Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-21 / 80. szám

1978. március 21., kedd Dunántúli napló 3 A cserearányromlás nem istencsapás követő • ^ világgazdasági föld­mozgások kétségkívül ele­mi csapásként sújtottak több országra. Az elmúlt négy és fél esztendő azon­ban bebizonyította, hogy nem szabad istencsapás­ként felfogni és belenyu­godni a megváltoztatha- tatlanba. A fejlett tőkés országok közül több, hihe­tetlenül gyorsan, még hasz­not is kovácsolt az ener­giahordozók és alapanya­gok árának robbanásszerű változásából, a szocialista államháztartások szinte alig engedték meg, hogy a vállalatok és a lakosság valódi súlyát érzékelje, míg az energiákban és nyers­anyagokban szegény fejlő­dő országok megrendítő ütést szenvedtek, külső se­gítség nélkül aligha hever­hetik ki a világgazdaság földrengését. Már nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban sem lehet tovább ernyőt tartani a gaz­dasági szervezetek fölé és a lakosság is egyre jobban kell hogy érzékelje a világgazda­sági hatásokat. Annak idején furcsóllva olvastuk, hogy a tőkés országok nagyvárosai­ban kihunyt az esti fényözön, hogy a holland miniszterelnök kerékpárral közlekedik, s hogy az NSZK polgárai vasárnap nem használhatják gépkocsi­jaikat. Most már számunkra is egyértelmű, hogy nem ezek a takarékossági intézkedések voltak hatékonyak, nem is az volt a céljuk, hanem ezek pszichikai hatása, amely sok­kolta a polgárokat, vala- mennyiüket egyéni takarékos­ságra ösztökélte. Gazdaságunk egyensúlya Hazánkban időről időre fel­lángol a vita: népgazdasá­gunk fejlődik, az 1977-es év különösen jó eredményeket hozott, külkereskedelmünkben nőtt a különbség az export és import termékek mennyisége között, ennek ellenére külke­reskedelmi mérlegünk, gazda­sági egyensúlyunk nem javult, sőt kisebb mértékben romlott, mint a korábbi években. A magyarázat kézenfekvő: rtSfh- lott a cserearány, vagyis drá­gábban -vásárolunk külföldről, mint ahogy termékeinket el­adni képesek vagyunk. Ma már senkinek sem kell meg­indokolni, hogy miért kell külföldről vásárolni, hiszen a kávé, a kakaó, a fűszerek, a citrom (az utóbbi időkben ép­pen ezek világpiaci ára emel­kedett a legjobban) vala­mennyi magyar háztartásban nélkülözhetetlen, de nem árt, ha kétszer is aláhúzzuk, hogy minden 100 forint értékű itt­hon gyártott termékben 50 forint érték külföldről szárma­zik. A cserearányromlást nagyon sokan kizárólag nyersanyag- szegénységünk rovására írják, pedig ma már hazánk szá­mára nem is annyira a nyers­anyagok és feldolgozott ter­mékek cserearányának válto­zása okozza a fő gondot, ha­nem az ugyanazon csoportba tartozó -termékek cserearányá­nak romlása. Általában öt ka­tegóriába sorolják a termé­keket: energia, anyagok és félkésztermékek, gépek és be­rendezések, fogyasztási cikkek és élelmiszerek. Sajnos, az olajárak nagy­mérvű emelkedése ma is nagy súllyal rontja mérlegünket, hi­Jobb minőség, gazdaságosság, korszerű csomagolás, világpiaci versenyképesség szén ebből csak importálunk. Az ón, a cink ára ma is ma­gas, ugyanakkor az alumíni­um ára, most éppen kedve­zőtlenül alacsony számunkra. Az élelmiszerek ára emelke­dik, de kedvezőtlen számunk­ra, hogy a búza ára éppen visszaesőben van. A gépek, berendezések, fo­gyasztási cikkek, a gyümölcs, a zöldség árai sajnos ugyan­csak kedvezőtlenül alakultak számunkra, ez főként a mi termékeink minőségén, színvo­nalán múlik. Említettük, hogy minden 100 forint értékű ter­mékben 50 forint külföldről származik. Nos hát vannak ter­mékeink, amelyekből külföldi értékesítés esetén nem va­gyunk képesek visszahozni a beledolgozott import anyag értékét. Olcsóbban adjuk visz- sza, mint vásároltuk. Kivédeni a rosszat Gazdaságunkban még min­dig inkább az eladók ural­kodnak, vagyis a termelők többsége monopolhelyzetben van. A ruházati iparban pél­dául évente 4—5 százalékkal emelkednek az árak — itthon így is gond nélkül el lehet adni. A tartós fogyasztási cik­kek körében is komolyabb mi­nőségi változás nélkül emelik az árakat, a hajdúsági mini­automata mosógép 11 ezer forintos ára például indoko­latlanul magas. A cipőipar például évek óta a változat­lan, vagy csak kis mértékben emelkedő átlagárak sánca mögül figyeli az eseményeket. A választékot tehát ennek szol­gálatába állítja, így viszont aligha lesz képes sem a ha­zai, sem a külföldi minőségi igényeket kielégíteni. Azok az országok voltak képesek legelőször a csere­arány romlás káros hatásait kivédeni, amelyek a termékek minőségében, műszaki színvo­nalában, gazdaságosságban, a világpiaci versenyképesség­ben, az alkatrész- és szerviz- ellátottságban, a csomagolás­ban élre törtek és az árakat diktálni tudják. Az ilyen ter­mékekkel szemben hazánk közepes színvonalú termékei leértékelődtek. Ezek csere­arány-romlása érinti most ép­pen a legérzékenyebben gaz­daságunkat. Nehezedő feltételek A szocialista országok relá­ciójában is nehezednek a fel­tételek, olyan termékekért, amelyeket eddig esetleg bo­rért, konzervért is megkaphat­tunk, ezután valószínűleg alu­mínium, hús vagy gabona ke­ménységű árukat kell adnunk. Van tehát mit tenni, a fej­lett országok példáján világo­san megtanulhattuk, mi a fel­adatunk. Az unos-untalan em­legetett termékszerkezetváltás szükségszerűsége a körmünkre égett, az exporttermékek mennyiségi növelése csak így képzelhető el. A hatékony termelés, a vi­lágpiac igényeinek alapos is­merete, külkereskedőink ügyessége, a szállítási határ­idők betartása esetén nem kell istencsapásként felfog­nunk a cserearányok változá­sát. Lombosi Jenő Bővítik a tolnai selyemgyárat A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kivitele­zésében 308 millió forintos beruházással kibővítik a tolnai selyemgyárat. Janu­árban kezdték el a föld­munkát. Az épülő új üzem­csarnok egyik részében fo- nalterjedelmesítőt alakíta­nak ki évi 800 tonna terme­lési kapacitással. Az üzem­csarnok másik részében fo­nalfestöde létesül, amely eddig nem volt a gyárban. Ennek évi termelése 1800 tonna lesz. A tervek szerint 1980. január 1-én helyezik üzembe az új létesítményt. Kedvező a MOFA tavalyi mérlege • Nőtt a termelékenység • Differenciált bérfejlesztés Gyorsan iparosodó község A Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységében nyersbőrök áztatásával vonják ki az enyvet Aligha gondolták 1973 augusztusában a hi­dasiak, hogy a brikett­üzem helyére költözött vegyigyár nemcsak szokat­lan szagot hoz, hanem új fejezetet is nyit a megyeszéli község életé­ben. Elfelejteti a lignitbá­nya bezárása okozta meg­torpanást és egészséges húzóhatást gyakorol a község többi apró üze­mére is. A hidasiak felnőnek a feladatokhoz Sajnos, a gyártó üzemek Hidasra telepítése, az épít­kezés feltehetően elhúzódik, mert a tervezők 1979 nyará­ra ígérik a dokumentációk egy részét, és csak azután kezdik el a területfeltöltési tervek el­készítését. A 100 dolgozó ki­szolgálására hivatott szociális létesítmény terveit ősszel ad­ják át, építését valószínűleg jövőre kezdhetik meg. A nö- vényvédőszer-malom terveiről még nem is nyilatkoztak a tervezők. Áthidaló megoldás­ként két szer gyártásával bízta meg a gyáregységet a vegyi­művek. Permetező- és csává­zószert készítenek a második negyedévtől. Komoly munkát jelent fel­nőni a feladatokhoz. A hida­siak jó munkájának eredmé­nye: 1977-ben javultak a faj­lagos mutatók, jobban gaz­dálkodtak az energiával. A világpiaci árak is kedvezően alakultak; nyereségük elérte a A vegyigyór ugrásszerű fej­lődést ígér: termelése 1985- ben valószínűleg meghaladja a 800 millió forintot. A Német Szövetségi Köz­társaságból a napokban fu­tottak be az automata cso­magoló egységeivel megra­kott kamionok. A berendezés összeszerelését megkezdték. Eredetileg úgy volt, a nö­vényvédőszereket januártól itt csomagolják. A Budapesti Ve­gyiművek úgy látta azonban, hogy egy újabb egységgel lesz csak komplett a beren­dezés. A hidasiak remélik, májusban indulhat a próba­üzem, az év közepétől pedig már teljes kapacitással dol­gozhatnak. A hidasi Univerzum Faipari Szövetkezetben a konyhabútorok vég­szerelését végzik 30 millió forintot a tervezett 18 millióval szemben. A vegyigyár feltétlenül meg­határozza Hidas fejlődését, de a szomszédos kisüzemek veze­tői azt mondják: nem tarta­nak attól, hogy kérdésessé válik életképességük. Az UNIVERZUM faipari üzeme évenként tíz százalék­kal kívánja növelni termelését főként a termelékenység fo­kozásával. A munkaszervezést tekintik járható útnak. Szalag­szerű termelés bevezetését és technológiai csoportok szerve­zését tervezik. Gépparkjuk korszerűsítésére kevés pénz jut, ezért saját gépgyártásu­kat fejlesztik. A dolgozók pe­dig évenként 5—6 újítással segítik a munka ésszerűbb, könnyebb elvégzését. Kísérlet­képpen laminált forgácslapot használtak fel konyhabútorok gyártásához tavaly. Csökkent a munkafolyamatok száma, kevesebb munkáskézre volt szükségük. Kedvező tapaszta­latokkal zárult a próbálkozás: i'dén áttérnek az új alap­anyagra. A faipari üzem ta­valy 50 millió forintért, idén 54 millió forintért készít kony­habútort. Madáretetőket 1977- ben 4 millióért gyártottak, ter­melésük 1978-ban eléri a 6 millió forintot. Optimisták a VOSZK hidasi telepén is, annak ellenére, hogy tavaly sok dolgozó hagy­ta el az üzemeket. Papírfel­dolgozó, lakatos és gépgyár­tó, forgácsoló, alugrafikai mű­helyben, szervizrészlegben, va­lamint színesfém-öntödében csaknem 160 embert foglal­koztatnak. Ők a munka- és szociális körülmények javítá­sával, a bérek emelésével, a kulturálódási lehetőségek szé­lesítésével szeretnék megtarta­ni munkásaikat. Idén több mint hárommillió forintot költenek fejlesztésre. A tizen­két esztendeje létesült tele­pen 1978-ban 39 millió forin­tos, 1979-ben pedig 40 millió forintot meghaladó termelés­sel számolnak. Horváth Teréz lat cím elnyeresere. tsar a ta­valyi termelési eredményeket kutató számok is sokat mon­danak, munkájuk annak tükré­ben értékelhető igazán, hogy egy korábbi megtorpanás után, egy nagyszabású rekonstrukció közepette sikerült terveiket tel­jesíteni. Az 5. sz. üzem május végétől november végéig nem termelt. A gyár termelési értéke 1977- ben meghaladta az 567 millió forintot. A termelékenység nö­vekedését bizonyítja, hogy az egy munkásra eső termelési ér­ték 5285 forinttal, az egy mun­kaórára jutó termelési érték 6,8 forinttal növekedett. Annak ellenére, hogy szá­mos nyersanyagárral szemben a farostlemez ára nem emel­kedett, a gyár az elmúlt évben 58 637 000 forint nyereséget ért el. Az eredménnyel elégedettek, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet még többet elérni. Amint a mérlegbeszámolóban is el­hangzott, akad még tennivaló a minőség javítása, az eszköz- gazdálkodás terén, továbbá a még nagyobb, ésszerűbb anyag- és energiatakarékos­ságban. Emelkedett tavaly az újítások száma és az ezekért kifizetett összeg is. Része van ebben a NOSZF 60. évfordulója tiszte­letére meghirdetett újítási hó­napnak is. A benyújtott 93 újí­tási javaslat közül 24-et kísér­letre, 33-at hasznosításra fo­gadtak el. A bevezetett újítá­sok száma 29, ezek — az utó­kalkuláció szerint — csaknem 2,3 millió forint gazdasági ered­ményt hoztak. Az elmúlt évben csökkent a munkáslétszám, nagyobb ará­nyú növekedésre a jövőben sem lehet számítani. A gyár politi­kai és gazdasági vezetése arra törekszik, hogy megfelelő lét­számú és szakképzettségű törzs­gárdát alakítson ki. Ennek jelei már mutatkoznak, 4,6 százalék­kal csökkent 1976-hoz képest a fluktuáció, de még mindig meg­lehetősen magas: 21,2 száza­lékos. A létszámgondok enyhí­tése érdekében számos intéz­kedést tettek. A differenciált bérezésnél a végzett munka mennyiségét, minőségét, a szak­mai képzettséget és a munka- körülményeket vették figyelem­be. A fizikai dolgozók átlag- keresete 11,5 az alkalmazottaké 6,5 százalékkal növekedett. A szociális intézkedések között ki­emelkedő helyen szerepel a kisgyermekes anyákról való foko­zott gondoskodás. A munkavé­delmi helyzet javítására több mint négymillió forintot költöt­tek az elmúlt évben. A már ismert nehézségeket figyelembe véve elismerésre^ méltó a gyár kollektívájának tavalyi teljesítménye akkor is, ha csak a számokat nézzük. Ugyanakkor több is van a meg­termelt forintok mögött. A ha­táridő előtt befejezett rekonst­rukcióval, újításokkal, maga­sabb termelés alapvető felté­teleinek megteremtésével lehe­tővé tették, hogy a nagy ug­rás éve legyen az 1978. Idén a bruttó termelési értéket 780 millió forintra tervezik, és a ta­valyinál 30 millióval több nye­reséget kívánnak elérni, válto­zatlan termékár mellett. Az ed­dig eltelt két hónap alatt idő­arányosan teljesítették ezeket a terveket. Kurucz Gyula Elmúlt évi eredményei alap­ján előterjesztést nyújtott be az illetékes állami és szakszerve­zeti szervekhez a Mohácsi Fa­rostlemezgyár a Kiváló válla-

Next

/
Thumbnails
Contents