Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-13 / 72. szám
Érvényt szereztek a tulajdonkorlátozó rendeletnek A z „egy lakás egy üdülő” rendelet, másnéven tulajdonkorlátozás hatálybalépése megfogalmazása után több gyomor rándult görcsbe. Baranyában közel ötezer családot — tulajdonost — érintett keményen, hivatalosan két év alatt kellett túladniok a fölöslegen: házon, telken, üdülőn. Ugyanis ennek a tehetősebb ötezernek több háza is, több üdülője is volt egyszerre. Annak idején a személyi tulajdon hazánkban felállított e legerősebb korlátja sok vitát kavart. Aids megítélés alá kerül az értékesíthetetlen ház, telek és a több üdülő gyan állunk az állampolgári jogokkal, egyesek kibújhatnak a telek-korlátok közül? Igen, ki. Már korábban felmentette a megyei tanács Bc- ranya több községét, s mindössze 44 település — köztük természetesen a városok — laha kell, ötszörösére felemelt adóval veszik el a remélt hasznot, ötszörös adóval serkentik a makacs tulajdonost oz eladásra. Kozma Ferenc Országos fotópályázat népi műemlékekről A népi építészet és a népi műemlékek megörökítésére országos fotópályázatot hirdet a Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. A pályázók két kategóriában: fekete-fehér és színes papírképekkel, illetve színes diafeivételekkel vehetnek részt, a beküldési határidő 1978. június 1. A legjobb képek beküldőit 3000 forintos első, 2000 forintos második és 1000 forintos harmadik díjjal, ezenkívül különdíjakkal jutalmazzák, a képekből július végén kiállítást is rendeznek. Bővebb felvilágosítást a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ nyújt. B. L. Nem vagyok egyedül a véleménnyel: még ma sincs minden rendben a fejekben, sokan ma sem látják világosan hogy miként rendeződött a dolog, miként rendeződhet ezután. A cél teljesült Elöljáróban néhány szót a rendeletalkotó nemes szándékáról. Tudta ő is, mint mindenki: legjobban az ingatlan kamatoztatja a forintokat. S akinek volt rá módja, könnyen forgatta a forintokat, sokat spekulálnia sem ' kellett. Néhány esztendős várakozás után a vételár dupláját, tekintélyes összegeket zsebelhetett be. Más több üdülőt is épített — természetesen nem q saját szükségletére — s nyaranta megvolt a harmadik-negyedik kereső a családban. Ragyogó formája ez a munka nélküli jövedelemszerzésnek, s nyilvánvaló, hogy meg kellett akadályozni, megálljt kellett parancsolni. Ugyanakkor e telek- nyaraló-lakóház felhalmozás a másik oldalon élők jogos igényeinek kielégítését is gátolta, hisz a harkányi—balatoni telkek száma véges. Két célt fogalmazott meg tehát a rendelet: elidegeníteni a többletet, s közvetve átnyújtani azoknak, akiknek még nincs. A többletingatlanok elidegenítését 1971. október 5-én mondtuk ki; a rendelet ekkor lépett hatályba, nem kis munkát adva a tanácsoknak. A feladat nehéz volt: megtudni minden állampolgárról, hogy hol, merre van háza, telke, üdülője, figyelni, hogy keresi-e a kibúvót, megakadályozni, hogy többet ne szerezzen. Nem ment ez egyik napról a másikra, érthetően sok időre volt szükség, megannyi levélre, kimutatásra, felszólításra, iktatásra. így aztán érthető módon, a rendelkezés végrehajtásához előbb két év türelmi időt adtak hivatalosan, s aztán még néhányat, nem hivatalosan . . . Ma 1978-at írunk, s az ingatlanfronton rend van, teljesült a jogalkotói cél. A felmentés nem kiskapu Természetesen most bórki mondhatja, tud olyanokról, akiknek még ma is több házuk, telkük van. Hát akkor hokóira vonatkozik az egy lakóház parancsa. S ez nem -hivatalos kiskapu. Hiszen ha ránézünk megyénk térképére, látjuk kihalással fenyegetett aprófalvait, s már értjük a felmentés okát. A tulajdonos képtelen ilyen helyen eladni a házát. (Ki vesz telket a faluvégen akkor, ha a községfejlesztési terv nyomán a tanács a központban parcelláz . . .? Mi van akkor, ha valaki el szeretne költözni az isten háta mögül, de köti a telekkorlátozás, s újat nem vehet . . .?) Nemkérdojelezfietö Jogos indokkal egyéni felmentést is lehet kapni. S e lehetőséggel élni kell, hiszen ha jól meggondoljuk, végső soron a „szabad költözködés" lehetőségét, jogát kérdőjeleznénk meg. Ne legyen gond, teher a forgalomképtelen, vagy a nehezen forgatható ingatlan. Bárki két esztendős elidegenítési felmentést kaphat a tanácstól, ha máshol szeretne venni telket, ha máshol szeretne építeni. S ha bebizonyosodik: a régi háza-telke nem kell senkinek se, s a végső mód, a kényszerértékesítés sem hoz megoldást, ne mutassunk rá ujjal, ne kérdezzük: neki kettő is lehet? Más a helyzet az üdülővel, üdülőtelekkel. Ott felmentést nehezen tudok elképzelni. Ne vegyen Aligán házat az, aki a következő évben már Be- rényben üdülne. Itt az ötszörös adu Az illetékes fogalmazott így: eztán mindig akad majd olyan ember, akinek a „megengedetten" felül is lesz háza vagy ingatlana átmenetileg. A rendeletet totálisan végrehajtani nem lehet. (Azaz nem érhető el, hogy hazánkban egy adott pillanatban mindenkinek csak egy háza és egy üdülője legyen.) De nem is ez a cél. Letörni a spekulációt, megakadályozni a harácsolást. S ez menni fog. Spekulálni, maszek kiskaput keresni sem érdemes. Az adóügyesek keze is ott a telekingatlanforgalom ütőerén, s Hat falu jő ivóvízhez juthat A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István szocialista brigádjai felajánlást tettek, hogy négy baranyai és két somogyi faluban: Csertőn, Somogyhárságyon, Nagykorpádon, Drávakeresztúron,. valamint Kiskorpádon és Tótújfaluban jó minőségű ivóvizet biztosít. Vagyis megtervezi a közeli termelőszövetkezeti vízműre való csatlakozást, segíti ennek vízjogi engedélyezését, s bizonyos költségeket is áll. Remélik, hogy a kivitelezést a falu lakói is vállalják társadalmi munkában, így a helyi tanácsnak csak hálózat- és közkifolyókat kell vásárolnia. Társadalmi segítséget várnak a tervező vállalatoktól a vízellátási tervek elkészítéséhez. A hat községben jó és bővizű kutakkal rendelkező tsz-majorok és üzemek találhatók, ezekre szeretnék bekötni a települést. Egy szappanoslegény vándorlókönyve **ái»*<. fogitl •»stámmal jegi&ett lapokat k » I • • Tahtkaiih . Iti* <*»■«*»*»»» Három év vándorlás a mesterségért n jellemzésekből: alkalmas a mesterségre, békés, nem duzzog, korán kel, első a dolgában, a szerelem csak ezután következik Miről vall a német és magyal nyelvű vándorló kön/v: Wanderbuch, mely Pécsett került elő kiselejtezett és elfelejtett családi iratok közül? Még 1848. május 7-én Baján állította ki az aljegyző a 48 oldalas, tenyérnagy, kemény fedelű fü- zetecskét. Teli viaszpecséttel, korabeli szép betűs írással, a mesterek véleményével, ami Viliinger Ferencnek szólt, a vándorló legénynek, a könyv tulajdonosának. A 18 esztendős, nyúlánk, tiszta, halovány ábrázatú legény mestersége szappanos, három évet» járt-kelt, szolgált ezalatt 49 helyen, igazi, idős és rangos mestereknél. Ha csak átutazott valahol munkaügyben, máris bemutatni és láttamoztatni kellett könyvét, ami útiokmány is volt. Nem koldulhatott, cél nélkül nem teng-lenghetett, a meghatározott útvonalat nem hagyhatta el. Bonyhádon született és 18 éves korára mester.legénynek számított, de igazi majszterré három évi „bolyongó munkavállalás" után avatta az a mestere, aki Bajáról útnak indította, vagyis Franz Drescher. Viaszpecsétjében ott díszük a monogrammja és a szépen díszített korona, ami családi jelvény. Pécset, akkor Fünfkirchent, kétszer kereste fel, így szolgált F. Vittnél, a viaszpecsétje rozsdabarna, szemet vidítóan míves. Kevés mester nyomta be pecsétjét színes, így sárga, vörös, kék viaszra, úgy tűnik, ez a nagyon rangosaknak, nagy népszerűségnek örvendőknek dukált. A többiek szimpla pecsétet használtak, napjainkra alig olvasható a körfeliratuk. Többségük nem tudott magyarul, vagy jobban vonzódott a némethez, mert ezen a nyelven írták be az észrevételt, nagyon őszintén, kritikusan és túl önállóan. Észievenni, hogy nem számított, milyen véleménnyel indította útra az előző mester, az igazi képességekről mindenki meg akart győződni. Baján három helyen fordult meg, Nagykanizsán négyszer, Gratzban kétszer, de dolgozott Sopronban, Bonyhádon, Szombathelyen, Kőszegen, 3écsben, Ros- sauban, Bényben és Székesfehérváron. Mindössze két munkaadó irt be magyarul, azok is csak annyit, hogy köpenyért küldték, meg anyagért. Sokan csak egy mondat erejéig minősítették, nagyon kurtán, hogy megfelel, alkalmas a szakmára. Mások bölcselkedő stílusban jellemrajzot is írtak róla, hogy békés, engedelmes, hajlékony, nem duzzog, nagyon pontos, korán kel, első a dolgában, a szerelem csak aztán következik. Nagyon vigyázott vándorkönyvére, egy maszatnyom, tintafolt nem tarkítja, ma is tiszta, csak a lapok sárgultak, fakultak. A hitelesítő bajai aljegyző cifrán körberajzolta a bajai címert, mert az elnyomódott a. viaszban. így is látható a két ágaskodó oroszlán, ahogy egy koronát tart.- Cs. J. — Ke« glossza Helytakarékos pénzfalás V an szerencsém hírül adni, hogy nine's szerencsénk a legújabb magyar mosógéppel. A helytakarékos automatát annak idején úgy harangozta be a Hajdúsági Iparművek, hogy korszakváltást fog jelenteni a hazai mosógépgyártásban. Nemcsak azzal, hogy a helytakarékos automaták beférnek a házgyári lakások szűkre méretezett fürdőszobáiba, de árával is, melynek kialakításánál figyelemmel lesznek a laposabb pénztár- cájú fogyasztókra is. És most jön a hanyattesés: kiiött az új mosógép mini változata, írd és mondd, tizenegyezernyolcszáz forintért! Vagyis jóval drágábban, mint a nagyobb — s több anyag felhasználásával készült — Hajdú szuperautomata, mely a beszerelés költségeivel együtt sem került tízezer forintba. Bár az új mosógépet, kerül, amibe kerül, villámgyorsan elkapkodták, tanúsíthatjuk, nem erről volt szó. A hazai mosógépgyártás körül nem először támad vihar. Emlékszem, hat-hét évvel ezelőtt a Népszabadság cikkírója élesen bírálta a Hajdúsági Iparműveket, amiért megállította az időt a mosógépgyártás felett. Igaz, kis sorozatban akkoriban jelent meg a jugoszlávokkal közösen gyártott, korszerű, forgódobos Hajdú szuperautomata, magas árát azonban joggal kifogásolhattuk, ráadásul forgalomba hozatalát rosszul készítették elő, a ke^' reskedelem alig rendelt belőlük. A gyár végül is a magas árban jelölte meg a korszerűsítés kerékkötőjét, sokba kerül, nincs annyi igény rá, hogy a gépet megfelelő szérianagyságban lehessen itthon előállítani. Mire a cikkíró, kinek véleményét messzemenően osztjuk: minden termék korszerűsödik az idők folyamán. De ettől még nem feltétlenül lesz drágább. Lásd például a rádiókat. Mi 1975-ben akkor jártunk Tégláson, amikor a Hajdú szuperautomatát a pult alól lehetett csak kapni az üzletekben. Az történt, hogy a jugoszláv piacon súlyos értékesítési gondok támadtak, felhalmozódtak a mosógépkészletek, mire a jugoszláv kooperációs partner csökkentette a gyártást, s erre kényszerült a Hajdúsági Iparművek is. Mégis jó hírekkel érkeztünk Téglásról. S most idézzük fel, milyen ígéretek hangzottak el a Hétfői Dunántúli Napló 1975. június 9-i számában. ... A Hajdúsági Iparművek a nyugatnémet AEG Te- lefunken gyártól 6,4 millió forintért megvette a Lovamat mosógép licencét. Ez o gép ugyanazt tudja, mint a Hajdú szuperautomata, viszont nagy előnye, hogy alkalmazkodik a házgyári lakások méreteihez, tehát kisebb, úgy is hívják, helytakarékos automata. Ez lesz a jövő magyar mosógépe (a teljes automata tervezett ára 7—8 ezer, a centrifuga nélküli automatáé 5—6 ezer forint), melyből évente 100 ezer darabot gyártanak, természetesen exportra is. A nyugatnémetek részt vesznek a gyárrész felépítésében és az emberek kiképzésében. A beruházás már meg is kezdődött, 1977-ben beköszönl- het a „Lavamat-korszak" ... Hát beköszöntött. Tizenegyezernyolcszáz forinttal. Mosógépünket nem tudom másnak minősíteni, mint luxuscikknek, de erről talán jobb lenne megkérdezni a többgyermekes családanyákat, akiknek otthoni munkáját megkönnyítendő, leginkább szükségük lenne erre a mosógépre, természetesen elfogadható áron. Megszületett tehát a korszerű, helytakarékos, egyszersmind pénzfaló automata mosógép. Segítségével aligha tudja tisztára mosni magát a Hajdúsági Iparművek. Mór ami az ígéreteket illeti. Egészen mást ígértek. Miklósvári Zoltán Halvérű hozzáállás A z újévet követően adtunk hírt róla, hogy átalakítják és korszerűsítik az új- mecsekaljai halszaküzletet, ezzel együtt Pécs halellátása is javul. A HALÉRT vezetői úgy nyilatkoztak, március végére minden rendben lesz, megnyithatják az átalakított boltot. A napokban arra jártunk és a látottak — mint a mellékelt fénykép bizonyítja — arról győztek meg, hogy nekünk, fogyasztóknak semmi okunk a derűlátásra, nem mostanában fogunk a felújított üzletben halért sorban állni. Vajon miért húzódik az átadás határideje? Mint megtudtuk, keservesen indult az átalakítás, hiszen előzőleg két kivitelező visszaadta a megbízást. Végül a Pécsváradi Építő Ktsz vállalkozott a munka elvégzésére. Január elején felvonultak az építők, el is kezdtek dolgozni, de hol az egész kőművesbrigád lépett ki egyszerre a cégtől, hol a szakiparosok késtek. Most éppen a tervezés baklövéseit kell korrigálni, mivel a szennyvíz eredetileg elképzelt elvezetése nem oldható meg, ezért döcög a munka. Ki hol hibázott? A nem körültekintően tervező a tervek elkészítésében. Az építő abban, hogy nem tudott úrrá lenni a tervezés gyengeségein, nem^ sürgette elég eréllyel azok mielőbbi kijavítását. Ma találkoznak a tervező, a beruházó és a kivitelező képviselői, hogy módosítsanak a terveken s ezzel együtt a költségeken. Reméljük a hozzáálláson is. Mert csak ezzel lehet igazán meggyorsítani a munkát. H. L.
