Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-02 / 61. szám
1978. március 2., csütörtök Dunántúli napló 3 Városunk gMzajos** geológiai m úítja Készül Pécs földtani térképe Az FTV talajfúró berendezése Jó egy évtizede már, hogy egyik napról a másikra levették a napirendről a Makár- oldal beépítési programját. Geológusok vétózták meg: a Makár-oldalon olyan földtani törészóna húzódik végig, ami a tervezettől lényegesen eltérő alapozású beépítési módot kíBonyolult képződmények Az állítás valódiságáról bárki meggyőződhet: a Makárra felvezető utakon látni az apróra töredezett vörös agyagpalát, a törészóna envik felszínre kibújt megjelenési formáját. Apróságnak tűnik ez az eset. És ha ennek nyomán megkérdezzük a geológust: milyen Pécs földtani fölépítése? — Az egész Mecseké bonyolult, így Pécsé is egyértelműen az — jelenti ki Bors Zoltán, a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat geológusa, aki Pécs építésföldtani térképezésén dolgozik, — Földtörténeti korok szerint egymástól távoli képződmények egymás melletti megjelenése e vidék „zajos” geológiai múltjáról tanúskodik. Ennek ismeretében igen nagy jelentőségük van a földtani térképeknek. Ezek ma már a településfejlesztési tervek nélkülözhetetlen segédletei. Pécset a pinceproblémái vitték el az építésföldtani térképek elkészíttetéséhez. Az FTV 1976-ban kezdte a munkát, amelyben olyan partnerekkel működik együtt, mint a Magyar Állami Földtani Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkalmazott földtani tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomónyi Intézete, a térképezéssel kapcsolatos szakhatósági feladatokat pedig a Központi Földtani Hivatal látja el, amely a költségekből is részt vállal. A tízezres léptékű földtani térkép Pécs egész közigazgatási területét lefedi. A legsűrűbben beépített belső területről — Tettye, Belváros, Doná- tus, Mecsekalja, Kertváros, Füzesdűlő — ötezres méretarányú térkép készül. Az első két területen befejeződött az adat- felvétel, jelenleg a térképek megszerkesztésén dolgoznak. Idén a következő kettő kerül sorra. Az egész ötezres építés- földtani térkép várhatóan 1980-ban készül el. A munka alapját az a földtani térkép jelenti, amit a Magyar Állami Földtani Intézet geológusai készítenek el. Ezt szolgálják azok a fúrások, amiket városszerte végeznek az önjáró fúrókocsival. De ezek csak az adatok egy részét szolgáltatják. Az FTV uqyanis összegyűjtött minden fellelhető dokumentációt, ami Pécs földtani viszonyaira adatot tartalmaz. Eddig mintegy 6200 dokumentáció áll rendelkezésre. Legtöbbjük az utóbbi másfél— két évtizedben végzett talaj- mechanikai fúrásból származik. A fúrókocsival mélyített fúrásokból — eddig összesen 120 fúrás készült — vett mintákat sokrétűen elemzik. Ismerni kell a kőzetek nyomószilárdságát, az agyagfajták vízáteresztő vagy duzzadó képességét, a homokok minőségét — mindent, ami a felszínközeli rétegeket az új építkezések okozta megterhelések átvételére alkalmassá, vagy alkalmatlanná teszik. Külön vizsgálatsorozatra van szükség a felszín alatti vizek tulajdonságainak megismerésére és térképi ábrázolására. Az e célra kialakított kutakban figyelik a vízszint ingadozását, ami érdekes adatokat szolgáltat a pincék vizesedésére, állagromlására. A vizek mozgása Az óriási adathalmaz feldolgozása után 14 fajta térkép készül Pécsről. Az ún. fedetlen földtani térkép úgy ábrázolja a területet, mintha arról „letakarították" volna a legfelső hordalékréteget. Mások különböző mélységekben — ún. alapozási síkokban — mutatják a terület földtani fölépítését. A vízföldtani térképek a vizek mozgását, a maximális és az átlagos vízmagasságot ábrázolják. Lesz olyan, amelyről 50—100 éves távlatban leolvasható a becsült maximális vízszint és lesznek térképek, amelyek a .felszínközeli rétegek viselkedésformáiról adnak táiékoztatást. Wem kell bővebben magyarázni, hogy e térképek milyen mértékben szolgálhatják Pécsett a városfejlesztést. Egy igen fontos gyakorlati felhasználási lehetőség: a térképek segítséget nyújthatnak Pécs általános rendezési tervének most folyó felülvizsgálatához. Az adatok túlnyomó része a felszínközeli földtani viszonyokat tükrözik, és alig hatolnak le 50—100 méternél mélyebbre. A mozgások megismerése — Az építésföldtani térkép elkészítéséhez 15 méterig kell lemennünk, ez az építésföldtan kereteit ki is elégíti — mondja a geológus. — A már említett tektonikai — töréses — zónát is megismerjük egy bizonyos mértékig. Ezt mint érzékeny szeizmológiai jelző- rendszert mozgásai, elmozdulásai miatt érdemes folyamatosan figyelni. Fennmarad azonban egy sereg olyan kérdés, amit csak nagyobb mélységekbe lehatoló ún. szerkezetkutató fúrásokkal lehet tisztázni. — A pécsi épitéslöldtani térképezés milyen mértékben segítheti a pincék elleni küzdelmet? — Véleményem szerint csakis a vízföldtani térképektől várható segítség. A pincékkel kapcsolatos károkat eddig is legtöbbször a felszín alatti vizek mozgása okozta, a térképek pedig e mozgások megismerését szolgálják — mondta Bors Zoltán geológus. Hársfai István ♦ Ifjúsági turisztikai kölcsönző nyílik a Landler Jenő utcában T öbb ezer baranyai fiatal már most tervezi a nyári kirándulását, túrázását. A szerencsésebbeknek vagy megvan az ehhez szükséges felszerelés vagy kölcsön kéri. A többség továbbra is tanácstalan, mert nincs sátorra pénzük, nem tudnak szerezni és bérelni sem. Pécsett az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat, az „X" foglalkozik turisztikai és kempingcikkek bérbeadásával. Nincs nagy választékuk és készletük, a 2 és 4 személyes sátorból összesen 40 darabjuk van. Kínálnak még gumimatracot, kempingágyat, sportfőzőt és hátizsákot, aki kerékpárt, bográcsot, sílécet vagy szánkót akar bérelni, az hiába is megy hozzájuk. Áprilistól megváltozik a helyzet. Akkor nyílik a Landler Jenő Kerékpár, sátor utcában az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat harmadik pécsi üzlete, melynek profilja, hogy ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálat. Egyelőre ötféle cikk lesz náluk: 100 férfi kerékpár, 400 kétszemélyes sátor, ugyanennyi gumimatrac, 200 hátizsák és 200-250 bogrács a nyitó készletük. A szolgálat csoportvezetője Kacsó Péter megígérte, ha erre többre lesz szükség, azt is biztosítják. És még valmit, a Pécs városi Tanács eddig is segített, ezután sem tesz másképp, a bolt jövőre végleg átköltözik a Lvov- kertvárosi Sarohin tábornok útjára, ahol lényegesen nagyobb- feláron raktározási lehetőségük lesz, tehát több cikket tudnak kölcsönözni. Tervezik, hogy sí, szánkó és síszánkó, egy-két éven belül sportszerek is bérbevehetők lesznek. Jelszavuk: a fiatalok zsebéhez mérten, mindent „fél- áron”. Régóta váratott magára ez a lehetőség. A KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Belkereskedelmi Minisztérium megegyezése nyomán a vállalat tavaly júniusban Verőcemaroson nyitotta meg első kölcsönző boltját. Céljuk: országossá fejleszteni ezt a hálózatot, hogy a fiatalok túrázásához, kirándulásához minél több eszközt biztosíthassanak — olcsón. M. L. Mindenütt szőnyeg és ragyogó tisztaság Munkásszálló I tt hagyom rád a vekkerórát ... énekli Kovács Kati a hangszóróból. A kétméteres pálmafák, terebélyes filodendronok télikert hangulatát idézik, a folyosón mindenütt szőnyeg és ragyogó tisztaság. A fodrászüzletben hajszesszel dörzsöli a „mester” a páciens fejét, a szomszédban a vasalószoba most üres, a hírlapárusnak és a kis könyvüzlet eladójának viszont sok a dolga. Ez a kép az Uránércbánya munkásszállójának előcsarnokában fogadja a belépőt. A szálló vezetője Fischer Jenő, 1963 óta tölti be ezt a tisztet. Fél órája ülünk szobájában és ezalatt ötször kihívták, tízszer nyitották rá az ajtót és legalább ennyiszer csörgött a telefonja. — Én még ilyet nem láttam — mondja Schrempl Antalné kultúrfelelős —, október óta dolgozom csak itt, sok minden még szokatlan, de leginkább, amit a „főnök" csinál. Már kora reggel itt van, jön, megy, intézkedik, minden apró bajjal őt keresik, és ő senkit nem küld el. A beteg mozigépész helyett még a vetítést is elvállalta a szálló mozijában. Sokszor késő estig itt van. — Szeretni kell azt, amit csinál az ember, és akkor bírja — mondja Fischer Jenő elhárító kézlegyintéssel. — Az egész szálló problémája itt csapódik le nálam. Elromlik, hiányzik valami, rendbontás, fegyelemsértés, önkormányzatok figyelése, programok szervezése, mindmind megoldásra vár, és ezen kívül az emberekkel is foglalkozni kell, egyéni problémájukat meghallgatni, tanácsot adni, sokszor éjjel is. Még olyannal is felkeresnek, hogy valaki három hétig nem ment haza, az asszony balhézik, azt üzente, ha hazamegy agyonvágja, most mit csináljon? Az itt élő embereknek ez az otthonuk. A szálló vezetőjének az a célja, hogy az embereket idekösse, mindenki jól érezze magát, megtalálja itt a szállón belül az igényének megfelelő szórakozást. Ennek érdekében aztán mindent idehozott, amit csak lehetett. A különböző szórakozások biztosítására: tv-ter- meket, szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas mozitermet, könyvtárat, kis színházat — ahogy ők nevezik: zsebszínházat — pingpong- és rexszobát, sakktermet, rádiósklubot, bar- kácsműhelyt, szolgáltatásként pedig vegyesboltot, büfét, fodrászüzletet, újságárus és könyvesboltot.'' — Melyek a legnépszerűbb rendezvények? — A filmvetítések és a Pécsi Nemzeti Színház művészei által adott, vegyes műfajú, szórakoztató műsorok, amivel a könnyű műfaj mellett beépítettünk egy-két komoly prózai zenés számot is — mondja Fischer Jenő. — Újabban kedvelik a különböző sport-, kresz és egyéb témájú vetélkedőket is — veszi át a szót Schrempf Antalné -, ahol díjakat is osztunk. Jó látni, hogy a négy-hat osztályt végzett emberek egy-egy helyes válaszért kapott jutalomnak mennyire örülnek.- A szállólakók sokfélék, az ország legkülönbözőbb tájairól kerültek ide. Vajon ők értékelik-e, amit itt kapnak? — A szobák sokat elárulnak a benne lakók egyéniségéről. Az egyik kétágyas szoba tiszta, rendes, de falai és bútorai csupaszok, sivár hangulatot áraszt. A következő bdrátságo* sabb lenne, hisz lakója képekkel, térítőkkel vidámítja és művirágok mindenütt, asztalon, szekrényen, képek mellé tűzve. Láttam aztán olyan szobát, amelynek lakója növénykedvelő, szinte botanikus kertet varázsolt. Az egyik hatágyas szoba lakói közül öten otthoh vannak. Egerből, Szentlőrincről, Lábatlanról, Szigetvárról, Szőkédről jöttek. Szobájuk sivár, barátságtalan. — Szórakozás? I— Mozi, beat-zene, krimi. — Olvastak-e szépirodalmi művet? — Nem. Fáradtak vagyunk ahhoz. — A szállóban hol szeretnek leginkább tartózkodni? — Itt a szobánkban. — Kívánság? — Jó lenne, ha azonos műszakbeosztásúak laknának együtt. így zavarjuk egymást az alvásban. A szobákban lakók közül egynek érettségije van, ketten végezték el a nyolc általánost, egy a hetedikből maradt ki, egy pedig csak négy osztályt végzett. — A Beethoven ugye komolyzene? Hát én szeretem a Beethovent, de annak csak V., meg azt hiszem a VII. szimfóniáját — mondja Sárközi György csillés. Az egyik szobatársáról kiderül „a Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőn díjat nyert. Legtöbbet az érettségizettől várok: — Miért jött ide dolgozni? — A pénzért. A hétezret is megkeresem havonta. — Előbbrelépés, továbbtanulás? — Eszemben sincs! A felvételi iroda gondnoknője lép be: Füle Mihály itt van? — Igen — válaszol az érettségizett csillés. — Az üzemből jelezték, maga már egy hete nem dolgozik. Azonnal adja le ágyneműjét, estig el kell hagynia a szállót! (Hát ilyen is van!) Járó Béla, az Uránércbánya II. özemében mozdonyvezető, a szállóban a rádiósklub vezetője. — Debrecenből jöttem. Itt a szállóban nagyon jól érzem magam, nincsenek problémáim, sőt rádiós szenvedélyemet is kielégíthetem — mondja. — Csodálatos érzés, hogy a világ bármely pontján élő rádiós kollegákkal tarthatom a kapcsolatot. Nagyon sok nemzetközi összeköttetéssel dicsekedhetünk, pl. Jemennel, Ciprussal, Djibutival. Tavaly részt vettünk egy francia versenyen, ahol a magyarországi első és a nemzetközi mezőnyben az ötödik helyezést értük el. Beck József szintén a II. üzemben dolgozik, bányafúró. 1960 óta lakik az ércbányász szállóban, ő az önkormányzati bizottság elnöke. — A családom — feleségem, és három gyerek — Somogy megyében, Hetesfén élnek. Minden héten hazajárok, de amikor szabadságon vagyok hosszabb ideig, vágyakozom ide vissza. Hiányoznak az itteni kul- túrrendezvények, szórakozások. Szoktam is mondogatni, két otthonom van, mindkettő egyformán kedves. Beck József energikus egyéniség. Szabad idejében szervez, intézkedik, problémákat old meg. Szereti a közösséget, s igyekszik a maga posztján a tőle telhetőt megtenni érte. — Tudja, mit írjon meg? — kérdi. — Azt, hogy ezzel a szeszrendelettel olyan becsületes embereket is büntetnek, akik nem érdemelnék meg. Az éttermünket, üzemi étteremnek nyilvánították — holott utcáról betérőket is kiszolgálnak —, s mint ilyen, az új rendelet szerint nem árusíthat sört. Az esti műszakról jövőket ugyan kiszolgálja a konyha éjfélkor is meleg vacsorával, de az a bányász, aki nyolc órán át meleg, rossz levegőjű helyen dolgozott, vacsorájához nem ihat meg egy pohár hideg sört! A szálló vezetője kérvényt nyújtott be az illetékes szervnek, hogy sajátos helyzete miatt, engedélyezze az étteremben a sör árusítását. A kérést elutasították. A válaszban azt tanácsolták, a dolgozók vegyék meg napközben a szükséges sört. Igen ám, de a szálló szabályzat tiltja, hogy a szobába szeszes italt vigyenek, na meg milyen sör az, amelyik egész nap meleg, fűtött szobában áll? Sarok Zsuzsa
