Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-21 / 80. szám
1978. március 21., kedd Dunántúli napló 3 A cserearányromlás nem istencsapás követő • ^ világgazdasági földmozgások kétségkívül elemi csapásként sújtottak több országra. Az elmúlt négy és fél esztendő azonban bebizonyította, hogy nem szabad istencsapásként felfogni és belenyugodni a megváltoztatha- tatlanba. A fejlett tőkés országok közül több, hihetetlenül gyorsan, még hasznot is kovácsolt az energiahordozók és alapanyagok árának robbanásszerű változásából, a szocialista államháztartások szinte alig engedték meg, hogy a vállalatok és a lakosság valódi súlyát érzékelje, míg az energiákban és nyersanyagokban szegény fejlődő országok megrendítő ütést szenvedtek, külső segítség nélkül aligha heverhetik ki a világgazdaság földrengését. Már nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban sem lehet tovább ernyőt tartani a gazdasági szervezetek fölé és a lakosság is egyre jobban kell hogy érzékelje a világgazdasági hatásokat. Annak idején furcsóllva olvastuk, hogy a tőkés országok nagyvárosaiban kihunyt az esti fényözön, hogy a holland miniszterelnök kerékpárral közlekedik, s hogy az NSZK polgárai vasárnap nem használhatják gépkocsijaikat. Most már számunkra is egyértelmű, hogy nem ezek a takarékossági intézkedések voltak hatékonyak, nem is az volt a céljuk, hanem ezek pszichikai hatása, amely sokkolta a polgárokat, vala- mennyiüket egyéni takarékosságra ösztökélte. Gazdaságunk egyensúlya Hazánkban időről időre fellángol a vita: népgazdaságunk fejlődik, az 1977-es év különösen jó eredményeket hozott, külkereskedelmünkben nőtt a különbség az export és import termékek mennyisége között, ennek ellenére külkereskedelmi mérlegünk, gazdasági egyensúlyunk nem javult, sőt kisebb mértékben romlott, mint a korábbi években. A magyarázat kézenfekvő: rtSfh- lott a cserearány, vagyis drágábban -vásárolunk külföldről, mint ahogy termékeinket eladni képesek vagyunk. Ma már senkinek sem kell megindokolni, hogy miért kell külföldről vásárolni, hiszen a kávé, a kakaó, a fűszerek, a citrom (az utóbbi időkben éppen ezek világpiaci ára emelkedett a legjobban) valamennyi magyar háztartásban nélkülözhetetlen, de nem árt, ha kétszer is aláhúzzuk, hogy minden 100 forint értékű itthon gyártott termékben 50 forint érték külföldről származik. A cserearányromlást nagyon sokan kizárólag nyersanyag- szegénységünk rovására írják, pedig ma már hazánk számára nem is annyira a nyersanyagok és feldolgozott termékek cserearányának változása okozza a fő gondot, hanem az ugyanazon csoportba tartozó -termékek cserearányának romlása. Általában öt kategóriába sorolják a termékeket: energia, anyagok és félkésztermékek, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek és élelmiszerek. Sajnos, az olajárak nagymérvű emelkedése ma is nagy súllyal rontja mérlegünket, hiJobb minőség, gazdaságosság, korszerű csomagolás, világpiaci versenyképesség szén ebből csak importálunk. Az ón, a cink ára ma is magas, ugyanakkor az alumínium ára, most éppen kedvezőtlenül alacsony számunkra. Az élelmiszerek ára emelkedik, de kedvezőtlen számunkra, hogy a búza ára éppen visszaesőben van. A gépek, berendezések, fogyasztási cikkek, a gyümölcs, a zöldség árai sajnos ugyancsak kedvezőtlenül alakultak számunkra, ez főként a mi termékeink minőségén, színvonalán múlik. Említettük, hogy minden 100 forint értékű termékben 50 forint külföldről származik. Nos hát vannak termékeink, amelyekből külföldi értékesítés esetén nem vagyunk képesek visszahozni a beledolgozott import anyag értékét. Olcsóbban adjuk visz- sza, mint vásároltuk. Kivédeni a rosszat Gazdaságunkban még mindig inkább az eladók uralkodnak, vagyis a termelők többsége monopolhelyzetben van. A ruházati iparban például évente 4—5 százalékkal emelkednek az árak — itthon így is gond nélkül el lehet adni. A tartós fogyasztási cikkek körében is komolyabb minőségi változás nélkül emelik az árakat, a hajdúsági miniautomata mosógép 11 ezer forintos ára például indokolatlanul magas. A cipőipar például évek óta a változatlan, vagy csak kis mértékben emelkedő átlagárak sánca mögül figyeli az eseményeket. A választékot tehát ennek szolgálatába állítja, így viszont aligha lesz képes sem a hazai, sem a külföldi minőségi igényeket kielégíteni. Azok az országok voltak képesek legelőször a cserearány romlás káros hatásait kivédeni, amelyek a termékek minőségében, műszaki színvonalában, gazdaságosságban, a világpiaci versenyképességben, az alkatrész- és szerviz- ellátottságban, a csomagolásban élre törtek és az árakat diktálni tudják. Az ilyen termékekkel szemben hazánk közepes színvonalú termékei leértékelődtek. Ezek cserearány-romlása érinti most éppen a legérzékenyebben gazdaságunkat. Nehezedő feltételek A szocialista országok relációjában is nehezednek a feltételek, olyan termékekért, amelyeket eddig esetleg borért, konzervért is megkaphattunk, ezután valószínűleg alumínium, hús vagy gabona keménységű árukat kell adnunk. Van tehát mit tenni, a fejlett országok példáján világosan megtanulhattuk, mi a feladatunk. Az unos-untalan emlegetett termékszerkezetváltás szükségszerűsége a körmünkre égett, az exporttermékek mennyiségi növelése csak így képzelhető el. A hatékony termelés, a világpiac igényeinek alapos ismerete, külkereskedőink ügyessége, a szállítási határidők betartása esetén nem kell istencsapásként felfognunk a cserearányok változását. Lombosi Jenő Bővítik a tolnai selyemgyárat A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében 308 millió forintos beruházással kibővítik a tolnai selyemgyárat. Januárban kezdték el a földmunkát. Az épülő új üzemcsarnok egyik részében fo- nalterjedelmesítőt alakítanak ki évi 800 tonna termelési kapacitással. Az üzemcsarnok másik részében fonalfestöde létesül, amely eddig nem volt a gyárban. Ennek évi termelése 1800 tonna lesz. A tervek szerint 1980. január 1-én helyezik üzembe az új létesítményt. Kedvező a MOFA tavalyi mérlege • Nőtt a termelékenység • Differenciált bérfejlesztés Gyorsan iparosodó község A Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységében nyersbőrök áztatásával vonják ki az enyvet Aligha gondolták 1973 augusztusában a hidasiak, hogy a brikettüzem helyére költözött vegyigyár nemcsak szokatlan szagot hoz, hanem új fejezetet is nyit a megyeszéli község életében. Elfelejteti a lignitbánya bezárása okozta megtorpanást és egészséges húzóhatást gyakorol a község többi apró üzemére is. A hidasiak felnőnek a feladatokhoz Sajnos, a gyártó üzemek Hidasra telepítése, az építkezés feltehetően elhúzódik, mert a tervezők 1979 nyarára ígérik a dokumentációk egy részét, és csak azután kezdik el a területfeltöltési tervek elkészítését. A 100 dolgozó kiszolgálására hivatott szociális létesítmény terveit ősszel adják át, építését valószínűleg jövőre kezdhetik meg. A nö- vényvédőszer-malom terveiről még nem is nyilatkoztak a tervezők. Áthidaló megoldásként két szer gyártásával bízta meg a gyáregységet a vegyiművek. Permetező- és csávázószert készítenek a második negyedévtől. Komoly munkát jelent felnőni a feladatokhoz. A hidasiak jó munkájának eredménye: 1977-ben javultak a fajlagos mutatók, jobban gazdálkodtak az energiával. A világpiaci árak is kedvezően alakultak; nyereségük elérte a A vegyigyór ugrásszerű fejlődést ígér: termelése 1985- ben valószínűleg meghaladja a 800 millió forintot. A Német Szövetségi Köztársaságból a napokban futottak be az automata csomagoló egységeivel megrakott kamionok. A berendezés összeszerelését megkezdték. Eredetileg úgy volt, a növényvédőszereket januártól itt csomagolják. A Budapesti Vegyiművek úgy látta azonban, hogy egy újabb egységgel lesz csak komplett a berendezés. A hidasiak remélik, májusban indulhat a próbaüzem, az év közepétől pedig már teljes kapacitással dolgozhatnak. A hidasi Univerzum Faipari Szövetkezetben a konyhabútorok végszerelését végzik 30 millió forintot a tervezett 18 millióval szemben. A vegyigyár feltétlenül meghatározza Hidas fejlődését, de a szomszédos kisüzemek vezetői azt mondják: nem tartanak attól, hogy kérdésessé válik életképességük. Az UNIVERZUM faipari üzeme évenként tíz százalékkal kívánja növelni termelését főként a termelékenység fokozásával. A munkaszervezést tekintik járható útnak. Szalagszerű termelés bevezetését és technológiai csoportok szervezését tervezik. Gépparkjuk korszerűsítésére kevés pénz jut, ezért saját gépgyártásukat fejlesztik. A dolgozók pedig évenként 5—6 újítással segítik a munka ésszerűbb, könnyebb elvégzését. Kísérletképpen laminált forgácslapot használtak fel konyhabútorok gyártásához tavaly. Csökkent a munkafolyamatok száma, kevesebb munkáskézre volt szükségük. Kedvező tapasztalatokkal zárult a próbálkozás: i'dén áttérnek az új alapanyagra. A faipari üzem tavaly 50 millió forintért, idén 54 millió forintért készít konyhabútort. Madáretetőket 1977- ben 4 millióért gyártottak, termelésük 1978-ban eléri a 6 millió forintot. Optimisták a VOSZK hidasi telepén is, annak ellenére, hogy tavaly sok dolgozó hagyta el az üzemeket. Papírfeldolgozó, lakatos és gépgyártó, forgácsoló, alugrafikai műhelyben, szervizrészlegben, valamint színesfém-öntödében csaknem 160 embert foglalkoztatnak. Ők a munka- és szociális körülmények javításával, a bérek emelésével, a kulturálódási lehetőségek szélesítésével szeretnék megtartani munkásaikat. Idén több mint hárommillió forintot költenek fejlesztésre. A tizenkét esztendeje létesült telepen 1978-ban 39 millió forintos, 1979-ben pedig 40 millió forintot meghaladó termeléssel számolnak. Horváth Teréz lat cím elnyeresere. tsar a tavalyi termelési eredményeket kutató számok is sokat mondanak, munkájuk annak tükrében értékelhető igazán, hogy egy korábbi megtorpanás után, egy nagyszabású rekonstrukció közepette sikerült terveiket teljesíteni. Az 5. sz. üzem május végétől november végéig nem termelt. A gyár termelési értéke 1977- ben meghaladta az 567 millió forintot. A termelékenység növekedését bizonyítja, hogy az egy munkásra eső termelési érték 5285 forinttal, az egy munkaórára jutó termelési érték 6,8 forinttal növekedett. Annak ellenére, hogy számos nyersanyagárral szemben a farostlemez ára nem emelkedett, a gyár az elmúlt évben 58 637 000 forint nyereséget ért el. Az eredménnyel elégedettek, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet még többet elérni. Amint a mérlegbeszámolóban is elhangzott, akad még tennivaló a minőség javítása, az eszköz- gazdálkodás terén, továbbá a még nagyobb, ésszerűbb anyag- és energiatakarékosságban. Emelkedett tavaly az újítások száma és az ezekért kifizetett összeg is. Része van ebben a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett újítási hónapnak is. A benyújtott 93 újítási javaslat közül 24-et kísérletre, 33-at hasznosításra fogadtak el. A bevezetett újítások száma 29, ezek — az utókalkuláció szerint — csaknem 2,3 millió forint gazdasági eredményt hoztak. Az elmúlt évben csökkent a munkáslétszám, nagyobb arányú növekedésre a jövőben sem lehet számítani. A gyár politikai és gazdasági vezetése arra törekszik, hogy megfelelő létszámú és szakképzettségű törzsgárdát alakítson ki. Ennek jelei már mutatkoznak, 4,6 százalékkal csökkent 1976-hoz képest a fluktuáció, de még mindig meglehetősen magas: 21,2 százalékos. A létszámgondok enyhítése érdekében számos intézkedést tettek. A differenciált bérezésnél a végzett munka mennyiségét, minőségét, a szakmai képzettséget és a munka- körülményeket vették figyelembe. A fizikai dolgozók átlag- keresete 11,5 az alkalmazottaké 6,5 százalékkal növekedett. A szociális intézkedések között kiemelkedő helyen szerepel a kisgyermekes anyákról való fokozott gondoskodás. A munkavédelmi helyzet javítására több mint négymillió forintot költöttek az elmúlt évben. A már ismert nehézségeket figyelembe véve elismerésre^ méltó a gyár kollektívájának tavalyi teljesítménye akkor is, ha csak a számokat nézzük. Ugyanakkor több is van a megtermelt forintok mögött. A határidő előtt befejezett rekonstrukcióval, újításokkal, magasabb termelés alapvető feltételeinek megteremtésével lehetővé tették, hogy a nagy ugrás éve legyen az 1978. Idén a bruttó termelési értéket 780 millió forintra tervezik, és a tavalyinál 30 millióval több nyereséget kívánnak elérni, változatlan termékár mellett. Az eddig eltelt két hónap alatt időarányosan teljesítették ezeket a terveket. Kurucz Gyula Elmúlt évi eredményei alapján előterjesztést nyújtott be az illetékes állami és szakszervezeti szervekhez a Mohácsi Farostlemezgyár a Kiváló válla-
