Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-20 / 79. szám

Tudósítóink jelentik — Tudósítóink Jt flIÜÉ Mm- Tudósítóink jelentik ­íentik Nagykanizsa: Zalai ifjúsági vitakörök találkozója Pécs-Vasas: II / ■ r a „nádpalotában Pécs: A kozmetika jövője a totál kezelés Az öreg nádvágó, Dudás Mihály szerszámos-házikóját az ősök, vagyis a régi nádvágók tiszteletére építi. A hét méter hosszú, négy méter széles, ová­lis-alakú épület vaskos, tégla- és kőfalai már állnak, de akad abban vályog, sőt döngölt föld is, csak igazán masszív marad­jon. Fécsett, a vasasi elága­zásban, a hatos út mellett, a homokbányán túl magasodik. Legszebb éke, a legheveseb­ben megálmodott része a tető- szerkezet. Régi csőszkunyhók, pásztorkolyibák, vándordinnyé­sek földputrijainak, a nomád jurták hangulatainak találko­zóját akarja a fantáziodús nádvágó és -kötő mester: egy darabkája sátortetős, más szeglete tornyos, csúcsos, a hátulja viszont domború — fél­körívben — a papírra vetett ókombókom vonalak szerint is. De letámosztva már az ötszáz nádkéve, szépen tisztítva, kifé­sülve, akár o legszebb lányhaj, megpuhította a szél és a hó/ Már fenyőfából a tetővázak is alakulgatnak, fűzzel és háncs­csal, madzaggal kötözi őket úgy, hogy a legvadabb vihar sem tépheti fel. Nem emel ka­lapot ez a ház — ő így mond­ja. A tetőrész két méter ma­gas, négy ablaknyílás díszíti, a négy égtáj felé kandikálnak. Ott már a fenyőgerendák is. Szebb lesz, mint amilyen tetőt készített nádból a szekszárdi Sió-csárdára, a balatonföldvári Kukorica-csárdára és az agár­di, pákozdi víkendházakra. Mert műhelynek is szánja és múzeumnak is, itt tartja az ősök összes örökölt, már szá­mára is ismeretlen funkciójú, elfelejtett szerszámát. A leg­többel még dolgozik, koruk 100 —200 év is. A zsúpolással hús- vétra szeretne végezni és jó lenne, ha az idő, a nap minél hamarabb barnára, rozsdaszí­nűre festené a nádat, amihez nagyon sok pirkasztó szél is kell. Cs. J. Tolna megye: Forradalmi ifjúsági napok A „három tavasz" emlékét idéző forradalmi ifjúsági napok jegyében több esemény zajlott le vasárnap is Tolna megyé­ben. A szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központban a munkásmozgalmi, honismere­ti vetélkedő megyei döntőjét rendezték meg, mintegy tizenöt középiskola, illetve ifjúsági klub csapatának részvételével. Ugyancsak Szekszárdon, az ipari szakmunkásképző intézet­ben, Bonyhádon a város és a járás fiataljainak ifjú gárda század alakításával színesített kulturális, sporttalálkozóját ren­dezték meg. Pakson szintén sportversenyeken vetélkedtek a járás fiataljai. Tamásiban nem­zedékek találkozóját tartották a „három tavasz" történelmi jelképének jegyében a járási tanácshivatalban. B. L. A kozmetikában a jövő a to­tál-kezelésé, vagyis nemcsak az arcot, hanem az egész testet ápolják szakszerű alapossággal. A Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet szakemberei ezért Párizsban, Szófiában jártak nemrég tanulmányúton, ugyanis 1980-ig Pécsett, a Nagy Jenő utcában is épül egy szalon, — 300 négyzetméteres —, ahol to­Harkány: Uegeahrgalni szakemberek arszásis tanácskozása Az idegenforgalmi hivatalok fiatal dolgozóinak második or­szágos találkozója kezdődött meg tegnap Harkányban: a mintegy száz résztvevőt a Nap- sugár Szállóban fogadták. Hét­főn, a siklósi várban vitafóru­mon beszélik meg az idegen- forgalom múlt évi eredményeit, ez évi terveit. Két napon át is­merkednek Baranya megyével, így Péccsel, Villánnyal, Mohács, csal. Főleg azok jöttek el, akik utaztatnak, ízelítőt nyújtanak az utazni akaróknak az ország szép tájairól. Baranya megye bemu­tatja idegenforgalmi neveze­tességeit, hogy még többen utazzanak ide. A szabálysértő, 1978. március 12-én, vasárnap délután, az IF 85-57 forgalmi rendszámú Wartburg személygépkocsival a tilos jelzés ellenére áthaladt a Villány—virágosi vasúti ke­reszteződésen. Azon a vasúti átjárón, ahol ugyanazon a na­pon hajnalban Konrád József figyelmetlensége már önmaga és négy utasa halálát okozta. F. Dezső március 12-én ba­rátjától kölcsönkérte a Wart­burgot, s két gyermekével, va­lamint feleségével Mohácsra igyekezett. A fénysorompó tilo­sat jelez; az autós látja, hogy a vonat még messze van és át­hajt a kereszteződésen. Vasuta­sok, mozdonyvezetők a meg­mondhatói annak, hogy a gép- járművezetők világában szinte bocsánatos bűnnek számít e tálkezelésre kerül sor. Benne kap helyet oz úgynevezett bio­szauna, egyszerűbben megne­vezve a búrás-szauna: várha­tóan egyszerre 2-3 vendéget kezelnek, vagyis csomagolnak be a gőzben-párában dús bú­rákba: ápolják, fogyasztják őket, sőt az érrendszerüket is edzik. Az egész létesítményre csaknem hárommillió forintot fordítanak, a totálkezelés kü­lönféle, speciális gépei például 600 ezer forintba kerülnek. A szövetkezet tegnopi pécsi mér­legzáró közgyűlésén egyéb ter­veket is ismertettek: így 1979- ig Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky utcában férfi fodrászatot és pe- dikür-szatont nyitnak. 1980-ig Szigetváron, Pécsváradon, Mo­hácson épül fel női, férfi fod­rászat és kozmetika-szalon. Ja­vítják a közegészségügyi felté­teleket, így biztosítva lesz pél­dául a hideg-meleg vizes ellá­tás, a szennyvízelvezetés a ba- barci, lónycsóki, mohácsi, som- bereki, hímesházai üzletben. A szövetkezetben termelő munkát mintegy hatszázan végeznek, 67 település 139 üzletében ötféle alaptevékenységben: így van férfi, női fodrászat, kozmetika, pedikür és manikűr. A mester­ségek folytatására 74 szakmun­kástanulót képeznek, sajnos férfi fodrásznak az utóbbi évek­ben alig jelentkeznek a fiata­lok. A szolgáltatási tevékeny­ség minőségét veszélyezteti az nagyon gyakori szabályszegés. Súlyos tragédiának kell ahhoz bekövetkeznie, hogy a felelőt­len gépjárművezetők legalább egy rövid időre óvatosabbá vál­janak. F. Dezső is hallotta vasárnap a rádióban, hogy hajnalban egy vasúti átjáróban a 46 tonnás Diesel-mozdony összepréselt egy Skoda személygépkocsit és öten szörnyethaltak. Mégis gon­datlanul, felelőtlenül vezette a gépjárművet, öt ember halála kevés volt ahhoz, hogy megálljt parancsoljon számára a fény­sorompó villogó piros jelzése. A négyezer forintos pénzbír­ság és a (hivatásos!) gépjár­művezetői igazolvány 10 hónapi időtartamra szóló bevonása lett a szabálysértés következménye. A határozat ellen a szabály- sértő fellebbezést nyújthat be. Konrád József és a Lengyel család tragédiája viszont meg­fellebbezhetetlen tény. E. A. alapanyagellátás elégtelensége: adódnak hetek, hónapok, hogy saját üzleti megrendeléseiknek csak 30 százaléka teljesül. Nagy a hiány festékekben és ápoló­szerekben, így nem kapni bio­anyagokat, Londa 200-as és Koleston festéket. Mégis a ta­valyi év sikeresnek mondhqtó: az utóbbi egy évtized legjobb esztendeje. CS. J. Megértem. Én rosszabbul jár­tam. Az előbb még kint a folyo­són tisztán, zengő hangon, jó magyarsággal beszélt, most itt, a mikrofon előtt levegőért kap­kod, elakad a hangja, egy ki­csit selypít is. Hat-nyolc esz­tendeje a hétfői esti adósokban a vasárnapi sporteseményeket kommentáltam, sajnos csak a második adást hallgattam meg, fátyolos, sírból jövő, elcsukló hangom közelebb állt egy lo­gopédiai tanulmányhoz, mint mozgósító erejű sportpropagan­dához. Többé nem mentem mik­rofonközeibe. A 73-as sorszámú rádióbemondó jelölt, a Pécsi Rádió tegnap délelőtt rendezett tehetségkutató vetélkedőjén, lo­gopédus, de az izgalomtól nemcsak beszédhibákat köve­tett el, hanem látása is meg­romlott. József helyett Jánost ol­vasott az írott szövegből. Se­baj, nem ment ki az éterbe, csak a Pécsi Rádió munkatár­sai hallgatták 81 vállalkozó kedvű ember produkcióját, küz­delmét a mikrofonnal. Borsos József, a stúdió vezetője a zenei szerkesztő szobájába bújt szi­gorúan kritikus munkatársaival, ők csak a hangot akarták hal­lani, a megjelenés ugyanis so­kat javít vagy ront a hallotta­kon. A felvevő helyiségből fi­gyeltük néhányon a próbálko­zókat, nem győztük csodálni, hogy mennyien élnek a mikro­Több száz fiatal részvételével vasárnap Nagykanizsán rendez­ték meg a megyei KlSZ-alap- szervezetek ifjúsági vitaköreinek találkozóját. A program reggel kilenc órakor, az Eötvös téri ta­nácsköztársasági emlékmű ko­szorúzásával kezdődött. Ezt kö­vetően négy csoportra osztva az úttörőházban folytatódott a program, amelynek keretében előadás hangzott el a Tanács- köztársaság idején Zalában fo­lyó ifjúsági mozgalmi munkáról, vitát rendeztek a szocialista életmódról és találkozót rendez­fon bűvöletében. Nyugdíjas idős hölgyek és gimnazisták, segéd­munkások és tervezők, maszek kisiparosok és főmérnökök vál­lalnák szívesen, hogy mellék- foglalkozásként rádióbemondók legyenek. A 37-es sorszámú Pró Tetro díjat mondott, a 39-es ellenben szép hangon, értelmesen, baki nélkül beszélő lány. Szabó ma­gánkisiparos, néhónv esztende­je külsőzött mór a Rádiónál. A 40-es hangja fátyolos, de jól artikulálva beszélő férfi. So- mogyvári Valéria, a rádió ri­portere mondja; figyeljem, mennyire azon erőlködik min­denki, hogy bakit ne kövessen el, pedig az most nem számít, az értelmes, meleq, megnyerő hana a lényeg. Idősebb úr jön be, összeüti a bokáját, a mag­nón őrzik most is a csattogást, a 30-as évek kifogástalan, vá­lasztékos hangsúlyával be­szél ... A 44-es ugyancsak férfi. Tanár. Nagyon izgatott, de szí­vesen hallgatom. A 49-es egyet­len, gki a török neveket jól ejti ki. Érdekes, hogy a jelentkezők között nagyon sokan beszélnek németül, oroszul, franciául, lati­nul, angolul ... Az iskolai vég­zettség is tarka kéoet mutat: egyikük éfettségizett, de csak egy „t”-vel. Az üvegablak mögül nézzük a szereplők forgószínoodót, hallgatjuk őket, mitagadás, né­ha mosolyogni kell. S persze nem árt emlékezni sem: Szász! János például a három év előtti bemondópólyázaton tűnt fel, Krassó László pedig, a Magyar Rádió varsói tudósítója, egy 15 év előtti hasonló rendezvényen állt először mikrofon elé. A volt harkányi szépségkiróly- nő ezúttal sikertelenül szerepel, s persze a többség vesztes ma­rad az „S”-ekkel, ,,R”-ekkel, a mikrofonnal, amely 200 ezer ember tudomására hozza, hogy milyen sűrűn kell kicsiny hír­adás-technikai eszköz előtt a levegőt kapkodni. Jónéhónyuk hangjával azonban találkozha­tunk majd a Pécsi Rádióban, s persze remélhetően a többiek nem érzik majd életük tragédiá­iénak, kudarcának a tegnapi kalandot. Lombosi J. tek az eddigi VIT-eken részt vett fiatalokkal. A negyedik legné­pesebb csoport a 406-os Szak­munkásképző Intézetben játé­kos sportdélelőtl keretében mozgatta meg izmait. Ebéd után együtt megkoszorúzták Nagykanizsa munkásmozgalmi emléktábláit, amely egyúttal al­kalmat nyújtott a várossal való ismerkedésre. A gazdag prog­ramot este a KISZ Központi Művészegyüttesének műsora zá rta. Gy. A. Gelse: Nasmífó és sportverseny Vasárnap délelőtt a forra­dalmi ifjúsági napok keretében ünnepi nagygyűlést szervezett a nagykanizsai Járási KISZ Bi­zottság a Zala megyei Gelsén. Ezt követően Landler Jenőnek, a község szülöttének, a Ta­nácsköztársaság mártírjának emléktábláját koszorúzták meg a fiatalok. Délelőtt 10 órakor kezdődött az ifjúgárdisták megyei rajver­senye. Közben a művelődési házban a járás néptánccso­portjai tartottak bemutatót. Ti­zenegy órakor a kézilabdások és a kispályás labdarúgók vet­ték birtokba a pályát, hogy el­döntsék ki a legjobb. Délután vidámabb progra­mok következtek. Először az MHSZ repülömodellezői szóra­koztatták a fiatalokat, majd vidám ügyességi versenyekkel folytatódott a program. Ebben a kötélhúzástól a kakasviadalig minden megtalálható volt. Akik komolyabb szórakozásra vágy­tak, azok a művelődési ház iro­dalmi színpadának műsorát te­kinthették meg. A jól sikerült ifjúsági találkozót táncmulat­ság zárta, melyhez a zenét a határőrség tánczenekara szol­gáltatta. Gy. A. Zalaegerszeg: Mozdonyból emlékmű A 375-öst helyi szóhasználat­tal élve már régóta hidegen tartják — ami annyit tesz, hogy gyomrában jó pár hó­napja nem izzanak már a ka­záncsövek. Viszont meg nem feledkeztek róla a zalaegersze­gi vasúti csomópont fűtőházá­ban, ezekben a napokban szakértő kezek tisztítják, csino­sítják a masinát. Már a felirat is felkerült rá, melynek tanúsá­ga szerint az 1959-ben készült gépezet az utolsó Magyaror­szágon gyártott gőzmozdony, s mint ilyen, vasút- és közleke­déstörténeti emlék. Megmenté­sére összefogott az egerszegi vasútállomás kollektívája, a fűtőháziak vezetésével 2000 óra társadalmi munkával fényessé varázsolják a mór igencsak rozsdásodó mozdonyt. A város és a vasút tervei szerint az 1032-es jelű, sokat szolgált 375-öst a közeljövőben ki is állítják Zalaegerszegen. K. G. Húznak a szalonkák Húznak a szalonkák a Kisal­földön. Vasárnap Szigetközben elejtették az első példányokat a gyorsröptű madarakból. A nagy csőrű, illatos húsú mada­rak most alkonyat és virradat előtt tartják nászrepüléseiket. Vonulásuk mindössze 15—20 percig tart. Egy-egy tojót két hím is követ rendszerint: Ez­alatt a rövid idő alatt lehet puskavégre kapni őket, ami ritka vadászbravúrnak számít. Sándorjózsefdömping Ne higgyék, hogy elírás, avagy sajtóhiba: néhány nap alatt 40 000 (!) távira­tot kattogtak le az írógé­pek a Pécs 1-es postahiva­talban. Ennyi Jóskánk és Sa­nyink van, ha nem több, s közte néhány Benedek. Ez a tavaszváró névnapi dömping az év legnagyobb táviratesőjét kavarja: még az Annák, Erzsébetek és Ka­talinok sem tudják befogni. Legalábbis ezt mondta teg­nap délelőtt Rimán Béláné, a vidéki posták legnagyobb- jának távírdájában, ahol vasárnap ide, vasárnap oda, „megerősített" műszakot tar­tottak. S hogy erre mennyi­re szükség volt, azt csak az tudja megmondani, aki a 02-t tegnap próbálta tár­csázni ... A rosszmájúság mondatja belőlem: hát persze, a táv­irat jóval olcsóbb, mint a virág, még ha az RK-sok közé tartozó, 25 forintos rézkarc is. De félre a tréfát. Jó tudni, hogy nem felejtjük el az ismerőst, rokont, ba­rátot, s átlagban 12 szó ere­jéig gondolunk rá. A táv­iratfelvevők mondják: húsz szó fölé ritkán megyünk. A József-dömpingen a DT 31- es jelű, egy szál vérpiros ró­zsa vitte el a pálmát, majd mindenkinek ez tetszik. A második helyre a DT 33-as, a két szál szegfű meg né­hány szegfűbimbó került. A táviratszövegekből idéz­ni nem tudok: az amúgy postatitok, de amit még el lehet hirtelenjében monda­ni, azt gyorsan. A felvett táv­iratok 80 százaléka dísztáv­irat, a többi sima, jó­pofa vagy szokványszövegű Isten Éltessen! Obszcén, trágár szöveg — még jó- pofaságból sem továbbítan­dó. A „hülye" szó — már ilyen. Csonki Ferencné kézzel írja a kézbesítésre menő la­pokat: szép, kerekded be­tűkkel, olvashatóan. Most besegít: hétközben telefon- központos. Kérdem: melyik könnyebb ..? Nem válaszol azonnal, majd egyiket sem magasztalja. Elképzelhető: ott, naponta több száz kap­csolás, itt, a kisegítőben, több ezer csuklófordulat. Emigyen: „Kedves Ede, ne- vednapján jó egészséget kí­vánunk! Baba, Csöpi, Anyu”. Mert Ede beékelődött a naptárba, Sándor mellé, Jó­zsef elé ... K. F. Nem állt meg a fénysorompónál Megbüntették a szabálysértőt Próbára várva, cseppnyi (?) trgutámmal Pécs •' fi mikrofon bűuöletőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents