Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-02 / 61. szám

1978. március 2., csütörtök Dunántúli napló 3 Városunk gMzajos** geológiai m úítja Készül Pécs földtani térképe Az FTV talajfúró berendezése Jó egy évtizede már, hogy egyik napról a másikra levet­ték a napirendről a Makár- oldal beépítési programját. Geológusok vétózták meg: a Makár-oldalon olyan földtani törészóna húzódik végig, ami a tervezettől lényegesen eltérő alapozású beépítési módot kí­Bonyolult képződmények Az állítás valódiságáról bár­ki meggyőződhet: a Makárra felvezető utakon látni az apró­ra töredezett vörös agyagpa­lát, a törészóna envik felszín­re kibújt megjelenési formáját. Apróságnak tűnik ez az eset. És ha ennek nyomán megkér­dezzük a geológust: milyen Pécs földtani fölépítése? — Az egész Mecseké bo­nyolult, így Pécsé is egyértel­műen az — jelenti ki Bors Zoltán, a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat geológusa, aki Pécs építésföldtani térké­pezésén dolgozik, — Földtör­téneti korok szerint egymástól távoli képződmények egymás melletti megjelenése e vidék „zajos” geológiai múltjáról ta­núskodik. Ennek ismeretében igen nagy jelentőségük van a földtani térképeknek. Ezek ma már a településfejlesztési ter­vek nélkülözhetetlen segédle­tei. Pécset a pinceproblémái vitték el az építésföldtani tér­képek elkészíttetéséhez. Az FTV 1976-ban kezdte a munkát, amelyben olyan part­nerekkel működik együtt, mint a Magyar Állami Földtani In­tézet, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem alkalmazott földtani tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Föld­rajztudomónyi Intézete, a tér­képezéssel kapcsolatos szakha­tósági feladatokat pedig a Központi Földtani Hivatal látja el, amely a költségekből is részt vállal. A tízezres léptékű földtani térkép Pécs egész közigazga­tási területét lefedi. A legsű­rűbben beépített belső terület­ről — Tettye, Belváros, Doná- tus, Mecsekalja, Kertváros, Fü­zesdűlő — ötezres méretará­nyú térkép készül. Az első két területen befejeződött az adat- felvétel, jelenleg a térképek megszerkesztésén dolgoznak. Idén a következő kettő kerül sorra. Az egész ötezres építés- földtani térkép várhatóan 1980-ban készül el. A munka alapját az a föld­tani térkép jelenti, amit a Ma­gyar Állami Földtani Intézet geológusai készítenek el. Ezt szolgálják azok a fúrások, ami­ket városszerte végeznek az önjáró fúrókocsival. De ezek csak az adatok egy részét szolgáltatják. Az FTV uqyanis összegyűjtött minden fellelhető dokumentációt, ami Pécs föld­tani viszonyaira adatot tartal­maz. Eddig mintegy 6200 do­kumentáció áll rendelkezésre. Legtöbbjük az utóbbi másfél— két évtizedben végzett talaj- mechanikai fúrásból származik. A fúrókocsival mélyített fú­rásokból — eddig összesen 120 fúrás készült — vett min­tákat sokrétűen elemzik. Is­merni kell a kőzetek nyomó­szilárdságát, az agyagfajták vízáteresztő vagy duzzadó ké­pességét, a homokok minősé­gét — mindent, ami a felszín­közeli rétegeket az új építke­zések okozta megterhelések át­vételére alkalmassá, vagy al­kalmatlanná teszik. Külön vizs­gálatsorozatra van szükség a felszín alatti vizek tulajdonsá­gainak megismerésére és tér­képi ábrázolására. Az e célra kialakított kutakban figyelik a vízszint ingadozását, ami érde­kes adatokat szolgáltat a pin­cék vizesedésére, állagromlá­sára. A vizek mozgása Az óriási adathalmaz feldol­gozása után 14 fajta térkép készül Pécsről. Az ún. fedetlen földtani térkép úgy ábrázolja a területet, mintha arról „le­takarították" volna a legfelső hordalékréteget. Mások külön­böző mélységekben — ún. alapozási síkokban — mutat­ják a terület földtani fölépíté­sét. A vízföldtani térképek a vizek mozgását, a maximális és az átlagos vízmagasságot ábrázolják. Lesz olyan, amely­ről 50—100 éves távlatban le­olvasható a becsült maximális vízszint és lesznek térképek, amelyek a .felszínközeli réte­gek viselkedésformáiról adnak táiékoztatást. Wem kell bőveb­ben magyarázni, hogy e tér­képek milyen mértékben szol­gálhatják Pécsett a városfej­lesztést. Egy igen fontos gya­korlati felhasználási lehetőség: a térképek segítséget nyújthat­nak Pécs általános rendezési tervének most folyó felülvizs­gálatához. Az adatok túlnyomó része a felszínközeli földtani viszonyo­kat tükrözik, és alig hatolnak le 50—100 méternél mélyebb­re. A mozgások megismerése — Az építésföldtani térkép elkészítéséhez 15 méterig kell lemennünk, ez az építésföld­tan kereteit ki is elégíti — mondja a geológus. — A már említett tektonikai — töréses — zónát is megismerjük egy bizonyos mértékig. Ezt mint érzékeny szeizmológiai jelző- rendszert mozgásai, elmozdulá­sai miatt érdemes folyamato­san figyelni. Fennmarad azon­ban egy sereg olyan kérdés, amit csak nagyobb mélységek­be lehatoló ún. szerkezetkuta­tó fúrásokkal lehet tisztázni. — A pécsi épitéslöldtani térképezés milyen mértékben segítheti a pincék elleni küz­delmet? — Véleményem szerint csak­is a vízföldtani térképektől várható segítség. A pincékkel kapcsolatos károkat eddig is legtöbbször a felszín alatti vi­zek mozgása okozta, a térké­pek pedig e mozgások megis­merését szolgálják — mondta Bors Zoltán geológus. Hársfai István ♦ Ifjúsági turisztikai kölcsönző nyílik a Landler Jenő utcában T öbb ezer baranyai fiatal már most tervezi a nyári kirándulását, túrázását. A szerencsésebbeknek vagy megvan az ehhez szükséges fel­szerelés vagy kölcsön kéri. A többség továbbra is tanácsta­lan, mert nincs sátorra pénzük, nem tudnak szerezni és bérelni sem. Pécsett az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat, az „X" foglalkozik turisztikai és kem­pingcikkek bérbeadásával. Nincs nagy választékuk és kész­letük, a 2 és 4 személyes sátor­ból összesen 40 darabjuk van. Kínálnak még gumimatracot, kempingágyat, sportfőzőt és hátizsákot, aki kerékpárt, bog­rácsot, sílécet vagy szánkót akar bérelni, az hiába is megy hozzájuk. Áprilistól megváltozik a hely­zet. Akkor nyílik a Landler Jenő Kerékpár, sátor utcában az Ezermester és Úttö­rőbolt Vállalat harmadik pécsi üzlete, melynek profilja, hogy ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálat. Egyelőre ötféle cikk lesz ná­luk: 100 férfi kerékpár, 400 két­személyes sátor, ugyanennyi gumimatrac, 200 hátizsák és 200-250 bogrács a nyitó készle­tük. A szolgálat csoportvezetője Kacsó Péter megígérte, ha erre többre lesz szükség, azt is biz­tosítják. És még valmit, a Pécs városi Tanács eddig is segített, ezután sem tesz másképp, a bolt jövő­re végleg átköltözik a Lvov- kertvárosi Sarohin tábornok út­jára, ahol lényegesen nagyobb- feláron raktározási lehetőségük lesz, te­hát több cikket tudnak kölcsö­nözni. Tervezik, hogy sí, szánkó és síszánkó, egy-két éven belül sportszerek is bérbevehetők lesznek. Jelszavuk: a fiatalok zsebéhez mérten, mindent „fél- áron”. Régóta váratott magára ez a lehetőség. A KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Belkeres­kedelmi Minisztérium megegye­zése nyomán a vállalat tavaly júniusban Verőcemaroson nyi­totta meg első kölcsönző bolt­ját. Céljuk: országossá fejlesz­teni ezt a hálózatot, hogy a fia­talok túrázásához, kirándulásá­hoz minél több eszközt biztosít­hassanak — olcsón. M. L. Mindenütt szőnyeg és ragyogó tisztaság Munkásszálló I tt hagyom rád a vekker­órát ... énekli Kovács Ka­ti a hangszóróból. A két­méteres pálmafák, tere­bélyes filodendronok télikert hangulatát idézik, a folyosón mindenütt szőnyeg és ragyogó tisztaság. A fodrászüzletben hajszesszel dörzsöli a „mester” a páciens fejét, a szomszéd­ban a vasalószoba most üres, a hírlapárusnak és a kis könyv­üzlet eladójának viszont sok a dolga. Ez a kép az Uránércbánya munkásszállójának előcsarnoká­ban fogadja a belépőt. A szálló vezetője Fischer Je­nő, 1963 óta tölti be ezt a tisz­tet. Fél órája ülünk szobájá­ban és ezalatt ötször kihívták, tízszer nyitották rá az ajtót és legalább ennyiszer csörgött a telefonja. — Én még ilyet nem láttam — mondja Schrempl Antalné kultúrfelelős —, október óta dol­gozom csak itt, sok minden még szokatlan, de leginkább, amit a „főnök" csinál. Már ko­ra reggel itt van, jön, megy, intézkedik, minden apró bajjal őt keresik, és ő senkit nem küld el. A beteg mozigépész helyett még a vetítést is elvál­lalta a szálló mozijában. Sok­szor késő estig itt van. — Szeretni kell azt, amit csi­nál az ember, és akkor bírja — mondja Fischer Jenő elhárító kézlegyintéssel. — Az egész szálló problémája itt csapódik le nálam. Elromlik, hiányzik va­lami, rendbontás, fegyelemsér­tés, önkormányzatok figyelése, programok szervezése, mind­mind megoldásra vár, és ezen kívül az emberekkel is foglal­kozni kell, egyéni problémáju­kat meghallgatni, tanácsot ad­ni, sokszor éjjel is. Még olyan­nal is felkeresnek, hogy valaki három hétig nem ment haza, az asszony balhézik, azt üzen­te, ha hazamegy agyonvágja, most mit csináljon? Az itt élő embereknek ez az otthonuk. A szálló vezetőjének az a célja, hogy az embereket idekösse, mindenki jól érezze magát, megtalálja itt a szállón belül az igényének megfelelő szórakozást. Ennek érdekében aztán mindent idehozott, amit csak lehetett. A különböző szó­rakozások biztosítására: tv-ter- meket, szélesvásznú filmek ve­títésére alkalmas mozitermet, könyvtárat, kis színházat — ahogy ők nevezik: zsebszínhá­zat — pingpong- és rexszobát, sakktermet, rádiósklubot, bar- kácsműhelyt, szolgáltatásként pedig vegyesboltot, büfét, fod­rászüzletet, újságárus és köny­vesboltot.'' — Melyek a legnépszerűbb rendezvények? — A filmvetítések és a Pécsi Nemzeti Színház művészei ál­tal adott, vegyes műfajú, szó­rakoztató műsorok, amivel a könnyű műfaj mellett beépítet­tünk egy-két komoly prózai zenés számot is — mondja Fi­scher Jenő. — Újabban kedvelik a külön­böző sport-, kresz és egyéb témájú vetélkedőket is — veszi át a szót Schrempf Antalné -, ahol díjakat is osztunk. Jó lát­ni, hogy a négy-hat osztályt végzett emberek egy-egy he­lyes válaszért kapott jutalom­nak mennyire örülnek.- A szállólakók sokfélék, az ország legkülönbözőbb tájairól kerültek ide. Vajon ők értéke­lik-e, amit itt kapnak? — A szobák sokat elárulnak a benne lakók egyéniségéről. Az egyik kétágyas szoba tisz­ta, rendes, de falai és bútorai csupaszok, sivár hangulatot áraszt. A következő bdrátságo* sabb lenne, hisz lakója képek­kel, térítőkkel vidámítja és mű­virágok mindenütt, asztalon, szekrényen, képek mellé tűzve. Láttam aztán olyan szobát, amelynek lakója növénykedve­lő, szinte botanikus kertet va­rázsolt. Az egyik hatágyas szoba la­kói közül öten otthoh vannak. Egerből, Szentlőrincről, Lábat­lanról, Szigetvárról, Szőkédről jöttek. Szobájuk sivár, barát­ságtalan. — Szórakozás? I— Mozi, beat-zene, krimi. — Olvastak-e szépirodalmi művet? — Nem. Fáradtak vagyunk ahhoz. — A szállóban hol szeretnek leginkább tartózkodni? — Itt a szobánkban. — Kívánság? — Jó lenne, ha azonos mű­szakbeosztásúak laknának együtt. így zavarjuk egymást az alvásban. A szobákban lakók közül egynek érettségije van, ketten végezték el a nyolc általánost, egy a hetedikből maradt ki, egy pedig csak négy osztályt végzett. — A Beethoven ugye komoly­zene? Hát én szeretem a Bee­thovent, de annak csak V., meg azt hiszem a VII. szimfóniáját — mondja Sárközi György csil­lés. Az egyik szobatársáról ki­derül „a Ki tud többet a Szov­jetunióról?” vetélkedőn díjat nyert. Legtöbbet az érettségi­zettől várok: — Miért jött ide dolgozni? — A pénzért. A hétezret is megkeresem havonta. — Előbbrelépés, továbbtanu­lás? — Eszemben sincs! A felvételi iroda gondnoknő­je lép be: Füle Mihály itt van? — Igen — válaszol az érettsé­gizett csillés. — Az üzemből jelezték, ma­ga már egy hete nem dolgo­zik. Azonnal adja le ágynemű­jét, estig el kell hagynia a szál­lót! (Hát ilyen is van!) Járó Béla, az Uránércbánya II. özemében mozdonyvezető, a szállóban a rádiósklub vezető­je. — Debrecenből jöttem. Itt a szállóban nagyon jól érzem ma­gam, nincsenek problémáim, sőt rádiós szenvedélyemet is ki­elégíthetem — mondja. — Cso­dálatos érzés, hogy a világ bár­mely pontján élő rádiós kolle­gákkal tarthatom a kapcsola­tot. Nagyon sok nemzetközi összeköttetéssel dicsekedhe­tünk, pl. Jemennel, Ciprussal, Djibutival. Tavaly részt vettünk egy francia versenyen, ahol a magyarországi első és a nem­zetközi mezőnyben az ötödik helyezést értük el. Beck József szintén a II. üzemben dolgozik, bányafúró. 1960 óta lakik az ércbányász szállóban, ő az önkormányzati bizottság elnöke. — A családom — feleségem, és három gyerek — Somogy megyében, Hetesfén élnek. Minden héten hazajárok, de amikor szabadságon vagyok hosszabb ideig, vágyakozom ide vissza. Hiányoznak az itteni kul- túrrendezvények, szórakozások. Szoktam is mondogatni, két ott­honom van, mindkettő egyfor­mán kedves. Beck József energikus egyé­niség. Szabad idejében szervez, intézkedik, problémákat old meg. Szereti a közösséget, s igyekszik a maga posztján a tőle telhetőt megtenni érte. — Tudja, mit írjon meg? — kérdi. — Azt, hogy ezzel a szesz­rendelettel olyan becsületes embereket is büntetnek, akik nem érdemelnék meg. Az étter­münket, üzemi étteremnek nyil­vánították — holott utcáról be­térőket is kiszolgálnak —, s mint ilyen, az új rendelet sze­rint nem árusíthat sört. Az es­ti műszakról jövőket ugyan ki­szolgálja a konyha éjfélkor is meleg vacsorával, de az a bá­nyász, aki nyolc órán át meleg, rossz levegőjű helyen dolgozott, vacsorájához nem ihat meg egy pohár hideg sört! A szálló vezetője kérvényt nyújtott be az illetékes szerv­nek, hogy sajátos helyzete mi­att, engedélyezze az étterem­ben a sör árusítását. A kérést elutasították. A válaszban azt tanácsolták, a dolgozók vegyék meg napközben a szükséges sört. Igen ám, de a szálló sza­bályzat tiltja, hogy a szobába szeszes italt vigyenek, na meg milyen sör az, amelyik egész nap meleg, fűtött szobában áll? Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents