Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-15 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXV. évfolyam, 74. szám 1978. március 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Értékelték a pincepályázat munkáit Országos ankét Ülést tart az WISZIlflF* ICöacponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a mező' gazdaság és az élelmiszeripar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (Tudósitónktól) A MIB elnökségének tanácskozása Ajándékkönyvek a nemzetiségi dia Pécsre látogatón a jugoszláv nagykövet Dr. Vitomir Gasparovic, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és felesége tegnap délelőtt Pécsre érkezett. A nagykövet első útja a pécsi Horvát-Szerb Általános Iskola- és Diákotthonba vezetett, ahol Ruzsin Milán igazgató fogadta a vendégeket. A látogatás alkalmából a pécs—baranyai hor- vát és szerb nemzetiségi diákok adtak műsort, amelyben a pécsi nemzetiségi óvodások, a Horvát-Szerb Általános Iskola és a Janus Pannonius Gimnázium óvónőképző tagozatának tanulói közreműködtek — Pá- vics György vezényletével. Az ünnepségen a Megyei és a Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Maqyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége képviselői, továbbá a megye nemzetiségi pedagógusai is jelen voltak. A műsor után dr. Vitomir Gasparovic a jugoszláv állam ajándékaként egy kisebbfajta könyvtárat kitevő könyvcsomagot adott át Baranya délszláv nemzetiségi diákjainak. Elmondta, hogy a könyvek átadásával kellemes kötelezettségének tesz eleget, annál is inkább, mert államaink között az ilyen jellegű segítségnyújtás kölcsönös. Jugoszláviában élénk érdeklődés kíséri a magyarországi délszláv nemzetiségi lakosság életét. A könyvajándék is kifejezője annak, hogy szeretnének minél több segítséget adni az itteni nemzetiségi pedagógusok nemes munkájához. Ugyanúgy, ahogyan hazájuk területén kívül sokfelé élnek magyarok, sokfelé élnek jugo- szlávok is. — örülök, hogy itt a délszláv nemzetiségek a magyarokkal teljes egyenjogúságbari élve, együtt építik a szocialista társadalmat — mondotta a nagykövet, majd a magyar— jugoszláv példa jelentőségét méltatta. Elmondta, hogy e példa alapján teljes joggal nevezhetjük nemzetiségeinket hi- daknak népeink között. Jugoszláviában szintén arra törekednek, hogy az ott élő magyarok jól éljenek. — E könyveket az itt tanuló gyermekek atyái nyelvén írták. Reméljük, sok szépet és jót merítenek belőlük Pécs—Baranya nemzetiségi diákjai — fejezte be beszédét a nagykövet. Az értékes ajándékot a megajándékozottak nevében Papp Ida, a Janus Pannonius Gimnázium nemzetiségi óvónőképző tagozatának IV. osztályos tanulója köszönte meg. Délután a Megyei Pártbizottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta dr. Vitomir Gasparovicot és feleségét Este a Pécsi Nemzeti Színházban a hazánkban tartózkodó Szarajevói Balett V. Koma- dina: Sátán című művét adta elő, az előadást a jugoszláv nagykövet és felesége is megtekintette. — BK. — Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkára átadja a KISZ KB vörös vándorzászlaját. (Tudósítás a 2. oldalon.) A virágosítási verseny győztesei A gyógyidegenforgalom kérdéseiről, a harkányi termálkonferencia tapasztalatairól és az 1978. évi idegenforgalmi alap felosztásáról volt szó egyebek között a Mecsekvidéki Intéző Bizottság elnökségének tegna- ♦ pi, kibővített ülésén, melyen Palkó Sándor elnökölt. A harkányi termálkonferencia tapasztalatairól szóló tájékoztatójában dr. Takács József, az IBUSZ megyei igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyógyidegenforgalom fejlesztésében a víz mellett, a környezet ösz- szes tényezőit fel kell használni; a fürdővendégnek komplex terápiát kell nyújtani. A gyógy- idegenforgalmat úgy kell tekinteni, mint egyrészt a magyar egészségügyi és idegen- forgalmi-vendéglátóipari szakemberek tudásának szellemi exportját, másrészt a korlátlanul rendelkezésre álló nemzeti kincsünknek, a gyógyvíznek az exportját. Az ebből a tevékenységből származó egy dollár bevétel csupán 12—16 forint ráfordítást igényel. Ez az arány kedvezőbb minden más népgazdasági ágazatban termelt export dolláraránynál. A kibővített ülésen ismét elhangzott az a javaslat, hogy egy megfelelő hatáskörrel rendelkező, országos koordináló szervet kell létrehozni a gyógyidegenforgalom fejlesztésére. Az országos idegenforgalmi alap 1977. évi megyei felhasználásáról Jakabos Zoltánná, a MIB titkára tett jelentést. Ilyen támogatással épült meg és épül a mekényesi szárazmalom, a Mohács és Bár közötti gépkocsiparkoló, vásárolt felszerelést a szigetvári múzeumiskola. Jutott a tavalyi keretből a ja- kabhegyi feltárásokra, Fadd— Dombori üdülőtelep szennyvízgondjainak megoldására, Baranya megyei kulcsosházak és turistautak rendbehozatalára, a tamási termálfürdő és csónakázótó zöldterületének kialakítására, a siklósi Zsigmond-szo- bor környékének rendezésére és még sok mindenre. 1978-ban több mint 8 millió forint sorsáról rendelkezik a MIB. A tegnapi döntés alapján ebből az összegből Siklóson segítik az arborétum fenntartását, Harkányban a terület- rendezést, Sellyén az ormánsági múzeum talpasház tetőcseréjét, a Pécsi-tó strandterülete mellett létesülő autóparkoló építését, a magyarhertelendi termálfürdő fúrását, a Baranya megyei kulcsosházak fenntartását, Gemenc új fogadóközpontjának áttelepítését, a Zengő tetején épülő kilátó bővítését, a leendő üszögpusztai lovaspálya parkolóinak építését, orfűi műemlék parasztházak idegenforgalmi hasznosítását és a jakabhegyi ásatások folytatását. A kibővített elnökségi ülésen értékelték a már hagyományos virágosítási' versenyt. Az első díjat és a MIB vándorserlegét Sásd érdemelte ki. Tulajdonképpen egy félévtizedes szakasza zárult le az egri és pécsi pincerendszerek feltárásának és megerősítésének újkori történetében azon a tanácskozáson, amit kedden tartottak Egerben a Technika Házában. A 70-es évek elején jelentkeztek mindkét városban az első pincebeszakadások és az ezt követő gyors felmérések egy nemcsak az országban, hanem Európa-szerte példátlan méretű pince- és alagútrendszerre derítettek fényt. Korábban azért tudtak oly keveset ezekről a járatokról, üregekről, mert az urbanizációs hatások néhány évtizeddel ezelőtt még nem terhelték ennyire az alapkőzetet. A megnövekedett forgalom, a talaj megváltozott vízháztartása és a viszonylag nagy súlyú épületek azonban olyan megterhelést* jelentettek, amit a pince- boltozatok helyenként már nem bírtak el. A szakembereknek ugyanakkor nem állt rendelkezésére olyan általánosan elterjedt, bevált technológia, amivel hatékonyan, gyorsan és megbízhatóan tudtak volna betömni, illetve megerősíteni veszélyes föld alatti járatokat. Ezért írta ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Pécs, valamint Eger tanácsával közösen 1975-ben azt a tervpályázatot, amely ezt a hiányt pótolta volna. Az időközben beküldött 27 pályaművet egy, a téma leg« jobb ismerőiből összeállított bizottság bírálta el és hirdetett eredményt a tegnapi egri tanácskozáson. (Az érintett vállalatok a bírálatról és a minősítésről már korábban tudomást szereztek, hogy e fontos eljárások mielőbb bevezetésre kerülhessenek.) A megjelent mintegy 100 tervezőt, geológust, térképészt és egyéb szakembert Csank Lajos, az Építéstudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének elnöke köszöntötte csakúgy, mint az Egri Városi Tanács elnökét és Pécs város Tanácsának szakértő képviselőit — köztük Vókó Jánost, a tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét. Ugyancsak üdvözölte a prágai geológusok küldöttségét, amely a következő napokban alaposan tanulmányozni kívánja a magyarországi pince- rendszereket. A pályamunkákat dr. Gobos Endre, az ÉTÉ elnök- helyettese értékelte külön a megerősítési és tömedékelési eljárásokat. Felszólalt Vargha János, Eger város Tanácsának elnöke, aki méltatta az okció- ban részt vevő vállalatok, intézmények és szakemberek segítségét, eddig végzett munkáját, s felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit a pincerendszerek még jó néhány évig okoznak a két műemlékekben, értékekben gazdag városnak. (C) Uszögpusztán lovaspályát építenek. A MIB 1978-ban az idegenforgalmi alapból 100 000 forint támogatást nyújt az itteni parkolóhelyek megépítéséhez. Felosztották az 1978. évi Második Decs község, harmadik helyezést pedig Hosszúhe- tény ért el. Az ülésen elfogadott munka- program szerint a MIB 1978- ban tájékozódik Gunaras és Gemenc fejlesztéséről, a jakabhegyi ásatásokról, a baranyai kirándulóközpontok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, idegenforgalmi területeink közműellátottságáról és értékeli az intéző bizottság közreműködését az MSZMP XI. kongresszusának az idegenforgalom fejlesztésére hozott határozatának végrehajtásában. E. A. idegenforgalmi alapot \
