Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-16 / 75. szám

Dunantmt Tlaplö 1978. március 16., csütörtök szerkesztőség postájából Autótemetőnek nevezték ki a Lvov-Kertváros melletti területet? Hozzászól az olvasó Amit a lakásfelújításról tudni kell Válaszolnak az illetékesek Amiről nem tudnak a harkányiak Csak három perccel korábban A Dunántúli Napló február 1-i számában „Közlekedési ja­vaslatok" címmel írt gondola­tok engem is régóta foglalkoz­tatnak. Ezért szeretnék néhány olyan javaslatot tenni, ame­lyek a közlekedést meggyorsí­tanák, kevesebb baleseti for­rást rejtegetne és nem utolsó­sorban a kocsipark jobb ki­használását is jelentené. A 15- ös, illetve az ahhoz nem kap­csolódó 37-es és újabban szin- .tén nem kapcsolódó 29-es já­ratról van szó. A 19.35-kor induló járat már évek óta vár 5—6 percet Va­sas I. végállomáson, hogy a menetrendben meghatározott időben elindulhasson. A Budai állomásra általában 19.45-kor, vagy egy-két perccel később ér be. A 37-es egy-két utassal — vagy éppen utas nélkül — indul ki. A jobb érzésű gép­kocsivezetők a bekanyarodás, illetve kikanyarodás előtt meg­állnak és az átszállás az út­testen bonyolódik le. Amikor nem az utóbbi eset áll fenn, akkor — ha az utas nem akar 15 percet várni — kénytelen a forgalmas 6-os úton átmenni, hogy a 20-ast elérje. Az ese­tek 10 százalékában éri csak el, viszont, ha a 10-essel jön, nincs jó átszállási lehetősége a 39-esre. Az utasok a helyi forgalmi irodában reklamálnak, mire azt a választ kapják, hogy a 15-ösnek még nem kel­lett volna beérkeznie. De ha mégis beérkezett, nem lehet­ne-e megoldani, hogy még 2 perccel korábban érkezne? Nem lehetne a 37-es és a 29- es járatot legalább 3 perccel korábban indítani, hogy az utas ne lássa az előtte kiin­duló, jóformán üres buszokat? Vagy nem lehetne-e a 15-öst tovább futtatni mondjuk a 37- es vagy a 29-es vonalán? Sze­rintem az utóbbi vetne véget leginkább ennek az áldatlan helyzetnek. Gasz József Járdát szeretnénk Nem nagy ügy az, amelynek érdekében tollat fogtam. Egy körülbelül futballpálya nagysá­gú területről van szó Meszesen, amely az Apaffy és Bocskai ut­ca végén található, s melyet keresztül szelnek utak, ösvények. Itt működik két óvoda, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat I. kerü­leti gondnoksága s egy olaj­kút. Ezen intézmények dolgozói, az ügyfelek, az itt lakók, a fe­hérhegyi iskolába és óvodába igyekvő apróságok naponta ta­possák a sarat, s a tüzelőola­jat szállító kocsik elakadnak. Kérjük, hogy a Bocskai utcá­tól az ötéves terv utcáig, illet­ve a PIK-irodaépületig építse­nek járdát. Ez mintegy 150 mé­ter. Az itt lakó és dolgozó em­berek megérdemelnék. Mörcz Róbertné Tanítsuk gyermekeinket Március 1-én Sásdról Vásá- rosdombóra a 13 órakor indu­ló GA 21—21 rendszámú, úgy­nevezett „lánggyári” busszal utaztam. A felszálló nagy tö­meg között mintegy húsz ügyes­kedő iskolás gyermek szállt fel, s mindannyian helyet foglaltak. Mi, idősebb férfiak és nők a kocsi közepén egymás lábán állva vártuk az indulást. Mie­lőtt a kocsi elindult volna, meg­kérdeztem a gyerekektől, hogy az iskolában tanítják-e, hogy a buszon és vonaton át kell adni a helyet az idősebbek­nek? Nem válaszoltak, hallgat­tak és tovább ültek kényelme­sen az elfoglalt helyükön. Czakó Pál Vásárosdombó A Dunántúli Napló január 25-i számában „öt hónap he­lyett nyolc hét alatt” címmel cikk jelent meg a Komlói Vá­rosgazdálkodási Vállalat lakás­felújítási tevékenységéről. A cikkeket olvasva az a gondola­tom támadt, hogy sokan nem is tudják mi történik a laká­sokban a felújítás során. Vagy hogy lehet a korábbi 4—5 hó­nap helyett ma 6—8 hét az átfutási idő, pedig az épületek állaga mindig rosszabbodik. Röviden szeretnék választ ad­ni ezekre a kérdésekre. A fel­újítási munka javarészt lakott vagy részben lakott lakásokban történik. A kilenc szakma egy- -más zavarása, akadályozása nélkül, váltakozva dolgozik. A brigádok szakmánként a kö­vetkező munkákat végzik: a lakásokban levő víz nyomó- vezetékeinek, valamint szenny­vízlefolyóinak teljes cseréje sze­relvényezéssel. A villany MM- vezetékek kibontása, műcsőben pvc-huzal fektetése, a bérlők által kijelölt helyen kapcsolók, dugaszolóaljak elhelyezése. A cserépkályha, a parketta át­rakása vagy ha indokolt, ak­kor cseréje. A parketta csiszo­lása, háromszori lakkozása, a nyílászárók passzítása, zárak cseréje, üvegezések, kádelfala- zósok, horonyelvakolások víz- és villanyszerelők után, kémé­nyek javítása, kéményhüvelyek, B. N. az iránt érdeklődik, hogy a most életbe lépett Pol­gári Törvénykönyv szerint a tartási szerződést lehet-e és hol módos itani f Amint ismeretes, a tartási szerződést írásban kell megköt­ni, és teljesítését a szakigaz­gatási szerv ellenőrzi. A Pol­gári Törvénykönyv 588. § (2) bekezdése értelmében, ha a szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt bármelyik fél a szakigazgatási szervhez fordul, ez a felek kö­zött békéltetést kísérel meg. Lehetőséget ad a Polgári Törvénykönyvünk arra is, hogy az érdekeltek a bíróságtól kér­jék a szerződés módosítását. Ezzel kapcsolatban a PTK 589. §-a az alábbiakat tartalmazza: „A bíróság a tartási szerző­dést — mindkét fél érdekeinek figyelembevételével — módo­síthatja. (2) Ha valamelyik fél maga­tartása vagy körülményei foly­tán a természetben való tar­tás lehetetlenné vált, bárme­lyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűn­koromzsákajtók elhelyezése, mennyezet és oldalfalvakolatok javítása, új csempeburkolat a konyhában és fürdőben, mo- zaiklap-burkolatok javítása, il­letve cseréje. Enyves festés ké­szítése a bérlő által kért szín­re, díszítéssel, az összes nyí­lászáró fehérre mázolása, vá­szonredőnyök felszerelése. Mindezek a munkák télen- nyáron egyaránt ma már 30 munkanap alatt készülnek el lakásonként. Korábban minden szakmának más vezetője volt, így egyes szakmák túl előre­mentek, mások lemaradtak, nem volt összehangolt munka- szervezés. Az országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményt ab­ban látom, hogy a vállalat ve­zetősége átszervezés folytán egy kézbe összpontosította az összes szakma irányítását. Nem egészen a cikkben leírt intéz­kedések, a teljesítménybérezés bevezetésében látom az ered­ményt, hanem a 207-es felújí­tási csoport, nevezetesen a szo­cialista brigádok egyember- kénti összefogásában, egymás munkájának megbecsülésében, valamint vállalásaik túlteljesí­tésében és nem utolsósorban a bérlőkkel kialakított jó kap­csolatokban. Keresztes Zoltán, a Komlói Városgazdálkodási Vállalat főművezetője téig tartó átváltoztatását élet­járadéki szerződéssé, ha pe­dig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésé­vel szünteti meg.” Tájékoztatjuk még olvasón­kat arról, hogy az életjáradé­ki szerződésre a tartási szerző­dés szabályait kell megfele­lően alkalmazni. Takács K. olvasónk nem áll munkaviszonyban, szövetkezet­nek nem tagja. Kérdése: tartalékos katonai szolgálat alatt kiesett jövedel­mét hol térítik meg? A jogszabályi rendelkezések értelmében azok a tartalékos hadkötelesek, akik bevonulá­suk előtt önálló foglalkozást folytattak, a lakóhelyük szerint illetékes helyi tanács vb szak­,,A kilenchónapos gyerek még nem beszél” címmel a Dunán­túli Napló a közelmúltba^ cik­ket közölt a harkányi falugyű­lésről. A cikkből az csengett ki, hogy Harkány az úgynevezett társ-községi múltban nem vagy csak aránytalanul kis mérték­ben részesült azokból a javak­ból, melyek az akkor még négy önálló település fejlődését vol­tak hivatottak biztosítani. Az új­ságolvasókban az a vélemény alakulhatott ki, hogy a volt Sik­lós nagyközségi Közös Tanács szinte minden anyagi eszközt csak Siklós fejlesztésére fordí­tott. Ezért feltétlenül szólni kell arról, amiről a harkányiak nem tudhattak, nevezetesen arról, hogy: ’ — akár a lélekszámhoz, akár a területhez viszonyítva Har­kányban több út épült, mint Siklóson; — a kertészeti lakótelep tel­jes közművesítése megtörtént; — a parkolók építésére ke­rült sor több helyen is; — a nyaralótelepeken kiépí­tésre került az úthálózat és a villamosvezeték, a társasüdülők­nél pedig a teljes közművesí­tés elkészült; — Harkány jelentős részén kiépítésre került a vízhálózat és elkészült a gépállomási lakóte­lep; — megtörtént a dróvaszabol- csi elágazásnál kialakított la­kótelep és a Ságvóri utca vil­lamosítása ; — 14 millió forint értékű be­ruházással bővült a harkányi szennyvíztelep, s szennyvízcsa­torna került kiépítésre a több­szintes üdülőterületen, a fürdő­övezetben, a Kossuth Lajos és Arany János utcákban; — közös tanácsi hozzájáru­lással létesültek az ABC áruhá­zak, az élelmiszerbolt, a hús­bolt, a műszaki áruház; — a Bolgár Múzeum építé­séhez a közös tanács 1,5 millió forintot adott; — jelenleg is Siklósról kapja Harkány az ivóvizet; — az óvodai és iskolai he­lyek és az elhelyezési igények A fenti című cikk utolsó mon­dataiból arra lehet következtet­ni, hogy a Baranya megyei Ta­nács Kórház-Rendelőintézet Mentalhygiéniai Intézete első­sorban az exhibicionisták és voyeur-ök gyógykezelése céljá­ból alakult volna meg. Ez az állítás csak annyiban fedi a valóságot, hogy az intézet te­rületi feladatainak ellátása köz­ben találkozhatunk ilyen prob­igazgatási szervétől (városban az egészségügyi osztálytól) kapnak jövedelempótló segélyt, ha a foglalkozásuk körében állandó alkalmazottat nem tartanak, és hozzátartozóik a bevonult foglalkozását nem folytatják. Horváth M. olvasónk munkába menet balesetet szenvedett, maradandó munkaképesség­csökkenése van. Kérdése: Az úti baleset üzemi balesetnek tekinthető-e és kaphat-e nyugdíjat vagy já­radékot? Az 1975. évi II. törvény 77. §-a értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosí­tottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásá­ra (szállására) menet közben éri. Dzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi mun­között koránt sincs olyan ellen­tét Harkányban, mint Siklóson; — Siklós város fejlesztési alapjából még idén is több mint 3 millió forintot biztosít a szennyvíztisztítás megoldására Harkány nagyközség érdeké­ben ; — Harkány nagyközség üt­és járdaépítési munkáinak el­végzéséhez a Siklósi Költségve­tési üzemnél kapacitást bizto­sított a város, és a jövőben is biztosítani fog; — a Városgazdálkodási Vál­lalat köztisztasági és parkgon­dozási munkát végez Harkány­ban, a harkányi feladatok meg­oldása iránti igényekre is fi­gyelemmel, a város kérésére, a Baranya megyei Tanács 2 da­rab KUKA típusú szemétszállí­tó gépjármű beszerzését tette lehetővé a vállalat részére; — Harkány és Siklós vízellá­tásának biztonságosabbá téte­le érdekében bővíteni kell a vízbázist és a tározó kapaci­tását; ezt a rendkívül jelentős beruházást a két település szo­ros együttműködéssel fogja megoldani. A társ-községi múltban meg­valósult beruházásokat és az együttműködés területeit még tovább is lehetne sorolni, azon­ban úgy véljük, már az eddi­giekből is levonható a követ­keztetés: Harkány nem volt „mostohagyermeke” Siklósnak. A jövőt illetően az az állás­pontunk, hogy Harkány és Sik­lós között az együttműködés bővítésére még további lehető­ségek vannak; ezeket a lehető­ségeket — mindkét település fejlődése érdekében — maxi­málisan ki kell használni. Ezt kívánják a már meglévő gyü­mölcsöző kapcsolatok tapaszta­latai, a két település idegen- forgalmi egysége és a két te­lepülés együttes, közös fejlesz­téséhez fűződő érdekek. Szarka Árpád tanácselnök Dr. Létai János vb-titkár lémákkal küszködő páciensek­kel, s azokat természetesen igyekszünk is gyógyítani — azonban alapvető célunk nem ez, hanem társadalom-egész­ségügyi szempontokból lénye­gesen nagyobb számú s min­den szempontból fontosabb betegségek felkutatása és gyó­gyítása. ka végzése vagy egyes társa­dalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Olvasónk abban az esetben kaphat baleseti ellátást a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság­tól, ha az elszenvedett úti bal­esetéből 15 százalékot megha­ladó munkaképességcsökkené­se maradt vissza. Ha a munka­képességcsökkenése 16 és 66 százalék között van, akkor bal­eseti járadékra, ha 67 száza­lék felett van, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjra lesz jo­gosult. Az ellátás megállapí­tása iránti kérelmet a lakó­hely szerint illetékes Társada­lombiztosítási Igazgatóságnál kell benyújtani. Az egyéb keresetveszteség megtérítésére aszerint lesz jo­gosult, hogy a bekövetkezett balesetet ki vagy mi okozta, és az egyéb rendelkezések ilyen esetekre mit írnak elő. Például közlekedési baleset esetében az okozó gépjármű biztosítása alapján az Állami Biztosító fogja a keletkezett kárt megtéríteni az igény be­jelentése alapján. Az automatika nem oldja meg Komló vízellátását A Dunántúli Napló 1978. már­cius 12-i, vasárnapi címoldalán „Végleg megoldják Komló víz­ellátását” című cikk jelent meg. E cím és a cikk első monda­ta nem pontos. Ugyanis az üzembe helyezett új automatika rendszer nem oldja meg Kom­ló vízellátási problémáit, csak a ligeti területről nyerhető víz- mennyiséget lehet gazdaságo­sabban és üzembiztosabban a fogyasztókhoz eljuttatni, s olyan vízmennyiségi problémák megoldását tulajdonítja az új automatika rendszernek, ami le­hetetlen. Nagy erőfeszítéseket tesz a megyei tanács, városi tanács és vállalatunk a vízhiányok megoldásáért, mert köztudott, hogy súlyos vízellátási nehézsé­gek alakulhatnak ki a város­ban bármelyik időszakban. Er­re a Dunántúli Napló cikke je­lenlegi időszakra utalóan álla­pítja meg, hogy „végleg meg­szűnnek a tartós vízhiányok .. holott erről sajnos nincs szó. Weininger Attila igazgató Baranya megyei Vízmű Vállalat, Komló Az Elefántos tömb rekonstruk­ciója Az Elefántos tömb rekonst­rukciójának ismertetése során a Dunántúli Napló február 23-i száma javaslatot tett a tömb­höz kapcsolódó pincerendszer hasznosítására. Az ötlettel az építési és közlekedési osztály egyetért. Tekintettel arra, hogy az idegenforgalmi hivatal is a tömbben kap helyet, javasol­juk a pincerendszer idegenfor­galmi célú hasznosítását. A pincerendszer az 1974. évi le­szakadás után nagyobbrészt megerősítésre került, statikai állapota általában megfelelő. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat kezelésében van. Célszerűnek tartanám a hasznosítást a tömb generáltervezőjével, a Pécsi Ter­vező Vállalattal megterveztetni. A pincehitel terhére a teher­hordó szerkezetekkel összefüg­gő, esetleg szükségessé váló munkák fedezésében részt tu­dunk venni. Vokó János osztályvezető főmérnök Lehetne-e változtatni? Szinyákovics Ottó fuvaroztató ügyfelünk kellemetlen tapaszta­latát az őrportás szolgálat és a forgalmi szolgálattevőnk figyel­metlensége okozta, akik nem kísérték be a panaszost a fu­varvállaló helyiségbe. Ezen mu­lasztást alkalmazottunk okozta, ezért a panaszostól elnézést ké­rünk. üzemegységünk területén ügyfélfogadásra és gépkocsive­zetőink tartózkodására megfele­lő helyiség áll rendelkezésre, melyet komoly anyagi ráfordí­tással létesített vállalatunk. Ezen helyiség igénybevétele bármikor az ügyfelek rendelke­zésére áll. Hasonló eset elke­rülése miatt a jövőben az őr­portás tájékoztatja az ügyfele­ket ezen helyiség igénybevéte­lének lehetőségéről. Laki Pál igazgatóhelyettes Dr. Kézdi Balázs int. vezető főorvos „Nemi eltévelyedések“

Next

/
Thumbnails
Contents