Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-19 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 78. szám 1978. március 19., vasárnap Ara: 1,20 Ft ■■■■■■■■■■■■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Korszakzárás és-nyitás a mezőgazdaságban K orszakot összegező és korszakot 'nyitó doku­mentumként értelmezhet­jük azt a határozatot, amelyet az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. már­cius 15-i ülésén fogadott el. Hazánk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete, hosszú távú fejlesztése olyan kérdéskör, amibe szinte min­den beletartozik. A komplex szemlélet, az összefüggések fokozott tiszte­letben tartásának követelmé­nye olvasható ki a Központi Bizottság üléséről megjelent közleményből. Ahhoz, hogy ez az igény ilyen határozottan megfogalmazódhassák, több mint másfél évtized kemény munkája kellett. Ahogy arra a párt vezető testületé rámu­tatott: a nagyüzemi mező­gazdaság kialakulása és meg­szilárdulása reálisan elérhető­vé tette a korábban csak a vágyakban szereplő célokat, s mind markánsabb vonásokkal formálja át a földművelő em­bert, s a megművelt t óját. benne a lakóhelyet is. Ilyen értelemben korszakot összege­zett — nagyszerű eredménye­ket fölmutató esztendőket! — a Központi Bizottság, s mert az alapok erősek, folyamato­san gyarapodnak és korszerű­södnek, új korszak feltételei teremtődtek meg. Olyannyira, hogy valójában a korszaknyi­tás már megtörtént — ha még nem is minden tekintetben s valamennyi részterületen —, a mezőgazdaság rálépett az in­tenzív fejlesztés útjára. Ez az intenzív, dinamikus haladás szülte azt az ellentmondást, hogy az élelmiszeripqr mind nehezebben birkózik meg a halmozódó terméktömeggel. A Központi Bizottság rámutatott arra, hogy a két területet ösz- szehangoltan kell a jövőben fejleszteni. Néhány hónappal ezelőtt, a Központi Bizottság 1977.' ok­tóber 20-i ülésén elhangzott .előadói beszédében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára így fogalmazott: „Adottságainkból fakad, hogy a mezőgazdaság és az élel­miszeripar a jövőben is nagy jelentőségű szektora lesz a népgazdaságunknak. A meg­változott világgazdasági hely­zetben a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmi­szertermékek szerepe egyre növekszik, uavanakkor hazai lehetőségeink kedvezőek ezek termelésére. Ezért a két ága- zot összehangolt fejlesztése ki­emelt feladat”. Akkor a ter­melési szerkezet és a külgaz­dasági politika fejlesztésének 'hosszú távú irányelveiről tár­gyalt és határozott a Központi Bizottság, s a tömör helyzet­képnek most részletes, teljes elemzését olvashatjuk ki az ülésről megjelent közlemény­ből. Kiindulópontul azt a tényt kell választanunk, hogy a me­zőgazdaság további dinamikus fejlődése lényeges eleme a ■gazdasági növekedésnek. A dinomikus növekedésnek azon­ban az eddigieknél szorosab­ban kell kapcsolódnia a ter­melés kívánatos összetételéhez, a minőség és a gazdaságos­ság javításához, s mind a me­zőgazdaságban, mind az élel­miszeriparban a beruházások­énak, a fajták és a technoló­giák kiválasztásának, az esz­közök korszerűsítésének egy­szerre kell szolgálniuk a hazai ellá ás egyenletességét és a devizahozam növekedését. Er­re különösen a kukoricater­melésben és az állattenyész­tésben, valamint az állati ere­detű termékek feldolgozásá­ban van szükséq — mutatott rá a Központi Bizottság, mert ilyen tekintetben a legutóbbi években meglehetősen nagy rés támadt o növénytermelés több területe és az állatte­nyésztés között. Sokféle adat bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üze­mek termeiése — amiben köz­rejátszott az ésszerű egyesülé­sek folyamata éppúgy, mint az eszközellátottság magasabb szintje — hatékonyabbá vált a hetvenes években. Ezt nem­csak a termésátlagok több nö­vénynél látványos növekedése igazolja, hanem az élőmunka­szükséglet mérséklődése és a fajlagos eszközhatékonyság ja­vulása is. A munka társadalmi hatékonysága azonban — s erre nagy hangsúllyal hívta fel az érintettek figyelmét a Köz­ponti Bizottság mostani ülése — nem statikus fogalom, sőt változása gyors; a tegnapi élenjárók szintje mára esetleg csak a középmezőnyt jelenti, s holnapra a sereghajtókat. Az ülésről kiadott közlemény­ben ezért foglalják el a fő­helyet a hosszú távú fejlesztés irányelvei, s ezért helyeződik a hanqsúly az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb korszerű­sítésére, illetve a mezőgazda- sági termelés szerkezetének a bel- és külföldi igényekkel egyező kialakítására. R engeteg tennivaló sűrű­södik a vezető párttes­tület állásfoglalásában, hiszen a dinamikus fej­lődés fenntartásához — s általában a kukoricaterme­lés, a hazai fehérjetakarmány- bázis bővítése éppúgy elen­gedhetetlen, mint a zöldség- és gyümölcstermelés fokozása, az élelmiszeripar technológiai rekonstrukciója, a tároló- és hűtőtérhiány fölszámolása. Kapcsolódó, egymással több­szörös kölcsönhatásban álló tényezőkről van szó, azaz — s gyakorlati tapasztalatok erő­sítik az intelem szükségessé­gét — nem elég egyik vagy másik területen elérni a célt. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb céltudatosságot fo­galmazza meg kívánalomként — vagy nyersebben fogalmaz­va követelményként — a Köz­ponti Bizottság határozata, mert így érvényesülhetnek ma­radéktalanabbal az össztár­sadalmi érdekek. A céltuda­tossághoz az is hozzátartozik, hogy az iparfejlesztésben, kü­lönösképpen a gépiparban és a vegyiparban, a mezőgazda­sághoz kapcsolódó infrastruk­túra korszerűsítésében jobban figyelembe kell venni a me­zőgazdasági és az élelmiszer­ipari iqényeket. Éppen a teen­dők e sokrétűsége az oka, hogy „a mezőgazdasági hatá­rozatot" valójában az egész társadalmat érintő, s vala­mennyi népgazdasági terület­nek feladatokat adó állásfog­lalásként kell értelmeznünk szóban és írásban, s cseleke­deteinkben még inkább. M. O. Értekezik a Biztonsági Tanács Nehéz védekező harcot vívnak ■■■■■■■ a palesztin és líbiai erők Arafat felhívása a harcosokhoz Miközben a Biztonsági Ta­nács az arab országok kezde­ményezésére megkezdte a vitát az izraeli agresszió nyomán Dél-Libanonban kialakult hely­zetről, a térségben tovább foly­tatódtak a harcok. Egy palesztin katonai közle­mény bejelentette, hogy az éj­szaka folyamán és szombaton délelőtt újabb súlyos összetű­zésekre került sor a Paleszti­nái felszabadító mozgalom és a libanoni nemzeti hazafias erők, illetve az izraeli hadse­reg között. A közlemény sze­rint az izraeliek 175 milliméte­res lövegekkel és föld-föld ra­kétákkal lőtték Nabatijeh vá­rosát. A palesztínaiak ugyanak­kor folytatták akcióikat, ame­lyekkel a frontvonalak mögött az izraeli csapatösszevonásokat zavarják. Palesztin forrásból közölték, hogy visszaverték a Tebninből a Tyr felé vezető úton levő leg­fontosabb város elleni táma­dást és az izraeli páncélosok kénytelenek voltak visszavonul­ni. Ezekben a harcokban az el­lenség legkevesebb 50 katonát és tucatnyi járművet veszített. Egy palesztin katonai szóvi­vő beszámolt arról, hogy Kaf- ra-Harissz térségében a pa­lesztin és a haladó erők meg­ütköztek az izraeli támadókkal és megállították előrenyomulá­sukat. Közben kilőttek 5 izraeli katonai járművet. a libanoni baloldali erők és a velük szövetséges palesztínai fegyveresek napok óta védel­mezik Dél-Libanont, s ezzel együtt védik az arab nemzet méltóságát és becsületét. „Tudják meg az izraeli ag- resszorok, imperialista pártfo­góik és mindazok, akik össze­esküdtek a cionistákkal, hogy a palesztínai forradalom hű marad eszméihez és a hazafi­as elveihez” — folytatta Ara­fat. A PFSZ vezetője végül ismé­telten leszögezte, hogy a pa­lesztínai forradalom és a liba­noni hazafias nemzeti mozga­lom egyesített erői elhatároz­ták: a végső győzelemig har­colnak hazájuk felszabadításá­ért, visszaverik és megsemmisí­tik az agresszorokat, Leszállás a kommunista műszakra a pécs-szabolcsi István-aknán Az átlagos napi teljesítménynél több szén Kommunista műszakot mmamammmammmKHk tartottak a Mecseki ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■ Jasszer Arafat, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöke pénteken felhívással fordult az arab népi tömegekhez. „Fegyveres erőink bátran, el­szántan és önfeláldozóan har­colnak a 97 kilométer hosszú front minden szakaszán — hangsúlyozta a palesztínai ve­zető. — Szembeszállnak az amerikai harckocsikból, ágyúk­ból és bombavetőkből álló cio­nista katonai gépezet egész hatalmával. Arafat emlékeztetett rá, hogy Ogadenból Az etiópjai reguláris erőknek és a népi milícia egységeinek a Szomáliái csapatok felett aratott újabb győzelmeiről számolt be pénteki közleményében az etiópiai országos forra­dalmi operatív parancsnok­ság. Az előrenyomuló etió­piai alakulatok a keleti fronton felszabadították Gode városát és megtisztí­tották a környező vidéket a menekülő Szomáliái kato­náktól. A déli frontszaka­szon Ginir városa felé ha­ladva a felszabadító erők visszafoglalták Imi telepü­lést. A közlemény szerint a Szomáliái csapatok rende­zetlenül vonulnak vissza, fegyvereiket maguk után hagyva. A felszabadító erők tovább űzik őket egészen a határig. Szénbányáknál A kereset fele: iskolák, bölcsődék fenntartására, kulturális célokra Néptelen volt tegnap délelőtt Sikondcf, a komlói bányászok másik kedvenc pihenőhelyén, az egregyi völgyben is alig talál­koztunk kirándulókkal. Komló felett, a kötélpályán szorgalma­san haladtak szénnel tele csil­lék: három műszakban kommu­nista termelőműszakot tartottak a Mecseki Szénbányáknál. Vasas-bányán reggel dr. Schwarcz József, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte a leszálló bányászokat. A dél­előttös műszakban kevesebben jelentek meg a szokásosnál, mert a kisegítő személyzet kö­zül csak azoknak a munkájára volt szükség, akik közvetlenül a termelést szolgálják. A vasasiak már 10 órakor kitűnő eredmé­nyekről adtak számot és a mű­szak végeztével 800 tonna ter­meléssel járultak a Mecseki Szénbányák tegnap délelőtti 5539 tonnás termeléséhez. Ez a termelési eredmény közel 700 tonnával több, mint amennyit egy átlagos hétköznapi műszak során bányásznak. Szászváron és Nagymányokon a délelőtti műszakon: 78 föld alatti bányász, 65 külszíni mun­kás és a nagymányoki brikett- üzem 91 munkása dolgozott, a bányából 160 tonna szenet szállítottak ki. Zobák-bányán 381 fő szállt le, a fejtésekben dolgozó szo­cialista brigádok első harmada teljes létszámmal. A feltáró kör­let valamennyi munkahelye is telepítve volt, sőt az iszapotok­ból, szellőztetési körlet bányá­szaiból és szállítókból a talp­szedéshez irányítottak munkáso­kat, tőlük is mintegy 100-150 csille szénre számítottak. Zo­bák-bányán a műszakváltásig 636 tonna szenet termeltek. A Mecseki Szénbányák többi bányaüzeme is kiváló termelés- eredményekkel hívta fel magá­ra a figyelmet: a legtöbb sze­net Pécs-Bányaüzem munkásai küldték a felszínre, 1400 tonnát. Kossuth-bánya 1134 tonnát, Bé­ta-bánya 489 tonnát, Tatabánya 106 tonnát. Művelődési házat avattak tegnap Himesházán, amely társadalmi összefogással épült (Tudósítás a 2. oldalon.) Antal István, a vállalat köz­ponti diszpécsere tegnap 13 óra 45 perckor összegezte a kommu­nista műszak eredményeit: a bányaüzemekben és a külfejtési üzemben 2823 fő dolgozott, raj­tuk kívül a pécsi, a komlói szén- előkészítőkben, és mint említet­tük, a nagymányoki brikettgyár­ban is dolgoztak. A munkások keresetük felét iskolák, óvodák, bölcsődék fenntartására, javítá­sára és kulturális célokra aján­lották fel. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents