Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-24 / 83. szám

gát, hangsúlyozva: a szocialis­ta demokrácia érvényesülését erősítette, hogy a 19 megyé­ben és a fővárosban megren­dezett fórumokra még a döntés előtti, szakaszban került sor. A viták nyomán egyértelműbben fogalmazódott meg a kereske­delem feladata, az, hogy javí­tani kell a vásárlási körülmé­nyeket, segíteni a korszerűbb fo­Ülésezik az országgyűlés. Párt- és állami veze tők az ülésteremben Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka NAPIRENDEM: 0 A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat — A törvényjavaslat előkészí­tése során sok vitát váltott ki az ellátási felelősség — mondot­ta a továbbiakban a minisz­ter. A belkereskedelemnek itt annyiban különleges a szere­pe, hogy a fogyasztói igények felmérésében és közvetítésében övé a döntő felelősség, és fel­adata, hogy gazdasági adott­ságainknak megfelelően, maxi­0 Interpellációk dott; az új választás kitűzésé­ről az Elnöki Tanács gondos­kodik. Az országgyűlés a belkeres­kedelemről szóló törvényjavas­latot, valamint a Legfelsőbb Bí­róság elnökének és a külügy­miniszternek a kormány külpoli­tikai tevékenységéről szóló be­számolóját vitatja meg, majd interpellációkra válaszolnak az illetékes miniszterek. Ispánovits Márton (Bács m. 11. vk.), a törvényjavaslat bi­zottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereske­delmi, valamint jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottsága együttes ülésén hozott határo­zatával 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a tör­vénytervezet felett kibontako­zott társadalmi vita fontossá­Csütörtökön délelőtt megkez­dődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka; az ülésen Losonczi Pál, Kádár János, és Lázár György is részt vett. Az országgyűlés kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemesla­ki Tivadarról és dr. Ortutay Gyuláról. Ezt követően Apró Antal be­jelentette, hogy dr. Kovács Gá­bor, Békés megye 10. vk. kép­viselője mandátumáról lemon­Sághy Vilmos expozéja 0 A Legfelsőbb Bíróság beszámolója 0 A kormány külpolitikai tevékenysége Sághy Vilmos miniszter expozé­ját tartja — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdon- viszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabá­lyozás váltsa fel — kezdte ex­pozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrás­szerűen meg növekedett; az 1975. évi fogyasztás összeha­sonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztás­nak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereske­delem csatornáin jutott el a la­kossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére nö­vekedett. Nincs pontos nyilván­tartásunk a kereskedelemben forgalomba kerülő termékek szá­máról, de annyit tudunk, hogy többszázezer árucikkről van szó, ■és hogy ma kétszer—háromszor több termékfajtát forgalmazunk, ■mint másfél évtizeddel ezelőtt. A fejlődés ezen a területen na­gyon gyors, statisztikával nem is lehet nyomon követni, fejlő­désünk fontos minőségi muta­tója az is, hogy a fogyasztás­ban és a kiskereskedelmi for­galomban 1960 óta az ipar­cikkek aránya számottevően emelkedett. málisan elégítse ki a lakosság igényeit. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors vál­tozása miatt különös jelentősé­ge van a piackutatásnak. A tör­vényjavaslat szerint nem csak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a ter­melőknek egyaránt foglalkoz­tok kell és kölcsönös tájékoz­tatást kell nyújtaniok egymás­nak. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fo­gyasztók jó minőségű árut vá­sárolhassanak Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szaksze­rűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellen­őrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatá­ban. Ezután a miniszter arról szólt, hogy a törvényjavaslat rendel­kezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozó­kat. Ezek közül is kiemelte a vá­sárlók tájékoztatásának kötele­zettségét, amelynek ki kell ter­jednie az árakra, az áru tulaj­donságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fon­tosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a ke­reskedelmi dolgozók alkalmazá­si feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyít­vány és időlegesen, vagy vég­legesen el kell tiltani a keres­kedelmi szckmától azokat a dolgozókat, akiket két éven be­lül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. Fogyasztói érdekvédelem A törvényjavaslat egyik alap­elve a fogyasztói érdekvédelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásár­lók megtévesztését és megká­rosítását, s a fogyasztói érdek- védelem követelményeit a javas­lat valamennyi fejezete magá­ban foglalja. Hangsúlyozni kell, hogy bár a vásárló és a keres­kedelem véleményében, pilla­natnyi érdekében lehetnek elté­rések — mégis a termelő válla­latokkal, a külkereskedelmi vál­lalatokkal való kapcsolatban a belkereskedelem a vásárlói ér­dek képviselője, hordozója. A vásárlók érdekeit az áruforgal­mi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ár­túllépés, vagy a vásárló bár­mely más módon történő meg­károsítása esetén a vásárló ká­rát — minden külön felhívás, ké­relem, igénybejelentés nélkül — meg kell téríteni. A jogok ér­vényesítéséhez szükségés, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésé­nek szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell füg­geszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágo­sítást adjanak. — Természetesen a törvény önmagában nem oldja meg az áruellátás és a vásárlási körül­mények általános és gyors javu­lását, hiszen a fejlődés sok té­nyező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik a termelés ha­tékonysága, mennyisége, minő­sége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azon­ban minden területen a törvény betűjének és szellemének meg­felelően dolgoznak, ez önmagá­ban a munka színvonalának emelkedését jelenti — fejezte be expozéját a belkereskedel­mi miniszter. Vita a törvényjavaslat felett Az új légakna gépháza Erb János felvétele Az idén 270 millió forintot építenek be gyasztási szokások kialakítását, szorgalmazni az ésszerű és szervezett áruszállítást. Ispánovits Márton utalt a tör­vényjavaslatban végül is figye­lembe nem vett javaslatokra és észrevételekre is, hangsúlyozva, hogy az indítványok nem vesz­nek el. A bizottság ülésén ja­vasolták, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s maj­dan a törvény megvalósítása során a javaslatokat hasznosít­sák. Novics lános (Baranya m. 9. vk.) nyugdíjas, felszólalása után Csikós-Nagy Béla állam­titkár. az Országos Anyag- és Árhívatal elnöke kapott szót. Ellátás és árak A termékforgalmazás jelen­legi rendjét — kezdte beszé­dét az államtitkár — az 1968. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereske­delmi alapra a termelés anya­gi-műszaki ellátását. A keres­kedelmi szabályoknak megfele­lően azóta itt is, csakúgy mint a fogyasztási cikkeknél szabad árucsere és többcsatornás ér­tékesítés érvényesül. A terme­lés és elosztás folyamataiba a kormány csak a feltétlenül szükséges mértékben, a nép- gazdasági terv szabályozásá­nak megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és a húskészítményeket osztjuk el. A lakosság biztonságos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzá­járulásával exportálható. A la­(Folytatás a 2. oldalon) Űjabb 270 millió forintot költenek 1978-ban a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös bányaüzemének beruházási munkálatainál. Folytatódik a szállítóakna mélyítése, a lég­aknánál pedig megkezdődött a felvonulás. Gyors ütemben halad a főbb szállító és lég­vágatok kihajtása. Legutóbbi híradásunk óta a terveknek megfelelő feszített tempóban folyik az 5. ötéves terv legnagyobb baranyai be­ruházása, bár a munkákat késleltette az új bányaüzem­hez kapcsolódó IV-es légak­nában történt omlás. A mí­nusz 700. méter alatt olyan erős kőzetnyomás nehezedett a 40 centiméter vastag beton aknafalra, hogy néhány négy­zetmétert kinyomott, több ton­nás betontömb az aknába zuhant. A bányaműveléssel sajnos együttjáró sajnálatos és váratlan esemény az említett ponton zavart okozott, az új bányaüzem összes többi mun­kálatai viszont jól, szervezet­ten, gyorsan haladnak. Az V-ös szállítóaknában az aknamélyítők eljutottak a 950. méterhez, még 40 méter van vissza és a 13. szinten már korábban az aknához ért fő szállítóvágatba lyukadnak. Várhatóan újabb 100 méter aknamélyítés során május vé­gére befejeződik a mélyítés. A föld mélyén, a 4. és 13., a 13. és 16. szintek között befejeződött a nyugati és ke­leti vakaknák gépházának sze­relése, sőt 20 méter előakna is kész már. A bányabeli munkákkal pár­huzamosan folynak a külszíni munkák is. Az V-ös bánya­üzem központjában folyik a 35/6/0,4-es transzformátorál­lomás építése, amelyben a beérkező 35 kV-os feszültsé­get 6 és 0,4 kV-os feszült­ségre csökkentik.­Az idén megkezdődött és nagy erővel folyik az V-ös bá­nyaüzem légaknájához vezető majdani út és a légakna he­lyén a durva tereprendezés. Ezt követően felvonulnak az aknamélyítéshez is. A tervek szerint itt is először a beton gépalapokat készítik el, majd az aknamélyítéshez szükséges szállítógépeket beszerelik, ezt követően építik meg föléjük az épületeket. Ezzel elkerülik, hogy olyan létesítményeket kelljen létrehozni, amely a több tonnás teherbírású daru­pályákat elbírja. Sőt darupá­lyákat sem kell felszerelni, hi­szen a berendezések már he­lyükön lesznek, amikor a gép­házakat föléjük emelik. Az V-ös bányaüzem építésére eddig 880 millió forintot hasz­náltak fel. L. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A kilencszázötvenedik méternél az Y-ös üzem szállítóaknája XXXV. évfolyam, 83. szám 1978. március 24., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents