Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-24 / 83. szám
gát, hangsúlyozva: a szocialista demokrácia érvényesülését erősítette, hogy a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fórumokra még a döntés előtti, szakaszban került sor. A viták nyomán egyértelműbben fogalmazódott meg a kereskedelem feladata, az, hogy javítani kell a vásárlási körülményeket, segíteni a korszerűbb foÜlésezik az országgyűlés. Párt- és állami veze tők az ülésteremben Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka NAPIRENDEM: 0 A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat — A törvényjavaslat előkészítése során sok vitát váltott ki az ellátási felelősség — mondotta a továbbiakban a miniszter. A belkereskedelemnek itt annyiban különleges a szerepe, hogy a fogyasztói igények felmérésében és közvetítésében övé a döntő felelősség, és feladata, hogy gazdasági adottságainknak megfelelően, maxi0 Interpellációk dott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a külügyminiszternek a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóját vitatja meg, majd interpellációkra válaszolnak az illetékes miniszterek. Ispánovits Márton (Bács m. 11. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadalmi vita fontossáCsütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka; az ülésen Losonczi Pál, Kádár János, és Lázár György is részt vett. Az országgyűlés kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadarról és dr. Ortutay Gyuláról. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. vk. képviselője mandátumáról lemonSághy Vilmos expozéja 0 A Legfelsőbb Bíróság beszámolója 0 A kormány külpolitikai tevékenysége Sághy Vilmos miniszter expozéját tartja — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdon- viszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen meg növekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett. Nincs pontos nyilvántartásunk a kereskedelemben forgalomba kerülő termékek számáról, de annyit tudunk, hogy többszázezer árucikkről van szó, ■és hogy ma kétszer—háromszor több termékfajtát forgalmazunk, ■mint másfél évtizeddel ezelőtt. A fejlődés ezen a területen nagyon gyors, statisztikával nem is lehet nyomon követni, fejlődésünk fontos minőségi mutatója az is, hogy a fogyasztásban és a kiskereskedelmi forgalomban 1960 óta az iparcikkek aránya számottevően emelkedett. málisan elégítse ki a lakosság igényeit. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van a piackutatásnak. A törvényjavaslat szerint nem csak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőknek egyaránt foglalkoztok kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Ezután a miniszter arról szólt, hogy a törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül is kiemelte a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét, amelynek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és időlegesen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szckmától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. Fogyasztói érdekvédelem A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdekvédelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdek- védelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. Hangsúlyozni kell, hogy bár a vásárló és a kereskedelem véleményében, pillanatnyi érdekében lehetnek eltérések — mégis a termelő vállalatokkal, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatban a belkereskedelem a vásárlói érdek képviselője, hordozója. A vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén a vásárló kárát — minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül — meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükségés, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. — Természetesen a törvény önmagában nem oldja meg az áruellátás és a vásárlási körülmények általános és gyors javulását, hiszen a fejlődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti — fejezte be expozéját a belkereskedelmi miniszter. Vita a törvényjavaslat felett Az új légakna gépháza Erb János felvétele Az idén 270 millió forintot építenek be gyasztási szokások kialakítását, szorgalmazni az ésszerű és szervezett áruszállítást. Ispánovits Márton utalt a törvényjavaslatban végül is figyelembe nem vett javaslatokra és észrevételekre is, hangsúlyozva, hogy az indítványok nem vesznek el. A bizottság ülésén javasolták, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan a törvény megvalósítása során a javaslatokat hasznosítsák. Novics lános (Baranya m. 9. vk.) nyugdíjas, felszólalása után Csikós-Nagy Béla államtitkár. az Országos Anyag- és Árhívatal elnöke kapott szót. Ellátás és árak A termékforgalmazás jelenlegi rendjét — kezdte beszédét az államtitkár — az 1968. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a termelés anyagi-műszaki ellátását. A kereskedelmi szabályoknak megfelelően azóta itt is, csakúgy mint a fogyasztási cikkeknél szabad árucsere és többcsatornás értékesítés érvényesül. A termelés és elosztás folyamataiba a kormány csak a feltétlenül szükséges mértékben, a nép- gazdasági terv szabályozásának megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és a húskészítményeket osztjuk el. A lakosság biztonságos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzájárulásával exportálható. A la(Folytatás a 2. oldalon) Űjabb 270 millió forintot költenek 1978-ban a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös bányaüzemének beruházási munkálatainál. Folytatódik a szállítóakna mélyítése, a légaknánál pedig megkezdődött a felvonulás. Gyors ütemben halad a főbb szállító és légvágatok kihajtása. Legutóbbi híradásunk óta a terveknek megfelelő feszített tempóban folyik az 5. ötéves terv legnagyobb baranyai beruházása, bár a munkákat késleltette az új bányaüzemhez kapcsolódó IV-es légaknában történt omlás. A mínusz 700. méter alatt olyan erős kőzetnyomás nehezedett a 40 centiméter vastag beton aknafalra, hogy néhány négyzetmétert kinyomott, több tonnás betontömb az aknába zuhant. A bányaműveléssel sajnos együttjáró sajnálatos és váratlan esemény az említett ponton zavart okozott, az új bányaüzem összes többi munkálatai viszont jól, szervezetten, gyorsan haladnak. Az V-ös szállítóaknában az aknamélyítők eljutottak a 950. méterhez, még 40 méter van vissza és a 13. szinten már korábban az aknához ért fő szállítóvágatba lyukadnak. Várhatóan újabb 100 méter aknamélyítés során május végére befejeződik a mélyítés. A föld mélyén, a 4. és 13., a 13. és 16. szintek között befejeződött a nyugati és keleti vakaknák gépházának szerelése, sőt 20 méter előakna is kész már. A bányabeli munkákkal párhuzamosan folynak a külszíni munkák is. Az V-ös bányaüzem központjában folyik a 35/6/0,4-es transzformátorállomás építése, amelyben a beérkező 35 kV-os feszültséget 6 és 0,4 kV-os feszültségre csökkentik.Az idén megkezdődött és nagy erővel folyik az V-ös bányaüzem légaknájához vezető majdani út és a légakna helyén a durva tereprendezés. Ezt követően felvonulnak az aknamélyítéshez is. A tervek szerint itt is először a beton gépalapokat készítik el, majd az aknamélyítéshez szükséges szállítógépeket beszerelik, ezt követően építik meg föléjük az épületeket. Ezzel elkerülik, hogy olyan létesítményeket kelljen létrehozni, amely a több tonnás teherbírású darupályákat elbírja. Sőt darupályákat sem kell felszerelni, hiszen a berendezések már helyükön lesznek, amikor a gépházakat föléjük emelik. Az V-ös bányaüzem építésére eddig 880 millió forintot használtak fel. L. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A kilencszázötvenedik méternél az Y-ös üzem szállítóaknája XXXV. évfolyam, 83. szám 1978. március 24., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja