZMP XI. kongresszusá­nak útmutatásai alapján tevé­kenykedett a nemzetközi szín­téren. Külpolitikai tevékenysé­günkben nagy figyelmet szen­teltünk néhány, az enyhülés szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi kérdésnek: a leszerelés problémakörének, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nya végrehajtásának és ennek kapcsán a külügyminiszterek megbízottai belgrádi találkozó­jának, valamint a különböző válsággócoknak. Az elmúlt években a lesze­relés egyes részterületein már fontos megállapodások is szü­lettek. Tagadhatatlan azonban, hogy a leszereléssel kapcsola­tos tárgyalások lelassultak. Ez veszélybe sodorhatja az enyhü­lés eddigi eredményeit is. Az utóbbi időben a hadiipari mo­nopóliumok képviselői fokozzák erőfeszítéseiket, hogy új, min­den eddiginél költségesebb fegyverkezést kényszerítsenek az emberiségre. A NATO-államok szavakban ugyan elismerik az egyenlő biz­tonság elvét, a valóságban azonban egyoldalú előnyökre szeretnének szert tenni. A neut­ronbombával való fenyegetőzés nemcsak a feszültség világmé­retű növekedését és a fegyver­kezés új hullámát eredményez­heti, de kockára teheti az ed­dig elért pozitív eredményeket is. Úgy véljük — hangoztatta Pú­ja Frigyes —, hogy a szocia­lista országok kormányai által kidolgozott és a genfi leszere­lési bizottságban beterjesztett szerződéstervezet nyugati rész­ről történő elfogadása megfe­lelően rendezné ezt a problé­mát. Hazánk a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival együtt kitartóan küzd a leszerelés napirenden levő, égető kérdéseinek megol­dásáért. A szocialista országok a belgrádi találkozót kezdettől fogva az enyhülési folyamat fontos állomásának tekintették, s ennek megfelelően készültek arra. Ebben a felfogásban te­vékenykedett hazánk küldött­sége is. Számos javaslattal já­rult hozzá a találkozó munká­jához. Végül is teret nyert Belgrádban a józan megfonto­Az országgyűlés második napja. Púja Frigyes külügyminiszter beszél. lás és a találkozó kielégítő eredménnyel zárult. Kormá­nyunknak továbbra is az a vé­leménye, hogy a helsinki záró­okmány ajánlásait maradékta­lanul valóra kell váltani. Ezt a dokumentumot továbbra is hosz- szú távú programnak tekintjük. A belgrádi tapasztalatokból le­vonjuk a megfelelő következte­téseket és megtesszük a tovább­haladáshoz szükséges intézke­déseket. A kormányok megnövekedett felelőssége a civilizáció sorsáért * A miniszter ezután részlete­sen szólt az arab népek igaz­ságos harcáról, az „Afrika szarva” térségében kialakult helyzetről, majd rámutatott: bár sok a gond és a prob­léma a nemzetközi színtéren, pesszimizmusra nincs okunk. Meggyőződésünk, hogy — a meglevő és a várható nehéz­ségek ellenére — a szocialis­ta közösség országai, a világ haladó és békeszerető erőivel és a fejlett tőkésországok re­álisan gondolkodó politikusai­val együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az eny­hülés irányzatának érvényesü­lését, sőt annak kiterjesztését is. Bizonyos, hogy az enyhü­lés alapjának, a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializ­mus, a haladás javára való eltolódása folytatódik, és ez szükségszerűen tükröződik majd a nemzetközi politiká­ban is. Végül a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az eny­hülést, a békés egymás mel­lett élés elvének gyakorlati érvényesülését nagyban befo­lyásolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya, amely jelentősen kihat a nem­zetközi légkörre, előmozdíthat­ja vagy lassíthatja az enyhü­lés folyamatát. Az utóbbi idő­ben e két nagy ország vi­szonyának normalizálásában a korábban elért jelentős ered­ményeket az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyes be­folyásos körei megkísérlik ki­sebbíteni és gyengíteni. Szov­jetellenes propaganda-kampá­nyaikkal, a Szovjetunió ellen irányuló politikai mesterkedé­seikkel azt a konstruktív nem­zetközi együttműködést veszik célba, amely hosszú évek ki­tartó erőfeszítése nyomán ala­kult ki. Szeretnénk, ha a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak jelenlegi, nem kielégítő alakulását be­látható időn belül ismét elő­remutató szakasz váltaná fel. Ez a béke és a biztonság megszilárdításának a kilátásait is nagyban javítaná. A külügyminiszter beszámo­lóját követő vitában Erdei Lászlóné (Szabolcs megye, 16. vk.), a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke egyebek között azt hangoztat­ta, hogy a jelenlegi világhely­zetben rendkívül megnöveke­dett a kormányok felelőssége civilizációnk sorsáért. A mi diplomáciánk, a szocialista or­szágok összehangolt diplomá­ciája a békés együttműködés mellett száll síkra, s az utób­bi években a politikai és ide­ológiai különbségek ellenére — mind újabb rétegek és csoportok találják lehetséges­nek és szükségesnek a közös fellépést. Ennek kapcsán rá­mutatott, hogy a különböző politikai, szakmai és vallási alapon álló nőszervezetek együttműködésének gyakorlata is azt tanúsítja: terjed a fel­ismerés, hogy béke nélkül nincs fejlődés, miként fejlő­dés nélkül sem teremthetők meg a női egyenjogúság alapfeltételei. A szocialista országok a békéért, az enyhülésért szállnak síkra Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap fő- szerkesztője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy alig néhány hét telt el a helsinki záróokmányt aláíró államok nagyköveteinek belgrádi érte­kezlete óta. A tanácskozás eredményességéről elsősorban azért oszlanak meg a vélemé­nyek, mert egyes aláírók meg­kísérelték a záróokmány tar­talmának meghamisítását, le­szűkítését. Ez a kísérlet azon­ban nem sikerült. A szocialis­ta országok változatlanul a béke és a békés egymás mel­lett élés politikáját folytatják. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai kezdemé- nyezően, konkrét javaslatok­kal harcolnak a leszerelésért, a népek békés együttműködé­séért, a nemzetek független­ségéért, önrendelkezési jogá­ért az élet minden területén. Változatlanul arra törekszenek, hogy a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel párosuljon, és ily módon megbízhatóan ki­zárható legyen a világháború veszélye. Boros Béla (Budapest, 6. vk.) felszólalásában egyebek között arra mutatott rá:a Kí­nai Népköztársaság kormányá­nak politikája is nehezíti a nemzetközi légkör további ja­vítását, a békés egymás mel­lett élés térhódítását. Ezt jel­zi, hogy durván visszautasítja a Szovjetuniónak és más szo­cialista országoknak a kap­csolatok normalizálására tett javaslatait és figyelmen kívül hagyja az atomsorompó- egyezményt. Kína legutóbbi légköri atomrobbantása világ­szerte nyugtalanságot keltett a haladó és békeszerető erők körében, s arra figyelmeztet, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának külpolitikája sú­lyosan veszélyezteti a világbé­két. A felszólalásokat követően — miután a szót kért képvi­selők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a vá­laszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügymi­niszternek a kormány külpoli­tikájáról megtartott beszámo­lóját jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszteri beszámo­ló vitája közben a földszinti páholyban helyet foglalt Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke és kí­sérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte: — örömünkre szolgál — mondotta —, hogy a magyar törvényhozás házá­ban üdvözölhetjük a Német Szociáldemokrata Párt elnö­két és kíséretét, majd kérte Will” Brandtot, hogy hazatér­ve adja át a magyar ország­gyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi gyűlésének. Képviselők interpellációja Ezután — napirend szerint — az interpellációk következtek. Petrovics Emil Kossuth-díjas a Zeneakadémia régi ottho­na — amelyet jelenleg a Tannimpex birtokol — ere­deti funkciójának visszaállí­tásáért interpellált a kulturális és a külkereskedelmi miniszter­hez. Pozsgay Imre válaszában — a külkereskedelmi miniszter­rel egyetértésben - elmondta: a Kulturális Minisztérium arra törekszik, hogy tárgyalásokat kezdjen a Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanításának, Bartók Bé­la első hangversenyének ott­hont adó épület visszaszerzésé­ről. A helyiséggazdálkodás szerveivel együttműködve meg­felelő eszközöket tudnak latba vetni azért, hogy újra a zenei életet szolgálják a 30 évvel ez­előtt elvesztett tantermek és a 250—300 személyes hangver­senyterem. Bart ha István (Hajdú megye, 1. vk.), a Debreceni városi Párt- bizottság titkára arra kért vá­laszt, hogy a Nehézipari, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint az Orszá­gos Tervhivatal milyen együt­tes intézkedést tervez Debre­cen hőellátásának fejlesztésé­re. Simon Pál nehézipari mi­niszter az építésügyi és város- fejlesztési miniszterrel, valamint az. Országos Tervhivatal elnö­kével egyetértésben elmondta: Debrecen 1981 utáni hőellátá­sának biztosítására két lehető­ség van. Az egyik a debreceni erőmű bővítése, amely a hőel­látást egyidejű villamosener- gia-termeléssel oldja meg. A másik elképzelés szerint csak a hőellátás biztos'tására épülne forróvíz-lkazán. A Nehézipari Minisztérium a fejlesztési el­képzeléseket ez év végén ter­jeszti az Állami Tervbizottság elé, s a döntések alapján bár­melyik terv valósul meg, a vá­ros hőellátása 1981-et követően is biztosított lesz. Káli Ferenc (Fejér megye, 13. vk.) gimnáziumi igazgató­helyettes a kedvezményes MÁV utazási igazolvány érvényesíté­sének egyszerűsítése ügyében interpellált a közlekedés-, és postaügyi miniszterhez. Rámu­tatott, hogy a több mint egy­millió arcképes igazolványt két hónapon át 100 dolgozó érvé­nyesíti fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter egyetértett abban, hogy túlzott az admi­nisztráció, s bejelentette, hogy a Pénzügyminisztériummal és a MÁV-val egyetértésben jövő év januárjától már a munkahelye­ken érvényesítik a kedvezmé­nyes utazási igazolványokat. Miniszteri válasz a lakossági áramdíjak egységesítéséről Tausz János (Pest megye, 22. vk.), az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója a főváros kör­nyéki községek telefonellátásá­nak javítását kérte a közleke­dés- és postaügyi minisztertől. Az interpellációra adott vála­szában Pullai Árpád elmondta, hogy a telefonhálózat, a köz­pontok túlterheltségére, el­avultságára vonatkozó észrevé­telek helytállóak. Az interpel­láló képviselő választókerületé­ben azonban az országos át­lagnál kedvezőbb a helyzet. A kérdéses településeket több fő­vonal köti össze a budapesti hálózattal, bár a telefonellátás javítására vonatkozó igények itt is jogosak. A kisebb telepü­léseken - a Budapest környé­ki agglomerációban is — ebben a tervidőszakban csak szerény javulás várható, s megnyugta­tóan csak 1983-ra tudnak gon­doskodni a kisközségek elavult telefonhálózatának korszerűsí­téséről. A hiányzó segélykérő telefonokat azonban egy hóna­pon belül fölszerelik. Sándor Dezső (Borsod me­gye, 15. vk.) tanácselnök az egészségügyi minisztertől kér­dezte: mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesznek a bor­sodi 15. választókerület betöl­tetlen körzeti és üzemorvosi ál­lásainak ügyében. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vá­laszában elismerte, hogy a- la­kosság joggal türelmetlen, és a megoldáshoz központi és he­lyi intézkedésekre is szükség van. Elmondta, hogy a kis te­lepülések egészségügyi ellátá­sának javítására még az idén rendeletet adnak ki és lehető­séget biztosítanak arra is, hogy az üres orvosi állások be­töltésére „vezényléssel” irá­nyítsanak szakembereket. Pozsgay Imre, Simon Pál, Pullai Árpád és Schultheisz Emil válaszát mind az interpel­láló képviselő, mind az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Sándor Dezső ezután a ne­hézipari miniszterhez is inter­pellált. Azt kérdezte: mikor in­tézkednek a lakossági áramdí­jak egységesítéséről és mikor jut több, a kedvezményes éj­szakai áram használatát bizto­sító kapcsolóóra a falun élők­nek. Simon Pál nehézipari mi­niszter válaszában egyebek kö­zött kifejtette: árcsökkentésre nincs mód, hiszen tavaly is csaknem 1 milliárd forint álla­mi támogatást adtak a lakos­sági fogyasztóknak. Az emlí­tett kapcsolóórák használata viszont a népgazdaságnak is előnyös, de ezekből az áram­mérőkből kevés van, jóllehet már tízezret importáltunk belő­lük. És még kétszer ennyi be­hozataláról is tárgyalnak. Nö­velik a hazai gyártást is, óm a jelenlegi „sorbanállás" várha­tóan csak jövő év végére, 1980 elejére szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés négy ellenszavazattal tudomásul vette. Az országgyű­lés tavaszi ülésszaka, amelynek második napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet - ezzel véget ért

Next

/
Thumbnails
Contents