Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-19 / 78. szám

Unger—N. Szabó-est A Pécsi Nemzeti Színház ke­retében idén indult Spot Szín­ház idei utolsó bemutatóját április 10-én tartja. Ekkor a nemrég Pécsre került színész­pár: Unger Pálma és N. Szabó Sándor előadja számtalan klub­bemutatóról ismert két műso­rát. Everac: Nescaffé és Ha­mis pofonok című egyfelvoná- sosait. A klarinétművész A műsor tárgyilagoson, pon­tosan közli, hogy mit hallhatunk a hangversenyen. Vagyis: Re­mus Georgescu: Exorcism című zeneművét, aztán Mozart: A- dúr klarinétversenyét, Schubert: Vili. (Befejezetlen) szimfóniáját, végül Grieg: Peer Gynt l. szvit­jét. A koncerten a Pécsi Filhar­monikus Zenekart Remus Geor­gescu vezényli, és a karmester zeneművének előadásában Szkladányi Péter működik köz­re, fuvolán. A tárgyilagos szö­vegű műsor előtt azonban most egy szép hangszer pécsi művé­sze izgul: Paláncz Tamás. Hi­szen annak idején, 1963-ban a Zeneművészeti Főiskolán ezzel a művel szerezte meg diplomá­ját, méghozzá kitüntetéssel. De még akkor is csak zongorakísé­rettel adhatta elő. — Most elérkezett a nagy le­hetőség — mondja Paláncz Ta­más klarinétművész — ma, va­sárnap délelőtt 11-kor a Liszt­teremben, meg holnap este fél nyolckor a Nemzeti Színházban zenekarral együtt játszhatom el a nagy művet: Mozart A-dúr klarinétversenyét. Már 17 éve várok erre az alkalomra, ez a nagy vágvam, hiszen ez a klari-, nétirodalom gyöngye. Remekmű, Jó szórakozást, örökzöld dallamokat ígér március 25-én a Randevú a Tico-tico-bárban című könnyűzenei összeállítás. Színes adásban sugározzák. „Szép Etelka, kit szivembe — nem múlólag vettelek be...” — Vö­rösmarty 150 éves sorait énekli Abrahám Zsolt a pécsi tv-stúdió „Irodalmi barangolások Tolna megyében” című színes filmjének forgatásán. Fotó: Maletics László amely persze mind technikailag, mint zeneileg igen nagy fel- datot ró a szólistára. Játszot­tam már néhány részletet An­tal György és Breitner Tamás vezényletével ifjúsági hangver­senyeken. Most az Országos Filharmónia lehetőséget adott a teljes műnek zenekarral együtt történő eljátszására. Iz­galmam valóban rendkívüli, hi­szen ezt az igen ritka lehetősé­get csak jól lehet kihasználni. Az A-dúr klarinétverseny csak akkor szól igazán, ha zenekar kíséri. F. D. Hol? Mikor? Ifjúsági Ház: Március 20-án este 19 órakor tartja immár har­madik önálló estjét az IH ke­retében működő Fiatal írók Mű­helye. A résztvevők: Csordás Gá­bor, Jádi Ferenc, Meliorisz Bé­la, Parti Nagy Lajos, Bujtár Jó­zsef, Ficzek Ferenc, Pálinkás György. Közreműködik a Közpon­ti Amatőr Színpad. 21-én, ked­den 18 órakor az IH kamara- zenekara ad barokk zenei hang­versenyt. Szerdán, 22-én, 19 óra­kor Köllő Miklós és a Dominó együttes mutatja be legújabb műsorát, egy irodalmi mű adap­tációját: Hemingway: Az öreg halász és a tenger c. kisregé­nyének feldolgozását. I. rész: Miniatűrök, II. rész: Szólóprog- ram. A kisregény táncpantomim változatát dél-amerikai ritmusok kísérik. 23-án, 19 órakor Lemle Zoltán, a Pécsi Állat- és Növény­park vezetője tart diavetítéses előadást a külföldi állatkertek érdekes állatairól. A ragtime és New Orleans; a dixieland és Chichago címmel kerül sor pén­teken, 18.30-kor Simon Géza Gá­bor jazztörténeti sorozatának 3. ' részére. Könnyűzene OMEGA-szenzáció: lézerágyú a színpadon KPVDSZ Petőfi Sándor művelő­dési Ház: Hubay Miklós: Varjú a varjúnak c. komédiáját mutat­ja be a KPVDSZ színjátszócso­portja, 22-én, 19.30-kor. Ságvári Endre Művelődési Ház: Fűzi Tibor fotókiállításának ünne­pélyes megnyitója lesz 23-án, 18 órakor. Mohácsi Bartók Béla Művelő­dési Központ: 20-án, 18 órakor a Park utcai Általános Iskola ének-zene tagozatának ünnepi hangversenyére kerül sor. Ugyan­csak 20-án, 19 órakor ,,Autóver­seny a néző szemével” — Bá­lint Árpád élménybeszámolója vetítéssel egybekötve a Forma l-esek monzai világbajnoki futa­máról. Komló: március 21-én, 19 óra­kor a Pécsi Nemzeti Színház vendégszerepei a Zrínyi Művelő­dési Ház nagytermében. Műso­rukon Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. vígjátéka szerepel. Március 27-én ismét Pécsett hangversenyez az OMEGA. Benkő László, az együttes veze­tője ezzel kapcsolatban sok ér­dekességről számolt be lapunk­nak: — Befejeződött a nyugat-eu­rópai nagylemezünk felvétele. Az oldalas hirdetések is olvas­hatók mór a kinti lapokban. Címe: Égi vándor és a zenei anyag azonos a magyar kiadá­séval, csak a szövegben van némi eltérés. Magyar megfelelő, je Csillagok útján címmel je­lenik meg idehaza, körülbelül májusban. Ez máskülönben le­mezkiadási rekordot is ielent, hiszen a felvétel befejezése után minteav két hónao múlva már a piacon lesz az album. — Általában a lemez megje­lenésével egyidőben, de leg­alábbis ahhoz viszonylag közel, hangversenykörutat rendezünk a lemez dalaiból. Ennek része a március 27-i pécsi hangverseny. Nemcsak az új lemezt mutatjuk be, hanem idei egész éves programunk főpróbája ez a so­rozat. Eddini legnagyobb szín­padi feladatunkat szeretnénk megoldani: a lézerágyú alkal­mazását. Kiváncsiak vagyunk, hogv a különböző lézertrükkö- ket hoav hozhatjuk összhangba a zenénkkel. Aztán az Időrabló című lemez óta újítottuk is ze­nei stílusunkat. Most az új le­mez feladata az Időrabló zené­ié mégjobban kidolgozott, még- iobban lelassított formájának meavalósítása. A közönség tet­szése szerint az Időrabló és az Éjféli koncert volt a legnépsze­rűbb dalunk. Valóban ezek tér­tek el a legjobban az előző OMEGA-lemezektől. A közön­ség véleménye alapján követke­ző lemezünket megpróbáltuk mégjobban kifejleszteni a két dal jelölte irányba. — Megújítjuk a színpadké­pünket is. Magyarországon el­sőként, de Európában is egyik legelsőként alkalmazzuk a lé­zerágyút. Kísérleti célokra kap­tuk egy kutatóintézettől. A hangversenyen igen érdekes fényhatásokat lehet vele kelte­ni. A lézerágyúval lehet képileg a legjobban, legpontosabban illeszkedni a hanghatáshoz. Sok vitában kellett megvédenünk az igazunkat, hogy a hangot igenis képhatássol együtt kell adni, hiszen a zene a közönséget legjobban így ejti rabul. Ezt a márciusi hangverseny-sorozatot az ország nyolc sportcsarnoká­ban rendezzük meg, mivel a közönséq, saját magunk, s egész Európa számára új kí­sérletet kezdünk, és ehhez a sportcsarnok tere és hatása szükséges. Máskülönben a ma­gyar közönség a legbiztosabb a számunkra, a hazai tehát a ma­gyar megnyilvánulásokból mér­jük le legpontosabban, hogy miképpen fogadják a zenénket, a dalainkat, s itt tanuljuk meg, hogy mi a jó belőle, s mit kell változtatni, netán javítani. Most a fény és a színpad a legfon­tosabb, természetesen a zene után. Kosztümöt nem újítunk, sőt, ha lehet a „legcivilebb” öltözetben jelenünk meg. F. D. Pódium Hősök — antihősök Szerepek, jellemek, emberi gondolatok végtelen sorából ragad ki néhányat ez az ösz- szeállítás, már a címben is su- gallt tematikát követve. A ma­gyar és világirodalom regény- és drámahősei jellemük, cse­lekedeteik, tetteik rugói, cél­jaik, az emberekhez való vi­szonyuk alapján rokonszenvet, vonzódást vagy ellenszenvet, viszolygást váltanak ki belőlünk, így többé-kevésbé valamennyi­en besorolhatók — ha sokszor nehéz is egyértelműen eldön­teni — a hősök vagy antihő­sök két nagy, ellentétes cso­portjának valamelyikébe. Egy színésznek pályafutása során nemcsak pozitív, hanem negatív hősök alakításával is meg kell birkóznia. Lukács Sándor, a budapesti Vígszínház színművésze március 20-án, a pécsi József Attila Művelődési Házban bemutatandó önálló estjére eddigi kiemelkedő sze­repeiből, az általa megformált hősök és antihősök monológjai­ból állította össze műsorát. Egyetlen példa: a számolás tisztasága és a számítás szeny- nye ellentétes gondolatköröket két részlet képviseli. Az előb­bit Max Frisch Don Juan-jának, avagy a „geometria szerelmé­nek” monológja, míg a mási­kat Dosztojevszkij Bűn és bűn- hődés című regényéből Luzsin „számtan-monológja". D. CS. Ki mit látott meg a világ­ból, s ki hogyan látta, mi­lyennek érzékelte ezt a vilá­got 1926-ban? Erre az össze­vetésre ad lehetőséget a Pé­csi Nemzeti Színház két új darabja, melyeknek két egy­mást követő héten volt a be­mutatója. Március 10-én lát­tuk először Molnár Ferenc Já­ték a kastélyban című művét, s 21-én tűzte műsorára első alkalommal a Kamaraszínház Déry Tibor színpadi alkotá­sát. Az óriáscsecsemőt. A márciusi bemutatókat izgal­masabbá teszi, hogy mindkét mű 1926-ban született. Déry Tibor írta egyszer egyik előszavában, hogy az események logikája előbbre való a hely és az idő logi­kájánál. Erre a gondolatra épül, ezt juttatja érvényre Az óriáscsecsemő színre vitele­kor a rendezői munka. Olyan képi világot sikerült teremte­ni a színpadon, ami — a darab korhoz kötöttsége elle­nére — a mára vonatkozó szimbólumrendszerre épül föl, s így totális, sokrétű, szimul­tán játékra ad lehetőséget. Az előadás polifonikus szer­kesztésű: öt-hat szál fut pár­huzamosan — a vezér- és mellékmotívumok — s ezek bizonyos pontokon összekap­csolódnak, áthallásokban érintkeznek egymással. Ezt a művet eddig csak amatőr előadásban láthatták a nézők: 1969-ben Győrött és 1970-ben Szegeden. A pécsi előadás főszereplői: Pogány György, Dávid Kiss Ferenc, Faludy László, Németh Nóra. A díszletet egy négytagú, ipar- és képzőművészekből álló csoport terevzte: Kele Ju­dit, Benyovszky István, Orosz István, Rajkai György. A ze­neszerző Mártha István főis­kolai hallgató, a koreográfús Majoros István. Rendkívül nagy szerepe — önálló ér­téke — van az előadásban az akusztikának, a világítás­nak is. A hangtechnika Tóth Károly, a világítás Környei Gábor munkája. Dramaturg: Morcsányi Géza, a rendező Szikora János főiskolai hall­gató. Dücső Csilla 1978. MÁRCIUS I9. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Hangverseny Spot Színház Hová lettek az irodalmi színpadok? Harmadik évfolyamába lép a munka és művelődés akció, Pécs város szocialista brigád­jainak művelődési mozgalma. Az előző évekhez hasonlóan a pécsi stúdió idén is részt kér a brigádok felkészülését segí­tő munkából azzal, hogy ha­vonta félórás adásban szól a programban javasolt témák­ról. A március 25-én, szom­baton elhangzó első összeál­lításban — melyet Borsos Jó­zsef, a stúdió vezetője nyit meg — a maqvar munkás- mozgalom kezdeti időszaká­ról, a zenei romantikáról hangzik el ismertetés, vala­mint beszélgetés a Volán 12. Vállalat Kossuth Lajos szoci­alista brigádjának tagjaival. A Hídvégi József szerkesz­tésében jelentkező ifjúsági műsor, az FG-4 hétfői adá­sában többek között beszá­molnak a szakmunkás fiata­lok részére rendezett területi döntőről, melyen vers és pró­zamondók, valamint irodalmi színpadok mutatkoztak be. Sajnos, az irodalmi színpadok száma évről évre csökken. Va­jon miért tűnnek el? A mű­sorban szó lesz a forradalmi ifjúsági napok első baranyai rendezvényéről, a komlói for­radalmi dalfesztiválról, dr. Stark András pedig arra se­gít választ adni, vajon ismer­jük-e önmagunkat? Közérdekű témával foglal­kozik a keddi riportműsor. Ba­ranya aprófalvas település- rendszere sokirányú gondot okoz a megye oktatásügyi szerveinek. A nehezebb terü­leten dolgozó pedaqógusok többet vállalnak, — nagyobb anyagi megbecsülést is érde­melnek. A Baranya megyei Tanács V. B. 1978. február elsejei hatállyal új területi pótlékot állapított meg helyi erőből, mely a megyében dol­gozó pedagógusok egyharma- dát érinti. Szabó Mária a megye különböző részein né­hány pedagógussal beszélget munkájukról, körülményeikről és arról, hogy mit jelent szá­mukra a területi pótlék. E héten mutatja be a Pé­csi Nemzeti Színház opera- társulata Wagner Lohengrin című operáját. Első alkalom­mal szólal meg a pécsi szín­padon Wagner műve — a- felkészülés, a megvalósítás felelősségteljes, nehéz mun­kájáról ad képet a csütörtö­kön elhangzó zenés riport­összeállítás. A Sportmagazin márciusi adásában — pénteken — ri­port hangzik el a PMSC Tü-, zér utcai atlétikai stadionjá­ból, ahol a korábbi labdarú­gópályát az atléták rendelke­zésére bocsájtották. Mi lesz a focival — kérdezték többen — ha már a kapufákat is kivág­ják. Nos, labdarúgópálya ma­radt Pécsett bőven, viszont az atlétáknak kitűnő edzéslehe­tőséget biztosítottak, és fel­épült a Tüzér ucában a fu­tófolyosó is. Többek között ebbe az atlétikai műhelybe látoqat el Kovács Imre a sportmagazin mikrofonjával. Az óriás- csecsemő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents