Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-23 / 82. szám

1978. március 23., csütörtök Dunántúlt napló 3 fl lakók is rongálják a házak berendezéseit A lift nem működik... r Életveszélyt előidéző károkozások Egy erős ember leszakította az ajtót Gondolatok a közgyűlés után Bürokrácia nehezíti a tervezést és az építést lUla meg első a mennyiség, de a jöuö a minőségé is Veszélyeztetett családok Pécsett A családi környezet egy élet­re meghatározó. Főleg ezt a mondatot ismételget­jük akkor, ha a ,.veszélyezte­tett" gyerekek kerülnek szóba, azok, akik piszokban, felügye­let nélül, iszákos és kibírhatat­lan — s természetesen — mun­kakerülő szülők mindennapi at­rocitásainak kitéve nőnek fel. A helyzetet nem lehet kézle­gyintéssel elfogadni, változtat- hatatlanságába beletörődni. A szinte évek óta napirenden lévő téma újbóli megvitatását nem véletlenül tűzték célul Pécs város Tanácsa ifjúságpolitikai bizottságának a közelmúltban megtartott ülésén, elemezve a szakigazgatási szervek család- politikai munkáját, a veszélyez­tetett helyzetben lévő családok segítését. A veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek száma évről évre nő. Jellemzésképpen: a gyámhatóságok Pécsett — csak Pécsről és nem Baranyáról van szó — évente 730 000 forinttal segítik a rászorult családokat, s közel kétezer kiskorú érdeké­ben fizetik ki e forintokat. (Ugyanis ez is egy kategória a sok közül: azok a gyerekek is veszélyes környezetben élnek, akik számára a szülők nem ké­pesek megfelelő anyagi-jóléti hátteret biztosítani.) A pécsi családok „nagyob­bacska” gyermekei közül 167- et kellett hivatásos pártfogó védőszárnyai alá helyezni, s kö­zülük 62-en utógondozottak, azaz —dolguk volta bírósággal. S végezetül az adatok idézé­sében: városunkban összesen 334 kiskorút tartanak nyilván, akik számára a családi környe­zet — ellenség. Lumpencsalá­dok, cigánycsaládok, munkake­rülők gyermekei ők. A kérdés: a családpolitikai feladatokban legtöbbet tehető tanácsi osztályok — a művelő­désügy, a munkaügy, az egész­ségügy és az igazgatási osztály — milyen intézkedések megtéte­lével járultak hozzá gondjaink enyhítéséhez? Kezdjük sorrend­ben a válaszokat. Előrebocsát- va: igen szép eredményekről számolhatunk be, ugrásszerű előrelépésről is - néhány terü­leten. A művelődésügyi osztály többek között létrehozta az Ál­lami Nevelőotthon keretében a nevelési tanácsadót. A dolgo­zók esti iskolájában nevelési igazgatóhelyetteseket állítottak be, célprémiumot biztosítottak •a cigánytanulókkal eredménye­sen foglalkozó pedagógusok­nak. Újdonság, hogy az idei tanévben az oktatási intézmé­nyek gyermek- és ifjúságvédel­mi megbízottjai külön díjazás­ban is részesülnek. Az egész­ségügy pedig azt mondhatja el: a veszélyeztetett családok gyermekeit a körzeti gyermek- orvosi szolgálat részesíti foko­zott gondozásban — a védőnők aktív segítségével. A védőnők kiemelten foglalkoznak az álla­mi gondozásból a nevelőszülők­höz került gyermekek sorsával. S még egy gondolatot: a böl­csődei kérelmek elbírálásakor mindenkor előnyben részesül­nek a több gyermekes családok, o veszélyeztetett vagy cigány- családok gyermekei. A z ülésen elhangzott javasla­tokat, észrevételeket cso­korba gyűjtve az ifjúság- politikai bizottság a városi ta­nács végrehajtó bizottsága elé viszi. Kozma Ferenc a tizedikre kellene fel­menni — talán ma már harmadszor —, de a lift nem működik. Szidjuk a PIK-et. A kaputelefonon fel kellene szólni a negye­dikre az ismerősnek: ott- j hon van-e? —, de a ka­putelefon nem működik. , Szidjuk a PIK-et. Le kelle­ne dobni a szemetet, de a csúszda kinyitott ajtaján orrfacsaró bűz tör elő és ebből tudjuk, hogy eldu­gult a szemétledobó. Szid­juk a PIK-et. És szidjuk, mert koszos a lépcsöház, mert nincs világítás a pin­cében, mert a törött üve- gű bejárati ajtón át sü­völt végig a házon a hi­deg téli szél... 111 felvonó Persze . .. legegyszerűbb min­denért a „házigazdát” szidni, azzal gyanúsítván, hogy nem áll a hivatása magaslatán. Le­het, hogy valóban nem áll min­dig ott, de .. . Vajon a szidás­nál nem kellene-e néha önkri­tikusabbnak lenni? Persze, aki szid, az úgy véli: a PIK a vét­kes, még ha sejti is, hogy talán nem egészen így van. Mert va­jon elképzelhető-e, hogy jön a PIK, aztán kibelezi a kaputele­font, teletömi mindennel a sze- métledobót, használhatatlanná teszi a liftet... Ugye, abszurd ötlet? Legfeljebb arról lehet szó, hogy a PIK nem volt elég fürge a hiba elhárításában, s ezért bizony esetenként el is marasztalható. „Esetenként" ugyanis mi lakók sem vagyunk angyalok. Ezúttal a lifteket nézzük meg! Pécsett a PIK-házakban 113 lift „működik" (az idézőjel azt jelenti, hogy e sorok írásakor hivatalosan 111 működő felvonó volt - kettőt éppen leszereltek — és ki tudja, hány állt üzem­zavar miatt). Egy-egy lift beépí­tési értéke 800 000 forint, a havi fenntartási és energiaköltség normális üzemmenetnél sokéves átlag szerint 4000 forint. Erre jön a javítási költség. 1000- 1500 forint? Pontos számot nem tudnak kimutatni, de ennyire taksálják a PIK-nél liftenként és havonta. Hogy viszik a hordágyat? A régiek is érzékenyek vol­tak (ma is azok!) a szakszerűt­len kezelésre, az új Schindlerek még inkább azok. A mozgópad- lós liftek legsebezhetőbb pontja maga a padló. Már egy ciga­rettacsikk, egy cseresznyemag elegendő a terhelési érzékeny­ség megváltoztatásához és a leállással járó üzemzavarhoz. Az új felvonóknak is vannak ér­zékeny pontjaik. A középmagas házakba költözők mindig dü- höngenek, amiért éppen akkor, amikor leginkább kellene, nem használhatják a liftet. Vajon miért? Az ajtó feletti fülkevilá­gítási bura — sajnos nincs meg­felelően védve — sérülékeny, s ha költözködésnél megrongál­nák, életveszély miatt amúgyis le kellene állítani a liftet, amíg a burát ki nem cserélik. És mi­vel nem áll ott minden liftnél a szerelő a burával .. . Sajnos, a kis felvonószekrényeknél ilyen­kor elkerülhetetlen a rongálás. Persze, van más megoldás is. A Ganz-MÁVAG a Schindler- konstrukcióban gyárt olyan lif­teket is, amelyek a hátsó fal megnyitásával közel kétszeres alapterületűre növelhetők, ezek tehát alkalmasak a terjedelme­sebb bútorok kényelmes szállí­tására. Ebből a liftfajtából or­szágszerte egyre többet építe­nek be az új házakba. Pécsett egyetlen ilyen lift működik: a 17 emeletes magasház felvonói­nak egyike. Többre nem is szá­míthatunk egyelőre, hiszen eh­hez a liftfajtához módosítani kellene az épületek alaprajzát. Pedig nem csak bútorszállítás miatt lennének szükségesek a nagyobb liftek. A liftes házak­ban lakók is megbetegednek meghalnak. —'-A liftbe nem fér be a hordágy, a koporsó . . . Tettenérés Anélkül, hogy ötletet akar­nánk adni, vagy bárkit is fel­biztatnánk, tényként kell meg­állapítanunk: a liftet belülről bármi módon is tökéletes biz­tonságban lehet rongálni, zárt ajtó mögött senki sem látja, s ha a rongáló elhagyja a liftet, utána az özönvíz. A PIK-nél ki­dolgoztak egy szellemes véde­kező módszert (hadd ne írjuk le, hogy mit), ami az egyik Ifjú­ság úti házban a közelmúltban sikeresen vizsgázott. Hatósági előírás, hogy a felvonóban hasz­nálati utasításnak kell lennie, ha nincs, felfüggeszthetik az üzemeltetést. Nos, a szóbanfor- gó házban ahogy kirakták a használati utasítást, máris el­tüntette onnan valaki. A tettes leleplezésére agyalták ki a módszert, amelynek segítségé­vel tetten is értek - egy gyere­ket. Ti. abban a pillanatban, amint letépte a használati uta­sítást, a felvonó megállt, scsak külső segítséggel hagyhatta el a fülkét. A szándékos rongálót e módszerrel máskor is lefülel­hetik, a jószándékú utast pedig nem sérti semmiféle szerkentyű beszerelése. Leszakított ajtó Néhány konkrét eset a közel­múltból, amikor a lakótársak ismert vagy ismeretlen károko­zók miatt napokig gyalog mász- hatták az emeleteket. Az Anikó utca 2-ben a fülkevilágítást tet­ték tönkre. Az őz utca 3/b-ben a fülkeajtót ugrasztották ki a helyéből. A Varsány utca 6-ban az ajtót leszakította az egyik lakó látogatója. Az Éva utca 5- ben a biztonsági zárat törték le és ezzel balesetveszélyt idéz­tek elő. A Ivov-kertvárosi ház- kezelőségen mondták el, hogy rendszeresen találnak a liftek­ben cigarettacsikket, sőt égő cigarettát (a városban egyéb­ként a liftek mellett 800 hamu­tartót helyeztek el, hogy a do­hányos ne kényszerüljön a föld­re dobni, vagy lenyelni a csik­ket, minthogy a liftben tilos a dohányzás), a papír és egyéb hulladék szinte megszokottnak számít, de sajnos nem ritka, amikor egyes liftezők a fülkében „mennek ki”. Sűrűn előfordul, hogy az aknaajtók üvegablakát törik ki. Vajon az üvegtörő gon­dolt-e már arra, mi történik akkor, ha egy kíváncsi gyerek bedugja a fejét az ablakon és éppen jön a lift? A felvonókra is alkalmazzák a közhelyként ismételgetett meg­határozást: veszélyes üzem. A szándékos károkozások nem egy­szer a veszélyességet fokozzák. — öntözés, növényvédelem, megfelelő időjárás. — E há­rom tényező meghatározza döntően a várható zöldségel­látást — mondotta Fodor Im­re, a Zöldért Vállalat igaz­gatója, mikor a várható zöld­ségellátásról érdeklődtünk. — Tehát már nem a terü­let nagysága? — A szerződések, a gondos talajelőkészítés biztató, jó eredményt ígérnek. — Változott-e az idei prog­ram az elmúlt évekhez ké­pest? — Az idei zöldségprogram országosan igényegyeztetéssel indult. A maximális mennyisé­gek megállapítása lehetőséget ad arra, hogy ne termeljünk_ feleslegeset. így pl. káposztá­ból csökkentjük a termesztést, míg más, munkaigényes nö­vényből, például dinnyéből exportra is szállítunk. — Tavaly előtt problémák voltak a burgonya és hagy­maellátás terén. Mi a hely­zet most? — Burgonyából annyi ter­mett, hogy értékesítési gond­jaink vannak. 100—150 va­gon a felesleqünk. Ez alkal­mas háztáji takarmányozásra. Az áfészek gyűjtik már az igé­nyeket, s kb. 1,50-es áron át­veszik a jó minőségű burgo­nyát. De reményünk van áp­rilisi export-szállításra. Hagy­maellátásunk szintén bőséges. — A háziasszonyok szíve­sen vennék az előretisztított, csomagolt zöldséget. Várha­tó-e ilyen irányú fejlődés? — Közéletek számára tisztí­tunk burgonyát, 10—15 má­zsát, de 24 órán belül ezt is fel kell használni. Pillanatnyi­lag technikai felkészültségünk nincs azon a szinten, munká­sunk sincs, de pár éven bejül A technika rohamos fejlő­dése megváltoztatja települé­seinket; városaink, falvaink belső szerkezete, arculata el­veszti hagyományos karakte­rét. Méreteit és hatását te­kintve a folyamat történelmi szeretnénk az ilyen irányú igényeket kielégíteni. Jelenleg Mohács fél kilós leveszöld­ség-csomagokat állít össze, ez azonban nem tisztított. — Milyen ellátás várható primőráruból? — Most került a boltokba a spenót, fejessaláta, káposz­ta, kapható a paradicsom, paprika, uborka. Legnagyobb problémát a fóliahiány jelenti. 28 hektáron háromszoros hasz­nosítás történik, ami 70 va­gont jelent. Ez a 77-es évhez viszonyítva 19 százalékos nö­vekedés, amit teljes egészé­ben a kistermelőknek köszön­hetünk. — Mi jellemző partnerkap­csolataikra? — Nagyon jónak mondhat­juk kapcsolatainkat. A télen a tsz-ek munkaerőt biztosítot­tak, s ezzel igen nagy segít­séget nyújtottak számunkra. A kistermelőkkel és tsz-ekkel szinte mindennapos a kapcso­lat. Sikerült megegyeznünk a fajtakérdésben. így ők is job­ban felkészülnek a minőségi termesztésre. — Mit tesznek annak ér­dekében, hogy a vásárló friss, szép zöldáruhoz jusson? — Határozott intézkedése­ket hoztunk ennek érdekében. Megszigorítottuk az ellenőrzést a kistermelőknél és a tárház­ból kikerülő áruknál. Utasí­tottuk a boltokat, ha fonnyadt, hibás árut észlelnek, ne árul­ják, vegyék vissza. Több „szú­rópróba" beiktatásával igyek­szünk a visszaéléseket kikü­szöbölni. Hisz valamennyiünk célja és érdeke a fogyasztók megelégedésére történő ál­landó, friss, bőséges zöldség­ellátás. Csornai Kovács Beatrix jellegű, melyhez hasonló utol­jára a századforduló táján zajlott le. A mai építészeti alkotó te­vékenység nagy célja és szán­déka a változó emberi kör­nyezet egységes egészének újjáteremtése, az építési igény és az építés lehetőségei kö­zötti összhang megteremtése. E gondolatokkal jellemez­hetnénk a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége március 10—11-én megtartott közgyű­lésének téziseit és a közgyű­lésen elhangzott felszólalások lényegét, de hangot kapott az építés-építészet, városren­dezés, beruházás, környezet­alakítás minden időszerű kér­dése csakúgy, mint az épí­tészképzés adósságai vagy a tervező vállalatok helyzete, A felszólalók az építés-be­ruházás feladatait a tervező építész horizontjáról vizsgál­ták. Szerepvállalásuk e fel­adatok teljesítésében tudatos, ugyanakkor kifejezték, hogy a feladatellátás jelentős mér­tékben függ a tervező szerve­zetek helyzetének, körülmé­nyeinek alakulásától. Tárgyila­gosan megállapítható, hogy az elmúlt években ezen a té­ren a már korábban felismert kedvezőtlen tendencia nem módosult. Nincs változás a tervezők egyre növekvő meny- nyiségi teljesítésre orientált igénybevételében, nem ala­kultak ki a minőségre ösztön­ző formák, nem javultak a tervező vállalati munkahelyi körülmények. Növekedett a tervezés elbürokratizálódása, bonyolult a tervezést kísérő egyeztető folyamat. Mindezek a tervezői-alkotói energiák fel­szabadítását gátolják, holott az tartalékaival együtt bizto­síthatná a tovább növekedő feladatok sikeres ellátását. A tervező építészek a nagy­ságrendi kérdésekben megha­tározó szereppel bíró város- rendezési feladatok mellett a lakásépítést, különösen a tö­meges, iparosított lakásépítést tartják döntő fontosságúnak. Ma már előrelátható az az időszak, amikor a lakásépítés ún. „minőségi” tényezői a mai „mennyiségi” szempontok fon­tosságával jelennek majd meg. Támaszkodjék a tömeges la­kásépítés az eddiginél jobban az előrejelzésekre, szocioló­giai vizsgálatokra, a jövőben várható igények alakulására. Fontos kérdés a városre­konstrukció, az elöregedő vá­rosok hanyatlásának megaka­dályozása. El kell érni, hogy a települések zöldterületei megvalósuljanak és hogy a környezeti káros szennyező­hatások csökkenjenek. A vitában felszólalt dr. Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Egyetértett a MÉSZ helyzet- értékelésével és célkitűzései­vel, ugyanakkor hiányolta, hogy az építészeti eredmé­nyekről nem esett szó. A ter­vezési és beruházási folyama­tok elbürokratizálódásával kapcsolatban bejelentette, hogy a minisztérium előterjesz­tést visz a kormány elé a túlszabályozások megszünteté­se érdekében. Kifejezte a mi­nisztérium szándékát, hogy a műszaki tervezést feladatai­nak megfelelő helyzetbe hoz­za és kérte a tervezéssel fog­lalkozó építészek további se­gítségét az egészséges, jó javaslatok megvalósítására. Gettó József építész Hársfai István Burgonyából, hagymából tavalyi felesleg van Lesz-e elegendő zöldség a boltokban? Idén: burgonyadömping A tisztított zöldségre még várni kell

Next

/
Thumbnails
Contents