Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-03 / 62. szám

2 Dunántúlt napló 1978. március 3., péntek Dr. Jakab Sándor a Mecseki bányáknál A Mecseki Szénbányák Liász Klubjának vendége volt tegnap délután dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, s gazda­ságpolitikánk időszerű kérdései­ről tartott előadást. A Liász Klub tagjai nevében Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója köszön­tötte a vendéget. Az ankéton ott voltak dr. Jerszi István és Bocz József, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjai, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárai, dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára. Dr. Jakab Sándor előadásá­ban tulajdonképpen egy témá­ra összpontosított, mégpedig népgazdasági struktúránk át­alakításának szükségességére. Mint említette, ma az egyik legfontosabb politikai felada­tunk e szerkezeti átalakítás irányainak meghatározása, e munka a széles néptömegek szá­mára való elfogadtatása. Hi­szen országunk fejlődését hosz- szú távon meghatározó kérdés­ről van szó: e munka életünk, életszínvonalunk jövőbeni emelkedésének legdöntőbb feltétele. Az MSZMP KB osztályveze­tője a klubösszejövetelen szólt az ötéves tervünk első két esz­tendejéről, 1976-ról, amely nem a terveknek megfelelően ala­kult és 1977-ről, mely az ötö­dik ötös legdöntőbb - talán megalapozó — esztendejévé lé­pett elő. Hisz mind az ipar, mind a mezőgazdaság szem­pontjából sikeresnek mondha­tó, s külön öröm — tette hoz­zá az előadó — hogy e siker­ben nagy része volt a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére indított, széles körben kibonta­kozott szocialista munkaverseny­nek. Végezetül dr. Jakab Sán­dor a munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatairól — az ész­szerű, hatékony és humánus munkaerő-gazdálkodás szüksé­gességéről —, valamint az üze­mi demokrácia kiterjesztéséről, szélesebb alapokra helyezésé­ről beszélt. Jó bor termett Mohácson is A mohácsi szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoport a na­pokban tartotta zárszámadó taggyűlését, melyen részt vet­tek a jugoszláviai Pélmonostor vezetői is. Cvenics Sándor el­nök kiváló eredményekről szá­molt be: a szakcsoport a múlt esztendőben 2500 hektoliter bort értékesített csaknem 4 millió forint értékben. A szak­csoport borpoharazóval, önálló szőlőterülettel és pincészettel is rendelkezik. A zárszámadást követően ki­derült, a mohácsi szőlősgazdák nemcsak a szőlőtermesztéshez, de a borkészítéshez is kiváló­an értenek, rászolgáltak arra, hogy a mohácsi szőlőhegy a történelmi borvidék kategóriá­jába került. A zsűri értékelése szerint a 73 fehérbor mintából 13 arany-, 33 ezüst-, 20 bronz­érmes, a 15 vörösborból 4 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzér­mes. Az aranyérmesek közül ki­emelkedett Ambach Antal riz­lingszilváni és Martina Sándor tramini bora, rajtuk kívül He- réb István, Schön György, Cve­nics Sándor arany-, valamint Novák Sándor ezüst- és bronz­érmes borai érdemelnek külön említést. A vörösborok közül Balogh János, Kuti János opor- tó és cabernet borai, Grász Já­nos siller bora a legjobbak kö­zött volt. A mohácsiak most újabb erőpróbára, a megyei borversenyre készülődnek. Pécsi siker Frankfu Az exportfejlesztési hitel továbbra is jó lehetőség Zárás előtti gyors­mérleg hitelezés Dr. Páles Gyulának, az MNB elnökhelyettesének tájékoztatója (Munkatársunk jelenti) Hogyan szolgálja hitelpoliti­kánk a minden piacon értéke­síthető élelmiszeripari termékek exportját címmel tartott konzul­tációs előadást dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, az agrár-újságírók­nak tegnap délelőtt Budapes­ten, a Magyar Sajtó Házában. A nemzeti jövedelem növeke­désének üteme és a nemzeti közötti arány nem a kívánt mó­don alakult az 1977-es gazda­sági évben, s az egyensúly hely­reállítása új feladat elé állítja a bankot is, mutatott rá be­vezetőben. Egyidejűleg azonban leszögezte, hogy a hitelpolitikai irányelvek lényegében változat­lanok 1978-ban is. Csak bizo­nyos hangsúly-eltolódásról van szó. A beruházások hitelezésé­Két kézifestésű és egy zsugormázas eozin váza jövedelem felhasználási üteme Ma már Angliába tart a kiállított porcelán-fajansz és eozin Ismerni a gondokat, segíteni (Munkatársunk telefoninterjú- ja.) Frenetikus siker. Röviden ekképp jellemezhetnénk azt a diadalt, amelyet éppen száz esztendeje ért el Zsolnay Vil­mos majolikáival és porcelán- fajansz készleteivel a párizsi világkiállításon. A Zsolnay-már- ka egyszerre közismertté vált határainkon túl és a pécsi „fa­zekas" munkásságát aranyérem­mel, továbbá a francia Becsü­letrenddel ismerte el a kiállí­tásrendezőség. De meddig jutottak a kései utódok? Az egymilliós Maina melletti Frankfurtban február 26-tól március 2-ig rendezték meg a hagyományos nemzetközi vá­sárt, a fogyasztási javak szak­vásárát. A pécsi Zsolnay Por­celángyár először vett részt ön­álló kiállítóként a bemutatón és a mostani vásáron ők kép­viselték a magyar finomkerá­miaipart. A zárás előtt néhány órával telefoninterjút készítet­tünk Loász Lajossal, a gyár ke­reskedelmi osztályvezetőjével, aki Bosnyák János igazgató tár­saságában képviselte az Euró- pa-hírű gyárat a frankfurti ter­mékparádén. — Várakozáson felüli érdek­lődést tapasztaltunk termékeink iránt, több mint harminc üz­letkötő keresett meg bennün­ket a West Halléban, ahol a standunk van. A máz alatti díszműárukból harmincezer dol­lár értékű szerződést kötöttünk különböző cégekkel: így ola­szokkal, nyugatnémetekkel, nor­végekkel, a Las Palmas-i Su- ministro de Bazares céggel. — Tetszett-e a kereskedőknek a porcelánfajansz és az eo­zin? — A teljes kollekciót, amit ki­hoztunk, háromezer fontért megvette a londoni Internatio­nal Buillon and Metalbrokers cég. A bontás után máris vi­Határozott intézkedések, eredményes munka jellemezte az elmúlt évben az alkoholiz­mus elleni küzdelmet — álla­pította meg az Alkoholizmus Elleni Megyei Társadalmi Bi­zottság tegnap Pécsett, a Me­gyei Kórházban megtartott ülé­sén. Balázs Józsefné, a Vörös- kereszt megyei titkára az 1977- es tevékenységről szólva rész­letesen ismertette annak a 14 szervezetnek, intézménynek mun­káját, amelyek írásos összefog­lalót küldtek a társadalmi bi­zottságnak az 1977. évi alko­holizmus elleni küzdelmükről. Szólt a megyei, a városi taná­csok hathatós tevékenységéről. Általános és középiskolákban valamilyen formában napirend­re került az alkohol káros ha­tásának ismertetése. A Pécs városi Tanács egészségügyi osztálya szervezésében körzeti és üzemi orvosok 1977-ben 25 előadást tartottak a témáról, — 28 alkalommal — mintegy 1300 néző előtt — filmet vetí­tettek. A vám- és pénzügyőr­szik Angliába a kézzel festett, Zsolnay-virágmintós porcelán- fajansz dísztárgyakat, eozin vá­zákat. Egyébként tízezer dollár értékű üzletet kötöttünk svájci és holland kereskedőkkel. A hollandok különben azonnali szállításra minta Kollekciót is kértek tőlünk eozin vázákból.- A Zsolnay Porcelángyár ko­rábban a hannoveri vásárokon vett részt. Miért „települtek át" Frankfurtba? — Nem túlzók, ha azt mon­dom; az itteni kiállítás világ­vásár. Több ezer kiállító vesz részt a bemutatón, a legna­gyobb porcelángyárak itt állí­tanak ki, így mi is jobban le­mérhetjük a fejlődést, reálisabb lehet az értékítéletünk. A vá­sár egyébként Frankfurt külvá­rosában található, többszörö­sen nagyobb, mint a mi BNV-nk. Megdöbbentő a választék arany ékszerekből, nemes por­celánokból, világítótestekből, kerámiákból, lakás-dísztárgyak­ból, ötvöstermékekből. Az áru­hegyeket huszonkét pavilonban mutatják be, ame yek nagyrészt többszintesek. A West Halié, ahol a mi bemutatónk kapott helyet, háromemeletes épület. A hatvan négyzetméteres standon — amit az ARTEX bérel — igen ízléses sötétkék plüss háttér előtt, üvegvitrinekben helyeztük el termékeinket. A Zsolnay Porcelángyár üzle­ti sikerét elég, ha csak két számadattal érzékeljük. Tavaly tizennyolcezer dollár értékű szerződéseket kötöttek Frank­furtban, a mostani kiállításról pedig negyvenezer dollárnyi megrendeléssel térnek haza a gyár vezetői. Végezetül még egy információ: jövőre London legnagyobb áruházában, a Harrods üzletközpontban vásár­lással egybekötött, önálló be­mutatót tartanak. Bízunk ab­ban, hogy sikerrel! Salumon Gyula ség a megyében 1977-ben 85 darab tiltott pálinkafőzőt fog­lalt le. A Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat a munkahelyi büféiben megszüntette a sze­szesital forgalmazását — mintegy 25 százalékkal növel­te az üdítő italok árusítását. Az alkoholizmus elleni propa­ganda munkában jelentős munkát végzett a Hazafias Népfront. A jelentős eredmények mel­lett — mint a hozzászólók hangoztatták — még számos a tennivaló. Megyénkben pél­dául mintegy 4000 idült alko­holista van, akik már a szelle­mi károsodásig is eljutottak. Körülbelül 6000-re tehető azok­nak a száma, akik napi másfél liter bornak megfelelő szesz­mennyiséget fogyasztanak, gya­A tanácstagok és választóik párbeszédének idejét éljük. Vá­rosszerte folynak a beszámoló gyűlések, amelyeken a tanács­tagok elmondják, hogyan fej­lődött Pécs tavaly, tavalyelőtt, s milyen feladatok várnak meg­oldásra idén. A párbeszéd a lakóterületet közvetlenül érintő problémák megvitatásával vá­lik teljessé. A 26-os választókerületben - Ledina, Vadász utca környéke — ma tartja beszámolóját Hege­dűs Béla tanácstag, a végre­hajtó bizottság tagja. Vajon mirői számol be? Milyen érdek­lődésre számít? 1971. óta ta­nácstag ebben a kerületben, is­meri a gondokat, problémákat, ismeri a választóit. Jól tudja ő is - akár a többi tanácstag -, hogy 18-20 résztvevővel már si­keresnek mondhatja a beszá­molót. Ennyire számít most is, bár lehet, hogy jóval többen lesznek, ami attól függ, nincs-e a kerületben valami nagyon égető dolog. Szinte biztos ben­ne, hogy ma is elhangzik: — A szemétügy. A Zsolnay- domb állandó témánk: illegális szemétlerakóhely. Éjszakánként lopva viszik oda a szemetet az korlatilag alkoholistának szá­míthatók.^ A társadalmi bizottság meg­vitatta és elfogadta dr. Kézdi Balázs megyei psychiater szak­főorvos, a társadalmi bizottság elnöke által ismertetett 1978. évre szóló tervet. A terv sze­rint ebben az évben is számos előadást szerveznek iskolákban, üzemekben, rajzpályázatot hir­detnek általános iskolások ré­szére „Alkoholizmus gyermeki szemmel" címmel. Ismét meg­szervezik az ifjúsági őrjárato­kat, alkoholellenes vándorkiál­lításokat is szerveznek. A ta­nácskozás munkájában részt vett Fekete János, az Alkoho­lizmus Elleni' Országos Bizott­ság titkárságának tagja is. (-y) ABC, az új óvoda, a mauzóleum köré. Egy tiltó tábla nem meg­oldás . . . A tanács részletes tájékozta­tót adott a tanácstagok kezé­be, ennek segítségével tárgyi­lagos képet adhatnak Pécs mai helyzetéről a választóknak. A tájékoztatóban két helyen is van utalás erre a választókerü­letre Az új óvodai helyek — 1035 létesült 1976-77-ben - a ledinai óvodával együtt érten­dők. Ez a négy szó pedig, hogy „elkészült a Vadász utca" kü­lönlegesen sokat jelent az itt lakóknak. — Ez a folyton visszatérő problémánk megszűnt, hiszen jó autóbuszközlekedést is kapott a lakóterület. Csak más is így megoldódna . . A gázra gondol, ami az ő vá­lasztókerületében is örökzöld téma. Mit is mondhat rá a ta­nácstag? Azt, amit mindannyian tudunk, az ott lakók is. hogy várni kell rá . . . Arra a várható kérdésre viszont, hogy lesz-e a Ledinán autóbuszváró, kedvező választ adhat, hiszen kezében a tanács építési osztályának le­vele, amely e kérés elintézésé­ről is tájékoztatja. A beszámoló-gyűlések láto­gatottságára terelődik a szó.- Az, hogy jönnek-e, a biza­lom kérdése: vagy nincs prob­léma, vagy nem elégedettek a tanácstaggal. Én a kialakult kapcsolatok erősítésére törek­szem. Sűrűn megfordulok a vá­lasztókerületben, a lakóbizott­sági elnökkel gyakran megbe­széljük a választókerület dolga­it; közülük ketten - Bózsér Jó­zsef és Ribacz Gyula — külö­nösképpen a segítségemre van­nak. Karácsony előtt felkeres­tem több magános öreget, a rászorulókat segélyhez juttattuk. Ügy örültek a gondoskodás­nak ... Tanácstagi csoportunk munkájába idén bevonjuk a la­kóbizottsági elnököket, ezzel a kölcsönös informálódást is se­gítjük és talán azt is elérjük ez­zel, hogy a fogadóórákra, a ta­nácstagi beszámolókra többen is eljönnek. H. I. Keueseliii lobit lliiiiö ii«I Alkoholizmus elleni küzdelem bel szigorúbban veszik a 30 szá­zalék saját erőt és a minimum 7 százalék jövedelmezőségi rá­tát. A cél az, hogy a vállalatok a képződött többlet-jövedelmü­ket ne új beruházások indítá­sára, hanem forgóalapjaik fel­töltésére használják. A bank olymódon is leköti a többlet- jövedelmeket, hogy kamatmeg­takarítási kedvezménnyel terven felüli hitel visszatérítésekre ins­pirál. Üj célokra ebben az év­ben nem bocsátanak ki bank­hitelt. Ezeket az intézkedéseket a nemzetközi fizetési mérleg to­vábbi romlása és a költségve­tés egyensúlyzavarai teszik szükségessé. A mezőgazdasági export-import egyenlege is 65— 70 millió forinttal elmarad a tervezettől. Míg a negyedik öt­éves tervben a mezőgazdasági export egyre növekvő mértékben járult hozzá a nemzeti jövede­lem termeléséhez, addig az utóbbi három évben ez a jó tendencia megállt. A mezőgaz­daság 1977-ben 900 millió dol­láros exportot bonyolított a várt 1 milliárd helyett. Ez mindenek­előtt a cserearányok további romlásával magyarázható. Az élelmiszerek világpiaci áremel­kedése elmaradt az energia és nyersanyagárak nagyarányú nö­vekedése mögött. A vállalati beruházások 24 százalékkal lép­ték túl tavaly a tervezettet és hatékonyságban nem hozták a várt eredményt. A legjobb befektetésnek még a 45 milliárdos exportfejlesztési hitel bizonyult, amely ha nem is minden vonatkozásban hozta meg a várt eredményt, mégis sokat javított - és javít a jö­vőben is — a népgazdaság áru- szerkezetén azzal, hoqy a tőkés piacokon értékesíthető áruk ter­melésére orientálta az igénybe­vevő üzemeket. A 45 milliárd — noha erre az ötéves tervre szól — már 1977 végére elfogyott, a Nemzeti Bank azonban az ösz- szeq felemelését kérte a kor­mánytól. így a megadott felté­telekkel ebben az évben is igénybe vehetnek a mezőqazda- sági üzemek exDortfejlesztési hitelt, konvertálható árualapok előállítására. Nevezetesen: a szarvasmarha-hizlalás, a sertés- tartás, a juhtartás és a nyúlte- nyésztés beruházásaira, a búza és kukorica gépesítésére, ha e beruházásokkal többlet export- árualaoot biztosítanak. A me­zőgazdasági üzemeknek to­vábbra sem kell pályázatot be- nyújtaniok, 15 millió forint hi­telösszeg erejéig a megyei ban­kok adják meq a hitelt, ez fö­lött a központi bank dönt. Hi­telt kapnak a termelési rend­szerek is, a kukorica, a búza gépeinek beszerzésére, kivételt képeznek ez alól a cukorrépa­termesztés gépei, mivel az ala­csony cukorárak miatt a cukor exportja nem kívánatos, Szelektív ágazati hitelezéssel a Nemzeti Bank még az eddi­ginél is nagyobb mértékben vizsgálja a beruházások haté­konyságát. Száz forint beruhá­zásra 15—20 forint hitelt bizto­sítanak a mezőgazdaságban. Az export-fejlesztési hitel az egyedüli olyan lehetőség, ami­nek segítségével újabb terme­lő beruházások hozhatók létre, mert fizetési mérlegünk egyen­súlyát mindenekelőtt a tőkés piacokon eladott többletáru­alapok javíthatják. — Rné — Miről számol be a tanácstag?

Next

/
Thumbnails
Contents