Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-18 / 77. szám
© Dunantmt napló 1978. március 18., szombat :MíÍ*qruUröti«eneue^ jubileuma A szénkutató fúrás termálvizet talált Könyvek sorozatban Filmbarátok kiskönyvtára A Mecsek hegység egyik északi nyúlványán egy hármas tagozódású völgyben fekszik Sikonda, megyénk egyik kedvelt fürdő- és üdülőhelye. A terület elnevezésének eredetét még ma is homály fedi. Levéltári feljegyzések és térképek tanúsága szerint a mintegy 400 kh kiterjedésű birtokterület a földreform előtt a pécsi székesegyházi uradalom tulajdonát képezte. A mecseki táj e páratlan szépségekkel megáldott völgyében a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. 1927 novemberében szénkutató mélyfúrást kezdett, hogy kedvező eredmény esetén ott kőszénbányát nyissanak. A fúró mór régen áthaladt azokon a rétegeken, amelyből szenet remélhettek, amikor 50 évvel ezelőtt — 1928. március 15-én — 419 méter 94 centiméter mélységből váratlanul meleg víz tört fel 1500 liter/perc vízhozammal. A bányatársaság mérnökei bosszúsan állapították meg, hogy a remélt kőszén helyett mindössze „csak meleg vizet" találtak, s most még gondjuk lesz a fúrás betömése is. Már mintegy 10 köbméter követ dobáltattak a fúrólyukba, amikor az est beállta miatt a munkát abbahagyták. Szinte ennek köszönheti Sikonda-fürdő létét. Ugyanis amikor a fúrás eredményéről tudomást szerzett Kolossváry Andor, az uradalom erdőfőtanácsosa, másnap kora reggel a helyszínre sietett, hogy a forrást megszemlélje. Amikor a feltörő vízoszlopot megpillantotta, első gondolata az volt, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a forrás betömését, mert a meleg víz is értéket jelenthet. Ez azonban nem ment akadálytalanul, mert javaslatával szemben találta magát a tényekről rosszul informált irányadó körök ellen- véleményével, magával az uradalom jószágigazgatójával is. Lankadatlan küzdelmével mégis sikerült az illetékeseket meggyőznie arról, hogy a végleges döntés előtt legalább a meleg víz összetételének vegyvizsgálatát végeztessék el. Az uradalom megrendelésére a vegyelemzést dr. Emszt Kálmán, a Magyar Földtani Intézet fővegyésze végezte el, aki arról a következő szakvéleményt adta: „forráshőmérséklet 419 m mélységben 37 C°, a kifolyásnál 36,5 C°. A vizet az alkalikus földes, gyengén radioaktív hévizek csoportjába sorolhatjuk. Szabad- szénsav-^tartalmánál fogva hazánkban a szénsavtartalmú melegforrások egyedüli képviA nyáron Firenzében járva gondoltam, ha már ott vagyok, benézek Giocondáék családi sírboltjába. Próba — szerencse! Talán épp nekem sikerül megtudnom Gioconda asszonytól, azaz Mona Lisától, mint a legilletékesebbtől, miért mosolygott olyan rejtélyesen, amikor Leonardo da Vinci festette. Nagy probléma ez. Néhány évszázad óta tudósok, történészek, művészek és pszichológusok vitatkoznak rajta. Gyártják az elméleteket, írják a tanulmányokat, tartják az előadásokat, kontráznak és rekontráznak, de a titokra még eddig (vagyis addig, a múlt nyárig) nem derült fény, pedig legutóbb már egy szülész-nőgyógyász is hozzászólt. Szerinte Lisa asszony egész egyszerűen áldott állapotban volt, mosolya a leendő anya boldog ragyogása, egyébként — fejtegette — a ruhája tipikus kismama öltözék, és ahogy a kezét tartja ... * Pontban éjfélkor — ahogy a túlvilági ügyekben jártas Blazsek néni, bodzamisketei tsz-nyugdíjas kioktatott — háselője. Lithium-tartalmánál fogva pedig mint mesterséges ásványvíz volna értékesíthető.” A meleg víz vegyi összetételének ismeretében különböző elképzelések születtek annak hasznosítására. Miután a forrás az egyházi uradalom birtokában fakadt fel, az akkori pécsi püspök dr. Vigh Gyulától, a földtani intézet későbbi igazgatójától kért szakvéleményt, majd mint a tbc ellen küzdő egyesület helyi tiszteletbeli elnöke tüdőszanatórium létesítését javasolta a forrós mellett. Dr. Ángyán János, a pécsi belklinika professzora úgy vélekedett, hogy a szénsavas melegvíz-forrós nem képezheti alapját egy tüdőszanatóriumnak, hanem egy 100 ágyas szanatórium létesítését javasolta Sikondán, főként gyomor- és epeköves betegek gyógykezelésére. Az uradalom jószágigazgatója a meleg víz felhasználásával virág kertészet létesítését indítványozta. A kanonokok testületé végül is úgy döntött, hogy gyógyfürdőt létesítenek a területen. Ennek érdekében még 1928-ban gyógyvízzé minősítették a me- lea vizet, s ez feljogosította a telepet a „Sikonda-gyógy- fürdő" elnevezésre. Amíg az illetékesek a meleg víz hasznosításáról vitatkoztak, a völgyet átszelő patakba zavartalanul elfolyó meleg vízhez hamarosan megindult a környékbeli falvak népének „zarándoklata". A hivatalos „fürdőélet” 1928. júniusban kezdődött meg Sikondán, amikorra az uradalom megépíttette az első ideiglenes, deszkapalánkkal körülkerített — közepén férfi és női részre elválasztott — kis betonmedencét. Már az első évben több mint 17 ezer vendége volt a fürdőnek, s a fürdőzők legnaayobb része az rom és felet kopogtattam a kripta ajtaján a hazulról kicsempészett fekete disznó csülkével. Nyomban válaszolt egy síri hang, hogy minek köszönhetik a háborgatást. Mondtam, hogy Lisa asszonnyal szeretnék beszélni, a Francesco feleségével, mosolyügyben. — Hagyjad, kimegyek — torkolta le az erélyes női hang az akadékoskodó férfit és kiszólt. — Mindjárt, csak magamra kapok valamit. — Jó, elmondom — szólt előjőve Lisa és egy sírhantra mutatott. — Foglaljon helyet! Remélem, ha megírja, végre nyugodhatok békében. — Sokat háborgatják, asszonyom? — Négyszáz éve egyfolytában, és maga az első, akinek eszébe jutott, hogy tőlem kellene megkérdezni. — Először is nézzen meg! Talán még látszik a vonásaimon, hogy én annak idején elismerés, sőt az elragadtatás hangján nyilatkozott a sikon- dai víz pompás hatásáról, „gyógyító” erejéről. A váratlan nagyszámú érdeklődés a gyógyfürdő további fejlesztésére késztette az uradalmat. 1929-ben egy újabb nagyobb méretű fürdőmedencét és egy fürdöházat építettek, amelyben 7 kádfürdő, orvosi várószoba és rendelő létesült a fürdővendégek számára. A fürdőorvosi teendőket a pécsi belklinika orvosai látták el. A fürdőház bejárata mellett díszes szökőkutat építettek, melynek tetejéről 15 méter magasra szökött a vízsugár. A forrás közelében palackozó helyiséget létesítettek, ahol a vizet vastalanították, majd szénsavval dúsították és mint sikondai üdítő ásványvizet forgalmazták. Még 1929-ben felépítettek a telepen két kis faházat, a „Turul-lak”-ot és a „Vadvi- rág”-ot, valamint egy ún. „Népház”-at, „mely igen kellemes és olcsó lakhelyül szolgál olyanoknak, akik hetenként csak 1—2 napot tölthetnek a vadregényes Sikonda- fürdőn”, olvashatjuk egy korabeli prospektusban. 1931-ben megépült egy 35 szobás gyógyszálló étteremmel, sörözővel, társalgó- és kártyateremmel. A luxusszólló az egyházi és világi méltóságok kényelmét szolgálta. A 30-as években Sikondagyógyfürdő már „felkapott”, divatos fürdőhely volt. Sikk lett Sikondán nyaralni. Különösen a pécsieknek lett kedvenc nyaralóhelye. A tehetősebb polgárok az uradalom kezdeményezésére megkezdték a fürdő melletti erdőszegélyben a nyaralóvillák építését. A fürdőhely további fejlődését a világháborús események akadályozták szép voltam, sőt — ahogy mifelénk mondják — „belevaló egy nő”. — Az ön szépségéről köteteket írtak. Ezret és ezret. — Amikor ez a Leonardo- sztori történt, még csak néhány száz vers és dal zengte — sóhajtott a múltba révedve, majd ijedten fölkapta a fejét. — Már dereng keleten, mindjárt szól a kakas. írja gyorsan! — és szinte hadarta: — Leonardóról az a hír járta a városban, hogy nem érdeklik őt a nők, hanem csak... csak... — Csak? — Csak a festészet, meg mindenféle szerkentyűk. No, mondtam én magamban, amikor a férjem áthívta, hogy lefessen, majd én próbára teszem őkéimét. Hát mindjárt az első napon, amikor leültem elébe, hogy tapasztaltam, nincs odahaza senki, kicsit fölhúztam a szoknyámat, és kivillanJelentős változást hozott Sikonda életében a földreform, majd az 1948. évi államosítás. A volt gyógyszálló épületét a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezelésében gyermeküdülőnek rendezték be, a fürdő üzemeltetését pedig a Mecsekvidéki Gyógyfürdő N. V. látta el. 25 évvel ezelőtt — 1953 márciusában — a '-■'óavszálló épületében a mecseki szénbányászok részére — hazánkban elsőként — egy új típusú egészségügyi intézményt, éjjeli szanatóriumot létesítettek, ahova a még munka- és keresőképes, de valamilyen okból kifolyólag legyengült szervezetű vagy krónikus megbetegedésben szenvedő bányászokat utaltak be négyhetes gyógy- üdültetésre. Az intézmény jelenleg Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium elnevezéssel a mecseki szén- és ércbányászok szanatóriumi utókezelését látja el. 1958-ban Sikondát Mánfa községgel együtt Komló városhoz csatolták. Ezt követően a Komlói Városi Tanács, a fürdőt üzemeltető Baranya megyei Víz- és Csatornamű V„ valamint a Baranya me- avei Idegenforgalmi Hivatal az elmúlt két évtized alatt sok milliós beruházásokkal fejlesztették a fürdőhelyet. Az 50-es évek közepére már-mór elapadó forrás közelében 1959-ben elvégzett újabb mélyfúrással biztosították a fürdőmedencék termálvízzel való ellátását. 1963-ban megépült a fürdőtelepet a bányászvárossal ösz- szekötő műút, amelynek két oldalán ezt követően hétvégi házak tucatjait építették fel — zömmel a város polgárai. A kaposvári műút felé húzódó völgyben mintegy 6—7 hektárnyi területen két mesterséges tó létesült, amely a horgászsport kedvelőinek kedvenc tanyája. A tavak menti erdőszegélyben újabb nyaralótelep létesült. Sikonda idegenforgalma az elmúlt évben már meghaladta a 120 ezer főt. A sikondai intéző bizottság kezdeményezésére a Komlói Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, mely szerint felkérik a Baranya megyei Tanácsot, hogy Sikonda üdülőhellyé nyilvánításával kapcsolatban a szük- séaes intézkedéseket tegye meg. A jelenlegi tervidőszakban 5 millió forintot fordítanak Sikonda fejlesztésére. tottam a bokámat. Közben pedig — értettem a módját — incselkedve rámosolyogtam. Elégedetten láttam, hogy a tekintete rátapad a bokámra, onnan fölkúszik az arcomra. A szemünk összevillant. Erre én sejtelmesre váltva folytattam a mosolygást. Ő megnyalta a szája szélét, a szeme csak úgy szikrázott, egész testében remegett, vagyis — ahogy mifelénk mondják — „totál begerjedt”. Aztán nem tudott uralkodni magán, odarohant hozzám, letérdelt elém, és . . . és . . . — És? — És két kezébe fogta az arcomat, és azt mondta ... hogy is . ..? — Gondolkodjon, madonna mia, hogy is? — Megvan! Azt mondta: „Ez a mosoly, ó, Mona Lisa, ez az, amit már oly régóta meg akarok festeni, az istenre kérem, maradjon így!” — szólt és fölemelkedett a térdeplés- ből, aztán ... aztán . .. — Aztán? — Aztán visszament az állványához, és festett tovább. Sólyom László M a mór sok emberben ott él az igény, hogy a filmművészet hazai és külföldi irányzatairól, törekvéseiről bővebb tájékoztatást kapjon, mint amennyi egy lexikoncikkbe belefér. Ezt felismerve, a Népművelési Propaganda Iroda évekkel ezelőtt a széles olvasóközönséghez szóló, a film gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozó sorozatot indított útjára Filmbarátok Kiskönyvtára címmel. A sorozatnak tizenkét kiadványa jelent meg, s hasznosságát nemcsak kelendősége bizonyította, de az is, hogy a népművelők, pedagógusok, filmklubvezetők, amatőrfilmesek munkájának rövid időn belül nélkülözhetetlen segítője lett. A siker ismeretében határozták el a sorozat szerkesztői, hogy újabb kiadványokkal gazdagítják a Filmbarátok Kiskönyvtárát. Az új sorozat — mely lényegében megmaradt az előbbi folytatójának — a magyar és a világ filmművészete jeles alkotóinak bemutatását tűzte ki célul. A rövid terjedelmű, nyolcvan-száz oldalas könyvecskék egy-egy rendező, színész, operatőr eddigi életútját, munkásságát tárgyalják, értékelik, miközben a mai filmművészet számos, jobbára tevékenységüket érintő kérdéseivel is behatóan foglalkoznak. Külön érdeme a sorozatnak, hogy a szerzőknek — filmesztétáknak, kritikusoknak — módot ad arra, hogy egyes alkotásokat részletesen elemezzenek, mind a mű alapgondolata, mind a rendezés és a színészi játék szempontjából. Mivel a Filmbarátok Kiskönyvtára elsősorban a szakmán kívüliekhez szól, jól érthető előadásmódra, világos és könnyen követhető elemzésekre törekszik, mindenekelőtt a gyakorlati hasznosságot tartja szem előtt. Az új sorozat első könyve — szerzője Nádasv László — Fábri Zoltán eddigi pályáját és munkásságát foglalja össze. Méltán kívánkozott ez a kötet a sorozatban, a tőle megszo- alkotói útja történeti és meghatározó jelentőségű a magyar filmművészet utóbbi két évtizedének fejlődésében. A további kötetek között Jancsó Miklósról és Szabó Istvánról olvashatunk pályaképet. Gyertyán Ervin polemikusán elemzi Jancsó néhány utóbbi művét, ugyanakkor az esztéta alaposságá,,Sándor József, Benedek, zsákban hozzák a meleget", így szól a népi mondás. A hosz- szú, téli napok után hivatalosan is eljön a tavasz első napja. Az elmúlt századokban is jeles ünnepnek számított József napja. Meg is ülték, amúgy magyarosan, volt eszem-iszom, felköszöntés, nótózás, szinte lakodalom szómba menő mulatság. A múltkoriban Balázs József val igyekszik megmagyarázni sajátos képrendszerét, a képekkel közvetített mondanivaló gondolati világát. A három magyar'rendező mellett egy színésznő, Törőcsik Mari portréját írta meg Molnár Gál Péter a sorozatban a tőle megszokott szakmai felkészültséggel, eleven, élvezetes előadásmóddal. A szovjet film nagy alkotói periódusának két kiváló rendezőjét mutatja be Nemeskürty István és Veress József egy-egy könyve, az előbbi Grigorij Ko- zincevet, az utóbbi Mihail Rom- mot. A két pályarajz arra is kitér, hogy mit tett Kozincev és Romm a sematikus korszak módszereinek felszámolásáért, az új, a valóságot reális eszközökkel ábrázoló szovjet film megteremtéséért. Kettejük munkássága nagyban hozzájárult, hogy a nyomukba lépő fiatalok már egy természetesebb élet- szemlélet alapján léphettek tovább, hogy az új generáció — köztük az igen tehetséges Tar- kovszkij, akiről szintén olvashatunk a sorozatban — bátran vállalhatta egy összetettebb, mélyebb ábrázolási mód emberi kockázatát. A kortárs filmművészet egyik legnagyobb egyénisége minden bizonynyal Michelangelo Antonioni, aki a Vörös sivatag, a Nagyítás című filmjeivel jelentős hatást gyakorolt századunk művészetére. A róla szóló könyv, melyet Korcsai Kulcsár István írt, részletesen tárgyalja ismert alkotásait, de a nálunk be nem mutatott filmjeiről is vázlatos elemzést ad, hogy ezáltal teljessé tegye a rendező portréját. A sokoldalú, író, filmesztéta, forgatókönyvíró, rendező, színész Pier Paolo Pasolini érdekes egyéniségét és művészetét Nemes Károly könyvéből ismerhetjük meg, aki itt behatóbban Pasolini filmmel kapcsolatos tevékenységével foglalkozik. A sorozat könyveiben a terjedelmi lehetőségekhez mérten bőséges képanyagot találunk a tárgyalt alkotások emlékezetes jeleneteiből, a szerzők felsorolják a rendezők valamennyi eddig forgatott filmjét időrendben, továbbá ismertetik az egyes művek teljes alkotógárkéziratos énekeskönyvében egy régi köszöntőre akadtam. Ez az igen becses könyv közel kétszáz éves 1784—1787 között keletkezett, és igen sok korabeli „nótát”, népdalszöveget, őrzött meg számunkra. Az eredeti példány a kolozsvári Akadémiai Könyvtár tulajdona. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára mikrofilmeo őrzi az eredeti másolatát: a 27. sz. alatt. A köszöntő így szól: Sok Jósef napokat vígan szemléljenek Minyájon ez háznál békével éljenek bő áldást istentől mindenben véljenek Csak szép szerentsében szentségben éljenek El jött Jósef napja nem mint az Tavai Hanem mint a Télben tsuszós hó szint Az hatalmas Isten Menyből vala hint reánk is tekint Ez viszi az havat új tavaszt ád megint Mindenkoron légyen lelki tsendességben Hogy végre mehessen amaz üdvösségben Mindenkor kiednek egészsége légyen Minden emberektől tiszteletet végyen Az Isten kieddel mindenkor jót tégyen Mindenüt kieddel légyen az hol mégyen A gonosz ördögöt hogy meg hartzoltassa Pólya Futásait örömmel futhassa A nagy boldogságot végre el kaphassa Angyalok kezibé Sz. Lelkit adhassa Jövendőben pedig a szép fényességben Ama szép fényes ditső seregében Végre bé juthasson az egek egében. Ámen Monori Ferenc Szászi Tibor A feltörő meleg víz 1928 márciusában dajat. Kovács Sándor 191 éves - napi köszöntő
